Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Csövek párhuzamos kapcsolásaira bár jó pár katalógust láttam már, nem láttam gyári ajánlásokat. Lehet, nem vagyok olyan bátor, hogy kijelentsem, hogy párhuzamos kapcsolás esetén feleződik a terhelő impedancia. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Ezeknek a fránya csöveknek olyan girbe-gurba karakterisztikáik vannak, hogy inkább kiszámolnám, vagy legalább grafikus úton megnézném, hogy hogyis vannak a dolgok. Az ajánlásokból is láthatod, hogy az illesztő ellenállás mennyire beállítás függő.
Ráadásul ami kicsit elgondolkodtató is mondjuk, hogy a hangszeres erősítők zöme, mint ahogy ez is, olyan szinten kivan hajtva, hogy az adatlap kb említést sem tesz ilyen mértékű igénybevételről.
Legalábbis nekem ez jön le az adatlapból. 600Voltos anódot, meg 550Voltos g1-et sehol nem emleget ahogy elnéztem. Másik: LT spice-ban szimulálom épp az erősítőt. Azt tapasztaltam, hogy: Bemeneti vezérlésem 30mV szinusz. kimenet 0-600V teljesen szimmetrikus négyszög jel 2x460mA árammal a kimenőn(amit 2ellenállással helyettesítettem az egyszerűség kedvéért) úgy, hogy a gain potméterek 1000k helyett 100k-ra vannak tekerve. Bemeneti vezérlés: 300mV szinusz Kimenet 0-600V teljesen szimmetrikus négyszög jel, 2x460mA áram. Ez létezhet? Vagy csal a szimulátor? Gyakorlatilag csak akkor kapok nem négyszögjelet és 500-600Volt közötti kimenetet, ha 1mV al vezérlem az elejét. Márpedig egy átlag hangszedő minimum 30mV rms-el dolgozik, ami ugye nem egy húdenagy feszültség. Humbuckerek pedig 300-500mV-al. A gibson PAF-ok olyan szépen szólnak rajta, hogy csak na. Nem hinném, hogy négyszögjel jön ki a végén belőle...
Persze azért van kihajtva, hogy olyan hangja legyen. Pl a Mesa Boogie erősítők, amiket Santana is használ, azokban a kimenő úgy van beállítva, hogy túl van hajtva, nagyobb gerjesztést adnak neki, hogy eleve úgy szóljon. Ez eleve belevisz egy kis torzítást a jelbe, és akkor a gitár máris nem úgy szól mint egy akusztikus, hanem kicsit másképp. Erre mondta Santana, hogy " Jól Boogie-zik az erősítő. " Tehát csinálhatod azt is, hogy jobban meggerjeszted a kimenőt, és akkor más lesz a hangja. Egy hangszererősítőt így (is) lehet hangolni. Amilyen hangzást szeretnél.
A hozzászólás módosítva: Ápr 25, 2014
Hát igen, én is erre szerettem volna utalni, hogy valamilyen módon meg kellene határozni azt a fránya Raa-t, és nem csak úgy belevágni a baltát, hogy "Na, 3 kOhm jó lesz oda vidékre." Valahogy számítással, esetleg grafikusan ki kellene szerkeszteni ahogy mondod. Belevenni azokat az értékeket, amik a beállításhoz kellenek, tehát, hogy 600V lesz az anódja, és az Ug2-t mennyire állítja majd be, és ehhez kiszámolni az impedanciát.
Kár, hogy nincs EL34-em, nagyon jó az adatlap, meg a leírás is. Amúgy: párhuzamosnál Ra/2, és Ia×2. De PP-ben Ra×2; tehát PPP-ben 2×Ia és 1×Ra. Remélem jól írtam (érthető).
Nagyon jól leírja a fojtót pl., ez sokaknak gondot szokott okozni. A hozzászólás módosítva: Ápr 25, 2014
Idézet: „Kár, hogy nincs EL34-em, ...” ... és szeretnél? NOS nekem van 4 db TESLA felesleges.
Köszönöm szépen, de annyira nem vagyok megvadulva a Wattokért, meg mire átérne az országon, lehet nem lennének egészségesek. Nekem bőven sok a PL504-ből a PPP, az is csak kíváncsiságból, ujjgyakorlatnak.
Valahogy úgy ahogy írod. Igen, nagyon jó ez az adatlap, főleg a német, jó sok beállítás van benne. Nézzünk neked a börzén EL34-et? Jó helyette a 6L6 és a KT88 is. Nagyjából az az impedanciája mint az EL34-nek, csak jobb hangja van.
Én is beneveznék két TK-157 kimenőre, ha lenne annyi M102-es vasam, lehetne csinálni két EAG-057-et.
Na erről tessél bővebben, jó?!
Mert nekem is benne a tervbe - talán ugyanaz a PPP... RT.ÉK. 1979? Pont affelől érdeklődnék, hogy a menetszámok sokkal kisebbek a PP-hez képest, de a vas keresztmetszettel/tömeggel mi a helyzet? Aztán van egy Elektoros leírásom is, ott viszont van egy gyári kimenőtípus megadva - úgyse veszek - és nekem kell majd kitalálni az adatokat hozzá. Egyébként nagyon sok csövet (annál is többet) vettem postán keresztül, csak az volt rossz (agyonhasznált, dobnivaló) amit már úgy is adtak fel. Előtte újként aposztrofálták. De nem erőszak, tartják az árukat ezek az apróságok, elfér.
Nem tudom, mit lehetne hozzáfűzni a leíráshoz (arról van szó). A vas(tekercs) adatok úgy jók, ahogy ott vannak. Ezen én is agyaltam egy darabig, de megnéztem néhány(száz) kimenő adatot, meg számolgattam is, és eléggé eltérő utak vannak ugyanazon cél eléréséhez. Az említett oldalon (képek), meg valami könyvből (amit valahonnan letöltöttem) számolok. A táblázatokat nem favorizálom.
Bizonyos köbzoli nevű illető ajánlotta nekem azt a kapcsolást, a lelkén fogok száradni, ha nem lesz jó...
Van a rajzon egy igen csúf hiba, remélem tudsz róla. Lehet több is, egyről tudok...
Azt egy 'amatőr' is elsőre kiszúrja, de van helyesbítés is. Zoliban meg lehet bízni, aztán hogyan baltázod el az már a Te dolgod.
A fenti majdnem 1 oldalas nyalakodásnak és mellébeszélésnek egy megoldása van. Tisztázzuk már, mi a PPP kapcsolás. Anno a katódból hajtott trafóval rendelkező ellenütemű végfokot hívták így. Manapság már a párhuzamosan kötött csövekkel rendelkező sima PP végfokokat is így nevezik, egyre nagyobb a kavarodás. Utána kellene nézni. Kevesebbet fecsegni. Most utáltok. Nem baj, legfeljebb utánaolvastok.
Idézet: Az nem a Quad kapcsolás volt? Vagy az egyszerre volt mind két körben (anód-katód)???? „Anno a katódból hajtott trafóval rendelkező ellen ütemű végfokot hívták így.”
Logikailag a PPP a paralel-push-pull-nak felel meg. Az, hogy anno mit neveztek így, egy dolog (tudjuk, de attól még nem helyes). Nincs itt semmi kavarodás, nyalakodni meg jó dolog!
A hozzászólás módosítva: Ápr 26, 2014
Hálás is vagyok az ajánlásért,
Egyébként minden itt van, amit tudni akartatok a PPP-ről, de sohasem mertétek megkérdezni: PPP
Hát azért részecskegyorsítót ne építsünk...Circlotron. Lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Circlotron
Szerintem semmi gond a Cirklotron elnevezéssel. Aminek semmi köze a ciklotron részecskegyorsítóhoz! Egy betű a különbség, de nem ugyan az a nevük!
A Parallel Push-Pullt, meg miért ne hívhatnánk P-PP-nek? Talán így logikus lenne. Szerintem a Cirklotron sosem lesz PPP, és ez itt a gond, ez terjed rosszul, hogy így nevezik, semmiféle logikai magyarázat nincs arra, hogy ezt a kapcsolástechnikát így nevezzük, még ha 60 évvel ezelőtt egy újságban ezt tették, akkor sem! A hozzászólás módosítva: Ápr 26, 2014
Ha 3-3, 4-4 csövet tesznek párhuzamosan, attól még P-PP marad, mert a parallel kifejezés nem mutat rá konkrétan a párhuzamosan kötött csövek számára.
A katódban csatolt kimenő, és dupla táp elvi rajzát egy körben a legegyszerűbb felrajzolni, mert tulajdonképpen az is.. Miért ne lehetne C i r k lotron? A circle angolul kört jelent, ez nem ciklotron, mint a részecskegyorsító, egy betűt kihagysz belőle! Ha megmondod, hogy minek a rövidítése a PPP, hinni fogok Neked. Ezek nem fantázianevek, sem az SE, mint Single Ended, sem a PP, mint Push-Pull, akkor a 3 P betű minek a rövidítése, ami illik erre a kapcsolási sémára? Mellesleg szerintem az egész elnevezés onnan jön, hogy az általad PPP-nek nevezett kapcsolásban is kötöttek párhuzamosan csöveket, és mögé tették a PP jelzőt, pedig aztán semmi köze nincs a PP-hez ennek az elrendezésnek.
Nem ez az egyetlen ebben a szakmában, amit nem úgy neveznek, mint ami.
Idézet: „Katódban csatolt kimenő, a kimenőn át közös negatív, és dupla táp, ez a PPP, és nem Ciklotron” Szerintem még mindig nem érted Zoli, miről van szó! Nem Ciklotron, hanem Circlotron! Hatalmas differencia - és ahogyan FordPerfect kollega helyesen linkelte, amiről Te beszélsz kapcsolástechnikailag igenis egy USA szabadalmaztatott kapcsolás, ilyen néven közismert technika. Katódból hidalva kicsatolt (mindegy hogy tarfós vagy otl), lebegő tápos megoldásokat így becézik a mai napig.
A részecske gyorsító is körbemegy, de ciklikusan.
Idézet: „Nem Ciklotron, hanem Circlotron!” Szerintem Zoli ezt nem véletlenül írta rosszul, pontosan arról ír, mi a rossz elnevezés - már aki rosszul írja. A PPP, mint meghatározás a circlotron kapcsolástechnikára elég elterjedtnek tűnik, a RT. ÉK. és az Elektor újságban leközölt kapcsolások legalább is ezt bizonyítják, ahol PPP néven rövidítik a circlotron elven működő kapcsolásokat. A lényeg, hogy ugyanazt a dolgot értjük rajta - ugorgyunk...
Ugorjunk, szerintem is. A Vajda könyvben lévő kapcsolást megkeresem, felteszem. Régen a circtlotront nevezték PPP-nek, manapság a párhuzamosan kötött PP végcsöveket. Ennyi.
De! Szerintem a jól kiválasztott végcső/trafó a befutó. Mint harmadik megoldás...
A séma alapján úgyis tudjuk miről van szó - még én is, pedig csak alsó kenő vagyok a témában.
Néztem a Vajda könyvi példát, nem semmi kimenőt tervezett hozzá az illető Mérnök úr, de azért egy kicsit túlzásnak éreztem, én mindenképpen némileg egyszerűbbel kezdek. Az Elektoros újság pedig egy gyári kimenővel operál, így nem tudom megúszni a méretez(tet)ést...
Nem olyan vészes az a kimenő, nekem is felkeltette az érdeklődésem. Esetleg kérd meg Fleta vagy Mayki mestert, hogy tekerjék meg neked valami jóféle vasra. Ők szépen tudnak tekerni...
Egyébként Rózsa Sándor írásaiban fellelhető kimenők is nagyon jó minőségűek, ezt még szegény jó Siba Feri bácsi mondta nekem, aki igen sok jó kimenőt készített, többek között az Ő munkáit is kérték tőle. A hozzászólás módosítva: Ápr 27, 2014
Már magam fogom készíteni... Jó mulatság lesz.
Trafó tekerés az tényleg mulatságos.
Szerintem azt jobb ha rábizod valakire, mert nem egyszerű. Én egyszer tekertem egy akksi töltőnek a trafóját, hát nem egyszerű. De megoldható.
Igen ám, de nekem közben került egy ilyesmi.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |