Itt van, de nem valami jó a minősége.

Üdv!
[/u]Egy olyan kérdésem lenne, hogy ti melyik kapcsolást választanátok, mivel az 1.-t már megépítette a szerző, azonban ezt továbbfejlesztette, de azt még nem építette meg.(A 350w-os változatot szeretném megépíteni)
2. továbbfejlesztett kapcsolás1. megépített kapcsolás

Válaszaitokat előre is köszönöm.

Nem gond már be azonositottam egyszerü a javitása

Itt a kép az előerősítőről.
Ha tudtam volna, hogy ennyit szívok vele bele sem kezdek...

Ez sokmindenre hajaz, de előerősítőre nem. Van benne egy szűrő, ami talán a középtartományt engedi át, és egy indikátor ami túlvezérlést jelezhet.

Én is ezzel vagyok meglőve de én már megfogadtam hogy nem építek több erősítőt, pénzem sincs rá meg hangfalam se lassan...

A kapcsolási rajz jó... de egy ilyen táp sikeres megépítéséhez nem csak egy jó rajz kell.
Olvasgasd a kapcsolótápos topikot, valamint Cimopata és Lorylaci cikkeit. Elméleti alapozás nélkül ne állj neki semmilyen kapcsolóüzemű dolognak.

Igen működik, pont ehhez a végfokhoz lett építve. Egy rezonáns táp kevesebb zavart termel mint ez, viszont annak jelentősen esik a feszültsége nagyobb terheléseken. Ez viszont egyszerű, nincs benne speciális (nehezen beszerezhető) alkatrész, és ehhez a végfokhoz tökéletes. A megépítésre, élesztésre és az érintésvédelemre persze oda kell figyelni.

először is köszönöm a gyors válaszokat! Tehát akkor ez a táp csak ennyiből áll? megtervezem a nyákot hozzá és összerakom és elméletileg müködik ? vagy ez nem ennyire egyszerű?

Csináltál már ilyet? Érted a működését?
A kapcsolási rajz csak azt mutatja meg, hogy mit-hová kell kötni. Nézz utána a különféle ferritek tulajdonságainak, a nagyfrekis "pwm" trafó méretezésének, a nyáktervezés ide vonatkozó szabályainak, meg még sokmindennek és térj át IDE ezzel a dologgal.

még nem csináltam soha efféle tápot
azért érdeklődök, hátha megtudnám csinálni mivel a mostani 3kw-os toroidomnál súlyban könnyebb lenne egy kicsit és szeretném ha végre nem 3 vagy 4 u-s dobozt kellene cűgölnöm Nem beszélve arról a 40kg-ról se

Keresek dokumentációt a NAIM NAP250 erősítőhöz. Találtam több mindent a világhálón, de nem állt össze a teljes kép. A végfok jól dokumentált. Alkatrészoldali fotó alapján lemásoltam, kitaláltam hozzá a rézoldalt és kicsit megigazítottam a paneltervét), ezt mellékeltem. Extra nagy méretű ellenállásokra terveztem (5 raszter), amibe akár a csilli-villi csodákat is be lehet rakni az elvetemülteknek.
De a stabilizált tápja már kevésbé egyértelmű, ott több ellentmondásba botlottam. Nem tudni a feszültségszinteket a beállításhoz, nem tudni mekkora áramra célszerű belőni az áramkorlátot, sőt maga a rajz is számos verzióban került elém.
Másik dilemmám a védelem hiánya. A gyári erősítőben sincs, vagy ha van, akkor azt úgy eldugták, hogy nem látszik. Esetleg az áramkorlátos stabilizátor miatt erre nincs szükség (meg lennék lepve!!).

Hát nekem is jól jönne egy kapcsolóüzemű tápegység, én már nem nagyon fogok építeni még el nem megyek ebből az országból. Maximum elteszek pár dolgot és majd később megcsinálom nyugodt helyen...

Szia.

Dc védelemre gondolsz? -Mert azt ha nem is dokumentáltak hozzá, is célszerű tenni bele..
A visszahajló áramkorlát a végfokot védi, a dc pedig a hsz-t.
A nyugalmi áram beállításakor én sosem adok előre semmire. -ezt szerintem több ízben hallásra érdemes elvégezni..
Tranyánként 40-60mA már jó hangot szokott nagy átlagban produkálni, de kapcsolás és rendszer függő.

Szia. Had kérdezem meg hogy ez az erősítő hány W -tudna ? és akkor ez már használható állapotban van ugye?

Védelem ügyben egyetértek, valóban hasznos lehet a DC védelem és a hozzá kapcsolódód kényelmi apróságok. De a gyáriban akkor sem látszik semmi ilyesmi, pedig ez egy durván drága erősítő.
Az áramoknál félreértesz, tehát nem voltam elég egyértelmű. A stabilizátorról kérdezek, mert abban van egy áramkorlát, és kulcsfontosságú mekkora áramot enged a végfoknak, mert az ebből tud gazdálkodni. Ha kicsit állítok be, akkor hüppögni fog, ha meg nagyot, akkor nem ér semmit.
A végfokozat nyugalmi árama izlés dolga, most nem erről van szó.

80W/8ohm.
Igen, ez így működőképes, ki van próbálva. De jó táp kell neki. Gyárilag stabilizált tápról megy.

Értelek már. Akkor az lényegében egy rövádzárvédett (talán rezonáns?) tápegységere utal, ami túlvezérlést figyel , az-az leold ha a feszültség nagyon leesik.- Én a helyedben ezt úgy állítanám be hogy megmérném a végfok maximális áramfelvételét a legkisebb műterheléssel amit még biztonságosan eltud diszipálni, (ha kettőt vinne a táp akkor értelem szerűen 2 fokozat terhelje a tápot!) -Ha ez megvan akkor kb egy 5-7% ráhagyással, a kapott áram meg is van.
És ha minden igaz akkor ez rövidzárási áramkorlát is egyben, ami nagyon csak jó dolog a végtranyákra nézve ..

Üdv! Az áramhatároló miatt - számításom szerint - 8,5A-nél többet nem vesz fel a tápból. Igaz, ezzel már 4 ohm -on is ki lehet hajtani az erősítőt.
A DC védelem ilyen is lehet.

Köszönöm az észrevételeket, javaslatokat. Ezek mind hasznosak, de továbbra is valamilyen dokumentációt keresnék. Az eredeti kialakításban rendkívül jó az eredmény, célszerű lenne ahhoz közelíteni.
Emersys! A tápja áteresztőtranyós, mindkét oldalnak külön van, és hasonlóan bonyolult mint a végfok maga. Az ilyen "túláram védelem" sokat segíthet, csak mivel elég bonyolult, és azonos áram folyik rajta mint a végfokon, ez is tönkre mehet, ami újabb jelentős hibaforrás is egyben.

Üdv!
Úgy vélem ez az eredeti készülék. Ennek az oldalnak a rajzai jelentős hasonlóságot mutatnak vele. A fekete dobozkák mik lennének? A táp szerint teljesítmény ellenállás - akkor a végfokban is van egy?
A linkben szereplő táp rajz szerint az áramkorlát alsó határa 6A. Ez bőségesen kiszolgálja a 8 ohm-os terhelést.
(A fényképen nem találom a végfok áramgenerátorának két soros diódáját.
Jól követhető, hogy a kimenet egyenesen a csatlakozókra van kötve, védelem nincs a készülékben - leszámítva a hálózati biztosítékot és a táp áramkorlátozóját.
A pufferek mellett látok két diódát és pár ellenállást, ezek szerepét nehezen tudnám beazonosítani.)

A NAP250 nem ilyen. Talán ez egy más típus, szemre nagyobb trafóval, és bonyolultabb elektronikával, azaz nagyobb teljesítményűnek tűnik..
A képen lévő "fekete bigyó", tippem szerint egy olyan tömb, ami két félvezetőt köt össze, de akár ellenállás is lehet.
A javasolt Google-s keresőt, és még ezen kívül egy csomó másikat már átnéztem, de nem hozott eredményt. Ezért keresek itt dokumentációt. Kell, hogy legyen, mert nagy számú különböző utánépítést találtam, amikhez kellett valamilyen kiinduló anyag.

Üdv mindenkinek!
Szeretnék egy kis segítséget kérni. Kaptam egy ismerősömtől egy Hitachi ha-d100 tip. erősítőt.
Azt mondta, hogy van valami kis hibája. Ez ki is derült mikor kipróbáltam, az egyik oldala nem szól.
Olyat csinál, hogy az egyik oldal / jobb / szól a bal néma, még csak nem is sistereg. /a kivezérlés mérő sem ugrál mint a másiknál / A jobb oldal is rövid ideig mert a relé kikapcsolja. Lelkes amatőrként arra gondoltam, hogy a segítségetekkel hátha meg tudnám javítani.
Ha valaki tud nekem ebben segíteni, hozzászólni azt előre is köszönöm! Feri

Szia!
Ha a kivezérlés jelző nem megy, akkor a nem végfokhiba. A kivezérlésmérő tudomásom szerint az előfok után van kötve. Szedd szét, és nézd meg, hogy nincs-e látható hiba! Pár kép lehet, hogy segítene.
Üdv! Balázs

Szia! Hirtelen csináltam két képet...

Igazából látható hiba, sérülés nincs, az üveg biztosítékok jók.

Szia!
Először ellenőrizd a szalagkábeleket, hogy nem kontakt hibásak-e! Multiméterrel mérd ki, hogy nincs-e szakadás. (csipogó üzemmód)
Üdv! BAlázs

Szia! Rendben át fogom nézni és jelezni fogom. Köszi.

Sziasztok!
Itthon kutattam a régi gyűjteményemben és agy cikket találtam ami szerintem neked segítséget adhat (a minőségért előre is elnézést kérek). Kedves Alkotó gratulálok az eddigi nyák terveidhez csak így tovább. A NAIM régebben nekem is megmozgatta a fantáziámat. Valahol azt olvastam, hogy nagyon kényes a beépített alkatrészekre.
További jó munkát

Köszönöm, átnézem.