Fórum témák

» Több friss téma
Cikkek » Analóg kivezérlésmérő
Analóg kivezérlésmérő
Szerző: proli007, idő: Ápr 14, 2009, Olvasva: 48508, Oldal olvasási idő: kb. 2 perc
Lapozás: OK   2 / 6

Az erősítők kimeneti jelének pillanatértéke nem haladhatja meg a vágási szintet. Végerősítőkre nézve ez kb. a tápfeszültség mínusz a veszteségi feszültséggel azonos. Ha normál átlagérték képző, vagy RMS érték egyenirányítással vizsgáljuk a jelet (mint amilyen műszereinkben van), akkor kizárólag csak szinuszos jeleknél állapítható meg ez a szint. Hiszen csak szinuszos feszültség esetén igaz, hogy a jel csúcsértéke az effektív érték és gyök kettő szorzatával azonos. A zenei jel viszont minden, csak nem szinuszos jel. (Az erősítők összes minősíthető és nem minősíthető hibája is ezen tény miatt jön létre)

Következtetésképpen, a csúcsegyenirányítás lényegesen alkalmasabb a kivezérlés megállapítására. Kis áramkörünk is ezen elmélet alapján működik, természetesen a Deprez-műszer tulajdonsága, a kijelzés látványa, és az áramköri megoldások egyszerűsége miatt, számos kompromisszumot kell kötnünk.

Tulajdonképpen minden diódát és kondenzátort tartalmazó egyenirányító csúcsegyenirányító. Még az erősítőnkben lévő hálózati egyenirányító sem kivétel. A passzív egyenirányítók kis jeleknél nem alkalmazhatók, csak abban az esetben, ha a dióda nyitófeszültsége nem összemérhető a bemeneti jellel. Azaz, a bemeneti feszültség sokkal nagyobb annál.

A mellékelt ábrán egy passzív egyenirányító és annak transzfer karakterisztikája látható, 1V csúcsértékű bemenőjel esetén. A karakterisztikán szembetűnő a torzulás. A dióda nyitófeszültség alatti tartományt teljes mértékben "lenyeli", tehát 250mV alatt nincs is kimeneti jel. Tehát normál  nívóra nézve,  -12dB alatt nincs információ.

A kapcsolás csak abban az esetben tudja feltölteni a kondenzátort csúcsértékre, ha a meghajtó áramkör kimeneti ellenállása alacsony, tehát az áramkörünk jelentősen terheli a kimenetet. Így "vonalszintű" (LINE)  jelek közvetlen mérésére ebben a formában alkalmatlan.

 Amennyiben aktív csúcsegyenirányítót használunk, a minőségjavulás szembetűnő. A "veszteségünk" mindössze egy műveleti erősítő, és ami jelentősebb, hogy a működéshez már tápfeszültség szükséges.

Aktív csúcsegyenirányító.

A nyereségünk, viszont, hogy az erősítő linearizálja a dióda nyitó karakterisztikáját. Tekintve, hogy most már egy erősítőt is beépítettünk, a működéshez szükséges bemeneti feszültséget akár csökkenthetjük is az erősítő erősítésének beállításával.

Linearizált görbe

A zöld vonal mutatja a kimenő feszültséget, míg a barna a műveleti erősítő kimenetét. Az erősítő összehasonlítja a bemeneti jel pillanatnyi értékét a kondenzátor feszültségével, és addig szabályozza a kimenetének feszültségét, még a két érték azonos nem lesz. Jól  látható, hogy az erősítő a dióda karakterisztikáját szinte eltünteti, a kimeneti jel a bemeneti jellel lineáris viszonyban van.

Amíg a passzív kapcsolás 1V csúcsértékre mintegy 580mV csúcsértékkel válaszolt, addig az aktív egyenirányító megőrizte a bemenőjel értékét. Az áramkör bemenő ellenállása a műveleti erősítővel azonos, közel végtelen nagyságú.


A cikk még nem ért véget, lapozz!
Következő: »»   2 / 6
Értékeléshez bejelentkezés szükséges!
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem