Köszi. Fel vagyok iratkozva rá, már láttam, de sajnos: Input: 120...350V DC Ez nekem sok. 36V a munkapontom.
Na meg az ára is elég magas, nekem elég lenne egy 1000W-os de végső esetben akár 500w is.

Ez egy működő kapcsolás, ennél egyszerűbb nem nagyon van, illetve nem érdemes csinálni. A 2k trimmerrel a négyszögjel kitöltési tényezője állítható be, a bal oldalon lévő tranyós-relés rész pedig akkufigyelő, ami a beállított érték alatt lekapcsolja a vezérlést, és nem is engedi visszakapcsolódni a megemelkedő akkufeszre sem.
Ezzel a gyakorlatban megfőztek már egy 500w-os trafót, 600W-nyi ledet ráakasztva. Túlmelegedett és kiment benne a hőbizti. Ez 24V-os, de nyilván 12V-al is ugyanúgy működik, 12V-os trafóval, amit pl. szünetmentesből tudsz bontani. A motor pedig ugyanúgy működik négyszögjelről is, csak be kell állítani neki a megfelelő kitöltést ha esetleg melegedne a névleges feszültségen. Semmi értelme ilyen célra egy nagyon bonyolult és drága szinuszos megoldást alkalmazni.

Miért pont ezt? Ha véleményre vagy kíváncsi, akkor egyrészt a 12V-0-12V/230V-os trafóból még terheletlenül sem nagyon lesz 230V, ilyen helyekre (pl. szünetmentesekben) olyan trafó kell aminek 2x7-8V körüli szekundere van, és ezek lehetőleg kellően szoros csatolásban lettek feltekerve egymáshoz képest. Nincs kitöltés (szekunder feszültség) állítási lehetőség, célszerűbb valami pwm vezérlőt (pl. 494) használni, aminek állítható a kitöltési tényezője a nullától a maximumig. Nincs a rajzon snubber áramkör (RC tag), ami az átkapcsolásokkor keletkező feszültségtüskéket megfogná. Enélkül a 3055-ök túlfeszt kapnak, tönkre is mehetnek. Aztán én nem használnék 8db tranyót, az 500w-ot el lehet intézni 4db fettel is, de ha spéci feteket veszel akkor akár 2db-bal is. Hirtelen ennyi.
Tettem fel régebben egy normális rajzot, hogy ebbe a topikba vagy másikba azt most meg nem mondom, keresd meg. Az 600W-on is ment.

Azért ez fura nekem, hogy trafó nélkülit gyakorlatilag nem lehet találni, a többi kapcsoláshoz meg normálisabb teljesítmény esetén (én egy 300W -osat szeretnék, de egy barátom nagyon mondta, hogy igényt tartana egy 500-600W -osra) sok 100VA -est 2x12V -os trafók szükségesek. Találtam egyet, ahol 300W -hoz 500VA -es, 500w -hoz 800VA -es trafót javasol a kapcs.rajz... De valami megoldás csak kéne.
Szerk.: szünetmentes tápegységet nem lehet ilyen célra hasznosítani úgy, hogy az akkuk helyett az autó szivargyújtójáról vagy akkujáról kap feszültséget? Szünetmentest akku nélkül jóval olcsóbban lehet szerezni, mint normális invertert.

Hello invertert szeretnek epiteni maximum 500w kellene de ha nagyobb lenne az sem baj csak mukodjon ha netan valaki tudna mutatni nekem egyet kettom annak megkoszonnem.

Szia! Induktív terheléssel már teszteltem, a szobai ventilátort kipróbáltam róla, meg egy 2x50W-os hifit is, semmi gond nem volt, a kimenőfeszt folyamatosan néztem szkópon, szépen megtartotta a szinuszos jelalakot. Az oszlopos fúrómat is kipróbáltam róla, igaz csak terheletlenül, az 500w-os villanymotor is szépen elindult róla, nem volt különbség a hálózati és az inverteres indítás között.

találtam a netten egy 500w inverter egész jónak tünik mitszoltok hozzá
www.universalelectronicblockspot.com

fordkapcs kérdésére:

A főáramköri elrendezés lehet félhíd, teljes híd, de akár push-pull is lehet, különösen, ha mondjuk max 48 C DC a betáp. Ezzel már tényleg elég egyszerűt lehet csinálni, de azért itt is vannak nagyon komoly pröblémák. PL: a trafó... a primert litzéből kell csinálni és a kettőt bifillárisan kell tekerni, különben a szórási induktivitásokban tárolt energiával nem tudsz mit csinálni... A trafóvasban jó nagy veszteségek fognak keletkezni, mert hiába csak 50 Hz-s alapharmónikussal megy, van ott elég felharmónikus is... ferritre meg nem megy, nem fog beférni a dobozba a nagy méretek miatt.

