Fórum témák
» Több friss téma |
Meg is találtam a mágnest.
60x30 x5mm N50 es anyagból. 5100ft darabja. a 60x20x5mm es N45 ös anyag 2800ft/db. Kérdés vajon a nagyobbik mágnessel érnék e annyival több eredményt el mint amennyivel drágább?
A neodim mágnesek köbcentijére számolj 7-9 wattot:Kb. enyire számithatsz jó esetben.
Légmagosnál talán, de ez nem olyan lesz, egyébként is a fordulatszám kritikus (dupla fordulat dupla teljesítmény, ugyanannyi mágnes...)
Igen,a légmagosnál számolják igy a várható átlagos teljesitményt.
Elnémulásom oka családi "nyaralás" volt PC és rádióhullám mentes, de annál esősebb és sarasabb Tisza parton. Kivételesen szél nélkül is meglettem volna. Átnézem a fejleményeket és rövidesen visszazökkenek.
A gyári 2kw-os generátoron 50x40x5mm-es mágnesek vannak négyesével sorba rakva.
négyesével sorba?Ezt hogy kell elképzelni?
Nagyon jó, hogy megnézted szimuláción. Egyértelműen igazolja a sejthető különbséget a két-mágnestárcsás javára. A szim. szerint fele akkora (db-árban is közel fele) mágnesekkel szerintem is 1,5-2-szeres teljesítmény várható azonos fordulaton és pólusszám esetén. Kicsit bonyolultabb a kivitelezés, de ez megtérül. Így a gyűrűvasmagos a dobogó második helyére szorult vissza, de a két magnestárcsással egyetemben messze lekörözve a szimpla mágnestárcsás légmagosokat.
A fedés kérdése szerintem is még megrágandó téma. Mivel légmagos tekercseink vannak lehet, hogy a tekercsoldalak közt távolságot (kisérleti meghatározásnak látom értelmét) kell hagyni a jelentős szórási indukció és a tekercsek egymásra hatása miatt. Véleményem szerint a maximálisan ellapított tekercsek nem biztos, hogy a legjobb megoldás lesz. Én tekercsoldal átmérőnyi, de min. a felényi, 2/3-adnyi távolságokat hagynék akár a légrés növekedés rovására is. Mérni kellene az ideális arányokat!
Elöástam ma egy villanymotort.
Az adattábláján 1.5 kw 960/perc van.Szétszedtem és a tekercselést vizsgálva kicsit meglepödtem. Ugyanis ehez a fordulathoz 6 polusu tekercselés kell, de ez valamiért nem annak tünik. Ha jol tudom a 36 hornyos állórészbe ugy csinálják a tekercselést hogy a tekercs egyik fele az 1. horonyban a másik fele a hetedikben és ez van végig csak mindig eltolva. Namost ebben az állórészben a tekercs egyik fele az 1. horonyban a másik fele az 5.ben Ezt nemértem hogy ebböl hogy lesz 6 polus. Szemre is lehet látni hogy több a tekercs fázisonként mint 6db.
(a méretre lehet hogy rosszul emlékeztem, a kép alapján inkább 50x30-as a mágnes.) A harmadik képen látni hogy soronként 4 mágnes van egymás mellett.
Pólusonként nem egy-egy tekercs van, hanem osztott tekercs. Egymástól 1-1 horonnyal eltolt 2, 3, vagy akár 4 részből álló tekercsek. Minél kevesebb a pólusszám, annál nagyobb területen osszák el a tekercseket, minél több a pólus, annál kevesebb horony jut. 10-12 pólusnál már egyrészesek a tekercsek.
Szia.
Nem akarlak sürgetni de szerintem sokan várják azt a FEMM tutorialt.Én kifejezetten,és érdeklődnék hogyan áll a dolog. Egész jól elboldogulok vele.Sokmindenre rájöttem de azért volna egy pár kérdésem. Például egyáltalán nem tudom mi az a boundary és mit tudok vele kezdeni.A problem menü alatt sem tudom mire jó a frekvencia paraméter.És hogyan kell mozgást vagy vezetékekben különböző feszültség jelalakokat szimulállni.Pl.:hállózati trafó szimulálása.Vagy ilyeneket nem tud? A lényeg hogy jó vele szórakozni de egy bizonyos pont után nagyon hasznos dolog tud lenni.
Még nem kezdtem neki, most elég sok a munka, de jövő hét kicsit lazább lesz, akkor esélyes, hogy nekiállok.
Azért én sem értek hozzá a legfelsőbb szinteken, csak azt tudom elmondani amit tanultam. De a program jóval többet tud. Frekvencia paraméter gondolom a vasveszteség meghatározásához (is) kell. Szerintem mozgást és jelalakot nem tud szimulálni. Boundaryt arra használtuk, hogy hozzáadtunk egy zero nevű propertyt (praméterek= alapból felkínált ), és a szimuláció keretvonalát kijelölve+szpész beállítottuk zeronak, ezzel megadva a szimulációs területet.
Megnéztem, 30mm széles mágnessel a horonyoszlop indukció 1,6T koszorú indukciója 1,3T, ezt már jónak mondanám. 3mm vastag mágnessel ugyanakkora az indukció mint 6mm vastaggal.
Az állórész hornyai egyenesek, vagy meg vannak csavarva?
Valakinek van mért adata arról, hogy a hordóból kialakított szélgépnek mennyi a gyorsjárása terheletlenül?
A mágnessaruk ha vastagabbak lennének, és a mágnes síkjában összeérnének, akkor az átmérő megesztergálása után befűrészelhető lenne a ferde forgórész horony. Ez biztos jót tenne az indulási nyomatéknak…
Sima egyenes horony van. Lehet hogy a csavart horonnyal hamarabb indulna, de így is forog már 2,1km/h-tól....
Na holnapra meglesznek a mágnesek és akkor összeszerelhetem véglegesre a forgórészt.
Ez egy 6 polusú evig villanymotor a robbanásbiztos fajtából. Viszont ami ma meglepett hogy a kapocsdeknit leszerelve nagy megdöbbenésemre csak 3 kivezetés van. Namost ez hogylehet? Akkor ez a motor most csillagba van kötve vagy deltába? Generátor üzemben melyik a jobb a csillag vagy a delta?
Ha csak három kivezetés van akkor a tekercsek a motorban vannak összekötve .
Azt hogy csillagba vagy deltába azt csak a tekercsek összekötésénél elhelyezett kötésekből állapíthatod meg. Én a helyedben olyan kötést keresnék a tekercsfelyen amibe 3 szál megy be ha ilyenből csak eggyet találsz akkor az a csillagpont és akár ki is vezetheted mert úgy tudsz egyfázisú fogyasztót is rákötni. Ha több kötés is van amibe 3 szál megy vagy a bekötő vezetékeknél ahol a tekercseknél 3 szál van akkor az delta kötés.
Hát vizsgálom erösen, annyit látni hogy az egyik kötésen 3 tekercshuzal folytatódik a 3 vezetékben ami ki van vezetve.
Légy szíves, tegyél fel a generátorod állórészéről is fényképet, és ha nem látszik a képen, akkor írd meg a hornyok számát is. Érdekel az alkalmazott „ragadás” csökkentés módja. Kár hogy nincs adat a generátorod indító nyomatékáról.
Szerintem egy normálisan megtekert generátornál nincs ragadás, az egész túl van misztifikálva. Az más kérdés hogy mindegyiknek kell valamennyi induló nyomaték. A 300w-os generátoromnak is van "ragadása, 5km/h-tól már forog, de 10 alatt nem termel, tehát az hogy van vagy nincs ragadás, az itt semmit sem jelent. Ez akkor lenne csak gond, hogy ha a generátor a ragadást leküzdve az első fordulatra már töltési feszültséget nyomna, akkor már lényeges lenne a ragadás csökkentése, de úgy emlékszem ilyen tapasztalatot korábban senki sem írt. Sajna csak ez az egy képem van róla:
Ami ragad,az nem generatornak valo,az maradjon villanymotor.Nekem meg nem volt ragados generator felrakva,a mostani sem ragad semmit.
szerintem is tul van misztifikalva,gondolom a legmagos iranti tulzott elfogultsag teszi... Ha ez a "generator" ragadna,meg sem mozditana a szel Igy is kell neki inditonyomatek az 1:5.5-ös attetel miatt.
Szerinetm se kell itt a ragadással foglalkozni, 36horony -> 10 fokonként egyensúlyi állapot, az állórész belső felületén a vas/levelgő arány legalább 6 az 1 hez.
Szóval ami itt összejön ragadás az jelentéktelen a szerkezet szempontjából. (más lenne a helyzet, ha egy HP-be dugdosnánk vasat, ott a vas levegő arány maximum 1az1 hez, vagy még rosszabb). Ettől függetlenül ha mégis túl ragadós, akkor csak a sarukat kell újra megcsinálni (nem nagy veszteség, nem nagy többlet munka, sőtt az eredetiek is módosíthatóak körmös kialakításúra).
Idézet: „Akkor ez a motor most csillagba van kötve vagy deltába? Generátor üzemben melyik a jobb a csillag vagy a delta?” Lehet csillag is, delta is. Csak a tervezőjén és a tekercselőjén múlott a dolog. Az adatlapjából ki lehet deríteni. Generátorként is teljesen mindegy. A kötésmód a kívánt feszültségtől függ. Esetünkben a csillag jobb lehet, mert hamarabb eléri az elvárt feszültséget. De kisebb árammal terhelhető, mint a delta.
Egyáltalán nem biztos, hogy jól működne deltában is.
Más forgórészt kap, a fázisfeszültségek pillanatértékének eredője esélyes, hogy nem nulla lesz -> köráram, veszteség... Nincs öteltem hogy lehetne bontás nélkül megállapítani a körési módját. De kis gép révén szerintem csillag kötése lehet.
"De kisebb árammal terhelhető, mint a delta."
Gondolom ezt azonos tengely nyomaték, a mi eseteinkben szélsebességre érted, és nem a generátorból kivehető max. teljesítményre? (Ugyanaz a tekercs ugyanakkora árammal terhelhető akár csillagba, akár deltába van kötve. Ugyanakkora fordulaton a csillagba kötött tekercsekről nagyobb feszültség, így kellő meghajtó nyomaték esetén nagyobb teljesítmény vehető le. Ezt a vasmagtelítődés korlátozhatja. - Csak egyértelműsítés miatt, ha jól tudom?) A ragad, nem ragad szerintem is túlragozott kérdés. ~3m/s alatti szeleknél közömbös, hogy forog-e? Ha e felett nem indul el, ott inkább a túl nagy áttételi veszteség, vagy legtöbb esetben a túl kicsi szélkerék a probléma okozója. A tragikusnak gondolt ragadást a pólusszám-tekercskiosztás "eltolásával", horony ferdítéssel ki kell küszöbölni. Ha ez nem történik meg, az egyszerűen tervezési hiba. A nagyobb teljesítményű stepping motorok pedig nem alkalmasak szélgenerátorhoz.
Biztos-e, hogy 3fázisú motorról van szó? Igen szokatlan lenne, ha kizárták volna a csillag/delta átkötés, átkapcsolás lehetőségét.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |