Ebben a cikkben a az előzőleg elkezdett cikket folytatom.
Megismerkedhetünk az egyszerűbb áramkörökkel, villogó, kapcsolók stb.
Tranzisztor? Az meg mi??
Mire lesz szükséged:
- 3 db 220 Ω-os ellenállás
- 1 db LED (mindegy milyen színű)
- 1 db univerzális nyák v. próbanyák
- 1 db 4.5V-os laposelem
- 1 db BC182, NPN tranzisztor
- 1 db kapcsoló
Nézzük az áramkört:
Már
az előző cikkben megismertük az alkatrészeket, így
mostmár nekünk csak a tranzisztor nevezetű jószág
lehet ismeretlen!
A tranzisztornak két típusa lehet. Az egyik az NPN, a másik
a PNP.
Hogy mi is a különbség a kettő között? Egyszerűen
azt mondhatjuk, hogy a NPN tranzisztor, akkor kapcsol be amikor a (+) tápra
kötöd a bázisát, a PNP meg mikor a földre vagyik
a (-) pontra kötöd a lábát.
Így néz ki egy tranzisztor kapcsrajzon:
B = Bázis (Base)
C = Kollektor (Collector)
E = Emitter
Gondolom meglepődsz, hogy mi ez a marha sok ellenállás.
Hamarosan érteni fogod.
Mit is csinál egy tranzisztor? A tranzisztor egy áram erősítő.
Egy tranzisztornak van egy olyan értéke, mely neked nagyon fontos
lesz. Ez pedig az áramerősítési tényező,
azaz Béta.
A béta érték egy szorzó. Ha egy tranzsztornak 20-as
a bétája, akkor ha 1A áramerősség folyik
be a bázis lábán, akkor 20A fog kifele folyni. Ez egy ilyen
kis alkatrésznál nagyon nagy szám, nem is képes
ekkorára a BC182.
A két áramkörből a felső azt csinálja,
hogy mikor zárod a kapcsolót, akkor kialszik a LED. Ha felengeded
a kapcsolót, akkor kigyullad a led újra.
Az alsó, pedig ennek az ellentéte. Ha zárod a kapcsolót,
világít a LED, ha kikapcsolod, akkor a LED is kikapcsol.
Miért is történik mindez?
Most a felső áramkört elemezzük.
Tulajdnoképpen, a tranzisztor úgy m?ködik az ilyen
egyszerű áramkörökben, hogy olyan mint egy kapcsoló.
Ha a áram folyik be a bázison, akkor összezárja a
kollektorát az emitterével.
Az R1 ellenállás a LED-nek az áraát korlátozza,
mert azért sok a LED-nek a 4,5V!
Az R3 ellenállás szabályozza, hogy mennyi áram follyon
be a tranzisztor bázisán.
Az R2 ellenállás pedig azért van felkötve a (+) tápra,
hogy mikor a kapcsoló nincs lenyomva, akkor a tranzisztornak a bázisát
össze kösse a (+) táppal. FONTOS! Azt az ellenállást
NEM helyettesítheted dróttal! Mert akkor ha zárod a kapcsolót,
rövidrezárod egyből az elemet! Ami rövid időn
belül tönkremegy örökre.
Szóval ha nincs zárva a kapcsoló akkor a bázisa
a tranzisztornak fel van "kötve" a (+) tápra. Ha zárod
a kapcsolót, akkor a tranzisztor bázisa előtt lévő
ellenállásnak az R2-vel összekötött pontját
a (-) tápra "húzod". Ilyenkor a kapcsoló "erősebben"
húzza a tranzisztor bázisát a (-) ponthoz, így az
ellenállásunk ilyenkor nem játszik szerepet.
A második áramkört mostmár sztem madad is megfejtheted,
miért úgy megy ahogy. Ott tulajdonképpen tükröztük
a kapcsolós részt. Ott az ellenállás a (-) pontra
húzza a tranzisztor bázisát, és a kapcsoló
zárásakor a középső csomópont (+) tápra
kerül.
Összegzésül, az első kapcsolásban alapesetben
a (+)-on van a tranzisztor bázisa. Zárod a kapcsolót, és
átkerül a (-) tápra. Azaz innen is látszik, hogy a
BC182 akkor kapcsol, hogyha (+)-on van a bázisa. Ha lehúzod a
(-) -ra akkor ő kikapcsolja a ledet.
Végül a BC182-es tranzisztornak a bekötése.:
Folytatás következik...
Következő cikkben már két LED-es villogót fogunk
építeni, eddigi ismereteinkből!
Értékeléshez bejelentkezés szükséges!