Nem néztem meg, de nekem volt elég sokféle quad-om, gyári is volt nálam javításon. Ez a meleg hang dolog nem igaz, illetve annyiban igaz, amíg csak végtranyók nélkül szól, azaz nagyon kis hangerőn. Amikor belép a kimeneti fokozat elkezd csúnya hangja lenni, és amikor közel teljesen ki van vezérelve egy nagy teremben nagy dobozokon akkor kapcsolástechnika ide vagy oda, még jól hallhatóan torzít is, a félvezetősökre jellemző borzalmas torzítási spektrummal.

Mutatok mást is, érdemes elolvasni a képen a kékkel kiemelt, pirossal aláhúzott részt, de beteszem a cikk linkjét is (Flow One, egy 13000 eurós dologról értekeznek többek között). Az is arról szól nagyjából, hogy teljesen mindegy hogy mit mérsz, mert általában nem korrelál azzal amit hallasz, de ez már ugye lerágott csont. Mérve tökéletes erősítő is szólhat borzalmasan és fordítva.

Sajnos nem ismerem én sem a kapcsolási rajzát, de mivel a leírásban szerepel a szimmetrikus bemenet, ezért úgy gondolom, már az ECC83 is hosszúfarkú beállítás an dolgozik.
Kérdéses hogy a hangerő poti normál sztereó, vagy quad.

A IC környezete alapján én kizárnám a mikrokontrollert, inkább quad op amp, például LM324 lehet, amiből 3 db van használva.
5-6-7 láb nincs bekötve.
4 - +táfesz lehet
11 - GND lehet
(nem rajzoltam vissza, csak feltételezés)

De jó, hogy betetted. Egy hete tervezgetem hozzá a nyákot. Nem tudtam, hogy Alkotó megcsinálta.
Egy nagyon rövid leírással tudok szolgálni róla.
A cikk vége felé van erről a kapcsolásról szó.
Bővebben: Link

Ami azt illeti, én nem mondtam, hogy bajom lenne a differenciál bemenettel. Jelenleg is 405-öt használok és az 5534-nek is ott van az elején. Az 555-öt egy régi pa erősítőhöz tudnám hasonlítani. Tényleg nincs benne semmi extra, de mégis kíváncsi vagyok, hogy mit adott ki a kezéből Nelson Pass, amikor ez kijött. A teljesítménye mellett például ott van még az NTC-s kompenzáció is, ami miatt egy kicsit mégis kilóg a sorból. Ezzel a megoldással eddig még nem találkoztam. Egyébként jó összehasonlítási alap lenne az is, mivel van duál differenciálos erősítőm, és ha pluszban itt lenne az 555, meg az 565, akkor mindjárt kiderülne, hogy mekkora különbség is van az egyes változatok között.

Tartok tőle, hogy a GFA-555 is megy a quad mellé. Echte differenciál erősítős, áramgenerátoros alapkapcsolás, olyan mint a vidi végfok. Douglas Self írt ennek a topológiának az optimalizálásáról.

Ha az erősítők négyévszakos gumiját keresed hasonló kompromisszumokkal kell számolnod.
Jobban járnál egy 5-30 W-os hallgatóssal ami gyors, jó a nyílthurkú erősítése, nagy a fázistartaléka és makulátlan jel/zaj viszonnyal rendelkezik.
E-mellé építhetnél 300 plusz wattosat, hogy még a karodon is húzza szőrt, ha annak eljön a helye és az ideje. Oda már limiter kell, DC-, áram- és termikus védelem, meg a lehető legrobusztusabb kialakítás.

Igaz, de ez ugye azt feltételezné, hogy használni szeretnénk hosszabb távon, mondjuk szobai erősítőként. Ettől viszont én tartózkodom, a magam részéről. Hamarabb jutna eszembe az autós erősítő tápjára egy bevált, hifi kapcsolást építeni. Tegyük hozzá, hogy a legtöbb ilyen erősítő 4Ohmra, vagy még annál is kisebb impedanciára készül. 8 Ohmon viszonylag kis teljesítményre képesek azokhoz az erősítőkhöz képest amiket én érdekesnek tartok. Az alsó határ nálam kb a quad 405 100+ Wattja. Kivételt képeznének a csöves, illetve class-a erősítők.

