Fórum témák
» Több friss téma |
A 12V primer vagy szekunder? Mennyire kell stabil feszültség? Ha szekunder akkor pl. egy megfejelt PC táp is jó lehet. Ha primer akkor ott van az autós erősítők tápja.
Milyen tapasztaltod van a téren, valamint milyen követeleények vannak? Lásd itt (#1038640) számú hozzászólás
Sziasztok. Lenne egy kérdésem, kaptam 2 toroid magot (valami nanokristályos). Ez jó lenne kapcsitápba? ilyet
Nézd meg a Vacuumschemlze oldalát, ahonnan az adatlapot lineklted, hogy ez melyik szériába való. Ott van alkalmazás, van egy szériájuk amiből Katt is szokott tápokat csinálni, az 20-70khz sokkal jobb mint a ferrit.
De ahogy nézem ennek elég alacsony az Al-je, így valószínűleg légréséses ferrit vagy porvasmag helyett jó, mondjuk szűrőtekercsnek vagy másnak.
Üdv!
Nincs valakinek ilyen trafója, amit csatoltam? Ha igen, akkor mennyi lehet a szórási induktivitása átalakítás nélkül? Nincs megfelelő műszerem hozzá, így a tápot sem tudom belőni rendesen. Most az EI-33 kb. 75kHz-en sereg, a rezonáns kondi pedig 1uF.
A szórási induktivitása szerintem néhány uH, mivel ezeket elég szoros csatolással szokták tekerni.
Átalakítás vagy soros tekercs nélkül lehetetlen rezonáns módban alkalmazni.
Az AL mikrohenriben van megadva, úgyhogy a szokványos dimenzióban ez egy 30 ezres érték körül van.
Üdvözlet!
Különösebb igény nincs mivel 2 db DC kefés motor 35A, amit egy-egy h-bridge vezérel.
Üdvözlet!
A pc-tápot már próbáltm csak a 400W-os kevésnek bizonyul. Egyébként 2 db DC kefés motor, egy-egy h-bridge-vel (35A)
Akkor, cimo 1.1 a megoldás ha megduplázod a primer puffert, vlaamint jobb FEteket alkalmazol.
Üdv!
Ezt a kérdést már egyszer rég feltettem volt de nem igazán fogtam fel azóta sem. Miért nem jó push-pull topológiát alkalmazni hálózati feszültségnél? Mik lennének a hátrányai a dupla és kb kétszer annyi menetes primer tekercsen kívül? Előre is köszi.
A primer menetszám nagy, és a két primernek naggyon szoros csatolásban kell lennie, emiatt nehéz a trafó kivitelezése. A primer és a szekudner között is viszonylag jó csatolást kel fenntartani.
A másik hátrány, hogy keménykapcsoló, így komoly kapcsolási vezsteségekkel kell száímtani, figyleni kell sok mindenre emiatt, a zajkibocsásátás is jelentős lesz. A harmadik hátrány, hogy gyakran kell segédtrafó, különben a vezérlő elektronika segédtápja sokat disszipálna a 320V-ból. Az előny igazán a 200-600W tartományban jelenik meg, ugyanis több teljesítményt tud, mint a flyback,jobb hatásfokkal, és még elég egyszerű a vezérlése. Valamint akkor jó, ha szabályzott kimenti fezsültségű táp kell. Ha már megelégszünk egy közepes kimeneti feszültség stabilitással, akkor frekvenciamodulált ZVS vagy ZCS rezonáns félhidas tápok sokkal jobbank bizonyulnak. (mondjuk IRS27951-el) 1kW felett pedig megéri ZVT teljes hidas fázistolásos tápot csinálni, ami meg sokkal kisebb kapcsolási vezsteségekkel, zajkibocvsátással rendelkezik, valamint hasonlóan jó kimeenti szabáylozást tesz lehetővé.
Szóval akkor ha jól értem 200-600W tartományban érdemes lenne készíteni push-pull vezérlést is? Úgy értem ha eltekintünk a segédtáp és tekercselés kivitelezése problémáktól. Köszönöm.
Igen, a push-pull megéri, de csak akkor ha szabályozott vagy stabilizált kimeneti feszültség kell. Ha visszalapozol pár oldalt volt egy egész jó terve belinkelve, németül, leírással.
Azért még néhány hátránya lemaradt a push-pull tápnak:
- Hálózati feszültségről járatva a 600V-os fet (vagy IGBT) nem elég hozzá, a 700V-os határeset, inkább 800....1000V közötti felvezető kell hozzá. Ezek drágábbak, lassúbbak, és nagyobb Rds-on ellenállásúak mint a 400....600V-os tipusok! - A trafó szórási induktivitása által tárolt energiát a táp elfűti, vagy a snubbereken és/vagy a beépített félvezetőkön. Ezt az energiát a fél/teljes hidas tápok visszanyerik. - A trafó közvetlen csatolása miatt érzékenyebb a szimmetriára, egy egész minimális DC komponenstől is betelít a trafó. Fél/teljes hídnál mindíg van soros kondi, de ennél nem lehet... Nem véletlen, hogy elsősorban alacsony feszültségek esetén használják, ahol hatásfokban jobb lehet, és nem véletnenül ritka az ilyen hálózati táp. Még ha pl. 800V-os félvezetőkből kellene valamiért tápot csinálnom, lehet, hogy akkor sem push-pullt építenék, hanem inkább kétszerezővel egyenirányítanék (DC 600...640V), és félhidas tápot építenék belőle. Igaz az IRxxx vezérlőknek sok lenne, de egy önrezgő simán menne....
Van még valami. Épeszű költségekkel nem tudod megcsinálni azt, hogy a két primer között kicsi legyen a szórás. Ezt elvileg úgy kellene tekerni, hogy a két primert bifillárisan, természetesen litzéből. Ehhez meg olyan drót kell, ami kibírja a nagyfeszt. A sima zománc nem bírja ki. Van erre való huzal, litze, de méregdrága. ( TEX-E, Tali Bt )
( Léteznek olyan kapcsolási elrendezések, amelyek ZVS módban működnek, de kell még hozzájuk kapcsolóelem. Vagy van, amikor nem kell, de akkor nem tudod szabályozni. Szóval nem egyszerű... Inkább fél-, vagy teljes híd )
Sziasztok,keresek egy vállakozó szellemű kollégát, aki tudna nekem segíteni eme témában, lehetőleg msnen.
Üdv:Krisztián
Építettem a hétvégén egy Önrezgő Rezonáns Kapcsi tápot. Skori kapcsolási rajza alapján.
Tök jól működik. Mondhatni az egyik legjobb táp amit építettem. Kezdve az 1W! nyugalmi teljesítmény felvétellel. Itt egy képtár a kész nyákomról Bedobok egy kapcsi rajzot, hogy tudjátok miről van szó. Bővebben: Link Még is lenne kérdésem. Elvileg össze lehet hozni ugyan azt a rezonancia frekvenciát más L4, és más rezonáns kondival is nem? Nálam az a helyzet, hogy ha le mentem 2X10nF-os kondira, és 420uH induktivitásra akkor egyrészt nem is azon a frekin akart rezegni ahol én szerettem volna. Ezt még értem is, mert a nagy trafóm terheléstől változtatja az induktivitását. Viszont ha belőttem az oszcillátorom kedvenc frekvenciájára a terhelt frekvenciát is, (Ez a rezonancia freki is nem?) Szóval nem lett a primer tekercsen szép szinuszos primer áram. Az áram teteje és alja ugyan kerek volt, de sokáig nem folyt semmilyen áram. Tehát olyan volt a jel, hogy egy csúcs, szünet, aztán még egy csúcs lefelé, szünet, és kezdődik elölről. Sajna nem tudok képeket be tenni, mert a pendrive-om, amire mentettem a képeket, el romlott- Ez így szokott lenni, vagy mi volt a gáz? Ha kisebb értékű rezonáns kondit használok, akkor csökken az átvihető teljesítmény ezt tudom, de itt mind két kondi értéknél kb 60W volt a terhelés. Aki csinált már ilyet írjon nekem, hogy képben legyek ezzel a fajta táppal . Kössz.
Négy változó van:
- korlátozó teljesítmény - frekvencia - rezonáns kondi - rezonáns induktivitás Ez a négy adat két egyenlettel egymáshoz van közve. Mégpedig adott teljesítményre és frekvenciára megvan a kondi és az induktivitás értéke. Vagy fordítva a kondi és az induktivitás érétke meghatározza a teljesítményt. Vagy akárhogy vegyítve. A választott értékkekel 55kHz a freki és 93W a kivehető teljesítmény. Ha a kondi méretéd változtatod, akkor egyszerre változik a freki és a teljesítmény is. A 420uH-t hogyan érted el? Ilyen nagy soros induktivitást raktál be? Nem keverted véletlen össze a szórt induktivitást és a mágnesező induktivitást? Az áramot áramváltóval mérted?
Kérdezz itt, hidd el válaszolnak. (én biztos )
Msn-t pedig hagyd meg inkább a szívcsipajcsis dolgokra.
Azt értem, hogy ez a 4 dolog hogy függ össze.
A kondi, és a soros induktivitás meghatározza a max terhelhetőséget, és össze függ a primer árammal is. Mivel nekem 60W-ra lenne szükségem, bőven elég kéne, hogy legyen a 10nF-os rezonáns kondi a hozzá való soros induktivitással. Viszont nem lett szép a jelalak úgy. Tudom, hogy mi a különbség a szórási, és a mágnesezési induktivitás között. A 420uH az a soros induktivitásom volt. A pc trafó szórásija teljes szekunderes rövidzárnál 5,6uH Viszont ha csak kicsi terhelés van rajta a szekunder oldalon, akkor több. 36,5uH-re saccolom. Amikor 47nF-os kondikkal csináltam és 60uH-s soros induktivitással, akkor ez látszott valóságnak. A két darab 47nF-os kondihoz 96,5uH induktivitás párosul. Ehhez még hozzá jön az oscillátor tekercsének az induktivitása is de az el hanyagolható.
Így már érthető a dolog, De akkora 420uH-hez képest az a 5,6 ill 36,5 változás elhanyagolható.
Az áramot hol méred? Valószínűleg ebben van akkor a hiba. Tutira most már szép áramodnak kellene lenni.
Az áramot úgy mértem, hogy betettem a soros induktivitás, és a pc trafó közé egy 0.1 ohm 5W-os ellenállást. Azon mértem rövid mérőfej huzalokkal.
Idézet: „De akkora 420uH-hez képest az a 5,6 ill 36,5 változás elhanyagolható.” Igen az nem nagy változás lenne, azaz jól kéne mennie. Sőt ez az önrezgő megoldás annyiból is szerencsés, hogy el változtatja a táp frekijét, hogy rezonálni tudjon. Ha lesz időm, akkor fogok vele játszani, csak nem tudom merre induljak.
Jó lenne, ha le tudnád fényképezni a szkópképet. Terhelt állapotban az az összes töbi áram (mágnesező induktivitás árama, fettöltő áramok...) elhanyagolhatók általában, szóval nekem sincs több tippem.
Lehet, hogy a PC trafó primerének kapacitása is bekavar, mivelasz egy szoros csatolású trafó, viszonylag nagy menetek közötti kapacitással. Lehet, hogy ha lenne benne egy nagyon kis légrés, akkor az áram kevésbé csökkenne le a primer oldalon terhelés nélkül, és kissé stabilabbá válna a működés. De persze csak tippelek - próbálkozz vele, kíváncsi vagyok mire jutsz!
Szia !
Nekem 270 W teljesítmény kellene, de folyamatos üzemre (8-10 órán keresztül ) olyan 17...18 V és 15 Amper. Milyen módosításokat kell végezni ezen a rajzon amit most mellékeltél ? Azt mindjárt mondom, hogy én se vagyok túl jártas a kapcsolóüzemű tápok világában.... Üdv: sector99
Aha, jó lenne ki próbálni, de ez egy gyári trafó, és nem tudom szét szedni. Majd tekerek egy másik trafót próbából, és az légréses lesz. Bár akkor már tekerhetem olyan légréssel is, ami pont kelleni fog.
Figyelj. Itt egy link. Olvasd el, itt a megoldás mindenre.
Ha nem vagy túl jártas a kapcsi tápokban, akkor olvasd el ezt. Ez egy "evolúciós" leírás. Az alapoktól le írja minden alkatrész szerepét, és minden fejlesztést, amiből ki alakul egy jó kis táp. Skori web oldala. Rezonáns tápegység Aztán ha az alapok meg vannak, akkor itt a következő leírása. Itt már szerepel az a táp is, amit meg építettem. (A legfölső.) Skori web oldala. Rezonáns tápegység 2 Mire ennek az oldalnak is a végére érsz, már lesz a tápban védelem is, meg minden, ami kellhet. Annyiban tudok segíteni, hogy Sprint Layout-ban át tudom küldeni azt a tervet, amit ott látsz. Alulra beteszem. Aztán van még folytatás. Ha még stabilabb tápot akarsz. Skori web oldala. 20A-es tápegység Jó szórakozást.
Volna még egy tippem: Nem fordulhat elő, hogy a 420uH-s tekercsed telítés közelébe ment (ill. nemlineáris tartományba), és ezért nem alakult ki szinuszos áram? Kísérletképpen kipróbálhatnád egy másik hasonló induktivitású - de nagyobb telítési áramú tekerccsel is.
Igen erre én is gondoltam. Lehetséges. Egy kb 22mm átmérőjű kék toroidra volt tekerve a huzal. Lehet, hogy valami gagyi anyag volt. Eredetileg fojtó volt valamikor. Dobok be egy képet a nagyobbikról. Ez ugyan az az anyag lehet.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |