Az előttem szólókhoz hasonlóan szerintem sem a tekercs hibás. Valószínűleg valami más romlott el, és a tápegység abnormális "indulási kínlódása" miatt ad ciripelő hangot.
Megpróbálnám a tápegységet csak magában elindítani (a hálózati csatlakozón kívül mindent lehúzni róla). Ha úgy megy, akkor a TV további áramköreivel van valami baj. Ha terhelés nélkül is ezt csinálja, akkor keresnék egy másik panelt.
(Ha 8000 Ft körül lehet ilyen működő panelt kapni, nem sokat gondolkodnék rajta, mert a javítás is hasonló összeg lehet)

Ez a LED háttérvilágítás step-up konverterének a tekercse. Pufferkondik vagy gyengélkedő LED-ek okozhatnak ilyen hibát.

Segédanyagok

Sziasztok!
Mi van azokban a kis kefés tisztító spray flakonokban, amikkel a folyasztó szerek maradványait pucolják le? Izopropil alkohol, vagy denaturált szesz esetleg?

Ha erre gondolsz: ES-896BE, akkor katt az adatlapjára, benne van.

Aceton
Szénhidrogének
Szén-dioxid
Metil-alkohol

Tápegységek, adapterek soros kapcsolásával kapcsolatos kérdés

Üdv mindenkinek!

Az lenne a kérdésem, hogy kettő, vagy több tápegységet, pl. laptop adaptereket, hogy lehet sorosan kapcsolni, ha magasabb feszültségre van szükség? Ha jól emlékszem PC tápokat már valahol kérdezték, de én most nem arra gondolok, hanem erre: 30V 3A (vagy kicsivel nagyobb) tápegységet szeretnék így "létrehozni", amennyiben lehetséges ez.
A segítséget, tanácsot előre is köszönöm.

Simán sorba lehet kapcsolni, csináltam már ilyet. A létrejött feszültség akkora árammal terhelhető, mint a kisebb árammal terhelhető adapter. Pl. egy 12V 2A-es és egy 5V 5A-es adapter sorosan kapcsolva 17V-os lesz, és 2A-rel terhelhető.

Sorba lehet őket kapcsolni. A megengedett legnagyobb terhelőáramot a leggyengébb határozza meg.

Gond ott lehet, ha az alkalmazott tápegység egyike-másika nem indul el terhelés/kommunikáció nélkül.

Köszi!

Köszönöm szépen a válaszokat!

A kalapsínre szerelhető áramvédők mechanikusan vannak reteszelve, amit egy elektromágnes mechanikusan old ki ha a különbségi áram elérte a megfelelő áramot ami ehhez elegendő elektromágneses erőt kelt. Vagyis nem fog leoldani sem akkor ha van feszültség, sem akkor ha az elmegy, visszajön, csakis ha x értéknél nagyobb különbségi áram jön létre.

Használtam a Brennenstuhl BDI-A 2 30 típusát, az ilyen dugaljba dugható eszközöket általában mindig be kell kapcsolni használat előtt, van rajta egy aktiváló nyomógomb meg egy tesztgomb. Ez sokszor inkább kellemetlen, főleg ha hűtőhöz vagy hasonló háztartási berendezéshez használnád, mert egy pillanatnyi áramszünet esetén mindig oda kell menni és újra bekapcsolni. Szerintem erre külön előírás sincs, nincs ami indokolná, hogy áramszünet esetén kikapcsolt állapotba kell kerülnie. Ahol fontos a visszakapcsolás elleni védelem az pl. a villanymotorok, egy eszterga, fúrógép vagy turmix. De minden ilyen berendezésben benne kell lennie a saját vezérlésében a tiltásnak, ehhez a külső áramvédőnek semmi köze.

Szóval azt nem tudom megmondani miért van így, de úgy működik, hogy gyakorlatilag egy öntartó relé van benne, amit minden tápfesz ráadás után újra öntartásba kell tenni, a hibaáram pedig kioldja, vagy ha elmegy a tápfesz. Neked amúgy mi kell?

Pont az, hogy kioldjon feszültségcsökkenésre is? Áramvédőre még nem tettem ilyet, csak kismegszakítóra, de ha erre van igény szerintem az áramvédőkhöz is ugyanúgy használható munkaáramú kioldó vagy feszcsökkenési kioldó. Ha utóbbi egységet ráteszel a kalapsínesre és bekötöd a saját betápjára, akkor csak úgy tudod felkapcsolni ha kap betápot és a kioldó kikapcsolja, amint elmegy a feszültség. Az áramvédő is tud üzemi áramot kapcsolni, csak nem annyira szereti. Inkább használj kismegszakítóval kombináltat vagy külön mágneskapcsolóval old meg a készülékben, ha ilyen igényeid vannak.

Arra azért még figyelj, nincs-e a tápok kimenete a földelve!

Az aceton a lényeg, fodrász kellékesnél, festékboltban stb lehet vásárolni, a többi csak adalék.
Körömlakk lemosó is jó, de abból is az acetonos legyen, mert van aceton nélküli is, az gyengébb.

vezeték-panel csatlakozás

Ilyen csatlakozót láttam, és elsőre praktikusnak tűnik. Sorkapcsot lehetne kiváltani vele. Van tapasztalata valakinek ezekkel? Milyen méretű vezetékekhez használható (a videó alapján két méretcsoportot is fogad)? Sodrot vezeték használható (a kép alapján alumínium, érvéghüvelyes, és többerű vezetéket is mutat -utóbbit sodrás nélkül-)? Hol lehet beszerezni?
Az esetleges többszöri ki-be kötés rontja a kontakus minőségét?
Esetleg NET-es humbug az egész?

Wago forrasztós csatlakozó, nem netes humbug cégnél mink is használunk hasonlókat tőlük. Csomó fajtát árulnak.

Az alut nem tudom hol láttad, amit linkeltél shorts videót ott nincs alu csak tömör réz meg sodrott érvéghüvellyel illetve anélkül (ez utóbbi esetben szerszámmal be kell nyomni a reteszt). Amit alunak nézhettél az a mérőcsúcs volt, mert az oldalsó kis lyuk mérőpont rajtuk. A mérettartományokat a linkelt oldalon megtalálod, a 0,14mm²-től egészen 25mm²-ig mindenféle van. Tök jó cucc amúgy, főleg a dugaszolhatós fajta.

Wago-ba (meg semmilyen rugós kötőelembe) nem sodorjuk össze a vezetéket mert sokkal rosszabb lesz a kötés minősége. Enyhe sodrást lehet neki adni, de nem szabad izomból összetekerni.

Köszönöm az információkat.
Közben én is találtam néhány forrást, és riasztó árakat is láttam mellettük (ráadásul 50-100 db a minimális mennyiség). Amatőr viszonyok között ez drága megoldás, a csavaros sorkapocs töredékébe kerül.

Közben megkerestem, amit te láttál konkrétan az a 2092-1174 típus. A linken ott van minden adat.
Az érintkezés nem romlik többszöri kötés esetén sem, sokat használjuk bent a cégnél termékekben. Otthonra bizony drágának tűnik, de akkor nézd meg a Phoenix Contact hasonló cuccait és rögtön olcsónak fog tűnni a WAGO.
U.i.: Itt van darabra is.

Hello! Köszönöm a választ, és, hogy egyáltalán ránéztél a cuccra. Megnéztem, hogy Reset alatt van alacsony jelszint, úgyhogy jogos a felülvonás.
Azt próbálom kideríteni, hogy az Eject gomb megnyomásakor mi a jel útja. A gombok ellenállás létrában vannak, és az adott gombhoz tartozó feszültségszint a megnyomáskor szépen megjelenik az IC501 KEY5 lábán. Ez a proci azonban egy mikrokontroller, és természetesen nulla infóm van arról, hogy milyen kód fut benne, mit triggerel a gombnyomás jele. A kimenetein nem sikerült semmilyen változást észlelnem. Ez azonban lehet azért is, mert talán multiméterrel nem tudom elkapni a változást.
Azt szeretném kérdezni, hogy hogyan mutatható ki egy mikrokontroller kiadott jele? Oszcilloszkóppal valahogy? Vagy ilyesmihez logikai jelanalizátor kell?
Mert van 4 jelöltem a lehetséges kimeneti lábakra, ezeket kellene valahogy megfigyelni. Azonban, ha multiméterrel feszültséget mérek rajtuk, akkor érdekesen lebegnek. Kb. 0,3V és 0,7V között mérek, (nem kapok stabil értéket) attól föggően, hogy milyen közel teszem a kezemet a mérőzsinórokhoz. Mintha én lennék az antenna... Ez az állapot utal esetleg valamilyen hibára?
Köszönöm a választ,
Adumble

Hello! Igen, általában oszcilloszkóp szükséges. De ha jelsorozatok futnak, tehát valamilyen kommunikációs protokoll szerint, akkor logikai analizátor. Viszont ha valamilyen nem szabványos protokoll, vagy egyéb adatforgalom van, akkor az keserves kenyér kitalálni, mi miért van, milyen információt hordoz.
De talán nem kell ilyen messzire futni, mert a prociknál, Reset ideje alatt a lábak nagy impedanciás állapotban vannak. Tehát a port alsó-felső meghajtói is ki vannak kapcsolva, "lebeg a láb".
Ez azért van, mert majd a program fogja megmondani, hogy kimenet vagy bemenetként fog funkcionálni a láb. Hogy két összekötött áramkör kimenete ne hajtsa meg a vonalat, mert akkor eltérő logikai szint esetén "zárlat" van.

váltakozó áram mérése

Egy leválasztó transzformátor szekunder oldali áramát szeretném mérni 1 Amperig. Ami rendelkezésre áll az egy sima Deprez alapműszer lineáris skálával. Soros 1 Ohmon eső feszültség mérésében gondolkodom, de ott az egyenirányítás miatt főleg a dióda nyitása környékén és az alatt saccolásra sem alkalmas a módszer. Van egy 5 A végkitérésű lágyvasas táblaműszerem is a célra. A másik kérdésem, hogy lehet-e ehhez egy olyan áramváltót építeni ami max 1 A mérésére alkalmassá teszi? Tudom, fillérekért lehet kapní kínából áram és feszültségmérő modulokat és meg is tudom velük oldani a feladatot. Engem a vázolt probléma megoldása érdekelne.

Tegyél bele egy greaetz-et sorosan az áramkörbe (az AC oldalát), és a graetz DC oldalára rakd az 1Ω-os söntöt. Így jelentéktelen lesz az egyenirányítás hibája. De ha a műszer érzékenysége lehetővé teszi, akkor használj 1Ω-nál kisebb ellenállású söntöt.

Ha schottky diódákból készíted a graetz-et akkor kisebb lesz a vesztesége (kb. a fele mint a sima graetz-nek).

Ebben neked tökéletesen igazad van, hacsak nem csinálsz valami külön tápról járó mérő erősítőt/egyenirányítót, akkor tényleg meglehetősen nyomott skála fog születni, amit ráadásul egyedileg kell megrajzolni.

Elvileg nem lehetetlen egyedi "felfelé" áramváltót készíteni.
Ha nekem kellene, akkor autótranszformátoros kivitelben készíteném.
Nem sok menet kell, nem nagy vasmagra.

Én a lágyvasasra szavazok, kalibráláson elgondolkodnék.

Ebben gondolkodtam, csak nem akartam elbonyolítani, reméltem, hogy van egyszerűbb módszer.

Köszönöm ezt kipróbálom.

Megrajzoltam neked, ahogyan érdemes. A méretezés persze az alkalmazott műszer érzékenységétől függ, kiszámolható, vagy akár ki is kísérletezhető...

Rajzoljad meg hozzá a műszer skáláját is.

Még mindig ott ragadtam le, hogy valami olyan huzalból, ami elviseli az öt Ampert, tekerek fel valami vasmagra primert, szekunderen lehet vitázni (ember legyen a talpán aki kiszámítja pontosan ).

Nem kell skálát rajzolnom, mert teljesen lineáris lesz a skálája , csak kalibrálni kell a potival...

1N4001 meg nem szereti az öt ampert.
Amúgy tényleg nem lészen számottevően görbe az alja, de fűteni fog mint a fene.

Kevered a szezont a fazonnal. A lágyvasas az 5A-es, nem a másik. 1A-t akar mérni.