A kimeneti szűrőjét is elég sokkal alacsonyabb töréspontra megcsinálni. Ettől még továbbra is vannak problémák, mert elég nagy induktivitásra van szükség, ha mondjuk csak 20 kHz-es kapcsolási frekivel megy. Ez a probléma annyira éles, hogy annak idején csak légmagos fojtót tudtunk rendeset csinálni, annak meg nagy volt a rézvesztesége. ( Tárcsák voltak megfelelően sorba, párhuzamosan kötve és toroid alakban elrendezve. Így tudott hűlni és a szekrény tetején el lehetett helyezni. Csillárnak hívtuk... Tranzisztoros kivitelek voltak, mondjuk néhány kHz-es frekivel. ) Most lehetne talán ferritből, vagy amorph vasból a fojtó. Az egyik nagy, a másik drága...

Visszatérve a push-pullra, meg a félhídra: az a baj, hogy ezek alapvetően kétállapotú átalakítók. ( AD moduláció... ) Ez eleve azt jelenti, hogy a szűrőre kerülő áram elég hullámos, tehát jóval nagyobb szűrő kell, mint háromállapotú ( BD moduláció ) esetén. Ez már probléma, mert még nehezebb megcsinálni a soros fojtót. Teljes hídnál ez nincs, vagyis, kisebb lehet a fojtó, hiszen a hídnak van egy nulla állapota is, amikor ( elvileg ) békén hagyja a kimeneti rezgőkört. Ez is csak látszólag igaz, mert a nulla állapotban - mondjuk - a két felső tranyó vezet és rövidrezárja a szűrőkör bemenetét, ami azt jelenti, hogy a soros fojtót párhuzamosan köti a kimeneti kondival. Mindjárt egész más helyzet alakul ki...

A fő gond az áramkorláttal van. Miután ez motoros terhelést is el kell hogy viseljen, olyan áramkorlát kell bele, ami áramgenerátort csinál a kimenetből. ( Néha esetleg megkövetelik, hogy ez a névleges áram 1,5...5-szöröse legyen. Hát, ehhez már kell tranyó rendesen, meg olyan fojtó, ami nem telít be... )
Az AD modulációnál úgy működik az áramkorlát, hogy ha az áram elér egy értéket, akkor az addig vezető tranyó kikapcsol. Ekkor az áram átkommutál az alatta levő diódára és elkezd csökkenni. Ha eléggé lecsökkent, akkor visszakapcsol az előbb vezető tranyó. ( feltéve, ha még mindig ugyanolyan irányú áramot kell szolgaltatni. ) Tehát, az áram fűrészelni fog, mégpedig jó nagy frekivel, hiszen a kimeneten rövidzár van és az áram meredekségét csak a fojtó fogja korlátozni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nagyobb lesz áramkorlátban a kapcsolási frekvencia, tehát a félvezetőknek ezt ki kell bírniuk. ( Mondjuk 30 s műlva le lehet állítani, ha továbbra is fennáll a zárlat, hátha nem ég szét a kütyú...
Teljes hídnál ki lehet használni a háromállapotú vezérlést. Ha az áram megnő egy adott érték fölé, akkor az eddig vezető átlóból az egyik tranyót kapcsoljuk ki és kapcsoljuk be az alatta levőt. Ekkor, a kimeneti rezgőkör nemcsak a fogyasztó felöl, hanem a híd felől is rövidre lesz zárva. A híd felöl mostmár nem a DC betáp építi le az áramot, hanem a félvezetőkön eső 1...3 V. Ennek megfelelően sokkal lassabban csökken az áram a hídban, tehát nem fog felmenni a kapcsolási frekvencsia. Ennek persze az a feltétele, hogy a tranyók tudják valahonnan, hogy mikor , melyiknek kell vezetnie. Szerencsére nagyon egyszerű a dolog. Most anélkül, hogy magyaráznám, csak egy sorrend: ha a két felső tranyó balról jobbra 1-es és 3-as, a két alsó meg 2-es és 4-es, akkor az átlós vezetések: 1-es és 4-es, és 3-as 2-es. Nullavezetésnek meg azt neveztük, amikor két egymás mellett levő tranzisztor vezetett egyszerre, tehát a kétféle nullavezetés: 1-es 3-as, illetve 2-es 4-es. A nullavezetéseket felváltva kell létrehozni, ami azt jelent, hogyha most egy 1-es 3-as nullavezetés volt, akkor a következő egy 2-es 4-es legyen. Ha ez ba van tartva, akkor az átlós vezetések akármilyenek lehetnek. Tranzisztoroknál, FET-nél talán nem annyira lényeges, de tirisztornál nagyon lényeges a nullavezetések időtartama. Ez be volt korlátozva, mégpedig alulról. Ez azt jelentette, hogy mondjuk ha egyszer előállt a nullavezetés ( bármilyen irányban ) akkor azt be is ragasztottuk mondjuk 300 us ideig. ( A tirisztorok kényszerkommutációjához idő kell... ) Tranyóknál ez az idő lehet mondjuk 5...10 us. Ez azért is jó, mert nem biztos, hogy egy tranyó szereti, ha gyors egymásutánban kap két nagy disszipációs csúcsot. Végül is ezek általában hardswitchek. Ha ez így van megvalósítva, akkor nagyjából olyan vezérlési sémát lehet látni, mint egy fázistolós táp esetében. Óriási előnye a dolognak, hogy elvileg végtelenül rövid impulzussal is lehet energiát közölni a kimeneti szűrőkörrel, ami nagyon finom beavatkozást tesz lehetővé, tehát nagyon szép lesz a szinusz. Tehát, háromállapotú vezérlés, a nullavezetési idők korlátozásával. Elvileg, a D-class-nál kitalált BD moduláció jó lenne erre a célra, de az nem elég pontos. Ezt valahogyan digitálisan kell megoldani. Annak idején, ez tirisztorokhoz lett kitalálva, a14 sima CMOS ic volt benne, de ez már meghajtotta a hidat is és kikapuzta az oltótirisztorok vezérlőelét is. Aztán amikor bejöttek a BJT-k, megcsináltattuk az egészet monolit ic formájában, a HTSZ-nél. Most lehetne valami processzorféle, de én nem látom értelmét egy ilyen fejlesztésnek, ez nem a hobbi kategória és iparszerűen meg nem érdemes, a kinai gagyi, meg nem gagyi termékkekel nem tudsz versenyezni.

Egy inverternek nagyon jó dinamikus tulajdonságokkal kell rendelkeznie, különben, egy már működő fogyasztó mellé bekapcsolva egy másikat, esetleg túl hosszú ideig lesz csökkent fesz a kimeneten, amit nem szeretnek a fogyasztók... Tehát, célszerű követőszabályozással megcsinálni a szinusz előállítását. Ez egyszerűbb is és nem probléma akár 1...2 % THD elérni. ( Feltéve, ha a betápból egyáltalán kifér a 320 V-os amplitudó. Nem szabad elfelejteni, hogy bár kicsi a kimeneti fojtó induktivitásra ( FET-nél ) de azért az 50 Hz-es alapharmónikus áram 50 Hz-es akapharmónikus feszültséget fog rajta ejteni. Lerajzolva a főkör vektorábráját látható, hogy a híd kimeneti feszültségének alapharmónikus tartalma nagyobb, mint a kimeneti feszültség. ( Ez az esetek többségében van csak így, de most nem akarom bonyolítani. ) Tehát, a szabályozókör akár UcD jellegű is lehet, bár egy komolyabb inverterbe több kell. Esetleg be kell tudni állítani a kimeneti ellenállást, ez lehet pozitív - mondjuk párhuzamos üzemhez - vagy negatív, akkor kompenzálja a hosszú drótot ami a fogyasztóhoz megy. Lehet bele szinkront építeni, ami hozzászinkronizálja a hálózathoz a kimenetet, ha elromlik az inverter, akkor átkapcsol hálózatra, vagy ha hálózati alapüzemű, akkor kapcsol inverterre, stb. A szabályzókörre van egy kismillió lehetőség, én feszültségszabályozásnak alárendelt áramszabályozást használtam.


A tranyók kiválasztásáról Laci már írt, nagyjából ugyanazok a problémáj, mint D-class esetében, csak itt azért nem kell akkora frekvencia. Talán a legjobb választás az IGB-t, azokban van olyan is amiben nagyon gyors a dióda, lévén, hogy co-packok. Vagy lehet mezei FET is, csak ki kell belőle kapuzni egy schottkyval, meg egy epitaxiális diódával a substrat diódát. ( Egyszer csináltam ilyesmit, BUZ 41A-val ment, 3 db europa kártyán elfért az egész egymás tetején. Persze a trafó, meg a szűrőkör külön volt. 500w-ot tudott, 20 kHz-en ketyegett a szinusz nullátmenetei környékén. )

A másik dolog még a betápfesz. Az újabb inverterek kéttős konverziójúak. Először a betápot felnyomják 360 V főlé, aztán azon van egy teljes híd, annak a kimenetén a szűrőkör és már megy is... Amiket annak idején az ipar igényelt, azok 220 V DC-ről mentek, mert többnyire ilyen akkufesz volt. Ezeknek a kimenetére persze kellett egy 1:2-es trafó, tehát, még ezzel is bonyolódott a dolog. Most kisebb teljesítményeket 12...24 V-os akksikról lehene csinálni. ( Foglakoznék is vele, ha valaki rendelne belőle mondjuk 100 db-ot... de évi 2...3 db-ért nem érdemes nekiállni.)

A lényege egy a dolognak: ez nem egy, de nem is két emberes munka. Annyira szerteágazó feladatok vannak, hogy ez már komoly team munka. Hobbiszinten kell venni, vagy lomizni egy gyárit, aztán megcsinálni. Azokkal nem lehet versenyezni, még akkor sem, ha egyik, másikba belenézve elszörnyedek és azon gondolkodom, hogyan sikerült ennyire elbonyolítani valamit... de ugye nekünk az anyag sokszorosába kerül, a nyák szintén, a doboz, trafó, fojtó, stb... szóval, azon az áron nem lehet megcsinálni. Nagyüzemileg meg semmi sem drága, ráadásul egy cég nyereséges mivolta nem egy terméktől függ.

Szia. A tegnap egy gyors tesztelés alá vetetem az én épitményemet. A kimeneti feszültséget én
AC 238V-ra állitotam, amit tud is nagyon szépen megtartani. Na de ami az első mérésem volt az
az űresjárati áramfelvétel, ami 0,30A fojamatosan. A 150-160W teljesitmény leadására kb. 13-15
ampert vesz fel, és nálam itt még jol is birták a tranyok és a trafo is. Aztán kiprobáltam egy 500w-
os furoval miközben Al lemezt furtam át sikeresen. Számomra megdöbentö volt a siker, hogy
képes volt müködtetni egy 500w-os furogépet. De viszont a feszültség leesett 210-200V-ra.
A melegedés jelenkezet a trafoban elég rendesen, na meg a tranyok se maradtak le, hevültek
szépen. Az én tesztelésemböl azt a következtetést vontam le,hogy ez a rajz nagyon jó, sőt
egy jobb trafoval na meg ventilátoros hűtés mellet akár képes lehet tartos 500w teljesitményt
leadni 230VAC megtartva stabilan.
A te R8-asod depi52 jo kelene, hogy legyen. Ha megyfigyeled az én képemen amit feltetem jol látszik, hogy én 100Ohm/0,5W-os ellenálást használok. Véleményem szerint a D7-es alkatrészedel lehet gond. Nem vetted észre, hogy esetleg 2-3 perc után kezd melegedni?
Nekem rengetem gondom volt vele, mig meg nem néztem a D7 adatait, akor cseréltem le
egy hasonló nagyságu feszűltséget és nagyobb árameröséget elviselöre, azota
tökéletesen müködik.

Én azért első körben szétnéznék egy kicsit:

Bővebben: Link

Úgy látom, voltak már próbálkozások.

Hello mindenkinek.Olyan kérdésem lenne, hogy nem tud valaki egy olyan inverter kapcsolást ami 24V-bol csinál 230V-ot és olyan 300-500w leadott teljesitménnyel.

sziasztok nekem 24v 150w ból kellene 24v 500w ot csinálni meglehet oldani valahogyan köszönöm a segitséget előre is

az inverter nem vesz fel nagyobb teljesítményt, mint a leadott teljesítmény + a veszteség. a veszteség nem jelentős szerintem, a tranzisztorok hő formájában leadnak pár10 W-ot... ezért nem szokás kicentizni az invertert. A lényeg, hogy attól, hogy nagyobb teljesítményű invertert veszel, mint a terhelés (szivattyú) teljesítménye, abból nem lehet baj, akkora teljesítményt ad le, amennyit a szivattyú felvesz. de nem az inverter be és kimenő árama fog megegyezni (elhagyva a veszteséget), hanem a be és kimenő teljesítménye, ami I*U (áram x feszültség). Tehát mondjuk ha 500w-ot veszel ki 230V-on, akkor az kb. 500w/230V=2.2A, de a bemeneten (ha a bemenet 24Vos) ez 500w/24V=21A.
Az inverter teljesítményvesztesége nem jelenős, nem kell számolnod vele, szerintem.

Másik: nem feltétlenül lesz baja a motornak, kérdés, hogy mit értesz "módosított szinusz" alatt? Lehet tudni valamit a szinusz alakhelyességéről?

Elnézést, rosszul fejeztem ki magam, mert nem a szivattyúmotorra van írva hogy 500w folyamatos 1000W csúcs hanem az inverterre.
Az inverter az akkutól mindig annyi áramot kér amennyit a fogyasztó ugye?
Rendes szivattyúk nálam a 230 AC-ről működők.
Arra gondoltam inkább veszek egy folyamatos 1Kw-os invertert és akkor ha netán nagyobb motorhoz kell akkor is jó lesz. Az gondolom nem baj ha jóval nagyobb az inverter mint a motor teljesítménye.
Mégegy: mekkora ezeknek az áramvesztesége kb?

Persze, a nagyfrekvenciás összetevőket nem szeretik a tekercsek, sajnos tapasztaltam már amikor fojtót építettem, de hát nem is négyszögjelre gondoltam azért.
Egyébként a teljesítményt nyílván az adja ki, hogy x névleges feszültségre (ami gondolom itt 230VAC) megindul valamekkora áram az armatúra ellenállás függvényében és akkor valószínűleg ez kiadja az 500w-os névleges teljesítményt. 1200Wot leadni tudó inverterre azért gondolok, hogy szükség van, mert induláskor az ACmotor felvesz nagyobb áramot a névlegesnél, de üzemállapotban szerintem nem lépi át az 500w-os átlagot, ha 230VAC van a bemenetén. Persze lehet, hogy érdemes valami indítókondenzátort betenni, mint ahogy a fűnyírókban szokás... bár azt nem tudom, hogy van megoldva, hogy annak a töltése induló állapotban ne jelentsen túl nagy áramfelvételt az invertertől... meg esetleg érdemes lehet olyanban is gondolkodni, hogy egy mondjuk 600W-os invertert csinálni és a motort egy kapcsolható előtét-ellenállással indítani, amit aztán, mondjuk 1 mp után egy relével ki lehet kötni... lágyindítást építeni bele magyarul.

a "rendes" szivattyú gondolom azt takarja, hogy 50Hz-es 230VAC szinusz kell neki (tehát mintha fali csatlakozóba dugnád).
Ha 500w a normál és 1000W a csúcsteljesítmény, akkor mindenképpen olyan inverterre van szükséged, ami mondjuk le bír adni 1200W-ot is akár, mert biztonsággal ki kell tudnia szolgálni a csúcsteljesítményt is és egy elektronika sem szereti, ha maximumon van járatva. Legalábbis ez az én véleményem. Valószínűleg egy 1000W-os sem fog leégni, de az a +20% már nem nagy különbség. Venni akarsz vagy építeni? Mert ha építeni, akkor minimális többletköltséget jelent, hogy 1200W-os 1000 helyett.
Vannak itt a topicban mindenféle megépíthető inverterek, szerintem nézegesd őket. Persze az is kérdés, hogy milyen bemenetet akarsz/tudsz adni az inverternek? 24V egyenfeszültséget mondjuk? Azt is tudnod kell, hogy az 1200W a 24V-os egyenfesz oldalon 50A áramfelvételt jelent, ami már jelentős, tehát nem lehet akármiről meghajtani. Mondjuk normál esetben az 500w-os üzemállapotban ez csak 20A, ami azért már kezelhetőbb történet.

Olyan kérdésem lenne, hogy ha egy rendes szivattyút szeretnék akksiról működtetni, akkor milyen szinuszhullámú inverter kell? Vagy hova kell a módósított?
Ha azt írják hogy folyamatos teljesítmény 500w, csúcstelejesítmény 1000W akkor azt az 1000 W-ot mennyi ideig tudná biztosítani kb?
Valaki légyszíves válaszoljon mert sűrgős lenne!
Előre is köszönöm...

Csak hát ugye mennyibe kerül egy 500w-os trafó...

Nem vagyok ász ezekben a dolgokban, de az ottani hozzászólások alapján, meg ha a kazán motra nem fogyaszt többet 4-500w-nal (tudod mérni a fogyasztását, vagy az adatai alapján) szerintem megbírja. Persze megfelelő teljesítményű trafóval elkészítve!

Én az alapból indultam ki, mégpedig abból, ahogy az 500w -os ( 800W -os ) inverter vezérlése van megoldva. Ott ugyanis azt látom, hogy bekapcsolja a felső ágat ( táp - trafóág - bekapcsolt fet - gnd vonal ) és vár egy kicsit, majd kikapcsolja az ágat ( ilyenkor mindkét fet zárva van ) vár egy kicsit, bekapcsolja az alsó ágat és vár egy kicsit, majd kikapcsolja az alsó ágat ( ilyenkor szintén mindkét tranzisztor zárt ) és vár egy kicsit, majd az egész kezdődik elölről a felső ág bekapcsolásával. Ehhez készítettem a magyarázó ábrát. Az ábrán a narancssárga vonal a kialakuló hullámforma alapharmonikusát szemlélteti. Ezt a hullámformát próbáltam lekövetni a pwm modulációval és ezért csináltam úgy, hogy egy félperiódusban csak az egyik félvezetőt kapcsolgatom ki-be. Én úgy tapasztaltam, hogyha ellenütemben bekapcsoltam a másik fetet, akkor az lerontotta a trafó kimeneti feszültségét ( és teljesítményét ) ezért cserébe viszont jelentősen megnövelte a bemeneti áramot.
A számomra jól működő vezérlésnél a 0 - PI ( 0-180° ez a szinusz félperiódusa ) tartományt osztom fel 50 részre és a szinusz függvény szerint számolom az értékeket. A képlet így egyszerű, ugyanis 20MHz-es órajelnél 5MIPS adódik. Az 5MIPS ből 50Hz úgy jön ki, hogy a kettőt osztom egymással, az éppen 100'000 ( százezer ) és ha a teljes szinuszt 100 részre osztom ( a félperiódus 50 ), akkor egy pwm impulzusra 1000 processzorlépés adódik. A szinusz képlet így egyszerű, az ábra majd mutatja. Az ezalapján kiszámolt félhullámot a program hol az egyik, hol a másik lábon adja ki és a kikapcsolási idő alatt mindkét fet zárva van.
Az indításra az ötlet nem rossz olyan helyen, ahol van hálózat, de ahol nincs? Pl.: hétvégi ház ( tanya )

Szia!
Egy módosított rajz a biztonságos működés érdekében:Bővebben: Link

Nem az a meghatározóbb, hogy hogyan helyezkednek el a tekercsek egymáshoz képest?
Ez az elrendezés megfelel 500w-hoz, ha nem akarok kétoldalas nyákot csinálni?

Hello!
Lehet, hogy nekiállok még egyszer, csinálok egy 500w-os 24V-ról működő részt, ha működik szólok. Második fokozatra [H-híd szinusz] van azóta valami konkrét elképzelésed?

Sziasztok!