Tehát a kaszkód differenciálerősítő, és a tripla darlington kimenet is csak parasztvakítás lenne? Én eddig úgy tudtam, hogy az erősítők tervezésénél nem jó túl bonyolítani a kapcsolásokat, viszont a túlságosan egyszerű kapcsolások sem fognak jól szólni. (Egyébként akkor hova lehet besorolni az eleve bonyolult kapcsolást rejtő, op amp alapú erősítőket?) Az igaz, hogy nem hallunk egyformán. Nagyon jól idevág ismét a quad 405, amit legalább annyian kerülnek és elutasítanak, mint amennyien szeretnek. De ebből nem lehet kiindulni. Ez alapján konkrétan mindenkinek ki kellene kísérleteznie az élete során, hogy milyen erősítő fog illeni a füléhez. Ennyire azért nem rossz a helyzet, hisz tudjuk, hogy a legkevésbé pontos átvitelt nyújtó csöves erősítőkért is mennyien rajonganak. Talán az is megállja a helyét, hogy a magas thd-t, illetve imd-t produkáló kapcsolások is kevésbé kedveltek, mert ezek az ember számára zavaróan hatnak zenehallgatás közben. Ezt már én is elmondhatom a saját tapasztalataim alapján, hisz engem is kevésbé zavar egy hangosabb tiszta hang, mint egy halkabb, de mindenféle torzításokkal színezett. Sajnos arról sincs konkrét tudomásom, hogy az 565-nek a közölt mérései mennyire fedik a valóságot, de mint mondtam, a specifikációi alapján szerintem képes lehet a viszonylag tiszta, torzítas mentes átvitelre. Ami azt illeti, nekem bejött a quad hangja is, pedig az sem tartozik a legegyszerűbb felépítésű erősítők közé.

Sajnos meghallgatni nincs lehetőségem, viszont mivel ez egy széria termék, talán nem annyira rizikós a kísérletezés az utánépítésével. Persze nem egy quad 405 szint, mert ebben vannak elég kis tűrésű, ritka és drága alkatrészek is. Ne felejtsük el, hogy valamelyest azért hobbiról van szó. A legtöbb erősítő témája a topikban nem úgy született meg, hogy valaki egy konkrét sugárzótípushoz akarta megépíteni azokat. Szerintem a legtöbbünk itt univerzális felhasználasra, na meg kíváncsiságból építette meg az erősítőit.

Kinyomtattam egy quad 405 kapcsolási rajzát, elméletileg egyezik vele.
Minden egyes részét nem követtem végig...


A két panelt bekötöttem.
A melegedés lett volna a következő kérdésem.
+ - 32volt amivel megtápláltam.
Ennek hatására erősen melegszik az a két ellenállás amit mondtál.
A kicsi barnák azok gyáriak, a másik panelen a nagyobbakat már én tettem bele, de ezek is eléggé melegednek még most is. Tegyem duplán őket?

A következő kérdés pedig, hogy halk hangerőn "recseg" a hang... hol nézzek körbe a panelon?

Igen, én is quad-ra gondoltam.
40 éves biztosan lehet.
Működött, csak szét kaptam...

quad 405-nek néz ki.
Ránézésre megszólaltatható, 40 éve még kézzel rajzoltuk és marattuk a panelt.

Sziasztok!
Nos...bár quadban öreg motoros vagyok már,és nem is azért írok,mert nem boldogulnék valamivel... Csupán keserű tapasztalat,és nem akarnám,hogy más is így járjon.
Szóval az történt,hogy olvasgattam ezekről az újkeletű "jobb minőségű" műveleti erősítőkről,és gondoltam,kipróbálom,lehet-e hallani egyáltalán változást/javulást,és ha igen,mekkora a mértéke? Rendeltem egy pár OP-275-öt,mivel az én quad-jaimban is sorra-rendre még az ősrégi TL-071/081-esek dolgoznak.Az AD-826 még jobb lett volna,de ebből nem tudtam beszerezni.Ez durván 10X-es árú,szóval itt már kéne,hogy legyen "valami"... no,lett is,csak nem éppen az,amire számítottam.Sajnos,vesztemre pont a legkomolyabb példányban cseréltem ki,mert ebben állnak úgy a panelek,hogy hozzáférhető az IC... Ez pont egy dupla vég-tranyós Ludwig-féle verzió.Mivel semmi rosszra nem gondoltam,rögtön direkt 220-ról indítottam,nem lámpáról.Bár ne tettem volna.Hangos csattogás közepette mindkét panel totálkáros lett. A 8 végtranyóból 6 be-zárlatolt. Egy olyan készülékben,ami vagy 10-12 éve ment a legszélsőségesebb körülmények között is.Szóval nem tudom mi van,de ezt a típust még véletlenül SE (!!) tegyétek be a régiek helyére.Ha valakinek esetleg van ötlete,hogy ez mitől történhetett,ne tartsa magában,bár legjobb tudomásom szerint is ezek teljesen csereszabatosak a régi típusokkal.

Ha ez az eredeti, akkor soros szabályzó

Szereld vissza a deknit, töltsd fel az olajat, és próbaképp akassz a generátorra fényszóróizzót terhelésnek. Mérd meg a feszültséget alapjáraton, és nagyobb fordulaton is, de nagyon ne forgasd, mert az izzó bánja. A kapott értékek segítenek dönteni, ha már más támpont nincs.

Az vigasztal engem legjobban ebben a két és fél sorban, hogy nem csak én tudok félreérthetően és pontatlanul fogalmazni. Feltehetően Te sem úgy gondoltad, hogy aki a zenét szereti az a családját elhanyagolja... vagy, hogy ennek a kettőnek bármi köze lehetne egymáshoz.

Ritkán szólítottuk meg egymást ezen a fórumon és én vagyok az aki hosszú évek óta követi figyelemmel a "munkásságod", tehát volt időm összerakni a mozaikdarabkákat és ezekből darabkákból az a kép alakult ki bennem, hogy Te nem vagy benne a "hifisek klubjába". Ezzel az égvilágon semmi gond nincs. A horgász/foci példával azt próbáltam illusztrálni, hogy tőlem mennyire távol állnak ezek a hobbik (ha lehet a sportot is egyfajta hobbinak nevezni), viszont soha meg nem fordult a fejemben, hogy a hobbihorgászok fórumára egyetlen sort is írjak (ha létezik egyáltalán ilyen fórum). Nagyon remélem, hogy ezzel most nem bántottalak meg, mert ennek még a gondolata is nagyon távol áll tőlem. Csak próbálok finoman célozgatni.

A "hifis" (jaj de hülye szó ez) egy külön állatfaj. Akkor is szeret 50 milliós végfokokról könnyező szemmel beszélni, ha soha nem látott még közelről -mondjuk- 1 milliónál többet. Tehát hifis szemmel nézve 600 ezer egy Purifi-ért aprópénz. Ehhez így kell hozzáállni : )
És természetesen lehet élvezni a zenét quad 405-tel is, meg rádiósmagnóval is, meg fejhallgatóval is. Én például a színeket nem látom. Nem tudok színárnyalatok közt különbséget tenni. Van aki a hangokat nem hallja és nem is érzékeny arra, hogy több hangszer is lehet a zenében ezerféle hangszínnel. Ettől még szeretheti a zenét és érthet is hozzá. A megboldogult Hifi Magazinnál fordult elő (többször is), hogy Darvas László várakozás teli örömmel hívott meg zenészeket készülékek tesztelésére és kiderült, hogy zenészek nem tudnak különbséget tenni hangzás és hangzás között, mert nem tudnak a részletekre figyelni. Nekik a zene egy tömör egységes valami, ritmussal, dallammal, előadásmóddal - ehhez végképp nem értek - nincs olyan, hogy fázishiba meg, hogy a dobozokból szól-e a hang vagy a térből. Tehát lehet magát a zenét élvezni és lehet a zene hangjait élvezni. Ez két külön dolog... szerintem. A hifi, vagy a mára már minden értelemben lejáratott High End készülékek azt a célt szolgálják, hogy a hangokra figyeljünk, a precizitásra, a térre, a finomabbnál finomabb részletekre. Hogy mi a hangzásbéli különbség két elkó, vagy két kábel között. És ez szerintem nem pénz kérdés, ez életforma. De emellett még ugyanúgy szerethetjük a családunkat, mint más "normális" ember... mint a horgász, vagy a lepkegyűjtő. Akit emellett még a páka füstje is megcsapott, az már olyan mint én, például : ) De vannak itt még páran ilyenek, ha nem is sokan.

Brahiból bepötyögtem gugli barátunk keresőjébe azt, hogy "intermodulációs torzítás".
Kiadott néhány "nesze semmi fogd meg jól" találatot. Ködösítés és homály van ebben a témakörben is.
Manapság a 19+20 kHz-es kétjeles mérést is IMD-nek nevezik. Szerintem helytelenül, de ez csak az én saját szubjektív véleményem, ami nem jelent semmit. De érdemes lehet elolvasni még ezt a néhány sort esetleg többször is Miklós András tollából. Ez meg az Ő szubjektív véleménye, de szerintem el is lehet gondolkodni azon amit ír akinek kedve van hozzá.

Aztán tovább keresgéltem: Diyaudio.
Van itt két fontos mondtad amit alá is húztam pirossal.
Van folytatása is a hozzászólásoknak, ahol kifejtik, hogy a 19+20 kHz-es mérés azért fontos, mert pl. a 20 kHz-es szinusz 3. harmonikusa már 80 kHz és ezt nehéz pontosan mérni egyszerű eszközökkel, a két jeles mérés mérés viszont simán kimutatja, mivel nem felfelé keveredik a frekvenciatorzítás hanem lefelé (1 kHz-re, illetve +/- 1 kHz-re). Részletkérdés, hogy 80 kHz-en már nem hallunk semmit ebből a torzításból.

Visszatérek az előzményekre... arra a részre ahol 15x4 db csatolókondi hangját nem akartam megkülönböztetni egymástól, de akaratom ellenére is 15 féle hangképet hallottam és a két véglet között - határozottan állítom - hogy volt akkora különbség, mint pl. egy quad 405 és egy JLH hangja között (szubjektíve). A két szélsőséges hangzású elkót beforrasztva minden további nélkül mérhetek akár THD-t is a végfokon, de borítékolhatom, hogy nem lesz mérhető különbség közöttük.

Tehát újra felteszem a költői kérdést, hogy vajon melyik is az a torzításfajta ami puszta számadattal jellemezni tudja egy erősítő hangját? És továbbra is fenntartom azt a véleményem, hogy egy THD méréssel ki lehet mutatni durva hibákat, de közben nagyon figyelni kell arra, hogy mit is látunk az FFT analízisen... mert például a keresztezési torzítás is csak páratlan harmonikusokat tartalmaz és a "klippelés" is (amikor négyszögesedni kezd a szinusz).

Nagyon bonyolult lelkivilággal rendelkezik egy-egy végfok. Szimulációkkal sok mindent ki lehet mutatni, de ilyen -180 dB-es THD-t (IMD-t) szimulálok valamilyen képzeletbeli kapcsoláson, ennek a gyakorlati haszna a nullával egyenlő (szerintem).

Pont az a típus nincs, de funkcióra keresve ezeket találtam.

Sziasztok!

Egy német szirénaerősítőben kellene pótolnom egy STA505 IC-t (40V 3.5A quad POWER HALF BRIDGE)
Nézegetem nézegetem, de magyar oldalakon nem igazán találok ilyent, aliexpresszen meg gondolom csak hamis van.
Van valami ötlet, hol lenne célszerű beszerezni?
(A következő gondom a beforrasztás lesz, de ott még nem tartok )
Köszönöm szépen az ötleteket!

Sík tükör lenne.
Részletesebben.
5Ghz-en csatlakozik a router (repeter) a helyi nethez, 2,4GHz-en megy tovább.
Jelenleg a szembeni ház (kb 150-200m) bejárata előtt kb -70dB-t mutat a telefon wifi analizere, 6Mb le, 2Mb fel az eredmény. Pont rálátni, semmi akadály. A lépcsőház üveg, az épület tégla. Rálátni az adott lakás bejáratára is. Még a lakáson belül is van jel.
Ezért gondoltam, hogy egy egyszerűbb irányított antenna már jó lenne.
-
100ohm a sima biquad...erre nem figyeltem fel. Köszi. Akkor dual lesz.
-
Nagyon erős a gyanúm, hogy nem úgy működik, hogy az egyik antenna adó, a másik meg vevő. A stickkekben, és egyes routerekben vagy akár wifi kártyákban is sokszor csak 1 antenna van. Vagyis az antenna vevő, majd mikor ad a router, átkapcsolja a vevőről az adó kimenetére. Gondolom.
De akárhogyis működik, ajánlatos lenne, ha mindkét antenna irányított lenne, hogy ne szedjen össze minden érdektelen jelet, zajt, és a teljesítménye is ki legyen használva.
-
Szóval: kell-e arra figyelni, hogy az egymás fölé helyezett két dual-quad antenna között mekkora a távolság? Meg, milyen probléma merülhet még fel?

Szerintem ez lesz az. Rajzot nem találtam.

