Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » PIC - Miértek, hogyanok haladóknak
Csináltam egy rajzot, hogy mire vagyok kíváncsi, szerintem ebből minden kiderül.
Opto leválasztás a műv. erősítő elé.
Olyan optocsatolót kéne választani amiben fotoellenállás van.
Szia!
Inkább a mellékel ábrán látható módon. A lényeg, hogy az analóg mérőkör vezetékein (táp és föld vezekékeket is beleértve) ne kerüljön rá a digitális áramkörök gyors áramváltozásaiból keletkező zaj.
Szia!
Értem, köszi. Ezek szerint nem lehet a PIC tápfeszültségét referencia feszültségnek használni, hanem külön kell a Vref+-ot és a Vref--t a csillagpontnak használni, a PIC tápfeszültsége pedig a digitális egységek közé tartozik igaz?
Szia!
Ha a Vref- a Vss, akkor a csillagpont a PIC Vss lábai közül az legyen, amelyik a Vref- -hoz a legközelebb van, ha a pic-nek van AVss lába is, akkor az ahhoz legközelebb levő Vss láb. Az analóg csillagpont a Vref- vagy az AVss láb legyen. A kettő között csak egy vezeték legyen. Persze így nehéz kivezetni, de egy kellően nagy föld felülettel meg lehet oldani. A Vdd táp, AVdd és a Vref+ lábakat is hasonlóan kell megoldani, ha a Vref+ a Vdd. A pic összes Vss és Vdd valamint AVss és AVdd lábait (külön a digitálisakat és künön az analógokat) be kell kötni a legrövidebb lehetséges úton - ne haladjionát áram a tokon belüli összekötéseken. Az analóg részen a csillagpontos táp és föld rendszer a jó, a digitális részen a teliföld az alkatrész oldalon vagy a hálós földrendszer a jó. A digitális táp vezetése nem túl kritikus, használj jó vastag (min 1mm) vezetékeket. A digitális táp vezetése is lehet hálós. Sokan idegenkednek tőle, de nem csak a vezeték ellenállása (áramterhelhetősége) számít, hanem az induktivitása is. Végülis a réz úgyis rajta van a panelen, már ki van fizetve. Semmibe nem kerül rajta hagyni...
Nagyon köszönöm a részletes leírást Még néhányat kérdezek, ha nem gond Az egyszerűség kedvéért most vegyünk olyan PIC-et, ahol csak simán van egy Vdd és egy Vss, a referenciafeszültség számára pedig egy Vref- és egy Vref+.
Idézet: „Ha a Vref- a Vss, akkor a csillagpont a PIC Vss lábai közül az legyen, amelyik a Vref- -hoz a legközelebb van” Idézet: „Az analóg csillagpont a Vref- vagy az AVss láb legyen.” Van sima csillagpont és analóg csillagpont is? Ezt nem értem. Nem csak az analóg csillagpontnak van értelme? Tehát simán a Vref- a negatív csillagpont és kész. A sima vss pedig a digitális áramkörökhöz tartozik, tehát oda menne egy vezetősáv a Vref- ból és itt ezen a ponton, akkor már nem annyira kritikus a digitális áramkörök huzalozása. És még egy utolsó kérdés(remélem nem gond): Amit átrajzoltál rajzot, azon a táp egy vezetéken érkezik a Vref- és a Vref+ csillagpontokra(ha eddig jól gondoltam). Na de az összekötő vezetéknek is van ellenállása(impedanciája), tehát ha valamelyik digitális elem változtatja a terhelést, akkor a csillagponton csökkenni fog a feszültség. Tehát ha jól gondolom törekedni kell arra, hogy a táp és a csillagpontok egymáshoz nagyon közel legyenek és minél vastagabbak legyenek az összekötő sávok igaz?
Kövezzetek meg, de szerintem abban az esetben, ha a PIC tápja szolgál referenciaként, nem sok értelme van túl sokat görcsölni a huzalozással. Amit Hp leírt az tök jó, de csodákat nem kell várni tőle. Ha pontosan akar az ember mérni, akkor a referenciát nem nagyon lehet megspórolni.
Most jöttem rá, hogy azt magyarázod, hogy akkor mi van ha a pic tápfeszültsége a referencia feszültség is egyben . Ez esetben az első kérdésem nem érvényes, de a második azért még érdekel Még egyszer köszönöm a segítséget.
Szia!
Amit rajzoltam, ott minimum három - három vezeték meg a PIC Vss ill Vdd pontjára. Ez pontosabban úgy néz ki: Az összes analóg rész (több csatorna is lehet) tápja és földje az analóg Vdd és Vss csillagpontokra megy. Az összes digitális egység (különösen a (multiplexált) LED kijelzők) tápja és földje a digitális Vdd ill. Vss csillagpontra megy. Mindkettő a pic közvetlen közelében van. Az analóg Vss és a digitális Vss között egy és csak egy vezeték van. A digitális csillagpontra megy a táp az analóghoz lehető legközelebb levő részre. Ugyan így kell megoldani az analóg és digitális Vdd összekötését. Igenis van digitális csillagpont: Legyen a kijelzés egy sokdigites, multiplexált hétszegmenses kijelző, szegmensenként 100mA, digitenként az 500 - 700mA is előfordul. Nem igazán jó, ha ezek az áramok átfolynak más digitális áramkörök föld (táp) rendszerén. Az újabb fejleszésú, soklábú pic -eken külön van AVss és AVdd kivezetés, sokszor több is van belőlük... Ezzel a kialakítással a 12 bites A/D -vel rendelkező PIC (18F2523) is működtethető. Ekkora felbontásnál már egy újabb probláma jön elő. A panel felületi átvezetése miatt fellépő áramok a bemeneti erősítőknél hibát okozhatnak. Guard ring alkalmazásával hatásuk csökkenthető. Igazad van, a táp és a csillagpont közötti vezeték legyen rövid és vastag. Nagy áramú részegységeknek lehet önálló tápteszültséget is használni. Sőt az igazi tápok feszültség érzékelő bemenetei ezekről a pontról veszik le a visszacsatoló jelet.
Nem az a baj, ha a PIC tápfeszültsége a referencia, hanem az a baj, hogy egy olyan tápfesz a referencia, ami mérés közben is el-elmozdul (mivel a digitális tápot rángatja kb. minden FET a PIC-ben, meg azon kívül is a digitális oldalon).
További probléma, hogy ugyan a Vref+ kihozható (meg a Vref- is), így a referencia létraáramkör függetleníthető, azonban az A/D-ben van belül egy tartóáramkör (amiben van egy műveleti erősítő), meg egy komparátor. Ezeknek tápja is van... Ha ez nincs kihozva külön AVdd/AVss lábakra, és így nem függetleníthető a digitális táp zajaitól, akkor hiába a fenti Vref-es játék, ugyanúgy befolyásolja a mérést a digitális kapcsolási zaj. Ezt ugyan lehet csökkenteni bizonyos keretek között megfelelő kondikkal, meg leállítani perifériákat, SLEEP-elni a CPU-val, de teljesen megszüntetni akkor sem lehet. Meg persze az is a kérdés, hogy mekkora jelet szeretnél mérni, és milyen pontossággal. Mert attól függ, hogy mennyit érdemes ezeken erőlködni. A műveleti erősítő pl. egységnyi erősítésű lenne, vagy szeretnél ott is erősíteni?
Köszönöm szépen mindenkinek a válaszokat Nagyon rendesek vagytok. Már lassan összeáll a kép, de azért még egy kicsit emésztem, mert még a végén elalvás előtt túlterhelődik az agyam
Szia!
Idézet: „Az összes digitális egység (különösen a (multiplexált) LED kijelzők) tápja és földje a digitális Vdd ill. Vss csillagpontra megy. Mindkettő a pic közvetlen közelében van. Az analóg Vss és a digitális Vss között egy és csak egy vezeték van.” Akkor van digitális és analóg csillagpont is, de azt írod, hogy mindkettő közvetlen a PIC közelében van. Akkor miért nem lehet a kettő közös? Akkor egyszerűen egy csillagpont lenne.
Szia!
A lényeg az, hogy a digitális áramkörök működésénél előálló áramlökések ne okozzanak hibafeszültséget az analóg mérőkörben. Ha egyetlen föld csillagpont van, akkor a felülethez való kötés megvalósításából már keletkezhetnek hibafeszültségek. Pl. a pic digitális kimeneteinek árama már az analóg földpontok hozzávezetése után csatlakozik a földpontra. Egy 40 lábú tok 35 digitális kimenete darabonként 25 mA árammal már 875 mA -es áram ugrást produkál, ha mindet egszerre kapcsoljuk ki vagy be. Ez a 875 mA átfolyna azon a kis vezetéken, ami az egyetlen csillagpont és a pic Vss lába között van. Ha két föld csillagpont van, az összes analóg föld vezeték a pic Vss lábáról kapja a jelet. Nincs az analóg és a digitális csillagpontot összekötő vezetéken digitális jelből származó áram.
Tehát, akkor ideális esetben, ha a csillagpontnak nem lenne ellenállása, akkor jó lenne az egy csillagpont is. De a valóságos esetben úgy van, ahogyan rajzoltam igaz?
Szuper, akkor már értem Köszönöm a segítséget még egyszer.
Szia!
Bocsi, hogy még kérdezek valamit, de ez még érdekelne. Idézet: „Az analóg részen a csillagpontos táp és föld rendszer a jó, a digitális részen a teliföld az alkatrész oldalon vagy a hálós földrendszer a jó.” Eltudnád mondani, hogy ez a teleföldes módszer miért jó? A hálós és a teleföldes földrendszer miben különbözik egymástól? Leárnyékolják a zavarokat gondolom. Csak az alkatrész oldalon érdemes alkalmazni és csak a digitális egységeknél? Analóg áramköröknél és a forrasztási oldalon is lehet, csak ott fölösleges? És az még fontos gondolom, hogy a teleföldet is csak a csillagpontba szabad bekötni. Csak a teleföld miatt az ember hirtelen azt gondolja, hogy mindenhova "telibe", de akkor megszűnne a csillagpont.
Szia!
Analóg áramkörök: A teliföldet a nagyfrekvenciás analóg áramköröknél is használják. Pontos mérőáramköröknél is lehet alkalmazni zavarcsökkentőként, de csak 1 pontban lehet összeköttetésben az analóg földdel, az analóg csillagpontban. Külső mágneses terek örvényáramokat kelthethek benne, ami már a mérések pontosságát befolyásolhatják. Digitális áramkörök: A zavarvédettség néhányszor 100mV, így az esetlegesen fellépő 100mV nagyságú zavarfeszültség nem jeelnt akkora problémát, mint az analóg mérőkörökban. A táp és föld vezetékeknél nem az egyenáramú terhelés miatt használnak vastag vezetékeket, hanem az áramlökések miatt. A CMOS áramkörök statikus fogyasztása mininális, de ha sok kimenet vált egyszerre, jelentős áramfogyasztás keletkezik egy rövid időre - egyrészt a bemenetek, kimenetek és vezeték kapacitások feltöltése / kisülése miatt, másrészt a CMOS kimenet átvezetése miatt. Egy 100*160 mm Europa kártyán, a szélen kialakított vékony vezeték induktivitása 1uH, ha ezen 10mA áramot 1ns alatt kikapcsolunk, akkor Ui=L*dI/dt szerint kb. 10V nagyságú indukált feszültség keletkezik. Jóval nagyobb, mint a zavar feszültség tűsés. Ha az idő 10ns, akkor is 1V nagyságrendű az indukált feszültség. Pedig a 160mm nem is olyan nagy távolság. Az induktivitás csökkentésére több megoldás is kínálkozik: - Sűrű huzalozású digitális panel - belső föld és táp réteg a minimum 4 rétegű panelben. Drága, otthon nem lehet elkészíteni. - Közepes sűrűségű digitális panel: Vastag vezetékekkel megvalósított hálós föld és táp hozzávezetés. Az IC -k nél levő szűrőkondenzátorok ahhoz a táp / föld vezetékhez csatlakozzanak, amiről az IC kapja a tápot. Kétoldalas huzalozás kell, furatfémezéssel. - Alacsony sűrűségű digitális panel: A jel és a táp huzalozás egy rétegen megoldható. A másik oldal teli digitális föld. A földre kötött lábakat az alkatrész oldalról kötjük be bárhol is vannak. - Hobby szintű áramkörök. Egy oldalon van a táp, föld és jelhuzalozás. Vastag vezetékezésű, hurkokba zárt föld és táp huzalozás, esetleg átkötésekkel alakítjuk ki a hurkokat.
