Ez érthető, lehetnek egyéni indokok.
De mivel ajánlod az építést, kialakul egy ellentmondásos helyzet. Akik kedvet kapnak az építéshez, mert ebben látják a megoldást, azok nem érik el a "hivatalos" és "naprakész" cikket. Illetve az is elbizonytalanító hatású lehet, hogy nem tudni kihez és hová lehet fordulni ha kérdés merül fel.

Miért láttad jobbnak eltávolítani a tápegységes cikket? Te is, és itt-ott mások is utalnak rá, de mivel közvetlenül nem lehet elérni, így elbizonytalanodnak az utánépíteni akarók.

Ha a Proli007 által tervezett LPSU3A50V tetszik neked, akkor abban tudok segíteni.
Itt látod amit én építettem ebből.

Igen, olvasható minden. Csak a lapozáshoz másikat kell megnyitni, azaz nem egy folyamatos valami. De ez nagyon apró kis kényelmetlenség, ismét köszönöm a linket.

Köszönöm. Nem emlékeztem a korábbi esetre, de most elmentettem.
Ez nem a legkényelmesebben olvasható formátum, de láthatóvá tudom tenni. Arra gondoltam, talán nem tűnt el, csak én keresem rosszul. Illetve ha mégis eltűnt, akkora mi lehetett ennek az oka.

Volt erről a tápegységről régen egy cikk, de az eltűnt. Elérhető, tanulmányozható valahol még?

Ha az állandó áramerősséget úgy érted, hogy a maximum mindig egy adott érték legyen, akkor erre a labortápok többsége alkalmas. Egyébként valóban az Ohm törvény áll az utadba, amit elég nehéz onnan eltávolítani.

Egy kis ünnepi fricska: ha elfordítja 90°-al, akkor eléggé ki fog állni a hátlapból.

Ez valóban Proli007 rajzának egy másolata, de még az első változat. Idő közben történt néhány módosítás, amik közül a legfontosabbak a fő és segédtáp különválasztása, A FET többszörözös lehetőségének beépítése, és a finomszabályozás átalakítása egypályás (monó) potméterekre.
Várjuk meg Exabit rajzát, és akkor majd tanulmányozzuk nála milyen a pontos kapcsolástechnika.

Nagyon drága alkatrész, és alig duplája a teljesítménye ennek az általam használt típusnak. Ha Exabit vásárolta az áteresztő elemet, akkor az komoly beruházás volt.
A rajzot én is szívesen tanulmányoznám.

Köszönöm a pontosítást, így egyértelmű.
A digitális, vagy egyéb előszabályozós tápegységekben is szinte mindig van áteresztő elem a kimeneti fokozatban. Ezért én a "tisztán áteresztős", vagy "előszabályozás nélküli" szófordulatokat szoktam használni, amikben szintén lehet kifogásolni valót találni.

A címben lévő "lineáris" jelző milyen sajátosságra utal?

Köszönöm a tippet. Ez a készülék nem nehézipari körülmények között funkcionál, otthon az asztalomon van. Ettől persze még belepattanhat egy levágott alkatrészláb, tehát a felvetés megalapozott. Több megoldás is kínálkozik. Letakarhatom (pl. egy ronggyal), kicserélhetem a felső lemezeket tömörre, de akár a lyukak alá is ragaszthatok például egyrétegű gézlapot, illetve hagyhatom így ahogy van.

Elég aprók a lyukak, ettől sokkal nagyobbakat látni gyári készülékeken. Viszonylag sűrű az építés, biztosan nem árt egy kis légáramlás. Ha kockázatosnak fogom látni a mostani helyzetet, akkor vagy alulról felragasztok egy további szövetet, vagy kicserélem a lemezeket tömörre.
A melegedés szinte semmilyen kiegészítő körülményt nem kíván. Olyan csekély a hőmérséklet változás, amit nem akartam elhinni, ezért meg is mértem a magam módján.
A készülékben egy alulméretezett 250VA-es trafó van. Ezért a kimeneti paraméterek együttes maximumát csak korlátozott ideig képes a labortáp szolgáltatni.
A teljes doboz hálózatból felvett teljesítményét mértem mindenestől (nem csak a labortáp modult), miközben a kimeneten úgy változtattam a feszültséget (állandó terhelés mellett), hogy a kimeneti teljesítmény 50W-onként változzon. Látszik, hogy nem törődtem a trafó túlterhelésével, felmentem a maximumig, mert éppen azt akartam tudni mire számíthatok ilyenkor. A dobozban maradt teljesítmény (Pbe-Pki) 15-96 W tartományban mozgott, amiben minden benne van. A labortáp bordája éppen csak langyos, és 250W felett már a trafó melegszik, a maximumon kb. 10 perces teszt során még bőven az elfogadható határon belül volt (kb. 55-60°C).
A hatásfok a teljes vizsgált tartományban közel 80%, ami szerintem nagyon jó (ismét említem, ez nem csak a labortáp panel, hanem a teljes doboz hatásfoka mindenestől).

A burkoló lemezeket is beraktam, és a gumilábakat is felragasztottam. Az előlapi védővezetőt majd még egyszer banándugóra fogom szerelni, de ettől eltekintve készen van (már asztalon is találtam neki jó helyet).

Az a hozzáértés, amit nekem tulajdonítasz, jelentős részben mentoraimat illeti. Itt is köszönöm a teljesség igénye nélkül Proli007 és Skori türelmét és segítségét.

Igen, sajnos nem a lényeg kerül megítélésre (habár kinek mi a lényeg).
A másik helyen a dobozolási megoldás megmutatása volt a szándékom, részben rávilágítva milyen jól szervizelhető a helytakarékos elrendezés ellenére. Itt pedig az áramkör beépítésének a módját akartam láttatni.
De ha ez így bántóan terjengős, akkor a jövőben majd egy helyre korlátozom magam. Nekem egyébként úgy tűnik, kevés valódi építés jelenik meg, több volt az ilyesmi régen.

Megtisztelsz a véleményeddel. Nem akarom senkinek ajánlani ezt a fajta az előlapot, de a saját szempontomat megosztom magyarázatként. Valóban vannak színes foltok az előlapon, amik a látásom fogyatékosságait igyekszik kompenzálni. Valamiért nekem a feszültség a zöldhöz az áram a piros színhez kapcsolódik. Következetesen ilyen színűek a mérőegységen is a mennyiségek mérőszámai, és az ezeket állító kezelőszervek is ilyen háttéren vannak.
Arra számítok, hogy ez a többlet információ biztosan nem árt, de talán kis mértékben segíti a könnyebb kezelést, hozzájárul a kényelmesebb használathoz.
(Látszólag villódzóan és harsányan színes életünk valójában úgyis egyre szürkébb, ezért nem árthat egy kis színesség.)

Elkészült és dobozba is került.
Jelenlegi trafójával van egy elvi teljesítmény korlát, de ez engem nem zavar (ha szükségét érzem, elfér egy ideális trafó is benne).

Nem értem amit írsz, pontosítanád?
A panelen rajta vannak a diódahidak, és a kötések is.
A trafóról éppen a rajz szerinti szekundereket kell csak bekötni (az igaz, hogy a szekundereknek csak egyik vezetékét látjuk, de én oda tudom képzelni a másikat is).
A mérőegységhez diódahidat rajzolt (ez a jel azt jelenti). A stabilizálás akkor lényeges, ha magasabb a feszültség, mert a mérőegységnek van saját stabilizátora. Egy kis szűrés az valóban hiányzik innen.
Mellékeltem egy kis részletet a bekötésből.

Állítólag a tesztek során működött. Illetve a leírásban -egyebek között- külön is kitérek erre a részletre.

Proli LPSU3A50V kapcsolásának van egy ilyen választható lehetősége is a "normál" áramkorlát opció mellett. Proli az E-FUSE fantázianevet adta neki, ami nagyon találó, mert valóban úgy működik mint egy biztosíték, az áramkorlát elérésekor DC-OFF állásba billen.
Ennek a labortápnak a legújabb változatához tudok panelt adni, ha szükséges.

Nem látom az áramhatár elérését jelző LED-et.
A kimenetre tegyél valamilyen terhelést, pl. egy kisebb méretű izzót.
Mérd meg a potméter csúszkáján lévő feszültséget. Most elsősorban azt keressük, minimumra tekert állásban mennyi. Nullára számítunk.
Utána mérd a 12-es, 13-as és 14-es láb feszültségét is a minimum állásban.
Az IC tápfeszültségeit is mérd meg (4-es, 11-es láb).

Ha DC-OFF nullázza a kimenetet, és a P2 minimum nem, akkor látatlanban vagy a potméter hibájára, vagy rossz potméter bekötésre gondolnék. A DC-OFF az nagyjából azonos a Potméter minimum állásával.
Meg kell mérni minimum állásban valóban nulla feszültség van-e a potméter csúszkáján.
Kellene néhány fotó az építésről, mert azon is fel lehet fedezni, néhány részletet.

Itt a 3. pontban olvashatsz a referencia feszültségről.

Milyen áramkörről van szó?
Pl. az LPSU-ban a durva és finom állító potméterek nincsenek sorba kötve. Az áramkör eleve fel van készítve a két (egyébként párhuzamos) potméter fogadására. És természetesen nem csak a feszültség hanem az áram is így állítható.
Mellékeltem hogyan néz ki a potméter-csoport.

Úgy vélem rossz ajtón kopogtatsz, mert én kimondottan a helipot ellen próbáltam érveket felsorolni.
Azt vélelmezem, régebben azért voltak kapcsolgatós tápok, mert ritkaság volt a mérőműszer, ezért másképpen kellett "tudni" a beállított értéket. Ma már ilyen gond nincs, csak az kérdés milyen pontos mérőegységet válasszunk. Illetve két potméter biztosan olcsóbb mint egy-két aretáló kapcsoló, és sokkal univerzálisabb állítást tesz lehetővé. Nekem bevált a durva-finom potméter páros, nem látom okát másra cserélni.

Örülök neki ha még mindig jól működik a tápegység. Mostanában már rövidebb időre tervezik az eszközöket.
Képzeld el mennyi kérdést vetne fel, ha az LPSU-hoz olyan potmétert tevezett volna Proli007, mint amit a Te készülékeden látok.
Senkit nem akarok se lebeszélni se rábeszélni semmire. A kétféle megközelítésnek vannak sajátosságai (költség, méret, hely, beszerezhetőség, kényelem, stb), amik alapján mindenki eldönti melyiket látja számára kedvezőbbnek .
Az LPSU elő van készítve a 2 potméteres durva-finom szabályozásra. De ez nem kötelező, csak egy felkínált lehetőség.

Ez az egyik lehetőség a finomszabályozásra. Hátránya, hogy sokat kell forgatni mire beáll a jó értékre, nem biztos, hogy elég finoman szabályoz, az ilyen eszközök nagyon drágák, és meghibásodás esetén szinte pótolhatatlanok.
De van egy másik irány is, amikor 2 (vagy akár 3) potmétert használnak a feladatra. Ez a megközelítés az előbb felsorol hibák mindegyikét megoldja.
Egy gondolat a "finomság" szemléltetésére.
Ha mondjuk van egy 10 körülfordulásos helikális potméterünk, akkor az 10x360° fordulaton szabályozza a teljes értéket. Pl. 50V-os feszültség szabályozásánal 50/3600 = 13,9 mV-ot szabályoz 1°-os elfordulásnál.
Ha két potméterrel ügyeskedünk, és a durva átfogja az egész tartományt, a finom pedig pl. 2 V-ot (nálam általában ez a nagyságrend vált be), és tudjuk a normál potméterről, hogy 300°-ot fordul, akkor a finom szabályzóval 2/300 = 6,67 mV szabályozás jut 1°-ra.
Utóbbi kb. a fele az előzőnek, azaz kétszer olyan finom állítást lesz lehetővé. Valamint azt is érdemes mérlegelni, lehetséges-e 1°-ot fordítani a potméter tengelyén. Talán kijelenthetjük, hogy ez nagyon nehéz feladat, mert ha éppen csak hozzáérünk már akkor is 2-3°-ot mozdul. Ha ezt elfogadjuk, akkor az előbbi 1°-ra vetített szabályozási értékeknek mindjárt a 2-3 szorosával szembesülünk, ami már akár át is lépheti az elvárt beállítási pontosságot.

Az LPSU idő közben több helyen is változott. Pl. elkülönült a fő és segédtáp, kiszolgál több FET-et is, az áram és feszültségállítás is kapott finom-szabályozási lehetőséget (ehhez lineáris monó potméterek kellenek csak), került a panelre hőfokfüggő ventilátor vezérlés, stb.
És ami talán szintén nem mellékes, tudok hozzá panelt és dokumentációt küldeni.