Nem követem az eseményeket, de felületesen szemlélve nekem úgy tűnik, hogy maga a szerző (Reloop) minősítette okafogyottá a kapcsolást. Ha ebben nem tévedek, akkor már a kapcsolás is véleményes, tehát érdemes lenne keresni egy letisztultabbat. Én javasolnám azt, ahol a CLIP is panelon van, amit szintén Reloop jegyez.
Ehhez kapcsolást is, és paneltervet is találsz.
Én is rajzoltam valamit, ahol cél volt a kis méret, és az univerzalitás. Esetleg ezt is érdemes lehet tanulmányozni. A kapcsolás jobb szélén lerajzoltam a teljes bekötést is, amit ebben a formában kell kivitelezni. Azért emelem ki külön ezt a részletet, mert a táp-pufferek nincsenek a panelon, ezért kell egy kicsit drótozni, amit rosszul is lehet csinálni.

A jelölt kondenzátor túl közel van a bordához.
Vannak itt jó tervek, azok miért nem tetszenek neked?

Régebben én is rajzoltam egy lehetséges megoldást az egytápos kialakításhoz.
Talán ennek építését is érdemes lehet megfontolni.

Témaidegenek vagyunk.
Az én konkrét esetemből ne általánosítsunk. De nincs szó elkötésről, vagy egyedi csatlakozóról. Mellékeltem a béna füldugó képét és csatlakozóját (ez a telefonomhoz volt csomagolva).
Ha már újra beszélünk róla, akkor megmértem az egyenáramú ellenállásokat. A dugó 29,9 R, a rendese füles 32,6 R. Tehát nem az impedancia okozza a drasztikus a hangerő különbséget, és a még drámaibb minőségi eltérést. Egyszerűen a füldugó minősége és hatásfoka kifogásolható.

Ez az előlapra kivezetett csatlakozó, amire valóban lehet látni példákat. Mellékeltem a saját gépem hasonló előlapi képét, ami szintén éppen ilyen. De ez nálam csak egy illúzió, mert ez éppen a vonali lineáris kimenet, ami éppen csak terhelhető. Az előlapi rész a ház tartozéka, és van egy csatlakozója, amit a legtöbb hangkártyára fel lehet tolni. Ettől nem több semmivel.
Ettől függetlenül, el tudom képzelni, hogy nálad más a helyzet, de csak a piktogramtól sajnos nem válik terhelhető fejhallgató kimenetté.
Ha már így szóba került a dolog, kipróbáltam a sajátomat (ez egy viszonylag korszerűnek mondható gép). A telefonomhoz adott kis bedugós bigyó éppen csak megszólal, és moslékul szól. Viszont egy 32 ohmos -ha jól emlékszem- rendes fejhallgatóm is van (jobb minőségű darab), amit szintén beledugtam és magam is meglepődtem milyen jól szól. Bőven elég hangos, és kis túlzással tökéletesnek mondanám a minőségét. Nagyon ritkán várok ettől többet egy hallott élménytől. El is játszottam vele egy kicsit, meghallgattam néhány ismert drabot.

Ezt én már túlzásnak érzem. Persze az nem baj ha nagyobb, de indokolatlan. Reloop modellje alapján mellékeltem egy ábrát, ami alapján 200 W-os trafó is elég a kb. 2x70W-os teljesítményhez.

Hová akarsz biztosítékot tenni?
A mellékelt képen látod, kb. 2,2 A maximális áramra számíthatsz a DC tápfeszültség ágban. Ha itt akarsz biztosítani, akkor némi tartalékot is feltételezve, 3,15A-es lomha biztosíték ígéretes lehet, minden erősítő minden tápágába külön-külön.
De másik nézet is létezik, ami az IC féltápfesz miatti tönkremenetele miatt, csak a trafó primer oldalán látja jónak biztosítást. Ha ezt tervezed, akkor a trafó beindulási áramlökése is tényező, de ezt befolyásolja a puffer milyensége, ezért vélhetően túl kell biztosítani.
Célszerű lehet már az elején eldönteni, miért is akarsz biztosítékot használni, mit akarsz ezzel megvédeni. Ha ez megvan, akkor konkrétabb tanácsot is kaphatsz.

A tokozáson keresztül történő felfogás, teljesen elfogadott, egész tokozási család létezik ilyen elv szerint.
Találomra mellékeltem egy képet erről. Ráadásul ez a tranzisztor jóval nagyobb teljesítményű, tehát akárt nagyobb hőt is el kell tudni vezetni róla.

Én is becsatlakoznék egy ide passzoló kérdéssel, hátha tényleg akad az olvasók között egy tájékozott szakember.
Miért ilyen a tokozásban lévő hűtőelemez? Hogyan szolgálja ez a hatékony hővezetést?

Megmértem a készülék teljesítményét. Adatok a mellékelt táblázatban.
Bemeneti szintet nem mértem, mert nem külön a végfokokat mértem, hanem a komplett erősítőt, így belemértem az előfokozatot (hangerőszabályzóval együtt), és a SUB szűrőt is. A szűrő miatt ezt a hidalt csatornát a hozzá illó frekvencián mértem.
A tápfeszültség esése egyáltalán nem zavaró, 4-4 ohmos frontokkal, és 8 ohmos SUB-al rendkívüli hangnyomást képes létrehozni.

Ha 24 V-os a trafó szekundere, abból kb. 32,5 V egyenirányított feszültség lesz (a 38 V tévedés). Így teljes tápfeszültség ennek a duplája, 65 V. A híd miatt 1-1 erősítő IC a hangszóró impedancia felét látja, azaz 4R-ot.
4R-hoz és 65 V-hoz mellékeltem a diagramot (relop helyettesítő modellje alapján).
Az értékeket kettővel szorozni kell, mert két erősítő vesz részt a munkában a híd miatt. Hangteljesítmény: 2x84,50W, tápteljesítmény igény: 2x 149,82W, és a várható hőképződés: 2x65,32W. Ezek az értékek pontosan 8R-os terhelő impedanciára vonatkoznak és tartós szinuszos kivezérlésre.
Ha figyelembe vesszük az átlagos zene "kitöltését", ami kb. 30-40%, akkor bőven elegendő egy hídhoz 250VA-es trafó.

Ügyes.
Felületes szemlélődés alapján úgy tűnik, mintha a MUTE csatlakozó rövidre lenne zárva egy vezetékkel. Ez a némított állás, a működéshez ennek nyitottnak kell lennie.
Nálam egyáltalán nincs zaj, messze-messze jobb mint amire számítottam.
A potis panelt én sima vezetékekkel kötöttem be, kb. 15 cm hosszúval, és ez sem okoz bajt/zajt.

Most már ez alapján a dokumentáció alapján is van egy saját működő példányom. Szinte elsőre elindult (volna), de azért volt két apróság.
1. A védelem nem engedélyezte a kimenetet, mert az egyik erősítő kimenetén egyenfeszültség volt. Látszatra, az IC minden lába ideálisan volt forrasztva, köztük szinte üvegszerűen átlátszó vékony folyasztószer maradék volt csak. Alapos nagyításban is megnéztem, így sem látszott semmi, viszont mérve két láb átvezetett (nem egymás mellett lévők). Letisztogattam ónszippantóval, majd oldószerrel is, és újra forrasztottam ezt a csatornát, ami után teljesen helyre állt a rend. Sajnos akármilyen gondosan járunk is el, szükséges az ellenőrzést méréssel is elvégezi. Külön tanulság, hogy az áramkorlát (nálam most sima izzós volt), megvédte az alkatrészt.
2. A kapcsolási rajzon is, és e miatt a terven is van egy típuselírás. A CLIP T8 tranzisztora hibásan van PNP-enk és BC212-nek nevezve a kapcsoláson. A helyes típus BC182 (vagy hasonló) és természetesen NPN a polaritása. A téves beültetés csak annyi gondot okoz, hogy a CLIP-et jelző ledünk folyamatosan világít. Javítani fogom a dokumentációt, és majd igyekszem kicseréltetni a hibás dokumentációt.
Ezektől eltekintve, most is kifogástalan a működés, dicséri Reloop munkáját.
Érdekesség lehet a trafó, amit direkt ide gyártattam. Annyiban áll a furcsasága, hogy nem a megszokott "tömzsi" arányokkal készült, hanem külön kérésemre egy lapos változat, amiért cserébe nagyobb az átmérője. A gyártó első szóra tekercselt egy egyedi vasmagot, és erre készítették el a tekercseket. Az üresjárási feszültséget 2x25V-ra kértem, mert ezt gondoltam a 35V-os pufferhez az elvi maximumnak. Ezzel (kivezérlés nélkül mérve) +- 32,4 V a tápfeszültség. Ez jelent minden csatornán kb. 20W többletet, a +- 24 V-hoz képest.
Nem hallom a hangerő különbséget az előző példányhoz képest, de ez is iszonyatos hangnyomást képes produkálni.
Ennél külön tesztelgettem a zajokat is, mert a panel alatti jelentős méretű trafó hatását akartam érzékelni ( a trafó és a panel között vaslemez van). Mindent letekert hangerővel vizsgáltam, de a SUB szintjét 50%-ra feltoltam, ami sokkal több mint amivel hallgatni szoktam (az kb. 25%). A zajra a legjobb jellemzés a "hiány". Brumm egyáltalán nincs, még ha a SUB membránjára tapasztom a fülem akkor sem tudom megmondani be van-e kapcsolva az erősítő. A frontok magassugárzóihoz hajolva, egy éppen az érzékelés határán lévő ici-pici sustorgás van, de a mérték olyan, hogy csak akkor vettem észre, mikor a PC-t is lekapcsoltam mert annak ventilátora mellett már nem érzékeltem. Ezt rendkívül jó eredménynek tartom, ami igazolja a kapcsolás, a tápegység, a panelterv és az elrendezés hibátlanságát.
A dobozolás még várat magára, de a felépítés már így is teljesen kompakt és stabil. Talán nem látszik a képen, de a trafótartó lemez kiemelhető a panel alól (néhány csavar bontása után), és így a bordára szerelt áramköri lap mindkét oldala jól hozzáférhető, javítható.

A lábak helyes pozícióba hajtogatása valóban könnyebb volt mint gondoltam. Egyszerű 4 mm-es lemezt használtam távtartónak a hátsó sorhoz, és 4,5mm-t az elől lévőhöz. Egyértelműen gond volt a mérettel, mert a névleges 4,5 mm helyett csak kb. 3 mm volt a valóság. A szereléshez én is használok segédeszközt, de a panelt eddig sosem kellett utánmunkálnom. A tiédhez hasonló méretet tartok én is, azaz eleve hagyok itt egy kis légrést.

Nem vártam meg a tanácsokat, meghajtogattam a lábakat. Arra ügyeltem, hogy lehetőleg ne a tokozást feszítsem, remélem ez sikerült is.
Ránézésre az eredmény tökéletes.

Tokozási furcsaság!
Nagyobb mennyiségű TDA7294-es tokozást építettem már be (sok 10 db-ot), és most először szembesültem az alábbi hibával. A vásárlási források is keveredtek, de a most mutatott "kétféle" mindegyike biztosan a Lomex-től van, az egyik néhány hetes, a másikat ma vettem ki a csomagból. A kész panelbe bepakolásztam a tokozásokat, és mikor a sablonom mellé tettem (ez jó közelítéssel azonos pozícióban tartja a tokozást, meglepve látom, hogy hiányzik 1,5 mm a felfekvéshez.
A tokozás lába nem ott van meghajlítva, ahol kellene, ezért a hátlap beljebb került. Ez iszonyatos hibának számít nálam. Egy-két lábat még könnyű meghajlítani, de ilyen sokat -főleg szépen- már egyáltalán nem egyszerű.
Próbáltam fotókon is szemléltetni a fentieket (telefonos képek, de brutális telefonom van).
A panel mellé egy derékszöget tettem és olyan nézeti irányt választottam amin látszik a hézag.
A hátlapokra fektetve, szintén jól látszik az eltérés, illetve egy hasonló beállításban kimondottan a típusokra utaló feliratot próbáltam megmutatni. Ezen a képen a kis karikákban lévő jelzések is jól olvashatóak. Mindkettő ST gyártmány, de a bal oldali festett feliratos, a jobb oldali gravírozott. A bal oldali az új és hibás, a jobb oldali a régebbi és szerintem jó.

Mit javasoltok? Találjak ki korrekt lábkalibráló módszert?

Mióta Reloop 2.1-es rendszerét hallgatom, saját építésű hangsugárzóimmal (külön köszönet Ptesza-nak a segítségért), sok örömet okoz nekem az élmény. Külön élvezem a szinte "korlátlan" SUB szekciót (kertes házban lakom, de már a szomszédok is jelezték, hogy új hangzásom van).
Eddig is használtam a TO3 tokos tranzsiztorhoz készült csillám szigetelést, amiket szépen fazonra nyirkáltam, és gondosan illesztettem az IC alá, majd így rögzítettem a leszorító kengyellel. Magam sem értem miért nem jutott korábban eszembe, de most a felismerés birtokában abszolút kézenfekvő a két megoldás párosítása. A kengyelt éppen a TO3-as szigetelés 2 nagy furatához kell igazítani, és így elmarad a gondos illesztgetés szereléskor, illetve egyszerűbbé válik az esetleges javítás, mert nem tud elmozdulni a szigetelés.
- Korábban töprengtem azon, jelent-e kockázatot a csillámban lévő két 'többlet lyuk", amin eredetileg a tranzisztor lábai jönnének ki. Itt ugyanis nincs valós álvalasztás a borda és az IC tok háta között, csupán távolságtartás van. Egyértelmű műszaki érvekkel nem tudom alátámasztani, de az eddigi (kb. 50 db) szereléseim során egyetlen egyszer sem okozott ez gondot, ezért merem bátran javasolni. A képen, amivel próbálom szemléltetni az elhelyezkedést, a legkisebb csillámot használtam. Ettől lényegesen nagyobbak is léteznek.
- Eddig szintén nem figyeltem fel rá, de az IC hátlapján lévő hűtőfelület határozottan ki van könnyítve a felfogócsavar, és a félvezető lapka helye között (itt feltételezem, hogy a lapka a bakelit tokozás közepe táján helyezkedik el). Nehezen találom ennek ésszerű okát, sőt balgaságnak tűnik. Persze a saját furatán való felfogás egyébként is felvet néhány kérdést, így talán nem túl hangúlyos ez a tény. Akár így, akár úgy a kengyellel való leszorítás, a bakelit tokozáson keresztül, éppen ott fejti ki a felfogó erőt, ahol a feltételezett félvezető lapka van.

A magam sajátos és bumfordi módján bedobozoltam az erősítőt. Ez még az első változat, aminek építési és melegedési tapasztalatai alapján készült a módosított terv (már készül egy példány a javított terv szerint is).
Bedobozolva is éppen olyan tökéletes mint előtte. Nem jelentkezett semmilyen nem várt probléma, vagy egyéb kellemetlenség.
Külön gondot fordítottam a diódahidak hűtésére, mert ezt az első terven alulértékeltem. Itt most a tartólemezre fogattam őket, de a módosításon már hagytam helyet hűtőlemeznek.
Hangszóró csatlakozóknak -talán szokatlan módon-, 6,3mm-es Jack-et használtam. Ez nálam bevált, kényelmes, praktikus megoldás, sőt profi eszközökön is látni ilyet.
A központi némítás korábban eszembe se jutott volna, de mivel itt van, ezért bekötöttem azt is. Remek funkció, javaslom másnak is. Egyetlen mozdulattal lehet némítani akár a telefon cseng, akár csak csatlakoztatok valamit és nem akarom a bühögést hallani.
A végfokozat IC-inek felfogása a fotó szerint tökéletes. Ezután csak ezt a megoldást fogom használni, és másoknak is csak ezt javaslom. Clip-közeli hangerőn, órák alatt is csak éppen kézlangyos a borda, és ettől tapintással vizsgálva alig melegebb a leszorítólap és az IC-k fémzászlója.
A melegedéssel kapcsolatban alapvető változás van. Az eredetileg használt bordának kb. a duplája felületű van most az erősítőn. A régivel, ventilátor nélkül kellemetlenül felmelegedett a borda, ezért is építettem be a nagyméretű kényszerkeringetőt. Most viszont -gondolom a nagyobb méret, és az ideális bordairány miatt, teljesen indokolatlan a ventilátor. Ha már benne van -hozzá terveztem az egész hűtési rendszert, és ehhez igazodik a doboz is-, akkor már be is fogom kötni, de az észlelt melegedési mérték nem indokolja a létét.
Külön kiemelném a kombinált 'előfokozatot', amit SUB-4 néven jegyez Reloop. Ez az áramkör rendkívüli módon hozzájárul a 2.1-es rendszerünk sikeréhez. Megoldja az alacsony impedanciás illesztést, az erősítést, a hangerő szabályozást, a SUB szekció vágását, és a híd ellenütemű táplálását is.
Minden észrevételt, kritikát szívesen fogadok.

- Nem adtam egyértelmű tanácsot (elnézést), mikor a végfok vagy előfok hibára utaltam. A Front-1-et az AK1-el, a Front-2-t az AK2-vel tudod leválasztani. Ezek egyik végét emeld ki a panelből, és így próbáld meg a "megérintéses" módszert. Ha így zúgnak, akkor a végfok jó eséllyel rendben van.
- Nem lehet a fotó alapján megítélni, ezért ellenőrizd a CS8 és CS9 csatlakozóit jó sorrendben kötötted-e össze. Egy pötty jelöli az 1-es lábat, és "szembe" kell őket kötni, amire a felirat egyértelműen utal, de külön le is rajzoltam és mellékeltem.
- A fotók hiába nagyok, elég rossz minőségűek. Mégis vannak rajta gyanús kapcsolatok. Kettőt bekarikáztam neked.

Nem gondoltam végig részletesen, csak nagyjából levettem azokat az alkatrészeket, amiket nem kellene beültetned akkor, ha SUB nélküli változatot építesz.
A primer biztosítéknap két feladatot is meg kell valósítania. Egyszer védenie kell a hálózatot, de a készüléknek azért be kell indulni. A toroidok jó nagyon szoktak rúgni alkalmanként, ezért lomha 1,5-2A körül próbálkoznék hálózati oldalon.

Néhány további aprósággal is kiegészítettem a Paneltervet. A korábbi ismétlődő pozíciószámok helyett soroltam minden alkatrészt, tehát most már minden hivatkozás csak egyetlen elemre mutat. Most már nem csak a Piher potmétert tudja fogadni, hanem egy másik típust is, és az átkötéseket is beszámoztam.
A kapcsolási rajz sokkal többet változott. Nem a kötések módosultak, hanem alkatrészként felkerültek az átkötések is, amik így a számozott tervvel összhangban vannak, és persze az alkatrészeket ezen is átszámoztam. Azt gondolom, így jobban áttekinthető, és ha bármi miatt piszkálnunk kell az áramkört, akkor egy ilyen részletességű rajz sokat segíthet nekünk.
Visszatérő probléma az alkatrészlista. Ebben azzal próbálok segíteni, hogy a panelterven lévő alkatrészeket kiexportáltam egy Excel táblázatba. Ez még nem egy komplett bevásárló lista, mert a méretek alapján még a tokozásokat hozzá kell nézni, de legalább minden rajta van. Aki akar vele babrálni, az finalizálhatja a táblázatot.

A mellékletek Alkotó kérésére lecserélve.

A tokozás felfogására tapasztalatom szerint távolról sem kielégítő a saját zászlójának rögzítése. Ezrét valamilyen egyéb, alternatív megoldást javaslok. Nekem a kengyel a legkényelmesebb, és hatékonyságban messze megelőzi a sima csavarozást.

Az első példány tesztelése során szerzett tapasztalatok alapján, a szükséges módosításokat is belegondoltam a paneltervbe.
Számomra rendkívül meggyőző ez az integrált változat, szinte kínálja az utánépítést. A panel mérete nagyobb az általában megszokottnál, ezért a saját kezű panel gyártásnál különös figyelemre van szükség (természetesen panel ügyben én is tudok segíteni).

Aktualizált kapcsolás, panelterv, és egyfajta alkatrészlista itt: Bővebben: Link

Összeraktam.
Elsőre indult, semmilyen huncutságot nem tapasztaltam. A fotón lévő bordával, CLIP közeli kivezérlésnél, még éppen tapintható a borda, de határozottan meleg. A tápfeszültség (CLIP-ig vezérleve) kb. +-26,6V (zenével mérve). A használt frontsugárzók névleges impedanciája 4R, a SUB pedig 8R (2 sorba kötött 4R-os).

Reloop gondolatához csatlakozva, az ő rajzához magam is készítettem egy paneltervet (mellékelve). A kapcsolás önmagában megoldja a két front meghajtását, a SUB frekvenciavágását, és a hídhoz szükséges fázisfordítást is.

Többször is szóba kerül mostanában a 2.1-es kiépítés, TDA7294-el.
Reloop kapcsolásait felhasználva, és sok-sok útmutatását megfogadva, készítettem egy komplex paneltervet. Ezen minden rajta van, ami egy komplett erősítőhöz kell.
Néhány jellemzője.
1. Kulcsfontosságúnak tartom, hogy minimális szabadságot sem enged meg a huzalozást illetően, illetve a felépítést tekintve is kötött.
2. 4 db végfokozatot tartalmaz, amikben akár kengyellel is rögzíthető végfok IC-k vannak.
3. Közös MUTE kapcsolója van, ami egyszerre némítja a csatornákat.
4. 1-1 fégfok a frontsugárzókat hajtja, és a maradék kettő hídban hajtja a SUB-ot. Az ehhez szükséges fázisfordítás, a SUB frekveniavágása, és a komplex egység hangerő szabályozása is megoldott. A hangerőhöz szükséges néhány elem a potméteren van.
5. Közös védelem van hozzá, ami bármelyik végfok hibája esetén minden hangszórót leválaszt.
6. Közös CLIP-et is tartalmaz, ami mindig a legnagyobb végfokkimenet alapján jelez.
7. Komplett közös tápegység is rajta van, amihez a javasolt tápfeszültség 2xAC19 V, amiből kb. 2x24V DC feszültség lesz. Reloop kísérletei alapján, ez már jelentős hangerőt képes adni, de még kényelmesen kézben tartható melegedéssel párosul.
8. a kimenetekre kötendő R+C párhuzamos tag is a panel része.
9. Talán nincs jelentősége, de kimondottan figyeltem rá, hogy az átkötések segítségével egyesével lehet a végfokokat éleszteni, illetve hiba esetén leválasztani.
10. A pozíciószámok kicsit viccesek, mert egy csomó közös pozíciószámot tartalmaz. Ennek oka, hogy az egyes részeknek külön kapcsolásaik vannak, amik mind elölről számozódnak. Ha lesz közös kapcsolása, akkor talán ez is változni fog.

FONTOS! Ez a terv még nincs kipróbálva, de jó eséllyel hamarosan ez változni fog. Pozitív tapasztalatok esetén a terveket gyártható formában is meg fogom osztani.

Akinek van véleménye, javaslata, vagy egyéb hozzáfűzni valója, az bátran tegye közzé nézeteit.

Az egymáshoz közeli IC-k, ugyanilyen közel fogják a bordát is melegíteni, e miatt bekrepeghet a hővédelem. Ez a tokozás, egyébként is határeset, hiszen azon a kis fémlapon kellene akár 100W nagyságrendű hőnek is távoznia, ráadásul még a csillámon is át kell verekednie magát. Nem véletlenül merült fel a hűtőtönk, és/vagy leszorító kengyel alkalmazása.

Ez a "miles" megadás teljesen elfogadott a panelgyártásban, de nekem mégis át kell váltanom "mm"-be, mert csak így tudom értelmezni. Azon a panelterven, amit én rajzoltam, 2 mm vastag vezetősávok vannak. A melléklet alapján, ezen is 6 A áram folyhat, 35um-es rézréteg esetén, ha a környezeti hőmérséklet fölé 20 °C melegedést engedünk meg (ez a szokásos elvárás). Szerintem ez már önmagában is elég, de azért bejelöltem azokat a helyeket, ahol pl. ónozással növelhető a keresztmetszet.
Egy ilyen bonyolultságú áramkörhöz indokolatlan a kétoldalas panel. Csak a virtus kedvéért balgaság erőltetni.
A csatlakozót megint nem árt átgondolni. A forrasztott vezetékkel nehéz vetekedni. Nálam maximálisan bevált a "stokkó" alkalmazása.

A felfogás hatékonyságával kapcsolatban engedj meg nekem egy kis okoskodást. A képen látható kengyel, egyértelműen a tokozás bakelit részének a külső élén próbál erőt kifejteni. Ezzel az a baj, hogyha csak egy egészen kicsit is íves a tokozás fémlemeze (és valamerre biztosan az, mert tökéletes sík elvileg létezik csak), ezért a felfekvésben egyáltalán nem lehetsz biztos.
Sokkal jobb eredmény érhető el a rajzom alsó ábrájával, ahol a tokozás közepén "támad" a szorító erő, és mivel itt van a félvezető lapka is odaragasztva, egyértelműen így érhető el a legjobb eredmény.
Az ábrák természetesen túlzóak, de így jobban érzékelhető a lényeg. A valós szorítóerőt éppen a kengyel kiegyenesítéséhez szükséges erő adja. A csavarokat addig érdemes húzni, amikor már majdnem éppen egyenes a kengyel, és semmiképpen sem jobban.
Megjegyzem, a szorítólemez nem csak kengyel lehet, hanem egy "benyúló" nyelv is, aminek szintén célszerű a tokozás bakelit tömbjének közepére tervezni a támadási élét. Ha sikerül jó megoldást találni, akkor már ésszerű nagyságú szorító erő is remek hőátadást biztosíthat, sőt azt gyanítom magának a szorító elemnek is jelentős hőelvonó képessége van.

Most már hetek óta jól működik teszt körülmények között.
A filmen a két csatorna egybe van montírozva (rézoldal, és felirati oldal egyaránt). Ezt így egybe gyártottam le magamnak, de akinek az szimpatikusabb középen szétvághatja. Ha ez a cél, akkor is célszerű egybe gyártani (könnyebb így bánni vele), és csak utána szétnyiszálni.

Mellékletem azt az adatlap részletet, amit te tettél fel. Ezen a középső a kimenet.