DC-DC konvertert szeretnék készíteni 12V-ról 315V-ot kellene produkálnia.
Manapság a háztartásban előforduló elektomos eszközök /kivéve motoros/ zöme kapcsolóüzemű táppal működik.
Ebből kifolyólag nem szűkséges a napelemből akkumlátorba pumpált energiát visszaalakítani szinuszos, vagy módosított szinuszos 220V-os váltófeszűtséggé , mert a kapcstáp bemenetén rögtön egyenirányítóra kerül.
Ezért a SZG,TV, Kompact fénycső stb. kihagyható a fölösleges szinusos oda-vissza alakítgatás.
Kipróbáltam egy hálózati egyenirányítót ezen eszközök elé kötve simán működnek.
A gyakorlatban csak a begyűjtött zödenergia /napelem/ és a DC-DC konverter teljesítménye szab határt.
Az alábbi DC átalakítókkal próbálkoztam, de sajna nem jött össze, ezért ehhez kérek Tőletek segítséget.
Ezzel próbálkoztam, de csak a 12V/315V-os átalakító része érdekel, mert nekem űresjáratban is 8A-t fogyasztott.
Próbálkozam egy itt látható 50Hz-es változattal is.
Ennél is az volt a gondom, hogy kb. 8A körül volt az áramfevétel üresjáratban.
Jó lenne pl. ez a Kompakt fénycsöves felturbózva kb.500w-ra és akkor egy ilyen DC-DC-ről mehetne egyidejüleg SZG. TV, világítás stb.
Leginkább az 1kW-os inverter lenne jó, bár egyenlőre kissebb /3-500w/ kivitelben szeretném megépíteni.
Az elektronika megépítése nem okoz nagy gondot.
A fő problémám a trafó méretezése , ezért ehhez kérek segítséget.
Van egy E55-20-as ferritmagom, amire a következő van írva: HAGY M2 RL 1250 és úgy látom 0,5mm-es légrése van.
Próbáltam 2*4menetes tekercsekkel 0,5-ös huzalból ideiglenes csévén az alábbi kapcsolásokban, de sajna
mint írtam üresjáretban is 5A felett volt az áramfelvétel.

Segítségeteket köszönettel várom: kepitu

Szia!
Rakd bele a pirossal jelzett alkatrészeket és akkor nem fog elszállni az IC. Bővebben: Link

Sziasztok!
Kérdésem annyi lenne, hogy van-e valakinek a mellékelt kapcsoláshoz (500W power inverter--->inverter.jpg) nyákterve. Nem nagyon van időm megtervezni.
Vagy tudja-e valaki, hogy honnan lehetne letölteni??
Köszi előre is!

Sziasztok!

Gondolkodok egy inverter építésén, mert szükségem lenne egyre. Jelenleg van egy macsumicsu márkájú gép, ami akkor ha be van kapcsolva folyamatos 0,3, vagy 0,5A-t eszik (már nem emlékszem pontosan), csak azért mert be van kapcsolva. Ráadásul kis teljesítményű, csak 300W. Ventillátor van benne és folyamatosan zúg, ha kell ha nem.
Ez a folyamatos áramfelvétel aggaszt engem, és kiszemeltem az ebben a topicban lévő 500w invertert, amiben 2N3055 tranzisztorok vannak egy marékkal.

Olvastam egy hozzászólásban, amit cimopata írt, hogy inkább FET-ekkel érdemes megcsinálni, mert annak jóval kisebb a hővesztesége. Ezek is lennének, így adódik a kérdés, hogy átalakítható-e FET-esre a kapcsolás? Vagy ez ilyen és kész.
Esetleg az normálisnak tekinthető, hogy akkora áramfelvétele van folyamatosan terhelés nélkül? Mert ha igen, akkor hagyom a francba, és kész.
Magyarán jó lenne egy jobb hatásfokú gépet készítenem. Erre alkalmas lenne a linkelt kapcsolás?

Bővebben: Link

Ez tényleg sokkal jobb ötlet, nem is értem miért csak a párhuzamos kötés jutott eszembe

Hát akkor SKY csinálj 4db 500w-os 100V os mudult!

Tervezem rézszalag beszerzését alacsony feszültségű nagy áramú menetek tekerése céljából, érdekelne valakit még? Olyan 0,25mm körülire gondoltam bár nagy választék nincsen.

Hello!
Össze szeretnék dobni egy 400-500w-os invertert bontott PC táp trafóbóm és Fetek vannak, már csak egy jó kapcsolás hiányzik hozzá. Minden ötletet szivesen fogadok.

Hát nem így lenne ésszerű?