Köszönöm a gyors és pontos választ. Összefoglalva tehát a lényeg, hogy nagy frekvenciás analóg áramköröknél csökkenti a zavarokat, de káros hatása is lehet, ha nem a csillagpontba van kötve, mert akkor az induktivitása miatt külső mágneses mező kis feszültséget indukálhat benne, ami a mérés pontosságát rontja. Digitális áramköröknél pedig az induktivitás csökkentés a cél, hogy a hirtelen áramlökések ne okozzanak feszültség indukálódást. Tehát digitális áramköröknél ha az egyik réteg teljes egészében föld, akkor ez a réteg egyben megfelel a csillagpont szerepének is gondolom, mivel kicsi az ellenállása. A hobby szintű áramköröknél pedig azért vannak hurkokba zárva a föld és a táp, mert így egyszerűbb a kialakítás, mintha csillagpontos lenne.
Szia!
Idézet: „...de káros hatása is lehet, ha nem a csillagpontba van kötve, mert akkor az induktivitása miatt külső mágneses mező kis feszültséget indukálhat benne, ami a mérés pontosságát rontja.” Ez nem pontos: Az a baj, hogy a külső mágneses tér örvényáramot kelt a teli földben, ami a különböző pontokon bekötött analóg föld hozzávezetések között feszültséget kelthet. Ezek a feszültség különbségek bejutnak a mérőerősítőbe, ahol zavarjeleket kelthetnek. A bemeneti erősítők ezt a zavarjelet is erősíthetik tovább. Így a zavar felerősítve juthat az A/D bemenetére... A teli föld mező csak egyetlen pontban lehet a mérőkörökben bekötve - az analóg csillagpontban.
Értem, most már ezt is megtanultam. Nagyon köszönöm a segítségedet
hellosztok
segitsetek, nekem: Hogyan lehet pwm-et csinálni a picen bármelyik i\o pinből? köszönöm
Ki-be kapcsolgatod mikozben a kapcsolgatasok kozott a megfelelo idozitest / varakozast biztositod -- ezt hivjak szoftveres PWM-nek...
Köszi, akkor jót szivok az időzítés beállításával.
egyszerre 4-et kellxd csakhoyg könnyű legyen..
Hát, 200-300 forintért lehet olyan PIC-et kapni, aminek van 4 db HW-es PWM-je...
Szia!
Ha közös lehet a periódusidő, akkor akárhány PWM láb könnyen megy: Mindegyik kimenethez kell két változó, az egyik a növekményt , a másik az aktuális értéket tárolja. Kell egy ciklus, amiben sorban minden növekményt hozzáadsz a neki megfelelő aktuális állapothoz. Ha a C jelzőbit 1, akkor bekapcsolod az aktuális portbitet, ha 0, akkor kikapcsolod. Ha egy portra teszed a 8 bitet, akkor a C jelzőbiteket rlf vagy rrf utasítással egy 8 bites változóba léptetheted, aztán csak ki kell írni a portra...
Nem egészen értem hogy miért kell a növekmény. Ha azonos a periódusidő, akkor csak egy darab számláló kell - amit adott időközönként növelünk -, ill. minden kimenethez egy küszöbérték állandó. (vagy változó)
Tehát kezdésnél bekapcsolunk minden kimenetet. Ciklusonként növeljük a számlálót, és ha az értéke eléri (vagy meghaladja) valamelyik küszöbértéket, akkor kikapcsoljuk a hozzátartozó kimenetet. Ha a számláló túlcsordul és nullázódik, akkor kezdődik minden elölről - azaz újra bekapcsolunk minden kimenetet.
Szia!
Minden feladatot sokféleképen lehet megcsinálni. Az egyik megoldás ezért jó, a másik azért... Kinek a pap, kinek a papné...
8 csatornára ennyiből megoldható (indirekt elréséssel rövidebb is lehet).
|
Bejelentkezés
Hirdetés |