Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű táp 230V-ról
 
Témaindító: cimopata, idő: Szept 13, 2006
Témakörök:
Lapozás: OK   211 / 782
(#) Ge Lee válasza kipi0804 hozzászólására (») Aug 10, 2011 /
 
A 12V primer vagy szekunder? Mennyire kell stabil feszültség? Ha szekunder akkor pl. egy megfejelt PC táp is jó lehet. Ha primer akkor ott van az autós erősítők tápja.
(#) lorylaci válasza kipi0804 hozzászólására (») Aug 10, 2011 /
 
Milyen tapasztaltod van a téren, valamint milyen követeleények vannak? Lásd itt (#1038640) számú hozzászólás
(#) imre8407 hozzászólása Aug 10, 2011 /
 
Sziasztok. Lenne egy kérdésem, kaptam 2 toroid magot (valami nanokristályos). Ez jó lenne kapcsitápba? ilyet
(#) lorylaci válasza imre8407 hozzászólására (») Aug 10, 2011 /
 
Nézd meg a Vacuumschemlze oldalát, ahonnan az adatlapot lineklted, hogy ez melyik szériába való. Ott van alkalmazás, van egy szériájuk amiből Katt is szokott tápokat csinálni, az 20-70khz sokkal jobb mint a ferrit.
De ahogy nézem ennek elég alacsony az Al-je, így valószínűleg légréséses ferrit vagy porvasmag helyett jó, mondjuk szűrőtekercsnek vagy másnak.
(#) ABU hozzászólása Aug 10, 2011 /
 
Üdv!

Nincs valakinek ilyen trafója, amit csatoltam? Ha igen, akkor mennyi lehet a szórási induktivitása átalakítás nélkül? Nincs megfelelő műszerem hozzá, így a tápot sem tudom belőni rendesen. Most az EI-33 kb. 75kHz-en sereg, a rezonáns kondi pedig 1uF.
(#) lorylaci válasza ABU hozzászólására (») Aug 10, 2011 /
 
A szórási induktivitása szerintem néhány uH, mivel ezeket elég szoros csatolással szokták tekerni.
Átalakítás vagy soros tekercs nélkül lehetetlen rezonáns módban alkalmazni.
(#) (Felhasználó 46585) válasza lorylaci hozzászólására (») Aug 10, 2011 /
 
Az AL mikrohenriben van megadva, úgyhogy a szokványos dimenzióban ez egy 30 ezres érték körül van.
(#) kipi0804 válasza lorylaci hozzászólására (») Aug 11, 2011 /
 
Üdvözlet!
Különösebb igény nincs mivel 2 db DC kefés motor 35A, amit egy-egy h-bridge vezérel.
(#) kipi0804 válasza Ge Lee hozzászólására (») Aug 11, 2011 /
 
Üdvözlet!
A pc-tápot már próbáltm csak a 400W-os kevésnek bizonyul. Egyébként 2 db DC kefés motor, egy-egy h-bridge-vel (35A)
(#) lorylaci válasza kipi0804 hozzászólására (») Aug 11, 2011 /
 
Akkor, cimo 1.1 a megoldás ha megduplázod a primer puffert, vlaamint jobb FEteket alkalmazol.
(#) nagy_david1 hozzászólása Aug 11, 2011 /
 
Üdv!

Ezt a kérdést már egyszer rég feltettem volt de nem igazán fogtam fel azóta sem. Miért nem jó push-pull topológiát alkalmazni hálózati feszültségnél? Mik lennének a hátrányai a dupla és kb kétszer annyi menetes primer tekercsen kívül? Előre is köszi.
(#) lorylaci válasza nagy_david1 hozzászólására (») Aug 11, 2011 /
 
A primer menetszám nagy, és a két primernek naggyon szoros csatolásban kell lennie, emiatt nehéz a trafó kivitelezése. A primer és a szekudner között is viszonylag jó csatolást kel fenntartani.
A másik hátrány, hogy keménykapcsoló, így komoly kapcsolási vezsteségekkel kell száímtani, figyleni kell sok mindenre emiatt, a zajkibocsásátás is jelentős lesz.
A harmadik hátrány, hogy gyakran kell segédtrafó, különben a vezérlő elektronika segédtápja sokat disszipálna a 320V-ból.

Az előny igazán a 200-600W tartományban jelenik meg, ugyanis több teljesítményt tud, mint a flyback,jobb hatásfokkal, és még elég egyszerű a vezérlése. Valamint akkor jó, ha szabályzott kimenti fezsültségű táp kell.

Ha már megelégszünk egy közepes kimeneti feszültség stabilitással, akkor frekvenciamodulált ZVS vagy ZCS rezonáns félhidas tápok sokkal jobbank bizonyulnak. (mondjuk IRS27951-el)

1kW felett pedig megéri ZVT teljes hidas fázistolásos tápot csinálni, ami meg sokkal kisebb kapcsolási vezsteségekkel, zajkibocvsátással rendelkezik, valamint hasonlóan jó kimeenti szabáylozást tesz lehetővé.
(#) nagy_david1 válasza lorylaci hozzászólására (») Aug 11, 2011 /
 
Szóval akkor ha jól értem 200-600W tartományban érdemes lenne készíteni push-pull vezérlést is? Úgy értem ha eltekintünk a segédtáp és tekercselés kivitelezése problémáktól. Köszönöm.
(#) lorylaci válasza nagy_david1 hozzászólására (») Aug 11, 2011 /
 
Igen, a push-pull megéri, de csak akkor ha szabályozott vagy stabilizált kimeneti feszültség kell. Ha visszalapozol pár oldalt volt egy egész jó terve belinkelve, németül, leírással.
(#) ekkold válasza nagy_david1 hozzászólására (») Aug 11, 2011 /
 
Azért még néhány hátránya lemaradt a push-pull tápnak:
- Hálózati feszültségről járatva a 600V-os fet (vagy IGBT) nem elég hozzá, a 700V-os határeset, inkább 800....1000V közötti felvezető kell hozzá. Ezek drágábbak, lassúbbak, és nagyobb Rds-on ellenállásúak mint a 400....600V-os tipusok!
- A trafó szórási induktivitása által tárolt energiát a táp elfűti, vagy a snubbereken és/vagy a beépített félvezetőkön. Ezt az energiát a fél/teljes hidas tápok visszanyerik.
- A trafó közvetlen csatolása miatt érzékenyebb a szimmetriára, egy egész minimális DC komponenstől is betelít a trafó. Fél/teljes hídnál mindíg van soros kondi, de ennél nem lehet...

Nem véletlen, hogy elsősorban alacsony feszültségek esetén használják, ahol hatásfokban jobb lehet, és nem véletnenül ritka az ilyen hálózati táp. Még ha pl. 800V-os félvezetőkből kellene valamiért tápot csinálnom, lehet, hogy akkor sem push-pullt építenék, hanem inkább kétszerezővel egyenirányítanék (DC 600...640V), és félhidas tápot építenék belőle. Igaz az IRxxx vezérlőknek sok lenne, de egy önrezgő simán menne....
(#) (Felhasználó 46585) válasza ekkold hozzászólására (») Aug 11, 2011 /
 
Van még valami. Épeszű költségekkel nem tudod megcsinálni azt, hogy a két primer között kicsi legyen a szórás. Ezt elvileg úgy kellene tekerni, hogy a két primert bifillárisan, természetesen litzéből. Ehhez meg olyan drót kell, ami kibírja a nagyfeszt. A sima zománc nem bírja ki. Van erre való huzal, litze, de méregdrága. ( TEX-E, Tali Bt )

( Léteznek olyan kapcsolási elrendezések, amelyek ZVS módban működnek, de kell még hozzájuk kapcsolóelem. Vagy van, amikor nem kell, de akkor nem tudod szabályozni. Szóval nem egyszerű... Inkább fél-, vagy teljes híd )
(#) kriszo hozzászólása Aug 13, 2011 /
 
Sziasztok,keresek egy vállakozó szellemű kollégát, aki tudna nekem segíteni eme témában, lehetőleg msnen.
Üdv:Krisztián
(#) emmzolee hozzászólása Aug 14, 2011 /
 
Építettem a hétvégén egy Önrezgő Rezonáns Kapcsi tápot. Skori kapcsolási rajza alapján.

Tök jól működik. Mondhatni az egyik legjobb táp amit építettem. Kezdve az 1W! nyugalmi teljesítmény felvétellel.


Itt egy képtár a kész nyákomról

Bedobok egy kapcsi rajzot, hogy tudjátok miről van szó.
Bővebben: Link

Még is lenne kérdésem.

Elvileg össze lehet hozni ugyan azt a rezonancia frekvenciát más L4, és más rezonáns kondival is nem?

Nálam az a helyzet, hogy ha le mentem 2X10nF-os kondira, és 420uH induktivitásra akkor egyrészt nem is azon a frekin akart rezegni ahol én szerettem volna. Ezt még értem is, mert a nagy trafóm terheléstől változtatja az induktivitását. Viszont ha belőttem az oszcillátorom kedvenc frekvenciájára a terhelt frekvenciát is, (Ez a rezonancia freki is nem?) Szóval nem lett a primer tekercsen szép szinuszos primer áram. Az áram teteje és alja ugyan kerek volt, de sokáig nem folyt semmilyen áram. Tehát olyan volt a jel, hogy egy csúcs, szünet, aztán még egy csúcs lefelé, szünet, és kezdődik elölről.
Sajna nem tudok képeket be tenni, mert a pendrive-om, amire mentettem a képeket, el romlott-
Ez így szokott lenni, vagy mi volt a gáz? Ha kisebb értékű rezonáns kondit használok, akkor csökken az átvihető teljesítmény ezt tudom, de itt mind két kondi értéknél kb 60W volt a terhelés.

Aki csinált már ilyet írjon nekem, hogy képben legyek ezzel a fajta táppal . Kössz.
(#) lorylaci hozzászólása Aug 14, 2011 /
 
Négy változó van:
- korlátozó teljesítmény
- frekvencia
- rezonáns kondi
- rezonáns induktivitás

Ez a négy adat két egyenlettel egymáshoz van közve. Mégpedig adott teljesítményre és frekvenciára megvan a kondi és az induktivitás értéke.
Vagy fordítva a kondi és az induktivitás érétke meghatározza a teljesítményt. Vagy akárhogy vegyítve.

A választott értékkekel 55kHz a freki és 93W a kivehető teljesítmény.
Ha a kondi méretéd változtatod, akkor egyszerre változik a freki és a teljesítmény is.

A 420uH-t hogyan érted el? Ilyen nagy soros induktivitást raktál be? Nem keverted véletlen össze a szórt induktivitást és a mágnesező induktivitást?
Az áramot áramváltóval mérted?
(#) lorylaci válasza kriszo hozzászólására (») Aug 14, 2011 /
 
Kérdezz itt, hidd el válaszolnak. (én biztos )
Msn-t pedig hagyd meg inkább a szívcsipajcsis dolgokra.
(#) emmzolee válasza lorylaci hozzászólására (») Aug 14, 2011 /
 
Azt értem, hogy ez a 4 dolog hogy függ össze.
A kondi, és a soros induktivitás meghatározza a max terhelhetőséget, és össze függ a primer árammal is. Mivel nekem 60W-ra lenne szükségem, bőven elég kéne, hogy legyen a 10nF-os rezonáns kondi a hozzá való soros induktivitással. Viszont nem lett szép a jelalak úgy.

Tudom, hogy mi a különbség a szórási, és a mágnesezési induktivitás között.
A 420uH az a soros induktivitásom volt. A pc trafó szórásija teljes szekunderes rövidzárnál 5,6uH Viszont ha csak kicsi terhelés van rajta a szekunder oldalon, akkor több. 36,5uH-re saccolom.

Amikor 47nF-os kondikkal csináltam és 60uH-s soros induktivitással, akkor ez látszott valóságnak.
A két darab 47nF-os kondihoz 96,5uH induktivitás párosul. Ehhez még hozzá jön az oscillátor tekercsének az induktivitása is de az el hanyagolható.
(#) lorylaci válasza emmzolee hozzászólására (») Aug 14, 2011 /
 
Így már érthető a dolog, De akkora 420uH-hez képest az a 5,6 ill 36,5 változás elhanyagolható.

Az áramot hol méred? Valószínűleg ebben van akkor a hiba. Tutira most már szép áramodnak kellene lenni.
(#) emmzolee válasza lorylaci hozzászólására (») Aug 14, 2011 /
 
Az áramot úgy mértem, hogy betettem a soros induktivitás, és a pc trafó közé egy 0.1 ohm 5W-os ellenállást. Azon mértem rövid mérőfej huzalokkal.
Idézet:
„De akkora 420uH-hez képest az a 5,6 ill 36,5 változás elhanyagolható.”

Igen az nem nagy változás lenne, azaz jól kéne mennie. Sőt ez az önrezgő megoldás annyiból is szerencsés, hogy el változtatja a táp frekijét, hogy rezonálni tudjon.

Ha lesz időm, akkor fogok vele játszani, csak nem tudom merre induljak.
(#) lorylaci válasza emmzolee hozzászólására (») Aug 14, 2011 /
 
Jó lenne, ha le tudnád fényképezni a szkópképet. Terhelt állapotban az az összes töbi áram (mágnesező induktivitás árama, fettöltő áramok...) elhanyagolhatók általában, szóval nekem sincs több tippem.
(#) ekkold hozzászólása Aug 15, 2011 /
 
Lehet, hogy a PC trafó primerének kapacitása is bekavar, mivelasz egy szoros csatolású trafó, viszonylag nagy menetek közötti kapacitással. Lehet, hogy ha lenne benne egy nagyon kis légrés, akkor az áram kevésbé csökkenne le a primer oldalon terhelés nélkül, és kissé stabilabbá válna a működés. De persze csak tippelek - próbálkozz vele, kíváncsi vagyok mire jutsz!
(#) sector99 válasza emmzolee hozzászólására (») Aug 15, 2011 /
 
Szia !

Nekem 270 W teljesítmény kellene, de folyamatos üzemre (8-10 órán keresztül ) olyan 17...18 V és 15 Amper. Milyen módosításokat kell végezni ezen a rajzon amit most mellékeltél ?
Azt mindjárt mondom, hogy én se vagyok túl jártas a kapcsolóüzemű tápok világában....


Üdv:
sector99
(#) emmzolee válasza ekkold hozzászólására (») Aug 16, 2011 /
 
Aha, jó lenne ki próbálni, de ez egy gyári trafó, és nem tudom szét szedni. Majd tekerek egy másik trafót próbából, és az légréses lesz. Bár akkor már tekerhetem olyan légréssel is, ami pont kelleni fog.
(#) emmzolee válasza sector99 hozzászólására (») Aug 16, 2011 /
 
Figyelj. Itt egy link. Olvasd el, itt a megoldás mindenre.


Ha nem vagy túl jártas a kapcsi tápokban, akkor olvasd el ezt. Ez egy "evolúciós" leírás. Az alapoktól le írja minden alkatrész szerepét, és minden fejlesztést, amiből ki alakul egy jó kis táp.

Skori web oldala. Rezonáns tápegység

Aztán ha az alapok meg vannak, akkor itt a következő leírása. Itt már szerepel az a táp is, amit meg építettem. (A legfölső.)

Skori web oldala. Rezonáns tápegység 2

Mire ennek az oldalnak is a végére érsz, már lesz a tápban védelem is, meg minden, ami kellhet.
Annyiban tudok segíteni, hogy Sprint Layout-ban át tudom küldeni azt a tervet, amit ott látsz.
Alulra beteszem.

Aztán van még folytatás. Ha még stabilabb tápot akarsz.

Skori web oldala. 20A-es tápegység

Jó szórakozást.
(#) ekkold válasza emmzolee hozzászólására (») Aug 16, 2011 /
 
Volna még egy tippem: Nem fordulhat elő, hogy a 420uH-s tekercsed telítés közelébe ment (ill. nemlineáris tartományba), és ezért nem alakult ki szinuszos áram? Kísérletképpen kipróbálhatnád egy másik hasonló induktivitású - de nagyobb telítési áramú tekerccsel is.
(#) emmzolee válasza ekkold hozzászólására (») Aug 16, 2011 /
 
Igen erre én is gondoltam. Lehetséges. Egy kb 22mm átmérőjű kék toroidra volt tekerve a huzal. Lehet, hogy valami gagyi anyag volt. Eredetileg fojtó volt valamikor. Dobok be egy képet a nagyobbikról. Ez ugyan az az anyag lehet.
Következő: »»   211 / 782
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem