LiFePo4 akksik ugyan abban a kiszerelésben egész jól alakulnak időtállóság, merítés, ciklus, és biztonság szempontjából, csak kb. 5x drágább.

Sajnos a logika hiányzik az EU szótárából. (Bocsánat ez már majdnem politika.) Bár ettől még a valóság.

Miért is tenném?

Gyanítom rendelettel. Mert amíg az olcsóbb nem hiszem, hogy alternatíva tudna lenni más.

Hát ha mondjuk szándékosan ólomgőzt akarnál megpróbálni belélegezni (bár lehet, hogy ahhoz mégtöbb kell), de alapból azt feltételeztem, hogy nem akarsz ilyet tenni

Nehéz volna, mert 1700C° meg egy kicsi kellene hozzá. Ez csak egy méregzöld vicc. Mint az autó kerekeken az ólom súlyok betiltása.

Igen, ötször drágább cserébe tízszer annyi ciklust bír. Akkor melyik is a drágább?

Hogyan jött ki az 1700 °C? A víz is párolog a forráspont alatt, a fémek is, sokuk még szublimál is, még ha nem is oly hevesen, mint forráskor.

Persze, hogy a forráspontból. DE nem hiszem, hogy az olvadásponton iszonyatos mennyiség elpárologna belőle. Eleve minimális az olvadt mennyiség, annak a töredéke szublimálhat. Serintem nem ettől fogok meghalni.

Állítólag az ólom sosem ürül, csak gyűlik a szervezetben. Sok kicsi sokra mehet.

Navik csak ólmossal forrasztottak.

Kb. minden nehézfém akkumulálódik a szervezet(ek)ben.

Hogy hívják azt csajt a forrasztósoron, akinek olyan ragyogó bőre van?
Cintia.

Veszélyesebb lehet, mint gondolnánk.
Régen vízcsövek is voltak ólomból (nálunk is), hajlíthatóságuk miatt pld.: csaptelepek bekötéséhez, ami ma flexibilis gumicső.

Az ólomcső tényleg veszélyes, ámbár vízvezeték esetében passziválódik, és nem oldódik be.
Ugyanakkor például nálunk elengedett a kötéshez használt "kehely" forrasztás, na az nagyon durva volt.
Rómaiak állítólak a bort tároltak benne, édes íze miatt szerették. Na azt nem kellett volna.

Miért?

Százezer a szerelőknek karácsonykor.
Száz köbméter vízdíj a vízműveknek.
Ezer hála Granpa mesternek a helyreállításban nyújtott segítségért.

Amennyire tudom, annak idején az ólom pont azért került bele az ónba, hogy a ridegségét csökkentse azaz puhábbá tegye, és ne alakuljon ki a hőmérsékletváltozás hatására a forrszem repedése ami az ólommentes forraszanyagokra tipikusan jellemző.
Nekem a régi autómban volt egy (egyébként nagyon jó) Philips CD játszós rádió aminek pont ez lett a betegsége. Kb. 10 fok felett tökéletesen működött, ha annál hidegebb volt nem lehetett bekapcsolni sem. Melegben érintkezett a repedt ólommentes forrasztás hidegben pedig nem.

Azért is került bele. A fő ok az volt, hogy gyakorlatilag (a készülékek teljes életciklusa alatt) nem jön létre az ónpestisnek hívott jelenség, és drasztikusan lecsökkenti az ónbajszok képződését is. Kevésbé lesz repedékeny a forrasztás, jobban bírja a mechanikai igénybevételt.

Most nem néztem utána, de úgy emlékszem a forrasztás átmeneti ellenállása is kisebb, az ólommentes forrasztáshoz képest.

Ha pedig a kötés kialakulását nézzük, a forrasztandó felületen elkezdődik az anyag beoldódása a forraszanyagba, kialakul egy vékony átmeneti réteg (ebben pozíciótól függően folyamatosan változó az összetétel), ez így nagyon erős kötést tud létrehozni. Nem tudom itt mekkora a különbség az ötvözetek között, hogy pl. mennyire oldódik bennük az alkatrészek lába és az egyéb forrasztandó anyagok - de gondolom itt is lehet eltérés a forraszanyagok között. Persze ez pl. az alkalmazott hőmérséklettől is nagyon függ.

Hogy ne legyünk pehelykönnyüek a koporsoban.

Sziasztok,

Meg tudná nekem valaki mondani, hogy a Multicore-nál a TLC vagy T.L.C ötvözet milyen összetételt takar?
Bizonyára én kerestem rosszul, de mindösszesen 1db doksit találtam amiben megemlítik. Eléggé "retro" termék.

Tipp: Tin Lead Compound. Igaz, fémeknél nem a keverék a használt szó, hanem az ötvözet (alloy) de lehet, hogy régen ez nem így volt, simán elment a keverék szó is.

Tin-Lead-Copper
Ón-Ólom-Réz ötvözet
Kevésbé eszi a rész pákahegyet.

Köszönöm.
Rákerestem: mivel kevésbé oldódik benne a réz vékony vezetékek forrasztásához is ezt ajánlják.

Sziasztok, tud valaki esetleg forrást wood fémre? Forrasztoón ami 100 Fok körül folyik. Amit találtam az mind legalább 138 C foktol olvad. Valamikor a Wood fémmel foltozták a lyukas konyai edényeket.

Kösz.

Á, te nem pont arra gondolsz, nem a Wood-fémre. Az ugyanis 70 fokon olvad, tűzvédelemben használták.
Lehet vele gyorsan, könnyen edényt foltozni, csa utána gyorsan kell tudni szaladni
(Mielőtt a háziasszony felforralja a vizet a lábosban)

Mintha valahol olvastam volna egy cikkben, hogy bizmuttal kell ötvözni a forrasztóónt, és az ötvözők arányával beállítható, hogy mennyi legyen az olvadási hőmérséklet.

Ebay, aliexpress tele van mindenféle alacsony olvadáspontú ötvözettel, felesleges házilag kísérletezni.

Igen , csak az a baj ami van.( a felsorolt boltokban - meg a régi helyen ahol ilyesmit szoktam venni) mind 138 fokos, nekem meg kevesebb kellene.

Ponosan az kellene, csak nem tudtam az olvadási fokát. Csak arra emlékszem, hogy gyertyával is tudtak forrasztani.