Tudom, de mivel érdekel, ezért könnyen megtudnám őket tanulni. Mondom ezt a nyári szünet kellős közepén, iskola alatt örülök ha élek.
Amúgy egy pár ilyen fogalmat, meg q kódot tudok, illetve pár betűt a Morséból. Tudom, ez édeskevés...

Ebben a szakmában erős matekkal, fizikával (főleg villamosságtan) tudsz jól boldogulni. Ezekre fektess sok energiát.

Akkor jó, mert matematika szakos vagyok, a fizika meg érdekel, és jó vagyok benne. A villamoságtanhoz meg itt ez az oldal.

Én januárban voltam 16. A MRASZ oldaláról tanulok én is, illetve könyvekből. Ha gondolod adhatok címeket melyek azok. Ha érdekel, akkor könnyen meg fogod tanulni, nem nehéz a téma. A jogszabályok ami kicsit húzós és a sok prefix. A rádióamatőr mint fogalom elég általános. Van aki RH, van aki URH sávban dolgozik. Van aki QRP amatőr, van akit a DX érdekel. Van aki megvesz egy rádiót és csak beszél bele a nagyvilágba, van aki versenyezni szeret és persze van aki építeni. Sokoldalú szabadidős tevékenység. Ha jövő nyárig elég jól kiképzem magam a szlovák nyelvből és úgy érzem, hogy tisztában vagyok mindennel amivel kell akkor jövő nyáron megyek egy rádióamatőr táborba, kb. egyhetes kurzus és vizsgával végződik. Ha minden jól megy jövő év végére OM-es hívójelem lesz. Remélem...
Találkozóra jössz?

A Találkozóra sajnos nem tudok menni.
Ha elküldöd a címeket, azt megköszönöm.
Viszont itthon úgy kellet kikönyörögnöm, hogy időnkéntfelállíthassak egy antennát, hogy CB-zni tudjak. Mármint venni, mert SWR-mérőm még mindig nincs. És ez csak 11 méter... Az antenna 6m magas.

Tudom, figyeltem a CB-s témát. Az antennával nekem szerencsére nincs bajom. Tegnap állítottam éppen apámmal a kertben egy 7 méter magas árbocot. Hamarosan jövök a képekkel, csak este lefotózom.
Kár, hogy nem jössz a találkozóra.
A könyvcímek:
1. Karel Novák-Rádióamatőrök barkácskönyve-ezt ajánlom elsőnek
2. Rádióamatőrök kézikönyve 1978-ha jól tudom ezt nevezik a ,,Rádióamatőrök Bibliájának"
3. Készüljünk a rádióamatőr vizsgára-ez a másik ,,nagyágyú"
4. Magyari Béla-Rádiótechnikai zsebkönyv
5. Elektrotechnikai szakismeretek 1 Híradástechnika illetve ennek a második része
6. Híradástechnikai képletgyűjtemény-hasznos ha van otthon
7. Rádiótechnikai kislexikon-szótár,de kicsit régi (1959)
Utolsó helyre pedig egy idegen nyelvű:
Josef Daneš-Amatérská radiotechnika a elektrotechnika 1.díl illetve 2.díl.
Ez utóbbi cseh nyelvű, de akár Google fordítóval is ajánlom.
Ez mind használt könyv, könyvtárból illetve antikváriumból beszerezve illetve kikölcsönözve.
Sok szerencsét és jó tanulást.
Ha valamiben elakadsz kérdezz és szívesen segítünk.

Köszönöm a címeket, megszerzem, amelyiket tudom.

Pillanatképek az utóbbi napokból.
Én is antennáztam egy kicsit. Tegnap felállítottunk egy kb. 7 méteres árbocot, az eddigi 5 méteres helyett (ami ráadásul közel volt a házhoz) erre lett átkötve a huzal. Innen jobbra a két ház között még folytatódik az antenna, de ez már csak inkább bevezető huzal, mert a szomszéd háza és a mi házunk között nagyon szűk a hely, teljesen leárnyékolja azt a részt. A vezeték szinte az udvar teljes használható részén ki van feszítve, keresztben a lehető leghosszabb hossz érdekében.
A harmadik képen a balkonon lévő csatlakozódoboz látható, ide csatlakozik az antenna vége. Használaton kívül a banándugó átdugásával földelhető az antenna. Vihar esetén meg csak egyszerűen kidobom a balkonról a huzal végét. A földelésről egy kb. 1,5 méteres horganyzott cső gondoskodik, ami a földbe van elütve (ugyan ilyennel van az árboc is földelve).
A negyedik képen még a tesztpadon van az a fejhallgató erősítő, amit hamarosan letisztázok egy rendes panelre, mert jól sikerült (ez az alsó). A felső egy aktív kétszeresen kiegyenlített keverő, ezzel még kísérletezek.
Az ötödik képen egy széles sávú antennaerősítő van, 3-szoros az erősítése. Még csak a mérés volt meg, éles teszt nem volt.
Az utolsó képen három modul van, az alsó egy HF erősítő, ez sem esett még át a tűzkeresztségen. A bal felső egy Polyakov féle keverő, ez már régebben készült, nem emlékszek már pontosan hogy sikerült, de hamarosan újra be üzemelem. A jobb felső egy 80 méteres sávszűrő gyári tekercsekkel, trimerkondenzátoros beállítással. Ez sem volt még tesztelve.

Szia !
Látom nem tétlenkedsz , alkotsz szépen.
Kérdésem, hogy az első és második képen az antenna huzal az árbocra hogyan van felkötve?
Valamint arra gondoltam, hogy a hosszú drót / Long wire / vége megy a szerelő dobozban a koax meleg pontjára. Lehet, hogy illeszteni kellene a két impedanciát mármint a antennahuzal végét ami akár ezer Ohm nagyságrendű is lehet a koax kb. 75 Ohm impedanciájához. Nem biztos, hogy vételen sok különbséget veszel észre de biztosan javítana valamit.
Tetszik a gyakorló paneled, praktikus.
Üdv. Gábor

Köszönöm.
Bevallom, csak szimplán rá van tekerve a szigetelt 2,5-ös régi alumínium villanyszerelő huzal a csőre. Nagyapámnál találtam a padláson két bontatlan gurigával. Most, hogy kérdezted, az itt keletkező kapacitás gondot okozhat. Erre gondolsz ugye? De ez egyenlőre így marad, mert ezt lebontani...
A koax 75 ohm-os, de következőnek ilyet nem fogok használni az biztos, nem tudom miből van az árnyékolása, de az a drót sodrat forraszthatatlan. Az illesztésen azért nem is törtem a fejem, mert a rádióm bemenetén RCA van (gyárilag!) szóval abban sem lehet túl nagy illesztés.
A gyakorló panelre az ötletet egy régi Amatérske Radio-ból kaptam, a deszkalapot a csatlakozókkal már én találtam ki hozzá egy hónapja nagyjából.
Tegnap este a Pionyr-ral sikerült befognom egy szlovák állomást, eddig meg voltam lepődve, hogy szlovákokat nem hallok, na most hallottam az OM2-es körzetből. Sajnos a hívójel többi részét nem tudtam felírni.

Erről jutott eszembe egy régi történet, miszerint idős amatőr társunk panaszkodott, hogy nem jó az a G5RV antenna. Elmentünk hozzá az egyik cimborával és megrőkönyödve láttuk, hogy a betáp szalagkábel szakasz egy része rá volt tekerve hátul az épület gerendája mellett kiálló jókora vasrúdra, hogy ne lógjon le a földig. Nemcsoda, hogy ő se jól hallott vele és öt sem hallották. Sajnos pár éve már elhallgatott az ő billentyűje is.
De tanulság, hogy az antenna vezetéket lehetőleg távol vezessük a mágnesezhető és olyan anyagoktól melyek leronthatják a jóságát mint pl. a fák ágai.
A koax kábelre visszatérve érdemes olyan IT-s szakikkal keresni a kapcsolatot akik esetleg bontottak PC-s hálózatot mert ott elég jól szerelhető 75-ill. 50 Ohm-os koax kábelek voltak alkalmazva.

Jól szerelhető 50 ohm-os és 75 ohm-os kábelt tudok szerezni, azzal nincs gond, csak ilyen volt itthon, ezt fűztem be a gégébe tavaly nyáron, most meg a nagy melegben nem volt kedven a befűzőszalaggal szerencsétlenkedni. Tavaly is majd bele őszültem. Majd kicserélem jobbra amikor hangolt antennát teszek fel az árbócra.

