"Működése egyszerű, egy antennán keresztül billentjük kéz érintéssel a TL072 egyik műv. erősítőjét, ez pedig tölt két kondit, különböző nagyságú ellenálláson, tehát változás hatására lesz rajtuk feszültség különbség,"
Szerintem ez nem ilyen egyszerű. Az első műveleti erősítő kimenetén egy bizonyos közelség esetén négyszögjel lesz, de ha már négyszögjel lett, annak nagysága, kitöltése nem fog változni attól, hogy közelebb vagy távolabb vagy az antennától. Vagyis ez nem lineáris erősítő, hanem egy nagyon kicsi küszöbszintű komparátor, a kimenetén vagy van négyszögjel, vagy nincs. Ez a négyszögjel integrálva van két különböző időállandójú aluláteresztő szűrővel. A szűrőkben lévő kondenzátorok nem csak töltődnek, hanem a negatív félperiódusban ki is sülnek. Vagyis egyenszintjük nem fog változni, mindig 0V lesz, csak az időállandónak megfelelően kisebb vagy nagyobb brumm lesz rajtuk. Ebből a két váltakozó jelből csinál valamit a második erősítő. Hogy mit, az attól függ, hogy éppen mekkora a fáziskülönbség a két jel között, amit meg a szűrők karakterisztikája (időállandó) határoz meg.
Szerintem ez a kapcsolás nem fogja azt csinálni, amit szeretnél tőle.
Három dolgot változtatnék rajta. Egyrészt az első fokozatból egy nagyon nagy erősítésű lineáris erősítőt csinálnék, másrészt az ebből kijövő jelet egyenirányítanám, harmadrészt a második erősítőből csinálnék komparátort. Akkor már lenne esély a kívánt működésre. Még ezután is lennének problémák, mert a nagy erősítést és az első fokozat gyors határolását nehéz lesz összehozni. Ha már határolt állapotban van (egy bizonyos távolságnál közelebb vagy hozzá), akkor a további közeledésre, távolodásra nem lesz különböző színű fény, hanem csak egy bizonyos ideig lesz fény, majd kialszik mindkettő.

Igazad van. Számítógép tápról van hajtva, de szemmel látható az 50Hz-es villogása a LED-eknek! Ezt tudva már el tudok indulni.
Próbáltam negatív visszacsatolást betenni, lementem egészen 5x-ös erősítésig, akkor még működött a kapcsolás, viszont ugyanúgy rezgett 50Hz-en (nem csoda). Próbáltam egy diódával levágni a negatív félperiódust, de ezzel azt értem el, hogy +9V lett a dióda után, és az egyik LED oldalra kiakadt a műv. erősítő, viszont reagált a közeledésre, csak nem úgy, ahogy szeretném. Végül arra jutottam, hogy ráraktam egy SMD RGB LED-et. Elé raktam egy papírt, és megnéztem, hogy néz ki: Youtube. Meg vagyok elégedve. Megpróbálom még a kék és piros színeket, most zöld és kék volt. Nekem tetszik, hogy alapállapotban a két szín együtt világít, és mikor közeledek hozzá, akkor "szétcsúsznak" egymástól Ennek nem kell pontosnak lennie, inkább egyszerűnek, olcsónak és látványosnak. Ebből már lehet LED asztalt készíteni, be is linkelem oda a kapcsolást.

Kendre256- Köszönöm a javítást. Ennyire nem láttam bele a kapcsolásba. Ha a pontosság fontos lenne, akkor alapból egy speciálisan közelítés érzékelésre kifejlesztett kapcsolásból indultam volna el. Kerestem is, de nem bírta volna a költségvetés, ha 20db-ot kellett volna építeni belőle. Ez a hibás, mégis elég interaktív, és látványos kapcsolás viszont olcsó, és kielégíti az igényeket! Szkóppal érdekes lenne ránézni a kimenetekre, de ez sajnos még lehetséges...

Helló!
Elkészítettem a kacsolást nyákra. Bővebben: Link kapcs. rajz. TL072-vel ugyanúgy működik, mint összepókolva. Viszont kicserélve LM358-ra, a színek közti váltás hirtelen, és nem szedi össze a környezetből a zavaró 50Hz-et. Tehát nem úgy működik, ahogyan kellene. Megmértem, és a legelső műv. erősítő, ahol bemenetként az antenna van, és föld, kiakad pozitív tápfeszültségre, még akkor is, ha nincs antenna akasztva rá. Szerintetek miért lehet? Nagyságrendekkel nagyobb a nyílt hurkú erősítése az LM358-nak, mint TL072-nek?
Az LM358 kb. 0V és 12V között ad ki feszültséget, ha hozzá érek, közelítésre nem reagál, a TL072 pedig -4V és +4V között lineáris feszültséget ad ki, és csak akkor akad ki valamelyik tápfeszültségre, ha hozzáérek az antennához.

Hello!
"Tehát nem úgy működik, ahogyan kellene."
Ez egy barátian szólva "inkorrekt" kapcsolás, hogy lehetne meghatározni a helyes működését?
De a két IC között legfőképpen a bemeneti differenciál erősítő felépítése a legjelentősebb különbség.

A TL Fet bemenetű, ahol igen kis bemeneti áramok és Gohm nagyságú bementi impedanciája van. Ha szakadtan hagyod a bemenetet (perverz módon) akkor valahonnan jövő szivárgási áram, valamilyen munkapontot és visszacsatolást képez. Panel átvezetése és nyomvonal kialakításától függően..

Az LM bemenetén, PNP tranzisztorok vannak. Ott nA nagyságú bázisáram folyna ki a bemeneten. Tekintve, hogy az invertáló lába a GND-n van, és a neminvertáló lába szakadt, a bementi áram nem tud elfolyni a GND felé, és felhúzza a nem invertáló bemenet feszültségét. Így alapból lesz bemeneti feszültség különbség. A nyílthurkú erősítés ezt jól felerősíti, és így a kimenete a plusz táp közelébe akad ki.

Ez az áramkör, ahogy mondani szokás, "vagy valami, vagy megy valahová"..
üdv! proli007

Szia!
Igen, tudom, hogy a kapcsolás nem valami korrekt, de voltak fontosabb szempontok, pl. minimális alkatészigény, és ez határozta meg, hogy ilyen, "éppen-hogy működő" lett Megnéztem az adatlapját, és én is észrevettem, hogy az egyik FET-es bemenetű. Ezek szerint akkor meg van a hiba... Akkor keresnem kell valami FET-es bemenetű, olcsó műveleti erősítőt. Köszönöm a segítséget!

Urak!

A következő kapcsolás megépítésekor a következő hibát tapasztaltam. Az áramkör működik, de a kimeneteken 1,3V-nál nagyobb feszültséget nem sikerül kicsalni. Az ic nem LM324 hanem 5db LM311. Valakinek van valami ötlete?

A komparátor és műv. erősítő között van különbség, más a lineáris tartományuk. Ha a kimeneteken nem tudsz 1.3V-nál nagyobb feszültséget mérni, akkor valami el lehet kötve. Amit meg kellene első sorban mérned: R7, R4, R6, R5, R3 találkozásainál hány V van, és R1-R2 között meg van-e a féltápfeszültség? Az IC-k megkapják a tápot? Hány V-os "elemet" akarsz mérni?

A kapcsolóval választható, hogy 4db elem vagy akkut mér.
A táp mindenhol megvan szakadás zárlat nincs.
R1-R2 Között megvan a tápfesz. R3-R5 2,6V R6-R5 2,5V R4-R6 2,4V R7-R4 2,3V találkozásainál a feszültség.

A kapcsolási rajzon a táp 4V, gondolom ehhez lettek az ellenállások értékei kiszámolva, csak ezért kérdezem. 4db 1.5V-os elem már 6V. Ezzel csak arra utalok, hogy szerintem nem mindegy, hogy mit akarsz vele mérni. Esetleg egy linket adhatnál, ahol van róla egy kis leírás. R1-R2 között a tápfeszültség felét kellene mérned (ha a kapcsoló nincs zárva), ott valami nem stimmel, nézz rá (kapcsolót zárva sem lehet a tápfeszültség!)! A zener dióda helyesen korlátozza a feszültséget 2.4-2.6V-ra, a feszültség osztó tagjai is jók, így ránézésre.

Jobb komparátort nem is választhattál volna. A komparátoroknál általában nyitott kollektoros kimenet van, ahogy itt is. Ráadásul a kimeneti tranzisztor emitterét is külön földre kell kötni. (adatlap) Tehát a LED -et nem földre, hanem tápra kell kötni, és az emittert földre.

A rajzot véletlen rosszul mentettem el. TINA-val próbáltam ott működik. A tápfeszt 4,8V-tól lefele 0,2V lépésekben állítva szépen működött. Nyitott kapcsolóval a valóban a fele tápfesz van.

TINA ide, TINA oda, nézd meg az adatlapját. A kimeneti tranzisztor emittere, és kollektora is szabadon van. Az 1 -es lábat, az emittert (hacsak nem emitterkövetőként használod) földre kell kötni, a soros ellenállást és a LED -et (polaritáshelyesen) tápra kell kötni. Egyszerűbb komparátort is választhattál volna, a sebesség az áramkörödnél úgysem lényeges, stróbolni sem kell, meg az offset kompenzáció sem lényeges

Igazad van tényleg. Megcsináltam most, hogy az 1-es láb is le van kötve földre és a ledeket is megfordítottam. Most viszont fordítva de működik. Ha növelem a tápot akkor elalszanak ha csökkentem akkor gyulladnak ki a ledek.

Fordítsd meg a bemeneteket

Igen igaz csak ilyenkor már nehéz gondolkodni

Sziasztok
Hiba mérésnél, véletlenül összezártam a műveleti erősítő IN- és IN+ lábát. Azóta nem működik rendesen. Okozhattam ezzel a problémát?
Üdv,
yoman

A műveleti erősítő két bemenete között normál esetben is szinte nulla a feszültség, azt rövidrezárva nem mehet tönkre a műveleti erősítő. Valami más is történhetett még ott...

Sziasztok!
Egy olyan problémába ütköztem, hogy egy OP07 es műverősítőt szeretnék működésre bírni, ezidáig hiába.
Az áramkörben sima 0-5V-os tápot kap, és 100-szorosan kellene erősítenie. Véleményem szerint a lábakat jól kötöttem be, offset-et nem használok rajta.
A baj az, hogy akármit csinálok a bemenetein nem változik a kimeneti feszültség, az fix 4,4V marad.
Hol szúrhatom el?

Egy rajzot láthatnánk? A + bemenetet féltápra kötötted?

Szia!
Az OP07 nem alkalmas 5V-os rendszerben, az adatlapja szerint legalább +-3V kell neki. Másik IC-t kellene választani.

Köszi a válaszokat!
Nem féltápra kötöttem a + lábat.
Egyébként az lesz a baj, amit Peter65 mondott, mivel azóta kikötöttem a műverősítő tápját a 7805-ről és úgy mozgott a kimenet valamelyest Bár itt a baj meg az, hogy a minimális feszültség, amit kiad az 3,x volt, amikor 0-nak kellene lennie. Szóval valószínűleg tényleg +- tápot igényel.
Mondjuk az tlc271, opa277,lm301 közül valamelyik jó lehetne a célra?

A kapcs kb ez az alapkapcsolás, az ellenállásértékek 160k és 1k.

Ezt is lehet egy tápról használni, csak 6 V -nál nagyobb tápról. A TLC271 nek elég már 3 V is, de annak a + bemenetét féltápra kell kötni, ahogy az adatlapon levő mintakapcsolásban is láthatod.
A + bemeneti lábat, nem lehet a levegőben hagyni!

A tápról 2 db 1 - 2 kohmos ellenállásból álló osztó közepére tedd a nem invertáló bemenetet

Köszi, egyébként a + lábra megy az erősítendő jel.

Szevasztok!

Lenne pár banális kérdésem műv.erősítő témában. Feltételezzük, hogy szimmetrikus táplálást kap az erősítő pl. +-12V-ot. Hová kell ekkor kötni a bemenő jel (pl. függvénygenerátor jele)"hidegpontját" azaz a földet? Vagy éppen erre utal a földfüggetlen elnevezés a bemenetek esetében? Eszerint tehát elég csak a "melegpontot" bekötni? Másik kérdés, hogy a kimenetnél a föld pedig a szimmetrikus tápfesz. 0 potenciálú pontja lesz?

Köszi!

Szimmetrikus táplálásnál az invertáló és neminvertáló bemenetek közé kötjük az erősítendő feszültséget. A test, közös pont, GND a szimmetrikus tápegység közös pontja (GND) lesz. Bővebben: Link

Nem teljesen értem mit jelent, hogy az invertáló és nem invertáló bementek közé kötöm az erősítendő jelet. Leírom, hogy én hogy gondolom. Invertáló alapkapcsolást feltételezve az invertáló bemenetre megy a jel melegpontja, hidegpontja pedig a földre. Vagyis egy potenciálon lesz a neminvertáló lábbal ami szintén földön van. Kimenetnél pedig ugyanez, vagyis hidegpont a földre kötve. A földpont itt pedig természetesen valós földpont.

Na, és akkor mi a kérdés? Az egyik bemenet a földön van a másikra meg a melegpontot kötöd, r-go az invertáló és neminvertáló közé kötötted. Böngéssz opamp-os erősítőkapcsolásokat és akkor világosabban fogsz látni.

kadarist linkjén csak szimmetrikus táplálású erősítők vannak. Világosan látszik, mit hová kell kötni.