Elvileg az alá vagy mellé is fel tudsz biggyeszteni egy xp-t. Mellesleg sosem értettem azt a tábort, most meg hogy kipróbáltam egy linux mint-et végképp nem értem. Nem volt se jobb se gyorsabb, és mondjuk én agybajt kapnék ha nem menne a gépemen a tina meg a multisim.

Idézet:
„mondjuk én agybajt kapnék ha nem menne a gépemen a tina meg a multisim.
”

Még szerencse, hogy ez nem fog bekövetkezni, mert úgy nézem, hogy emulátorral szépen futnak.

Sziasztok!

Vagy két éve fogtam bele az SMW építésébe, szépen működött is, azután állt a projekt, sajnos elég sok dolog kiment a fejemből, ma elővettem újra és csak pislogtam. Pl az adótekercsen a feszültség 52 volt Vpp, ez megfelelő?

Nagyjából igen, kérdés mennyi volt előtte.

Mivel hanyagoltam a témát nem ki is ment a fejemből az összes paraméter, csak porosodott egy fiókban, gondoltam most folytatom, rádugtam szkópra méricskéltem.

Viszont ha valaki tud eladó kereső szárat, érdekelne, pl a Delta féle szárat hol lehet beszerezni? az egész korrektnek tűnt.

Egy utolsó kérdés, ha valaki leírná mit kell végig ellenőriznem szkóppal annak örülnék, akár privátban is jó. Az adótekercs feszültségét még emelni szeretném, nagyobb "dolgokra" kellene, a fogyasztás nem érdekes, rákötök max egy akkut. Jelenleg 2x1uf-os kondi van az oszcillátorban, így tudtam elérni a fent említett feszültséget.

Helló!
Valahol olvastam, hogy használtál üveg mikroballont töltőanyagként.
Arra lennék kíváncsi milyen a mechanikai tulajdonsága?

Szia!

A gyantát megkönnyíti, de ahogy én észrevettem, nem lett tőle az öntvény törékeny.
De nehéz használni, mert idővel kiül a gyanta tetejére. Én úgy öntöm a ballonos gyantát, hogy egy réteg gyanta, egy réteg üvegszál, egy réteg gyanta, egy réteg üvegszál,stb. Az üvegszál nem engedi, hogy fölemelkedjenek a ballonok.
Arányaiban eddig kb 4 rész gyanta, 1 rész ballon arányt használtam, többet nem raktam még bele.

Joker X1 Metal Detector

forum link:
http://forum.jokerdedektor.com/cihaz-hakkinda/joker-x1-tanitim/

https://www.youtube.com/results?search_query=joker+x1+dedektor

Imádom az olyan fórumokat, ahová regelni kell ahhoz, hogy egy linket meg lehessen nézni...

Összenyögtem egy oszcillátort plusz 2 fázistolót egy Arduino Nano, vagy Uno-val.
Van egyenlőre benne egy 10 kHz-es oszcillátor, és a két fázistoló. A talaj fázistolója 0-175 fok között tol az órajelhez képest. A diszké szintúgy, de a talaj jeléhez képest.
A fázistolásokat 2 tengelyes, és 1 trimmerrel oldottam meg. A talajhoz tartozik egy trimmer, ami a fázistolási tartomány 90%-át fogja át. A tengelyes a finom állításra szolgál, az a maradék 10%-ot fogja át. A diszk tengelyese a teljes tartományt szabályozza.
Ha valakit érdekel, akkor ránézhet, hogy mennyire működő a kód.
Az én szutyok analóg szkópomon megfelelőnek tűnik. Kíváncsi lennék egy komolyabb műszerrel megnézve.

Egy kis érdekesség. Csináltam egy szimulációt. A tanulságot ki ki vonja le.

Ellenütemű meghajtásnál ezt az amplitúdót kb 4-5 volt tápfeszből meg lehet csinálni. H híddal, 5 volton pedig brutális nagy áramokat lehet a tekercsbe bepumpálni. Az amplitúdó meg közben szétviszi a szkópot.

Ugye emlékszel, hogy milyen ellenszenvvel fogadtátok az 5v melletti javaslataimat. Most pedig
Te kardoskodsz mellette. Örülök az irányváltásnak.
A vandorbot 10KHz rezgőköre egy ideális párhuzamos 40v pp 30v eff. rezgőkör, aminek nagy a belső ellenállása. Ez nem való fémkeresőbe, mert nincs olyan GEB korrektor ami ezt korrigálná.
Nálam nagyon rossz a TX tekercs Q-ja 8KHz 09mH/330nF 30vpp 80mA . Itt már a Geb el is el
maradhat mert annyira érzéketlen a külső behatásokra. A meghajtás előtt van egy szinuszosí-
tó áramkör, így nem rángatja a tápot, 10 ohm/100u van leválasztva a közös 5v tápról.

Az 5 volt egy fémdetektor meghajtásának kevés. De ha kis belső ellenállású tápként csak az van, akkor arról kell hajtani az adó tekercset. Eddig egy gépet építettem, ami full 5 voltos. De többet sosem. A következőben újra lesz tápkonverter, és így 10 voltról fog menni. Annak ellenére, hogy csak 5 voltról táplálom.



Ezt nem értem. Elmagyarázhatnád.

Igaz a veszteségi ellenállást nem kalkuláltam bele. Az én esetemben 18 ohm soros veszteségi.
A tekercsben 50mA az áram míg a tápból 20-at vesz fel ! 50mA azért már elég jó a gyakorlatban. Hát ahhoz képest ezt a kapcsolást elég sok gépben alkalmazzák. Ha a talajhatást nem egyenlíted ki, akkor nagy gondokkal szembesülsz a terepen.

Belevágtam egy új gépbe. Ennél a hardver már "viszonylag" minimális. A készülék egy Arduino Mega-ra rádugott panel, plusz egy 20x4-es LCD lesz.
A panel tartalmaz egy tápfesz konvertert, ami az analóg részeket ellátja +-5 volttal. Az adó végfokot 2 frekvenciára lehet kihangolni, és az között lehet programból váltogatni. A vevőerősítő jele 3 darab fázisdetektorra kerül. A fázisdetektorokat 1/3-ad fok pontossággal lehet állítani, 360 fokban. A fázisdetektorok jele erősítés után rákerül a proci A-D konverter bemeneteire. A hangfrekvenciát egy timer segítségével állítom elő, aminek a frekvenciája széles sávban tud mozogni, illetve remélem a hangerőt is tudom szabályozni majd az impulzus szélesség modulálásával. Ezeken kívül mérem a hőmérsékletet, a fényerőt az LCD háttérvilágítás szabályozása miatt, az akku feszt, és a vevőerősítő jelének a feszültségét.
A gép beállításait menüben bolyongva lehet állítani, illetve elmenteni. Előre láthatólag mindössze 4 gomb lesz rajta, illetve a ki-be kapcsoló. Opcióként lesz helye egy ötödik gombnak is, hátha. 2 li-ion cella fogja hajtani az egész masinát.
Van mit programozni. A timerek már frankók, és menüből állíthatom is őket. De még pár hónap munka lesz vele.

Miért kell háttérfényt szabályozni?

Azért, hogy nappal ne világítson potyára. Persze este sem muszáj. Ha van rá mód, akkor inkább úgy csinálom a vasat, hogy ez az opció is benne legyen.

Persze nem árt, ha ezt is tudja.
Újabb kijelzők jó részének már csak (4x20) kb. 7-10mA kell a jó háttérfényhez..

Még nem mértem, hogy mekkora áram kell neki. Méretre tekintélyes darab, nagyobb, mint a Mega panelja.

Amire én gondoltam, az a szokásos méret, 93x55mm a 4 rögzítő furat távolság

Rámértem, tényleg nem fogyaszt sokat, 20mA-nél nagyon fényes.

Azaz. Szép, nagy is.

Ha ez a modern féle, akkor adatlapját jobb megnézni, mert úgy rémlik, hogy 20 mA esetleg sok lehet, tönkremehet. De adatlap a biztos.

A nagyokkal nem nagyon dolgoztam, de a 2x16-osból kipróbáltam néhányat. A kék-fehér pl. amellett hogy jobban is néz ki mint a zöld, sokkal kisebb árammal is beéri. Nem akarok butaságot mondani így fejből mert nem nagyon emlékszem, de valami olyan arány volt hogy a kék 5mA-rel is fényesebb volt mint a zöld 15mA-rel.

Ez igaz, mert méregettem. De a hagyományos zöldet, fekete karakterekkel szerintem jobban lehet olvasni háttérvilágítás nélkül, mint a kék-fehéret.

Mit értesz a "H híd" alatt?

H híd.