Én értem, de a glimmben már van beépített ellenállás, plusz az 1-2 vagy valahány mA is tág tartomány. Úgyhogy én ebben az esetben inkább kísérleteznék számolgatás helyett, de persze ez csak egy vélemény.

A glimmben nincs, legfeljebb a foglalatában.
Bővebben: Link

Jó, akkor a foglalatában, nem a glimmben.

T. Fórumozók, Kollégák!

A minap az egyik hírportálon egy hírhez hozzászólva belebotlottam egy fórumozóba akinek meglehetősen ködös ismeretei vannak gépjárművek akkumlátorának a töltéséről. Később kiderült, hogy se az energiamegmaradás törvénye, se Lenz törvénye nem zavarja őt a "tisztánlátásban".

Futottam vele néhány kört, többször rávilágítottam a lényegre, hogy mennyire nincsen képben, de köti az ebet a karóhoz. Felajánlottam neki, két lehetőséget, hogy igazságot tegyünk, az egyik az volt hogy elvégez ő maga egy kísérletet amivel igazolja az állításait, a másik, hogy nyit egy topikot egy általa választott szakmai fórumon (meg akartam neki adni a választás jogát) és megkérünk néhány független mérnököt hogy olvassák át a topikot.

Ő az utóbbi lehetőséget választotta, de két nappal később kihátrált, míg továbbra is meggyőződése, hogy:

1. Egy gépjármű generátor forgórészének a tekercsében a teljesítmény "sokkal alacsonyabb" mint az állórész tekercsében, ezért van az hogy a feszültségszabályzó ezt kapcsolja.

2. Egy állandómágnesben nem történik fluxusváltozás ha áthalad egy másik mágneses mezőn.

3. Ebből fakadóan egy elektromágnessel is (gerjesztő kör) ugyanez a helyzet, így ott indukció nem jön létre és nem kell vele foglalkozni.

4. Aki ettől őt el próbálja tántorítani az adja vissza a diplomáját.

5. Ő tanár.

A teljes beszélgetés az alább linken található, az elkövető krokodil21 néven én pedig AG néven:Bővebben: Link

Ha valaki szaki úgy érzi hogy lenne hozzáfűzni valója, kérem villanyozza fel a tanár urat!

Köszönöm.

Az 1-es igaz. Miért kérdés ? A 3 fázisú állórész, egyes esetekben (indulás után) 30-40 A-t, "nehezebb" lenne szabályozni (több alkatrész).

Hagyjuk azt a fránya elméletet, nézzünk gyakorlati megoldást:
Van egy autó, generátor, akku. Maradjunk annál, hogy Ppr=Psz (minusz veszteség).
Ha beindítunk egy kis lóerős motort majd felkapcsoljuk a fényszórót, ablakfűtést meg minden fogyasztót akkor a motor fordulatszáma vissza fog esni... vagyis a motorból veszünk ki munkát.
Ez a munka megy el a fogyasztókra, generátor gerjesztésre, akku töltésre, egyéb veszteségekre.
Ebből a generátor gerjesztése és a veszteség (diódák, mechanikai surlódás) a legkisebb tétel.
Vagyis:
Ezt írtad ott:

Idézet:
„Na idefigyelj öreg! Több évtized áll mögöttem elektromosság, elektronika, mechanika, számítástechnika, műszergyártás, méréstechnika, adatgyűjtés, kutatás és fejlesztés és még nagyon sok más minden terén..”

Nagyon örülök, hogy a fiam nem Tőled tanulta a szakmát.

Tényleg nem tudod az elektrotechnikát...
A generátor nem transzformátor. Az energiamegmaradás természetesen érvényes rá, de nem csak gerjesztő energiát táplálsz bele, hanem mechanikait is, a kettőből lesz a kimeneten villamos energia (meg veszteségként hő). A mechanikai a sokkal nagyobb, a gerjesztő nagyságrendekkel kisebb, emiatt tényleg sokkal könnyebb szabályozni.

Milyen megoldással lehet diódát könnyen hűtőbordára rakni?

Diódája válogatja. Milyet szeretnél hűteni?

Általánosságban. pl.: 1A egyenirányító diódát.

Sziasztok. Hakko 937 digitális forrasztóállomással ismerkedem, és egy kis segítséget kérnék. Belezavarodtam a hőérzékelőkbe. Egyik helyen azt írja, hogy termisztoros, a másikon azt, hogy hőelemes érzékelő kell neki. Van Hakko 907 pákabetétem, aminek az ellenállása 43-58 ohm, az adatlapja szerint. Akkor ez melyik is?

Axiális kivezetésüt pl. hővezető ragasztópasztával, kis lemezből hajtott bilinccsel, esetleg hűtőbordába fúrt lyukba préselve.

Képet tudnál mutatni hogy kell?

Azok hűtés nélkül kibírnak 1 A-t. Ha nagyobb áramra kell, nagyobb diódát válassz.

Quad 405-nál gyári 4A úgy írja hogy hűtőbordára kell rakni.

Üdv mindenkinek!TTL ic-kböl szeretnék órát építeni úgy hogy a másodperc 1-es helyi értékét glimm lámpákkal szeretném megoldani. A feltett rajzom működőképes? Illetve a számlálóláncba variálhatom a7490-es és a 4017-es icket?Illetve a rajzon levő feketével jelölt ellenállások milyen értékűek legyenek,

tursaba:


De hol méred azt a több tíz ampert?

lelkes amatőr:


Azt figyelmen kívül hagyod, hogy a példádban a fogyasztók hozzáadásával generátor gerjesztéséhez is több áram kell. Mivel az állórész és a forgórész tekercsei ugyanazon az áramkörön vannak, a gerjesztőoldalon megnövekedett hiány a töltőkörről fog pótlódni, ezáltal az áramerősség kiegyenlítődik. A feszültség viszonylagos állandóságáról pedig az akkumlátor gondoskodik mindkét körön.



Hagyjuk ki a személyeskedést mert azzal elkanyarodunk a szakmai vitától.

kendre256:


Nyilván a szószoros értelmében nem, de erre a topikban fel is hívtam a figyelmet, még a különbségeket is felsoroltam.



Nem értem, hogy hol van a félreértés kettőnk között.

Milyen dióda való bele?

Többfajta Hakko 907 van, amit most kaptam meg pár napja, annál 13-14ohm a fűtőszál, és 2ohm a szenzor, ami 120-130 ohm-ra emelkedik, amikor a páka 300-400fokC körül van. Az előző hakko 907-em szenzora 50ohm-os volt, emiatt módosítanom is kellett a páka állomásom

Sziasztok,

szeretnék építeni egy erősítőt. Mivel még elég kezdő vagyok az elektronikában (eddig az Attila 86 féle Tápegységet építettem meg ami komolyabb volt) ezért egy egyszerűbb IC-s erősítőt szeretnék megépíteni néhány extrával.

A tervem a következő:
Szeretném ezt a hangszínszabályzót megépíteni. A szabályozás után 2db TDA2030 hídkapcsolásban a két oldalnak.
Valamint egy kivezérlésjelzőt is szeretnék hozzá építeni.

Ez lenne a komplett szett, viszont van néhány majdhogynem alapvető kérdésem:

1) Ez a transzformátor megfelelő a szabályzónak és a kivezérlésjelzőnek?
- Milyen és mekkora transzformátor kellene az erősítőnek?

2) A TDA2030 adatlapján nem látom, hogy rá lehet-e kötni 6 Ohm-os hangfalakat? Nekem 2db van itthon ezeket használhatom ehhez a kapcsoláshoz?

3) A kivezérlésjelzőnek a bemenete az az erősítő hangszóró kivezetései lesznek? Tehát az erősítő kapcsolási rajzán a 4-es és 5-ös pontot kötöm csatornánként a hangszóróra és a kivezérlésjelzőre is?

4) Ha igen akkor a két hangszóró egy-egy kivezetése lesz a közös föld a kivezérlésjelző bemeneténél?

5) Az erősítő bemenete a hangszínszabályozó kimenete és a hangszínszabályzó földje lesz?

6) Valamint ha a számítógépemről szeretném üzemeltetni az erősítőt akkor kelleni fog egy jack-RCA átalakító és akkor már meg is van a két csatorna?

Remélem mindent érthetően írtam körül és tettem fel a kérdéseimet. Készítettem egy móricka ábrát is ha esetleg ez jobban segít megérteni a problémáim.

Köszönöm mindenkinek a fáradozást és a segítséget.

Szia! Hivatkozva a fenti sárga mezőben olvasható témaszabályra, ezt az erősítő építő topicot ajánlom.
Ami jelen témába vág: két híd-kapcsolású erősítő egyik kivezetése sem közösíthető!

Én hasonló cipőben járok, csak fordítva. A mostani 50 ohm-os. A 937 forr. állomás állítólag ezt használja. (még nem próbáltam bele).Úgy néz ki, hogy, a Hakko páka nálam bevállt, azt használnám. De hogy lehet kiszűrni, hogy melyik milyen? Van valami ötleted? Külön a fűtőbetét 1321 számú. Akkor csak ilyen betétet lehet venni, vagy ez is változik?

Én nem érzem főbenjáró bűnnek, hogy ide tetted a kérdésedet.
Szerintem nincs rossz helyen, ha mégis, akkor majd átteszik a Moderátorok.

Elöljáróban néhány általános megjegyzés:
- Kérlek ne tegyél fel PowerPoint fájlt (ha csak nem szükséges), mert nem mindenki tudja/akarja megnyitni. Ugyanezt egyszerű képként is felteheted (ami nem zárja ki, hogy a forrása PPT legyen).
- Elsőként működjön a vége, után jöhet a többi "csicsa".
- Az eleje szerintem "túl van lihegve" a végéhez képest.

Könyörgöm, miért pont ezt?

Jó lenne, de minek neki saját trafó és táp?
Az erősítőnek 12V-os ám jóval nagyobb trafó kellene. Az eleje meg mehet utána egy 7812 stabilizátorról.

Igen, rá lehet kötni. Különösen ha nem hidalod őket.
Ha hidalod akkor nem, de ha 12V-ról járatod, akkor mégis, hiszen van benne védelem.

Azt döntsd el, hogy milyen célra szolgál majd a kivezérlés jelző?
Ha dekor elemnek kell, akkora bemenetre kell kötni, akkor "szépen ugrál" majd, hangerőtől függetlenül.
Ha a kimeneti teljesítményt akarod mutatni, akkor teljesen jó az egyik hangszóró kimenetre kötve (persze ekkor kicsit kell majd állítani a jelszinten.
Szerintem jobban jársz a bemenetre kötve (de ez ugye ízlés és design kérdés, nem szakmai...).

Ha az erősítődön RCA csatlakozót használsz, akkor igen.
Ha 3.5 mm-es JACK aljzatot, akkor nem kell átalakító.
Ha rám hallgatsz, akkor elsőként ez erősítő bemenete legyen egy (akár fülesből bontott) 3.5 mm JACK dugó.
Majd ha már tökéletesen működik, akkor lehet "csicsázni".

Ha az adatlap vagy terméklap nem írja, akkor meg kell kérdezni az eladót. De még ez sem garantálja a sikert. Akkor nekünk cserélni kellene, éa meg vannoldva a gond De sejtem, hogy a postaköltség annyi lenne, mint egy új hakko 907-et rendelni. Az én hakkom fűtőszála akkor égett meg, amikor maxon fűtött több órán át használat nélkül. Ahhoz képest elég strapabíró jószág. A páka nyelébe kell egy mozgás érzékelő (pl. rugó egy fém hengerben), és így megoldható a standby üzemmód. El is fér a páka nyelében.

Az 50 ohm-os az hőelem, vagy termisztor? A pákatartóba fogok tenni egy résoptót, és az majd csinálja a stand-by-t.

Nálam ptc. A fűtőszállal együtt vagy mellé van feltekerve valami, ami meleg hatására változtatja az ellenállását, és ezt a kerámia burkolat védi.
Kicsit pontosítanék: multiméterrel mérve 120-140 ohmig növekedett az értéke 300-400fokC körül, viszont terhelni nem lehet. Raktam utána LM358-at, 1K-val felhúztam 5V-ra a szenzort, így kaptam egy feszültség osztót. Kb. 30x-os erősítés kellett, hogy 1V-ot kapjak 400fokC-nál, tehát olyan 6ohmig növekedett a szenzor ellenállása terheléssel.

Az új fűtőszálam fűtése 2,5-3,5 ohm, a szenzor 43-58 ohm. Úgy tűnik, mindegyik más, egyedileg kell kikísérletezni. Én majd egy évig használtam egy pákát, akkor most marad az egyedi beállítás, végül is belefér. Kösz a segítséget!

Sziasztok! Labortápot, vagy valamilyen szabályozható feszültségű tápot vennék: 0 - 15 V elég is lenne, viszont legalább 60 A -t is tudjon. Elektrolizálni és akkutöltésre használnám. Nem nagyon értek a tápegységekhez, de nem számítana, hogy mennyire szürt az egyenáram meg ilyenek, kizárólag a tartósság és megbízhatóság. A kérdésem a következő lenne: Az előbbi szempontok alapján melyik lenne jobb választás?

Bővebben: Link

Bővebben: Link

Bővebben: Link

Bővebben: Link
Ezeket találtam. A következő észrevételem van: A legolcsóbb ezek közül egy 100 A-es tápegység, ami sokkal olcsóbb a Voltcraft 60 A-esénél. Hogy lehetséges ez? Elég megbízható lenne vagy lehet hogy gyengébb minőségű alkatrészekből van készítve mint a 60 A -es? Egyébként a Voltcraft tápból van Manson gyártmányú is, de teljesen ugyanúgy néz ki, viszont valamivel olcsóbb kb. 15.000 Ft-al. Ez számítana-e valamit?
Azok a Zhaoxin tápok jók-e? Tudják-e a ráírt áramerősségeket, mert ezek is olcsóbbak a Voltcraftnál.
Köszönöm!

Használd a "LINK" gombot!
Üdv.: Moderátor

Számítottam erre a visszakérdezésre.
Hát igazából nincs különösebb oka ez tetszett meg. Szimmetrikus tápos kivitelt nem szeretnék megépíteni mert úgy érzem azzal nem akarom még jobban bonyolítani a dolgot. Valamint annyi féle fajta kapcsolás van, hogy elég nehéz választani.
De ebben az esetben lehet, hogy erre a kapcsolásra térek majd át.


Ebben az esetben milyen trafót ajánlanál a fenti nem hidalt kapcsoláshoz?


Valamint ez a kérdés még kimaradt, ha ezt megnéznétek nekem azt is megköszönném.

Köszi a segítséget.

eBay-ről rendelve nagy valószínűséggel rájön még az ÁFA és a VÁM is, mindezek mellett én ilyen értékű gépet tuti, hogy nem vennék külföldről, legfőképpen a garancia miatt.

Könnyen lehet, hogy egy-egy gépet más-más névvel is forgalomba hoznak, nem ez lenne az első eset.