Én mértem a JLH áramát a tápvezetéken, és az kivezérléstől függetlenül közel állandó volt. Elszúrtam valamit a mérésnél? (Azért említettem ezt, mert a megszólaló arra hivatkozott, hogy kivezérelve sem esett a feszültség, amiből én arra következtettem, hogy arra számított volna, hogy növekvő hangerőn növekszik az ármigény.)

Szerintem igazad van, osztálytól függ.
A -> AB -> B -> C
Nem -> Kicsit -> Nagyon.

Szerintem nem egy malomban őröltök. A tápáram átlagértéke változatlan, azaz az átlagos áramfelvétel kivezérléstől függetlenül állandó. Viszont az áramfelvétel pillanatnyi értéke a kimeneti áramot követi. Egy teljes szinusz hullám esetében a pozitív félperiódusban növekszik, a negatív félperiódusban csökken. Egy néhányszor 10 ms átlagolású áram mérő már állandó áramot fog mérni. A puffer kondin sem fogsz mérni feszültség csökkenést Volt mérővel, de szkóppal szépen látható amit Karesz szimulációja mutat.


Elméletileg és matematikailag az állandósult teljesítmény felvétel miatt, a hangszóróra jutó teljesítmény levonódik a tranzisztorok disszipációjából, ergo teljes kivezérlésnél kevésbé fog melegedni a hűtőborda.

Üdv! A rajz nem jól szemlélteti a test vezetőt megszakító 10 Ω-os ellenállást. Annak a feladata a közös tápos több csatornás erősítőben kialakuló földhurok csillapítása. Csak a bemeneti testet és a visszacsatolás test pontját kéne leválasztania a teljesítmény-földről. Mivel csatornánként külön tápot építesz nem keletkezik földhurok, így a 10 Ω helyére sima átkötés rakható.
A 47 nF tápszűrő kondenzátor GND lábát a test bekötési pontjához kell kötni és nem a bejövő jel testpontjához. Vagy kapjon egy külön vezetősávot, vagy ne kerüljön beültetésre.
A bemeneti feszültség osztó 220 k trimmer és a vele párhuzamos 150 k ellenállás nem tudja kiadni a kívánt 100 k körüli eredő ellenállást, amivel a kimeneti csatoló előtti ponton a tápfeszültség felét kéne beállítanunk. Vagy legalább 470 k-s trimmert építs be, vagy hagyd el a 150 k ellenállást!

Furcsállom ezeket a berajzolt áram irányokat. Tudtommal az áram nem tud folyni a polaritással ellentétes irányban. Vagyis a negatív pólustól a pozitív felé, ahogy berajzoltad.

A mellékletben egy kis segítség a problémádhoz

Itt egészen másról van szó, hiszen a probléma is sokkal összetettebb.
Mint TótBéla írta: az áramfelvétel pillanatnyi értéke a kimeneti áramot követi. A kulcsszó a pillanatnyi, és mivel tudjuk, hogy a kimeneti áram váltakozó, ezért az iránya váltakozik, és ha ezt elhiszed, akkor könnyen belátható hogy a tápáram iránya is forog.

Pedig az jó úgy, másként nem is folyhat mert nem jön ki a matek.

Így meg a fizika nem jön ki.

Amúgy is hiányzik a rajzról a kicsatoló kondenzátor, ami mindenképpen szükséges, mivel nem szimmetrikus a táplálás, és az lényeges elem lenne a szimulációdban is.

Elek! Erre mondják, hogy bölcsebb lett volna meg sem szólalni.

Nem hiányzik, a pótlására ott van a 16,5V-os feszültséggenerátor.

Igen, de az fél tápnyival magasabb feszültségen van, mint a föld. Szerinted hogyan tudna a föld felől áram folyni egy magasabb potenciálon lévő csomópont felé?

Én egyáltalán nem írtam, hogy a föld felől folyik áram. Ezt Karesz rajzolta le. Természetesen nem így folyik az áram.

Nyilván, folyhat az áram a jelzett irányba is, akkor az generátoros üzem lenne, de nem ebben a kapcsolásban.

OK. Én azért emeltem ki Subának az egyenáram meghatározást, mert itt nem arról van szó. Bár én nem vagyok ebben jó, de ezt afféle modulációnak gondolnám, azaz az egyenből váltóáram jön létre, vagyis nem a statikus meghatározás lesz rá igaz. Ahogy írtad: "pillanatnyi" állapottal állunk szembe.

Induktív terhelésnél adott tápfeszültség esetén mennyi a sinus pp?
Eredő r is beszámít pozitív ág felől!
Már ha áramirány...

Ez egy nagyon lebutított séma, és csak az áramokat szerettem volna feltüntetni. Fél amperes nyugalmi áramot állítottam be. A kimeneti áram az az alsó és a felső oldali tranzisztor áramának a különbsége. Kivezérlés nélkül ez ezek az áramok egyenlőek, ezért a kimenet felé nem folyik áram.

Igen, így van.

Ebből az is látszik, hogy a pillanatnyi áramfelvétel a tápból a kivezérlésnek megfelelően változik, de az átlagáram konstans. ( Ezt méri egy deprez műszer. )

Nagyon szemléletes, ezért nagyon hasznos szimuláció. Köszönjük.

Az induktivitás az egy energia tároló, vagyis generátorként viselkedhet, ott más effektek vannak, mint azon az ábrán, amit Karesz rajzolt.
Én csak arról beszélek, ott a berajzolt áramirány téves.

Nézd akkor tothbela ábráját.
Nyugalmi helyzetben a nyugalmi áram a két végtranyón folyik a pozitív ágból a föld felé, nincs kimeneti áram.
Vezéreljük ki váltakozó feszültséggel. Pozitív félperiódusban a kimenet felé folyik áram, a felső végtranyó árama nő, az alsóé. csökken.
Negatív félperiódusban a kimenet árama megfordul, a terhelés felől folyik a kimenet irányába, az alsó tranyó árama nő, a felsőé csökken.
( Ilyenkor a kimeneti kondenzátor töltése játssza az energia forrást, hiszen az ohmos terhelés nem tud generátorként viselkedni. )
De ebben a körben soha nem fog folyni áram a föld felől a kimenet felé.

Még egy utolsót felteszek.
Mivel a tápáram a puffer miatt átlagolódik, ezért a teljesítmény felvétel 16,5W minden esetben. A tranzisztorokon ez fele-fele arányban disszipálódik el. Kivezérelve az erősítőt megjelenik a hangszórón a kimenő teljesítmény, ami a minta kapcsolásban 5,6W. Mivel a tápáram felvétel nem változik, ez a teljesítmény a végtranzisztorok eldisszipált teljesítményéből kell hogy elszívja. A szimuláció szerint ez így is van. Az eldisszipált és a kimenő teljesítmény összege megegyezik a felvett teljesítménnyel.

Kis elnagyolások vannak azért a szimulációban, mert például nem vettem figyelembe csak a végtranzisztorokat és a kimeneti terhelést. De így is látszik, hogy ha feltekerjük a hangerőt, hidegebb lesz a hűtőborda.

Én így értelmezem.
"Is1"-et nevezzük ki vezérelt áramgenerátornak. Ha "S1"-et zárom, 100 mA az árama, ha nyitom 0 mA. Ez lehet a JLH felső végtranzisztora is.

Ha "S2"-t nyitom, a kondenzátoron pozitív áram folyik. Ha zárom, az áramirány megfordul.

A "C" ábra szerint nincs is szükség "S1"-re ahhoz, hogy a kondenzátoron egyszer pozitív, másszor negatív áram folyjon. Elég "S2"-t periódikusan kapcsolgatni.

A kondenzátort kicserélhetem vezérelt áramgenerátorra. Ha a két áramgenerátort ellenütemben vezérlem, a terhelésen az áramirány megfordul.

Lehet, hogy rosszul értelmezem, de így látom/tartom szemléletesnek.
Ha egy áramgenerátor áramát nulláról 1 A-re növelem x idő alatt, az pozitív áramváltozás.
Ha 1 A-ről nullára csökkentem, az negatív áramváltozás. Vitatkozni lehet a gondolatmenetem helyességén, vagy helytelenségén.

Az a gond, hogy az itt vázolt kapcsolásnak nem sok köze van a JLH végfokhoz.
Ha az S1 a felső végtranyó, akkor hol az alsó? Az S2 nem lehet, mert topológiailag nem stimmel. A kondi sem azt a szerepet tölti be, mint a kicsatoló.
Sehogy sem gömbölyű így a magyarázat.

Nekem egy lüke kérdésem lenne inkább !

Valaki próbált már esetleg jlh-t hídba kötni és megfülelni hogy milyen?
Elméletileg úgy a kicsatoló elhagyható lenne (sokan nyafognak miatta pedig jó dolog az).
Momentán nincs jlh-m éntőlem egy itteni fórumtárs elvitte komplett az egészet.
Ha esetleg egy kisérletező kedvű kolléga kipróbállná hogy a hangján és az átvitelén a hidalás mennyit javítana vagy rontana az nem lenne rossz dolog.
Akkor mondjuk 4 áramkörrel már meg lehetne oldani a 20wattot is és esetleg a 4ohm terhelést is "mókolás nélkül".
De mocsok kíváncsi vagyok hogy a hidaláshoz a jlh mit szólna.

Ez a szimuláció nem meggyőző számodra?

Általánosságban bármilyen erősítő torzítása kisebb lesz hidalt kialakításban, mert a torzítási komponensek egy része azonos fázisban keletkezik a két félhídban, és a hangszórón kioltódik.
A két félhíd zaja sem tud teljesen összegződni, mert nincs sem azonos sem ellentétes fázisban, azaz gyakorlatilag a zaj 3dB-el nő, míg a kimeneti feszültség 6dB-el, tehát összességében kb. 3dB-nyit javul a jel/zaj viszony.
Ha a hidalás tulajdonságait már a tervezéskor kihasználják, tehát nem két sima erősítő van
"hídba kötve" hanem pl. visszacsatolással és mindennel együtt az egész szimmetrikusra van tervezve, akkor nagyobb mértékben is javulhatnak a paraméterek.

Konkrétan a JLH torzítás spektrumát nem ismerem, de a felépítéséből adódóan arra tippelnék, hogy arányaiban sok páros harmonikust is termel, amelyeknek a zöme kioltódna a hidaláskor.
Hogy ettől hogyan változik a hangkép? A kisebb torzítás irányába az biztos. Meghallgatás alapján pedig az tudna nyilatkozni, aki kipróbálta. Mondjuk egy A osztályú erősítő eleve fűt rendesen, ha nagy(obb) teljesítmény kell, akkor talán más irányba érdemesebb próbálkozni.

Jó, akkor én kimondom... Szerintem (de csak tippelek) talán azt várta volna, hogy Karesz hátha leírja, hogy: hoppá ezt benéztem (bárkivel előfordulhat). Nekem legalábbis egyszerűbbnek tűnt volna mint magyarázkodni.

Pont erre utaltam a mek-elek-nek írt válaszomban. Ez korrekten mutatja a kör áramait.
De hol látsz te itt olyan opciót, hogy a föld felől folyik áram a kimenet felé?

Tévedni nem csak emberi dolog, szólt a sündisznó, és lemászott a súroló keféről.