A védőföldhöz árnyékol, ami valóban oda van kötve a készülékházhoz. De szabvány szerint oda kell kötni.

Látom, megértetted...

Tényleg nem kell követni. A graetz felé eső kondi több felharmónikus áramot kap, mint a másik, tehát a kondik áramterhelése nem egyforma. Kicsit tanulmányozd Karesz rajzár, ott biztosan egyforma áramot kapnak.
Ez csak elvi dolog, nem sokat számít két kondinál. De ha már több van, ott egy ilyen bekötésnél már gyanús, hogy fele kondi is elég lenne...

Ez pontosan így van.
Amit illik betartani, hogy egy kondenzátorra két dróttal rámegyünk és két dróttal elmegyünk. A másik, hogy több kondenzátor párhuzamos kapcsolása esetén az összekötéseket úgy kell megoldani, hogy minden kondenzátor azonos áramot kapjon.

Nincs ebben semmi. A Genesis tagok is örökké veszekedtek, és mégis jó zenéket írtak.

Várom a megoldást...
A csatolt képen szereplő néhány kondinál biztosan azonos az áram.

Nem is veszekszünk, csak beszélgetünk.

Már írtam, hogy tanulmányozd Karesz rajzát. Továbbá vedd figyelembe, hogy még egy rövid fóliadarabnak is van impedanciája.
Ezen a csatolt képen miből gondolod, hogy azonos áramterheléssel üzemelnek? Ehhez látni kellene a nyákrajzot is.

Karesznél sem lesznek azonos töltő és kisütő áramok a 6db párhuzamosan kötött 2200µF-os kondenzátoron. Tehát még mindig várom a megoldást….
Pont azért tettem fel a képet mert ott sem szonosak a töltő és kisütő áramok. Olyan panelt nem tudsz tervezni alá.

Gondolom, nem vetted észre, hogy a kondik kimeneti, bemeneti pontjai nem egy oldalon vannak, hanem átlósan. Ez biztosítja, hogy minden kondihoz azonos impedancia tartozik mind a kimeneti, mind a bemeneti oldalról.

Erre valóban nem figyeltem. Közben leszimuláltam a saját panelemet. Felvettem a kondenzátorok paramétereit, a panel huzalozás paramétereit. Fix. 5A-es terhelés mellett az első kondin 9,72A-es, a másodikon 9,58A-es áramimpulzusok mérhetőek. Ez alig 1,5% eltérés. Ennél a kondenzátorok paraméterei lényegesen többet szórnak.

Azért jó, hogy megértetted. Én azt mondtam, hogy illik így bekötni a kondikat, mert ez az elvileg is helyes. Akkor miért ne csináljuk helyesen? A másik, hogy nagyobb számú kondinál van , vagy lehet komolyabb jelentősége. Mondjuk egy kapcsi tápban, 100kHz-en.

Azért nem kell feltétlenül így csinálni, mert esetleg többet áldozol a topológia oltárán, mint amennyit 1,5% töltőáram aszimmetriával vesztenél. Kapcsolóüzem esetén persze mások az arányok…

Akkor ne csináld így...

A kép alapján én nem lennék abban olyan biztos, mivel nem látszik elég hely a csillagpontosításhoz. A panelsávra felrakott kondik nem csillagpontos kötés nálam. De ezzel már jól elvoltunk a Karesszal régebben... De van más is a dologban, igaz ez már Yaginak lenne. Nem elég a táp csillagpontosítása, ennek a panelekre is vonatkoznia kellene. A mellékletben Király Tibi tollából...

Segítek:szarkazmus.

Hogy kerül a csizma az asztalra? Egyáltalán nem a csillagpontról volt szó mcc hozzászólásában.

Több kondenzátor esetén közel azonos töltőáram csak csillagpontos topológiával érhető el. Akkor csak a kondenzátorok valós kapacitása okozhat eltérést. Arról nem beszélve, hogy a formázás során derül ki, hogy milyen a valós állapotuk...

Ezt rosszul tudod. A csillagpontos elrendezés egyáltalán nem jelenti a párhuzamos kondenzátorok egyforma áramterhelését, még akkor sem, ha a kondik egyformák, sőt, biztosan nem jó. Ha nem érted miért, akkor olvass itt vissza.

Köszönöm.
Amennyire lehetett a GND-t próbáltam a végfok panelen csillagpontosan kialakítani. A tápvonalak esetében inkább csak arra törekedtem, hogy a nagyobb áramú vonalak amennyire lehet rövidek legyenek és ne keveredjenek a kisebb áramú részekkel.

Tulajdonképp nekem mindegy, hogy Te mit gondolsz az én dolgaimról. Amiért válaszolok a bugyuta elméletedre, hogy másokat ne tévessz meg vele. Nekem ugyanis megfelelően működik a 2mm-es tömör huzallal kivitelezett 10db 2.200µF-os csillagpontom. Viszont én is ajánlanék egy kis számítást házi feladatnak... Szerinted mekkora áram tud folyni azokon a fóliacsíkokon?

Jól néz ki! Azért a C10, C10-nek adnék jóval vastagabb vezető sávot!

Én meghagylak a hitedben. Ha neked így jó, nem az én dolgom.

Hogy érted, hogy mekkora áram tud folyni? Mondjuk rövidzárban? Vagy mekkora melegedéssel? Értelmetlen a kérdésed.

Lehangoló lehet olvasni egy kezdőnek. Öregek veszekedése, oldalakon keresztül. Vitatkozni a semmiről.
HIRAGA erősítő...

Kedveském, töltő, és kisütőáramról lenne szó!

Részben igazat adnék Neked, de pont egy Hiragánál jelentős dolog a táp kialakítása.
Persze én már be is zártam a témához az észrevételeimet.

Ha megmondod:
milyen széles a vezetősáv,
milyen vastag a rézréteg,
a panel külső felületén vagy esetleg belső rétegen helyezkedik-e el,
és végül hány °C hőmérséklet növekedést engedsz meg,
akkor én jó közelítéssel megmondom neked mekkora effektív áram folyhat egy a fóliasávon.

Annyira ismerlek, hogy ebben én nem kételkedem.

Egy kis olvasmány:
https://www.diyaudio.com/community/threads/act-iii-jean-hiragas-cla...00832/

Amikor egy, akár nagyon régi, bugyuta nyák-tervezővel dolgozol, akkor mindezt látod. 15 éves, régi szutyok programok is mutatják azt, hogy milyen vastag, milyen széles fóliasáv mekkora melegedéssel mekkora áramot képes vezetni. Tehát, ha tudod az áramot, akkor ahhoz tudod tervezni a vezetősáv szélességét, illetve választani a nyákot a fólia vastagságával.