Sziasztok!
Nincs meg valakinek ennek a quad 405nek a rajza és nyákterve? Neten eddig nem találom. A panel alján annyi van hogy b.j 2000

quad végerősítő Adamszky gyártásából

Jobbra lent bemenet, balról sorban: In - GND
Jobbra középen, alulról sorban: GND - GND - -Ut - +Ut
Baloldali vezeték: kimenet a hangszóróra

bemeneti érzékenység (teljes kivezérlésnél): 0 dB (775 mV)
bemeneti impedancia: 22 kohm

Most olvastam a hozzászólásod.
M10235PUSB 2x350W 10 csatornás, ez kihajt bármit. A quad-ot rá sem kötöttem, felesleges.
Meghajtattam vele a Rockfordot, az meg a 1,5kW-ost mélyt. Embertelen, nem 20m2-re való.
Az 1001bd-t kihagytam, levágtam a felső freki tartományt, és még így is pár %-on is sok.
260 euró volt a keverő, gyári új garanciális.
A GPX1000.4-est amit az autóban használok azt kipróbáltam a szobában. Az is bőven elegendő lett volna.
Aranyozott csatlakozók, új kábelek mindenhol. Jó ránézni.
Minden más köcölle meg megy fel a padlásra porosodni.

Köszönöm a választ.

"A weboldal amit belinkeltél nem működik."

Ez misztikus, mert ha én ugyan arra ráklikkelek, akkor működik.
Másoknak is működött a mellékelt link.

Az általad mutatott Official Images Download a zero 2, é zero 3-hoz ajánlott.
Ez csak "sima" zero mondhatnám ZERO 1 .
A zero 1-ben a processor Amlogic S950Y2 ( quad Cortex-A53 )
A zero 2-ben a processor : Amlogic A311D ( quad Cortex-A73 )
A zero 3-ban pedig Rockchip RK3566 ( quad-core Arm Cortex A55 CPU )

Ez a panel pontosan :

RADXA zero RS102-D4E16H : eMMC 16GB
RAM 4GB
proci Amlogic S905Y2 4 magos , 4x1.8GHz

Szerinted mindegy milyen processzorhoz való a program ? Nem a processzorok fajtája miatt eltérő ?
( Persze a környezete is változik az 1-es, 2-es, 3-as verziókban. )

Sziasztok!

A képen látható parabola beállításában kérnék segítséget.

ASTRA 19,2° és Eutelsat Hot Bird 13° kellene beállítani kettő quad LNB van rajta multiswitchel. AZ LNB-k négysávosak szín szerint kötöttem a switchre őket. DVB-S tv-re van kötve.

A parabolán a két fej magassága is állítható.

Hogyan tudom házilag belállítani?

Annak idején a quad szerintem tök jó volt, kimondottan szerettem. Mondjuk évek óta nem kapcsoltam be, de ha lesz egy kis időm mostanában az ünnepek alatt, akkor előszedem és hallgatom egy kicsit, hogy kiderítsem most milyennek tűnik.

Ezek a Topping meg a Purifi is olyanok most mint a quad volt annak idején. Ámuldoznak, nézegetik a 4 nullás THD adatokat, aztán amikor majd rájönnek hogy egyikben sem sok zeneiség van akkor feledésbe merülnek. Nekem annyit írt egy illető levélben aki hallotta mindkettőt, hogy mérve tényleg nagyon jók, szinte a mai csúcs, hallgatva meg a nagy átlagnál jobb, de semmi extra, neki otthonra egyik sem kellene.

Jól gondoltad.
Egy számolóka.

Itt van két kép. Mindegyikben csak a_van definiálva, az egyikben az ALTS=1, ekkor a van adat, 4095, van adat, 4095 stb látszódik. Ha ALTS=0, akkor csak a SampeleA van, de kaotikus az eredmény. Most jöttem rá, hogy ez ugyanaz az eset, mintha a sample B-t is beállítanám és ALTS=1 lenne. Azaz a kép olyan, mintha két mérés lenne egymáshoz képest 180 fokkal eltolva.

Agresszív kismalac kifogja az aranyhalat.
- Ha visszadobsz lehet két kívánságod.
- Miért nem három? Annyi szokott lenni!
- Rendben. Mi a másik?

Ez vicc jutott eszembe tegnap a kimeneti fojtóról. Az egyik kívánságom, hogy ne legyen ott mert rontja a csillapítási tényezőt. A másik, hogy ott legyen mert korlátozza jelemelkedési sebességet.
És igen... fel lehet oldani ezt a két ellentmondást, de persze fizetni kell érte valamivel. Ezt csinálta a quad. Azt már megbeszéltük egyszer, hogy a quad-ban nem "kiegyenlítő híd" van, hanem Feedforward kompenzáció (előrecsatolás). Hasonlít a "hídra", mert négy tagból áll.

Most nem kell ám megijedni, nem quad-ot akarok csinálni... csak tanulom/átismétlem az alapokat.
Más tervein vannak ezzel a feedforward-dal. Lehet ezek csak tervek (álmok) maradnak, de most belelkesültem. A Benchmark például tele van ilyen előrecsatolásokkal. Több is van benne, párhuzamosan kötözgetve egymással. Cordell is elismerte, hogy a Feedforward jobb hibajavító rendszer, mint a HEC, csakhát a szummátorok... Az a probléma ezekkel a szummátorokkal, hogyha a végfok kimeneti impedanciája nulla, akkor nem lehet hozzáadni semmilyen hibajavító mert elnyeli. Vagyis nem a terhelés felé folyik a hibajel, hanem vissza a végfok kimenetébe. Tehát meg kell növelni a főerősítő kimeneti impedanciáját... így már hozzá lehet keverni a torz kimeneti jelhez az ellenfázisú hibajelet.
De megint keletkezik egy "csakhogy". Ha a végfok kimeneti impedanciája kicsi (mondjuk néhány tized Ohm) akkor a hibaáram túlnyomó része megint csak "visszafolyik" kimenetbe és csak kis része folyik a terhelés felé. Adódik, hogy egyszerű... kezdjük el növelni a főerősítő kimeneti ellenállását. De ezzel adtunk a sz@rnak egy pofont, mert most meg a hibajel erősítő teljesítményét kell megnövelni. Most már két torz erősítőnk lesz egy helyett. Tehát nem egyszerű ez a szummátor kérdés.

Erre jött a quad (aki - állítólag - szintén lopta az ötletet) kitalálta, hogy csináljuk azt, hogy kisfrekvencián dolgozzon a főerősítő, nagyfrekvencián pedig a hibajavító erősítő.
- Ehhez kell egy fojtó a főerősítő kimenetére -ami elsőrendű szűrőként- vágja valamekkora frekvenciától a magasakat
- és kell differenciáló jellegű erősítő ami ettől a törésponttól számítva visszaállítja a lineáris átvitelt. Ha jól megkeverjük ennek a "hídnak" a keresztágait, akkor a diff. jellegű erősítőt integrátorrá lehet alakítani.

A két kívánságból már nem is maradt csak három.
- Azt szeretnénk, hogy fojtó minél kisebb induktivitású legyen, hogy ne kelljen rá sok menet.
- Azt szeretnénk, hogy az integrátor ne legyen terhelve, azaz a hibaáram minimális legyen.
- Gyors integrátort nem könnyű minden utcasarkon találni, tehát a lassú opamp is megfeleljen a célnak... már ha műveleti erősítőben gondolkozunk, de miért ne abban? Az a legegyszerűbb.

Nevezzük most az egyszerűség kedvéért és a berögződés miatt ezt a feedforward-ot hídnak. Hasonlít rá, mert négy tagból áll. Figyeljük meg, hogy a visszacsatolt erősítés lehet bármekkora.
- "Av" nem borítja fel a hídegyensúlyt.
- A terhelő impedancia is lehet is lehet bármekkora, nem változik a torzítás.
- A híd bármelyik elemét szabadon változtathatom. Ha bármelyik tagot mondjuk a kétszeresére növelem, a vele szemben lévő tagot a felére kell csökkentenem és az egyensúly megmarad.
- A főerősítő torzítása bármilyen nagy lehet, az integrátor ezt kinullázza. És szó szerint kinullázza, nem pedig csak csökkentgeti.
Ehhez azonban az kell, hogy az integrátor ideális legyen, mint ezekben a szimulációs példákban.
A szimulációk többségében nincs felharmonikus torzítás a hibajelben... a Nocht szűrő tökéletlensége miatt láthatjuk az alapjelet... és még zaj van benne. 2µF kapacitív terhelésnél látható néhány milliomod százalék felharmonikus és teljesen "B" osztályú beállításnál az integrátor nem végtelen nyílthurkú erősítése miatt.

Igazából tegnap, biciklizés közben jutott eszembe ez az egész a VF2 kapcsán, ahová katt berajzolta a kimeneti fojtót, hogy mi lenne ha... A szimulációkat tovább folytattam itt magamban. Vannak még érdekességek, de ennyi így is bőven sok, bevezetőként. Kihasználtam ezt a plusz egy órát amit ma nyertünk, most alszom rá egyet, aztán majd látom mire ébredek : )