ezek közül esetleg valamelyik nem lehetne jó?Bővebben: Link

Ezekhez kell transzformátor. Ha galvanikusan szeretnénk leválasztani a hálózatot a kisfeszültségű részektől, azért, hogy ne rázzon, akkor bizony transzformátort kell használni.
Még annyit, hogy a kapcsolóüzemű hálózati tápegység is trafós.

Hali
Ez bizony alap elektro. Up= Ueff*1.41 vagyis Ueffektiv szor gyok ketto.

Mindegy nekem, hogy micsoda, csak működjön a végére a monitorom...

Köszönöm mindenkinek aki eddig segített!
Összeszedtem az alkatrészeket amiket itthon találtam, és kiválogattam ami szerintem ide jó lesz!
Mutatom:
Monitor:Acer_AL1521
Trafó: Ezen van egy csomó kiment, ki kell majd mérnem melyik melyik. (ha nem pont 9V hanem kicsit több az gondolom nem gond igaz? )
Biztosíték: Vennem kell mert csak T1,6AL250V-os van.
Biztosíték foglalat: Szerintem ez jó mert majd a házba be tudom építeni.
Diódák:1N5408-at találtam ez jó a 1N5401-es helyett?
Meg találtam azt a lecsapott sarkút is úgytudom az is jó ezek helyett a diódák helyett igaz?(egyenirányító csatoltam a képeken azt is).
Kondenzátor: 4700µF/25 nah ilyet találtam egyet.

Akkor elvileg ezekből meg tudom építeni a tápomat igaz? Elég ha levegőben összeforrasztom? Ha lezsugorozom akkor így is jó lesz gondolom.

Köszönöm, hogy foglalkoztok a kérdéseimmel...

Üdv.

további képek...

Azt írja már meg valaki hogy tudom kimérni egy trafón, hogy hány ampert tud leadni max?

Ezt elsősorban számítani szokták.
Mérésre lehetőség:
Bekötöd a megfelelő primer feszültségre, majd elkezded terhelni. Amekkora terhelésnél a szekunder eléri a névleges feszültséget, az ott mérhető áram a terhelhetősége. Ezt tartósan 5-10%-kal meg lehet haladni, ha nem melegszik túlságosan a trafó. Már ha a csökkent feszültség még elegendő.
Kisebb trafóknál az üzemi feszültség 10-15%-kal is kisebb lehet, mint az üresjárati (terheletlen), nagyobbaknál még 5% is előfordulhat.

Ez a válasz csak akkor érvényes, ha a trafó tekercselését egyenletes áramsűrűséggel terheled.
Ha csak a szekunder egy részét terheled, akkor ez a rész túlmelegedhet, miközben feszültsége a névleges körül van, mert a kisebb terhelés mellett a primer tekercsen még alig esik feszültség, az adott tekercsre jut a teljes drop, ami 2*-ös áramot, 4*-es melegedést jelent.
A trafó veszteségei ekkor nem nagyok, de nagyon lokálisan termelődnek.

Sziasztok!

Megnéztem a trafókat itthon. Amit mellékeltem a képeken is azon volt egy 8.9V váltó áramú érpár, arra ráraktam az egyenirányítót mega kondit. Így lett egyenáramú 11,9V kijövő feszkóm! (remélem jól írom) Ez normális hogy kevesebb váltóból egyenirányítva több volt jön ki?

Ezt a terheléses dolgot még nem egészen értem hogy tudnám kimérni, milyen módon, hogy hány Amperrel terhelhetem max. Írnátok erre valami konkrét példát?

Köszönöm!

Lehetőségként írtam, ami ugye korlátozott feltételek mellett adhat elfogadható eredményt.
Mivel a kolléga nagyon nem ért még hozzá, ennél jobbat kellene kitalálnunk! Ami nem lesz egyszerű dolog.
Adott trafónál minden szekunderen meg kellene mérni az üresjárati feszültséget és a tekercsellenállást. Több megcsapolású szekundernél reméljük a végig azonos huzalkeresztmetszetet (középkivezetés kétutas egyenirányításhoz). A primer tekercs ellenállásából közelítően ki tudjuk számolni, hogy a méréshez mekkora ellenállással kell terhelni a különféle feszültségű és tekercsellenállású szekundereket. A terhelt állapotban végigméregetett feszültségekből kiderül, hogy jól számoltunk-e, vagy változtatni kell a terheléseken.

Egyébként az ajánlott mérésben a mért szekundertekercsen kell az 5-10-15%-os feszültségesést beállítani, ami ritka kivételtől eltekintve nem okozná a tekercs leégését (pl. 6,3 V fűtőfesz ~10w a 2*300V anódfesz ~100W mellett).

Hűha...
Te valami nagy szaki lehetsz a témában, mert nagyon szépen megfogalmaztad itt nekem a dolgokat! MInden elismerésem. Most ezt emésztem egy kicsit és majd ha sikerült átrágnom magam rajta jelentkezem. (Nehezebbnek hangzik mint gondoltam!)

Akkor egyszerűsítsünk!
Kell 12V DC 2,5..3A .
Ha a trafó primer ellenállása 50 ohm alatti,és a szekunder feszültség max12V, bírja a primer.
Ha a választott szekunder huzalátmérője 0,9 mm-nél nagyobb, bírja a szekunder. Ha a szekunder ellenállása 0,3 ohm alatti, akkor is jó.
A kimeneti terhelt 12V DC feszültség 9-11V-os terheletlen AC mellett várható, minnél nagyobbak a tekercselési ellenállások (minél kisebb a trafó) annál közelebb a 11V-hoz.

Próbáld ki őket. A monitor helyett a DC oldalra egy 5 ohm 30W körüli ellenállást, vagy esetleg egy, (vagy két párhuzamos) 12V 21W-os (index, fék) izzót használj a kísérletek idejére! A monitort csak terhelve és anélkül is próbált tápra kösd!
A terheletlen feszültség 14V körül, 15V alatt lesz jó.

Sziasztok!

A Primer tekercsre ()103,8Ohm) rákötöttem a 230V-ot
A szekunderek kivezetésein pedig a következőket mértem. (balról jobbra haladva.)
1: 8,8V (1,8 Ohm)
2: 15,5V (1,9 Ohm)
3: 34V (19,2 Ohm))
4: 5,8V (3,55 Ohm)
Ha ezekkel megvagyok akkor most mi legyen a következő lépés?

Sziasztok!

Valaki tudnak abban segíteni, hogy hogyan tudnék 5V-ot előállítani hálózati feszültségből?

Egy Knigh Rider futófényt szeretnék építeni. Az ott használatos IC-khez stb. gondoltam használni az 5V-ot. Vagy esetleg nagyobb feszültség ( mondjuk 12V) is megfelelő lenne?

Válaszotokat előre is köszönöm.

Hello! Sokkal biztonságosabb egy kistrafóval, mini táppal, telefon töltővel, esetleg egy mezei adapterrel előállítani az 5 vagy 12V-ot. üdv!

Szia, például így:

A zenerekkel sorban nem kellene 1-1 ellenállás? Így tudomásom szerint nem szabad bekötni a zenereket, mert mi van, ha nagyobb feszültség kerül a bemenetre (már pedig itt kerül), akkor hova oszlik el a 12V (vagy 5V) feletti feszültség?

Szia!
A Zener-diódák előtétellenállásai az R1, R2, R3 és C1. Tehát bőven van ellenállás a diódáknak.

Barkács megoldáshoz ilyent tilos használni. Inkább egy bármilyen mobiltöltőt, ami 5 V vagy annál többet tud. Vannak komoly áramokat tudó stabil kimenetűek is. Pl. 5 V 750 mA. Ez pl. éppen 1500.- és kapcsolóüzemű.

Talán ez a topik megfelelő lehet... Nem szeretnék másikat nyitni. Van egy kis problémám, ebben kérném a segítségeteket. 230V szeretnék figyelni, egy PIC-cel. A lényeg, hogy megvan vagy nincs, mármint a 230V. Az első elgondolás az volt, hogy egy soros kondi ellenállás, védődióda egy optokapú bemeneti diódájára, másik oldal meg kapcsol valamit. Viszont, mivel ez folyamatosan rajta lesz a hálózaton, nagyon nem mindegy a fogyasztás. Az előző kapcsolás árama a led áramával egyező, vagyis kb. 10 mA. Ez teljesítményben 230V-on 2,3W. Erre kellene valami okosat kitalálni. Már majdnem kevesebbet "eszik" (bár nem mértem) egy 230-as relé, záró érintkezővel. Van esetleg valakinek valami tuti ötlete? Esetleg egy kis teljesítményű trafó? Primer a hálozatra, szekunder oldal egyenírányitás, majd nagy értékű ellenállással a pic bemenetére, bemenettel párhuzamosan egy 4,7V-os zener dióda. Vagy valaki esetleg valami más ötlet?

Kis kondenzátor is elég, mondjuk 100 nF. Akkor nem eszik annyit...

Köszi a választ, de valahogy galvanikusan le kellene választani.

Hello! Pld. így. Természetesen a CD40106 maga a PIC ST porta is lehet.

Ez így jónak tűnik. Tényleg nem kötekvésből (csak értetlenségből), de a bemeneti ellen párhuzamos ledeknek ugyanúgy kell a 10-20mA áram, melynek az előtétje 1M és a 100n kondi párhuzamos köre + az 1k ellenállás. Vagyis a hálózatból felvett áram is 10-20mA, aminek kb. 2-4W energiaigénye van. Vagy valamit elnéztem? Tévedek?

Tévedsz. A led nyitófeszültségét szorozd össze az átfolyó árammal, és máris jobbnak látod a helyzetet.

230 V-ról működik, 10-20 mA -t eszik. Nem mindegy, mennyi a LED nyitófeszültsége?

Az igaz, hogy 230 V a tápfeszültség, de gyakorlatilag ennek a 99%-a a kondenzátoron esik, vagyis annak a látszólagos ellenállásán, (kapacitív reaktancia).

Rég voltam már ilyen órákon, ideje elővenni a régi tankönyveimet...

Csak éppen elfelejted, hogy ez nem egyenáram, és a kondi fogyasztása nagyrészt meddő teljesítményből áll. Te meg a valóst fizeted..