Mai kis kísérletezésem.
Egy 40 méteres VFO-val kísérleteztem ma. A DBM-el leterhelve 1V cs-cs jelet állít elő. Az elválasztó fokozat rajzáért köszönet HA8LKM Gábornak, egy kicsi átalakítással szép stabil szinuszos jelet produkál. Bár először az oszcillátor szinuszjeléből olyan szép fűrészjelet varázsolt, csak néztem. Felteszem a végleges rajzot, hátha valakinek kedve támad kipróbálni. Az oszcillátor tekercse egy tévéből van kibontva, nem tudom melyik fokozatban lehetett, de miután kivettem belőle a beépített 33pF-os kondenzátort pont megfelelt az értéke ide. A kimeneten lévő transzformátor menetszámait hasra ütéssel határoztam meg. Több alkatrész kísérleti úton lett kiválasztva (szinte mind).
A képeken a tesztpadon van még megépítve az oszcillátor, hamarosan letisztázom, kap egy saját nyáklapot.

Alakul az.
A kimeneti kis illesztő trafó fordítva szokott működni mint a rajzon. A harmadik tranzisztor kollektorán van pl. 15 menet a kimeneti csatoló rajta 3 menet kb. 0,25 huzal kis ferrit gyűrűn .
A második tranzisztor emitterén lévő trimmer általában 1 K ellenállás szokott lenni.
LásdAn a 7 MHz Optimized tcvr
További jó kísérletezést!

Alakul ez a VFO.

Annyit azért illik tenni egy ilyen oszcillagram bemutatásánál , hogy valamilyen módon jelezzük a 2 fontosabb paramétert osztás/idő és az osztás/amplitudó .Mert így ez bármilyen jel lehet amit most látunk.Ha más nem a fájl nevében szerepelnek ezek az adatok ... de jobb ha netán bele írod magába a képre (pl.: Paint ) . Fájl neve könyen változhat , a tartalma nehezebben módosítható.2 hónap múlva nem tudnád megmondani tutira hogy mit ábrázol a zöld hullámos vonal.

Köszönöm mindkettőtöknek.
A osztás/idő a legnagyobb állásban volt, ez 0,1us és az osztás/amplitúdó pedig 0,2V-on volt. Jobb lett volna, ha kicsit jobban széthúzom a szinuszt, de ez az oszcilloszkóp nem tud többet. Következőnek figyelek rá, hogy ezt feltüntessem.
Gábor:
Szinte gondoltam. Mindegy. Én abból indultam ki, hogy így felfelé transzformál. Vagyis a kimeneten nagyobb lesz a jel.
Most ahogy leírtam ezt a mondatot beugrott, hogy a VFO panelje ázik a vas-kloridban, sprinteltem az emeletre a műhelybe, de olyan gyorsan, hogy a tesóm megijedt a hátam mögött. De szerencsére nem mart alá.
Az 1k-sból azért lett trimer, mert azt vettem észre, hogy ha növelem ennek az ellenállásnak az értékét akkor a fűrészjelem egyre jobban szinuszosodik. Nem tudom miért, de nekem a kimeneten először valamiért fűrészjel jelent meg, de úgy, hogy az oszcillátor szép szinuszos jelet küldött a 100nF-os csatolókondenzátorra. Ha növeltem ennek az ellenállásnak az értékét akkor a képen látható szinusz lett belőle.

Ez az amikor nem tanuljuk meg a dolgokat, hanem elobb csinaljuk, joesetben utanna tanuljuk meg valamilyen szinten. Egy bizonyos szintig igy el lehet jutni, de tovabb nem.

Az ilyesmi nem a "gondoltam" alapon mukodik jol. Es nem mindegy, hidd el. Transzformal, de mit ?

Én elhiszem. Viszont akkor kérlek fejtsd ki nekem bővebben, hogy mire van ez a transzformátor a rajzban. Mi a feladata? Hogyan kell méretezni? Egy kezdőnek, nem biztos, hogy egyértelmű minden ami egy hozzáértőnek igen. Én abból indultam ki, hogy a primer tekercsen átfolyik a tranzisztor Ic árama. Ez a kialakult mágneses energia ami a ferritgyűrűben van feszültséget indukál a szekunder tekercsben. Minél több a menet annál nagyobb feszültség indukálódik benne. Én erre gondoltam, ezek szerint hibásan. Az a rajz amit Gábortól kaptam két évvel ezelőtt pont ez idő tájt nem tartalmazta a tekercsadatokat, ezért nem tudtam semmibél kiindulni. Megtekertem valahogy és úgy gondoltam, hogy ha nem lesz jó tekerek egy másikat.

Pontosan. De ha novekszik a feszultseg akkor novekszik az impedancia is. Z=U/I alapjan. Ha DBM-et hajtasz vele, annak a tranyo kimenetehez kepest alacsonyabb az impedanciaja, tehat az impedanciat lefele kell transzformalni. (Ahogy Antennaman irta) Ha nagy kimeneti impedanciat terhelsz alacsony terhelo impedanciaval, akkor csokken a jel amplitudoja, mert romlik a teljesitmenyatvitel. Akkor a legjobb a teljesitmenyatvitel, ha a kimeneti impedancia egyenlo a terhelo impedanciaval. Ez szuroknel, stb is fontos, ..hanem nem lesz jo az atviteli karakterisztika.
Jo megsaccolni a tranyo kimeneti impedanciajat is. Ezek nagyon alap dolgok, es a leghasznosabbak !

Felfele transzformalas.
A kimeneti impedancia = bemeneti_impedancia x menetszam_attetel^2 .
Ebbol adodik hogy azonos menetszamnal pl. 1 lesz a menetszam attetel negyzete, ezert a kimeneti impedancia megegyezik a bemeneti imped.val.
Lefele transzformalas.
Pl. pr=2 menet, sec=1 menet, a menetszam attetelenek negyzete=(sec/pr)^2=(1/2)^2=0.5^2=0.25. Ha a bemenetre kapcsolt impedancia 200 ohm, akkor a kimeneti imp. 200*0.25=50 ohm lesz.

Köszönöm a leírást. Akkor én kicsit félreértelmeztem itt a trafó feladatát.
Így tanul az ember, következőnek már tudni fogom.

Veszteseg:
Hogy mekkora teljesitmenyre es frekvenciara milyen vasmagot tegyunk, azt meg kell nezni az adott gyarto honlapjan...
Ezenkivul fontos meg, hogy nem idealis a transzformatorunk. A primer oldalnak terheles nelkul is van egy sajat impedanciaja az adott frekvencian, ez a ZL=2*pi*f*L. Ez parhuzamosan kapcsolodik a sec oldalrol attranszformalt impedanciaval. tehat nemkivant terheleskent jelenik meg. Ezert hasznalunk vasmagot (ferrit, egyebek), hogy kis menetszam mellett a megfeleloen nagy ZL erteket el lehessen erni(vagyis minel kissebb menetszam mellett minel nagyobb primer oldali impedanciat).
Hangolt kornel (parhuzamos LC) az emlitett primer oldali impedancia vegtelen nagy lesz (terheles nelkul), mivel a parhuzamos LC impedanciaja vegtelen nagy (elmeletileg)

Köszönöm a rögtönzött tanórát. Kijegyzeteltem amit nem tudtam.
Még valami. A menetszám_áttétel mit takar? Gondolom a primer és a szekunder tekercs menetszáma közti kapcsolathoz van köze.

A peldaban benne van

Jé tényleg. Bocsánat. Azt hiszem ráfogom a melegre és arra, hogy tegnap (illetve ma) hajnali fél kettőkor még régi RT-ket lapozgattam és hasznos cikkeket kerestem.

Nagyon helyes !
Milyen régieket ?

Most per pillanat az 1992-es évfolyamot. Ha valami érdekeset vagy hasznosat találtam akkor azt kimentettem. (Digitális formátumban vannak meg, de ezt csak így halkan jegyzem meg.)

Nagyon jók a RT könyvek is, de számom a sok mindent az alábbi könyv tett helyre: "Experimental methods in RF Design", nem olcsó, nincs fent elektronikusan, angolul van, de alapmű.

Elhiszem, hogy jó mű. Csak itt a baj, angolul van. Én meg a My name is...-on kívül szinte semmit nem tudok. Még a szlovák tudásom is jobb! Maradok a magyar esetleg cseh szakirodalomnál. De azért köszönöm.