Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Tehát te egy olyan példával jöttél, ahol 6-9W hő keletkezik?
Idézet: „az áteresztő szabályozókon mindig 2~3V esik csak.”
Tettem fel régebben valahova egy képet egy normál kivitelű hűtőbordáról és egy proci cooler-ről. Utóbbinak fele akkora méret mellett is másfélszer akkora felülete van, plusz közvetlenül illeszkedik rá a saját ventilátora ami elég jó hőelvezetést biztosít. Szóval nagyon nem mindegy hogy az a hűtés hogyan van kialakítva...
Nálam a legrosszabb esetben 70-75W körül fűt el 2db tranyó, és a borda lamelláinak teteje szinte hideg, de a tranyók mellett közvetlenül sem több 50 foknál.
Nem az volt a lényege az hozzászólásomnak, hogy "csak" 9W-ot disszipálok el, hanem hogy nem kell feltétlenül több 100W-okat fűtés céljára feláldozni!
Ettől függetlenül amit előtte írtam igaz, és ha neked nem jött össze eddig, akkor valamit nagyon rosszul csináltál!
Így van! Amit leírtam, kis hűtőborda...eredetileg talán PIII-as procit hűtött(már nem emlékszek rá pontosan). Nem egy nagy méret, de az eredeti ventit leszedve, két kisebbel viszont megtoldva számításaim szerint vagy 60W-ot az igencsak kis méretei ellenére eldisszipálna. Igaz, miután az én tápom előszabályozós, ekkora hőterhelésnek max terhelésnél sem lesz kitéve sohasem, hisz 20W-nál nemigen lesz összesen rajta több...
Idézet: „Jól néznénk ki, ha egy 100-150 vagy >200W disszipációra képes tranzisztorból max 30W-ot mernénk kipréselni... A borda sem nagy, két kis venti hűti ha kell, 2x30V*3A táp, igaz az áteresztő szabályozókon mindig 2~3V esik csak.” 1. Kicsit korábbról olvasva vagy a topik címéből kiderült volna, hogy labortáp készül fokozatváltás nélküli transzformátorral, 30V és 5A paraméterekkel. Ha ezt a tápot mondjuk egy Schottky diódához tervezett hűtőfelület hőmérséklének tesztelésére használjuk (0.3V és 5A), akkor már közel sem 6..9W a disszipáció. 2. Nem számítolt senki a hűtőfelület hőmérsékletének alakulásával ekkora (170..200W, ha közös a tranzisztorok hűtőfelülete) disszipációnál. Idézet: „Nálam a legrosszabb esetben 70-75W körül fűt el 2db tranyó, és a borda lamelláinak teteje szinte hideg, de a tranyók mellett közvetlenül sem több 50 foknál.” 50 °C tokhőmérséklet mellett az amúgy 115W disszipációs adattal jellemzett 2N3055 már csak maximum ~90W -id velető igénybe, 75 °C -nél már max. 80W -ig, 100 °C -nál már csak max. 62W -ig. Ha 2 tranzisztor kapna egy olyan "proci cooler" -t és 200W -ot kellene eldisszipálni, a tranyók mellett közvetlenül kb. 91 °C lenne 25°C, és kb. 101 °C lenne 35°C környezeti hőmérsékletnél.
A számításod rossz, mert az Rtjc -val osztasz, pedig szorozni kell vele. Rtjc [°C / W]
Tisztában vagyok vele, miről volt szó! Én csak a saját példámmal toldottam meg az egészet, hogy nem favágó hozzáállással kellene "kW"-os tápokat gyártani!!! Jó lenne ha figyelmesebben olvasnád, amit mások írnak!
Nem osztottam én semmit sem, sehol! Csupán adatot közöltem a hűtőfelületem disszipációs tulajdonságáról, valamint arról, hogy ettől függetlenül a 2 csatornám összesen mennyit disszipál el legrosszabb esetben!
Kissé el vannak itt egyesek tévelyedve ahogy látom, tized W pontosságú számításokat lobogtatva, amikor egy halom paraméter nem ismert az egész hűtési mechanizmusban, tehát az értelme legjobb estben is csak közelítő érvényű minden ilyen jellegű számításnak! Szép, hogy ennek ellenére vitatkoztok a gyakorlatban is megépült konkrétumokkal..., csak éppen vicces
Bocsánat, melléböktem. Fongab osztott a szorzás helyett.
Amúgy: Ragyogóan működik a labortápom, az általam számított, méretezett hűtőbordával.
Én azt nem is kétlem! ) A gyakorlati tények makacs dolgok..., a számításokkal legjobb esetben is csak közelíteni tudjuk )
Szia
Nem gond ha beleszólsz. Mert egy kicsit én is bizonytalan vagyok/voltam. Első számolásra nekem is ez jött ki: "2N2055 esetén a egy tokra 100 W esne, a lapka hőmérsékelte 100 * 1.52 = 152 °C -kal lenne magasabb a tokjáénál. A tok hőmérséklete tehát 25°C, a lapkáé 25 + 152 = 177 °C" Amiért elvetettem: Ha megnézem a 2N3055 adatlapján a 1 ábrát ott ha a határalatti területet nézem, a 177°C hoz talán 10W tartozik. A 65°C hoz talán 85W tartozik. És én a lapka hőjét néztem. Ha hozzáadom a 25°C akkor 90°C beszélünk és az talán 75W. Így elfogadom a helyre igazításodat ( sőt örülök neki ) De a adatlap készítők csináltak rosszul valamit, vagy én értelmeztem nagyon félre. Ha minden igaz fájl mellékletbe odatettem az adatlapot. üdv. A hozzászólás módosítva: Feb 24, 2017
Ne keverd össze az átmenet és a tok fogalmát! Az ábra a tok hőmérsékletére vonatkozik, ahhoz adja meg az átmenet disszipációját. Ha a tok hőmérséklete pl 100 fok, akkor kicsivel több mint 60W disszipációjú igénybevételnek teheted ki max a tranzisztort!
Rjc megadja, 1W hatására menniyel lesz melegebb az átmenet, a tokozáshoz képest. Tehát 100 fokon, 60W hatására 60*1,52=100+91 fokos lesz az átmenet. Tehát a max megadott 200 fokos átmenet hőmérsékletét éppen el is éri.
Meg minek is ez, gondolom lesz egy rakat végfok, ha azokon sem lesz villany akkor nagy némaság van.
Építem én is az Alkotó féle tápot az lm324 el szereltet.Nem tudom szóra bírni egyik panelt sem. Az áramkorlát led kapcsol csak be.Valaki tudna segíteni?
Üdv!
Alkotó 50V 5A tápjával kapcsolatban lenne egy kérdésem: A kapcsoláson a kimenetnél az 5W ellenállásokból most 0,22 vagy 0,33 Ohm-os kell? A kapcsoláson és a beültetésen más érték van feltüntetve. És ha jól gondolom 2 darab kell (egymás fölé) Ugye? A hozzászólás módosítva: Márc 11, 2017
Ezt a gondolatot javaslom követni.
Már hösszú ideje a terveken is ezt azt értéket látod A hozzászólás módosítva: Márc 12, 2017
Köszönöm szépen!
Sziasztok!
Kinéztem magamnak a mellékelt képen látható kapcsolást (egyébként innen származik). Elég egyszerűnek tűnik, de nem látok benne söntöt az áramkorlátozáshoz. Jól gondolom, hogy a D3 után (vagy helyett) az "Amp-meter or Jumper" helyére kellene betenni? A másik kérdésem, hogy a Darlingtont helyettesíthetem "sima" tranyóval, vagy ha nem, akkor kialakíthatom külön tranzisztorokból? 2-3 Amper terhelhetőséggel megelégednék... Kösz: Tibor
Áramkorlát(szabályzás) van a kapcsolásban, a kapcsok közé A-mérőt, ill. annak söntjét kell kötni. Darlington helyett lehet 2 tranyó (meghajtó+áteresztő).
Sziasztok!
Köszönöm a sok hasznos hozzászólást. Üdv: Gábor
Helo! Hiába "köszönöd", ez egy komplett projekt lenne és csak az foglalkozna vele, akinek ilyen táp a birtokában van és érdekli is. Egyébként ha jól tudom rajz sincs róla, de tirisztoros előszabályzója van, amit nem épp célszerű kiirtani.
Szia!
Köszönöm a válaszod ennyi elég is lett volna. Nem kell bonyolítani a dolgot, a nemleges válasz is válasz. Üdv: Gábor
Olyasmire gondolsz, hogy néhány fórumozó leírja neked, hogy Ő nem ajánl kapcsolást? Ez csak vitát generált volna. Sok az a 110 V...
Szia!
Nézz utána, hogy a MG100H2YL1 (NPN 500V 100A 400W) típusú darlington blokk esetleg megfelelne-e neked áteresztőnek. Ilyenben tudnék segíteni. Üdv. HA4PL Laci A hozzászólás módosítva: Márc 22, 2017
Ha csatoltad volna a rajzát, többet lehetne mondani. A B-ről találtam, de az is csak részlet, nem a teljes rajz. Aztán jó lenne tudni hogy mi a konkrét cél, mert annak függvényében bonyolódik a dolog. Mekkora stabilitás kell, mennyire legyen állítható az áramkorlát stb., szóval mennyire hajazzon az egész egy labortápra. Csak mert ha nincsenek túlzottan nagy igényeid, akkor rém egyszerűen meg lehet csinálni a 120V/1A-t, 2db párhuzamosan kötött IRFP240-el mint áteresztő.
Nekem olyan tápom van ami 0-tól +/-95V-ig állítható, fix 400mA körüli áramkorlátja van, és 1-1db 240/9240 FET az áteresztő benne a pozitív illetve a negatív ágban. De ebben nincs szabályozás sem, mert végfokok élesztésére használom, ahhoz meg nem kell. Maga a visszacsatolás és egy referenciához képest történő fesz szabályozás nem bonyolult, az áramkorlát állíthatósága az ami macerás. Azzal nem is érdemes bonyolítani, kell bele tenni 2 vagy 3 fix értékű ágat, az igények függvényében.
Szia!
Köszönöm ez egy kicsit nagynak tűnik. Azt hiszem egy előszabályzó mindenképpen szükséges lesz. Üdv: Gábor |
Bejelentkezés
Hirdetés |