Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » JLH erősítő
Lapozás: OK   218 / 221
(#) compozit válasza Suba53 hozzászólására (») Ápr 16, 2024 /
 
De ha ló nincs, akkor a szamár is jó. És visszamászott.
(#) efgyuri válasza Dióda hozzászólására (») Ápr 16, 2024 / 1
 
Komáromi Zsombor kb. 25 éve a Hifi Piac (létezik még?) nevü újságban egy egész cikksorozatot írt a hídkapcsolásos JLH különböző verzióiról kapcsolási rajzzal, elvekkel stb. Valahova felraktam.
Én is megépítettem anno csóró főiskolásként low budget (csak monoban) kivitelben. Az egyértelmű volt, hogy a Vidi EA7368 -nál jobban szólt.
Pár éve nem hagyott nyugodni és lényegesen jobb alkatrészekkel újra összeraktam, de hallgatva elmaradt a "wooow" érzés, ráadásul brummos is volt, én meg türelmetlen, itt a fórumban meg a szakik mosolyogtak és legyintettek a témára (nem haragszom). Sajnálom, mert az első 2 fokozathoz még foglalatokat is terveztem, lehetett cserélgetni a tranyókat és határozott különbség volt (bemeneten a 2SJ109 -es dual JFET volt a best).

Másik ok amiért félbehagytam, hogy van egy "kattanásom", szeretem a bemeneti fokozatokat külön trafó/tápról járatni és annál az erősítőnél szerintem le kellett volna választani kondikkal a fokozatot és akkor pont az egyik előnye veszik el.
Ha nem így van akkor javítsatok ki.
Valószínűleg lehetne javítani a hangján -akár átalakítással - szekrény tetején még megvan.
A hozzászólás módosítva: Ápr 16, 2024
(#) mikldesign hozzászólása Ápr 17, 2024 / 1
 
Jó pap is holtig tanul. Az elmúlt hónapokban az eddig hibátlanul működő végfokom váratlanul elkezdett recsegni. Csak az egyik oldal. Nem értettem a dolgot, kimértem mindent, de semmi gondot nem találtam. Véletlenül jöttem rá a hiba okára. A könnyebb szerelhetőség végett a végfokot kábelsarukkal csatlakoztattam a tápra. A kérdéses oldal ami recsegett, a kábelsarut megmozgatva elkezdett recsegni, majd újabb mozgatásra elhallgatott. Lehúzva a kábelt a csatiról, ami a végfokpanelen van, azt láttam, hogy a foglalat el van oxidálva. Letisztogattam, és mély sóhaly kíséretében ráforrasztottam a kábelt mind a két oldalon. Azóta megint néma csend van a két végfokon, a recsegés megszűnt. Belegondolva a csatlakozók folyamatosan nagy áramoknak voltak kitéve, és hát ezek szerint nem bírták a terhelést. Tanulság (nekem) : A nagyáramú kábeleket jobb fixen beforrasztani. Fura, de egy halk brummom is volt, de beforrasztás után ez is megszűnt.
(#) Karesz 50 válasza Skori hozzászólására (») Ápr 17, 2024 / 1
 
Tudom, hogy olyan vagyok, mint mek-elek - amikor azt állította, hogy nála a hűtőborda fűti a végtranzisztort - de az én agyamnak ez így tűnik logikusnak.

Viszont most bátran leírom, hogy: hoppá... ezt benéztem!
(#) Ge Lee válasza mikldesign hozzászólására (») Ápr 17, 2024 / 1
 
Igen. Nem is nagyon értem mi ott az elképzelés ahol egy erősítőbe sarut tesznek be, amikor van annál sokkal jobb és szinte örökös kötési mód. Szeretné az alkotó hetente szétszedni?
A saru az egy olyan jószág, aminek az sem tesz jót ha áll mert az a gyenge szorítóerő ami az anyagban lakozik folyamatosan gyengül, ha meg mozgatva van akkor ledörzsöli a bevonatot magáról és magába az anyagba is krátereket váj, minél többet van lehúzva/visszatolva annál többet.
A biztosíték foglalat volt az egyik, a saru meg a másik olyan alkatrész amit láttam zenére ívet húzni. Ilyen havonta szétszedős erősítőbe is inkább le/vissza forrasztok ha kell, de hát ne kelljen már egy erősítőt 20 éven belül szétszedni.
(#) Suba53 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Ápr 17, 2024 /
 
Ezek már megint lehetetlen áramirányok.
Miért nem tudod belátni azt a tényt, hogy a víz nem folyik felfelé?
Ott a gravitáció határozza meg a folyásirányt, vagy a nyomáskülönbség, a villanynál meg a potenciál különbség. ( Ami a nyomáskülönbségnek megfeleltethető. )
Soha nem folyik áram az alacsonyabb potenciálú csomópontból a magasabb felé

Villanytan órákon az oktatók sokszor idézik ezt az analógiát, nem véletlenül.
A hozzászólás módosítva: Ápr 17, 2024
(#) Karesz 50 válasza Suba53 hozzászólására (») Ápr 17, 2024 /
 
Reggel írtam, hogy: hoppá, ezt benéztem : )
Váltakozó áram szempontjából nincs olyan, hogy tápfeszültség. Láttál már tranzisztor helyettesítőképet (például) ?
A hozzászólás módosítva: Ápr 17, 2024
(#) Suba53 válasza Karesz 50 hozzászólására (») Ápr 17, 2024 /
 
De van. Szerinted a generátor maga ami a váltakozó feszültséget előállítja az az éterből táplálkozik?
Mindig a teljes fizikai képet kell nézni, és nem csak a matematikai absztrakciót.
A hozzászólás módosítva: Ápr 17, 2024
(#) Ódenka válasza efgyuri hozzászólására (») Ápr 17, 2024 / 1
 
Idézet:
„Másik ok amiért félbehagytam, hogy van egy "kattanásom", szeretem a bemeneti fokozatokat külön trafó/tápról járatni”

Nem tartom "kattanásnak" - vagy én is kattantam de inkább törekedés a tökéletesebbre.
A képen a 2x10Wos végfok 100VA-es anód, csőfűtés trafója -minden csőnek külön tekercs - a kis mitugrász 25VA-es meg az összesen 2 előerősítő, f.fordító cső stab tápjához lesz. Csak helyhiány miatt nincs külön csőfűtés trafó készítve.
Szerintem a gyors csatlakozás egy jónak szánt erősítőben nem átgondolt megoldás, a sorkapcsok szintén, az erősítő bármely részében nem egyezik a hifire törekvéssel. Jól néz ki és kényelmes, mint a csajna kitek...

katt.JPG
    
(#) mek-elek válasza Ódenka hozzászólására (») Ápr 17, 2024 /
 
Hát igen, a méretezés, ha a hangminőséget komolyan vesszük, a legnagyobb gond. Esetedben a csövesnél én külön fűtést csinálnék fokozatonként (kerül, amibe kerül). De csak ha a hangminőséget előnyben részesítjük van még sok dolog, ami egy átlagos építésnél hóbortnak tűnik, és felesleges költekezésnek. És ez alól egy erősítő sem mentesül, ha JLH, ha nem.
(#) compozit válasza Karesz 50 hozzászólására (») Ápr 17, 2024 /
 
A tranzisztoron csak egy irányba folyik áram az általános elrendezésekben. Váltó csak akkor folyhat, ha mondjuk van mellette egy dióda. Vagy ha zárlatos lesz a tranyó...

Nem lehet, hogy amit te váltónak nézel az egyenáram, csak a vezérlés függvényében AM-ben modulálódik? De attól még továbbra is csak egy irányba folyik.
(#) Skori válasza Karesz 50 hozzászólására (») Ápr 17, 2024 / 1
 
Volt már itt a HE fórumán olyan tag is, akinek sikerült olyan jó hűtőbordát beépíteni, ami hidegebbre tudott hűteni mint a környezeti hőmérséklet. Persze akadtak jónéhányan akik ezt vitatták, mindenféle fizikára meg ilyenekre hivatkozva.

Ha a tranzisztoron fordított irányban folyik áram, azt általában nem szereti. A C-E átmenet letörési feszültsége általában alacsony (5...10V) és az U-I jelleggörbéjének van egy pici negatív differenciális ellenállású szakasza is, ami ki is használható bizonyos áramkörökben - de általában nem erősítőben. Sőt szoktak párhuzamos diódát betenni, hogy elkerüljék a fordított irányú letörést, ami előfordulhatna pl. erősen reaktív, ill. kimenetre visszadolgozó terhelés esetén.

A rajzod szerinti logikáddal úgy sejtem, hogy a többség nem ért egyet...
A hozzászólás módosítva: Ápr 17, 2024
(#) efgyuri válasza Ódenka hozzászólására (») Ápr 17, 2024 / 1
 
A külön táptrafó és stabil táp a félvezetős végerősítők első fokozataiban szinte példa nélküli profi gyártók esetében és a barkácsolók között sem gyakori. (Érdekes, hogy a diyaudio.com -on sem látni sokakat pedig ott azért nagyobb a merítés)
Ja és persze nem beszéltünk a stabil táp minőségéről...
Pass M2x -et monoblokkokat hallgatok, kezdetben még közös trafóról és pufferröl tápláltam a fokozat elején lévő buffert, aztán mindegyikben kész lett a trafó + táp kombó.
De.
Kipróbáltam 26650 -es LiFePo4 akkujaimmal is a tápolását a buffereknek. Hiba volt.
Azóta is benne van a diy bogár a fejemben...
Több éve a youtube-on van Danny Richie - GR Research hangsugárzó "mérési kritikus", upgrade-er (bótja van) és itt bemutatja az erősítőit. Csöves cuccok akkumulátorról, elég meredek. Kisjelü cső fűtését lehetne 26650-es akukkal megoldani?

Danny's Audiophile Rig

Ha a sarus tápcsatlakozásra gondolsz akkor én azt túlmisztifikálásnak érzem (saru vs. forrasztás.) Egyszerűen nem gondolom, hogy ezen múlik egy erősítő hangja.

Az erősítőt már a kezdetekben sem véglegesnek terveztem.
A sorkapcsok a legmegfelelőbb tranzisztorok megtalálására kerültek bele - sikeresen teszem hozzá - és ha lehetne ezt kiterjesztettem volna a meghajtókra is, de nem találtam foglalatot hozzá.
A hozzászólás módosítva: Ápr 17, 2024
(#) mek-elek válasza Skori hozzászólására (») Ápr 17, 2024 /
 
Ha már viccnek szántad, ne keverd bele a fizikát. Amit említettél, én azt soha nem állítottam. És vannak olyan esetek, amikor a hallható hangélmény vitatkozik a FIZIKÁVAL. De legalább is jelenleg nem mindent képes a fizika megmagyarázni. Az orvosok sem szeretik az természet által kínált gyógymódokat, mert az nem az ő tudományuk. Arról persze hallgatnak, hogy az ő általuk kínált gyógyszer adott betegnél mennyire hasznosul...
(#) mek-elek válasza efgyuri hozzászólására (») Ápr 17, 2024 /
 
Az az igazság, hogy a gyári készülékeket nem szerencsés egy diy építéssel összehasonlítani. A gyári készüléket a tervezett önköltség határozza meg, a saját építésű készüléknek csak az építője szab határt akár a ráfordításokban, akár küllemileg, hacsak nem eladásra szánja. Nem szerencsés ebben a témában ilyen mélységben erről értekezni, ezért a további részleteket mellőzöm erről.
(#) Skori válasza mek-elek hozzászólására (») Ápr 17, 2024 / 1
 
Idézet:
„...Amit említettél, én azt soha nem állítottam...”
Akinek nem inge - ne vegye magára! Honnan veszed, hogy rád vonatkozik? Rajtad kívül mások is szoktak ám vicces dolgokat írni...
(#) Skori válasza efgyuri hozzászólására (») Ápr 17, 2024 / 1
 
A 80-as években építettem az első QUAD405 erősítőmet, és abban stabilizált tápot kapott az előfokozat, igaz sima 78xx-79xx stabkockákkal - előtte pedig egy-egy sima zener-es, 24V-os "előstabilizátor" volt, mivel a stabkockáknak sok lett volna az 50V...
Az hogy külön táptrafó legyen, nem feltétlenül szükséges, vannak ennél sokkal jobb megoldások. A barkácsolók által épített cuccok között alig-alig látni olyat, ahol szimmetrikus jelvezetést használnának (mint a profi technikában), pedig ezt jól kivitelezve gyakorlatilag mindenfajta földhurok, és ezzel annak a negatív hatásai is, kikerülhetők. Még az audiofil-nek nevezett cuccokon sem minden van ilyen megoldás... Pedig egy bizonyos szint felett szinte kötelező lenne - legalábbis ha egy bizonyos jel/zaj viszonyt ill. dinamika tartományt el akarunk érni. Sőt a kábelek által összeszedett zajok, és bizonyos asszimmetriából eredő torzítások is kisebbek lennének. Ezeket a hiányosságokat, kellő misztifikálással és marketinggel, a nem műszaki szakembereknek még jól el is tudják adni, mintha nem hátrány hanem előny lenne...
(#) Ódenka válasza efgyuri hozzászólására (») Ápr 17, 2024 / 2
 
A csatlakozókról: Sokan adnak létjogosultságot a profi csatlakozóknak, kábeleknek. Akkor most nézzünk meg egyetlen nyákos sorkapcsot, amivel meg belül szerelnek. A vas-nikkel lába beforrasztva a nyákba. A szorító részbe bele van dugva egy ónozott réz vezeték. A kötésnek csak az egyik végéről van még szó. Ezt én nem tudom megemészteni, mert az, hogy mit hallok meg - én semmit - de nehogy már belül mindegy milyen csúszósarus, nyákos iparkodás van aztán. Amikor egy erősítőbe piher beállító trimmerek, közönséges, szűretlen diódás egyenirányítás (10nF-ok párhuzamosan a diódákkal), de több tízezres nagyságrendű árban a csatoló kondik...erre mondja egy építő, nem a kútba, csak a kávájára. Főleg ott nem értem az úgysem hallom, meg a márkásban se - mert spórolnak! Az 50 évvel ezelőtti erősítőkben még beleadtak, apait-anyait - egy dobozos, 2-ős mono blokkos kivitel. Persze, ma már megcsinálják ugyanúgy...sokan elhiszik és boldogok. Én is, csak nem hiszem. Sajnos nincs meg az a linkem, ahol egy szakember azt fejtegette, hogy a közös tápnál a csatornák okozta feszültségváltozás egyenetlensége micsoda romlást okoz a minőségbe, komoly százalékokról van szó. Aztán jön a mérnöki meglátás, az az ingadozás semmi, meg nem úgy van. De.
A hozzászólás módosítva: Ápr 17, 2024
(#) Karesz 50 válasza Skori hozzászólására (») Ápr 17, 2024 /
 
Rendben, igazatok van. Ezután amit magam elé képzelek, azt megtartom magamnak : )
(#) mek-elek válasza Ódenka hozzászólására (») Ápr 19, 2024 /
 
Teljesen igazat adok neked! Minden kicsi számít, de tapasztalatok, és igény nélkül nincs értelme erről diskurálni, meg itt talán témaidegen is.
(#) mikldesign válasza Ódenka hozzászólására (») Ápr 21, 2024 / 1
 
Pont ez volt a gondom nekem is. Pár évig gond nélkül hallgattam a JLH-mat, majd egyik napról a másikra bezajosodott, berecsegett, mintha kontakthibás lett volna a poti. Meg egy nagyon halk brumm is megjelent. Amikor szétnyitottam az erősítőt, megtaláltam a hiba okát is. A csúszósarukkal volt baj. Most direktben be vannak forrasztva a tápkábelek, minden a végfokra menő vezeték. Legyen hang ki, vagy be, vagy tápvezeték. A végfok egycsapásra megjavult, nem sustorog, recseg, vagy búg. A számítógépemben is volt egy rejtélyes hiba, időnként összeomlott a rendszer. Ott pedig az Amphenol cssastlakozó volt kontakthibás. Jó, itt nem lehetett a HDD re ráforrasztani, de a csati csere megoldotta a gondot. Amit pedig a belső kábelezésről írsz, hááát... Van egy barátom, akinek komoly végfoka van, olyan 800.000 körüli cucc, A osztály. Méregdrága kábelekkel csatlakozik a végfokra, a hangfalkábele olyan vastag, hogy egy seprűnyél vékonyabb nála. Engedve a kíváncsiságnak, felnyitottuk a cuccot. Háááát belül vékony tyúkbelek futottak példás rendben. A végfokról a hangfal csatlakozóhoz egy vékonyabb kábel ment. A csatiba meg egy olyan kábel ment, amivel teherautót húzhatnál el. Azt mondom, parasztvakítás, plusz lehúzás. Egy brazil oldalon olvastam, már nem tudom milyen erőlködőről, ahol kiemelték, a panel alappanyaga teflon bázisú, a rajta levő réz pedig elég nagy mennyiségben (?) tartalmaz aranyat. Meg is jegyezte a cikk írója, hogy a maratás az arany végett elég nehézkes eljárás. Nem tudom, hogy ezek befolyásolják-e a hangzást, a teflonról azért el tudom képzelni, hogy van némi köze hozzá. De igaz, fényképen de láttam olyan végfokot is, gyárit, ami a csövesek mintájára légszerelve voltak, meglepően szép kivitelben. Na ott már az elhiszem mérőm már erősen a valószínű mezőbe mozgott.
(#) mikldesign válasza Skori hozzászólására (») Ápr 21, 2024 /
 
Most tervezek egy végfokot amit egy PC vízhűtésével akarok összeházasítani. Kíváncsi vagyok az eredményre, várom hogy megjöjjön a hűtő a Hormuzi szoroson át. Remélem a Huszik nem lövik szét.
(#) tothbela válasza mikldesign hozzászólására (») Ápr 21, 2024 /
 
A hűtővizet nyomhatod a bojler a ha van. Akkor nemmegy veszendőbe a meleg.
(#) Skori válasza mikldesign hozzászólására (») Ápr 21, 2024 / 2
 
A folyadék-hűtés elég hatékony tud lenni. Pl. a lakihegyi rádióadó ősöreg 135kW-os adójában, mind az RF végfok, mind a hangfrekvenciás AB osztályú végfok elektroncsöveit vízzel hűtötték. A rendszerben levő rengeteg vizet, egy 20kW-os szivattyú mozgatta.
Hifi erősítőben is láttam már pl. hőcsöves hűtést, pedig egy régebbi darab volt, amikor még a PC-kben hírből is alig ismerték a hőcsöves hűtőket.
Egyszóval minden megoldás jó, ha ellátja a feladatát. Nekem az aktív hűtésekkel (HiFi esetén) az a fő ellenérvem, hogy ezeknek hangjuk is van (szivattyú, ventilátor) ami engem lehet, hogy zavarna a zenehallgatásban. De ha meg tudod úgy csinálni, hogy ne legyen hallható a működése, és ne fedje el a zene halk részeit, akkor szuper.
(#) mek-elek válasza mikldesign hozzászólására (») Ápr 22, 2024 /
 
" Egy brazil oldalon olvastam, már nem tudom milyen erőlködőről, ahol kiemelték, a panel alappanyaga teflon bázisú, a rajta levő réz pedig elég nagy mennyiségben (?) tartalmaz aranyat. Meg is jegyezte a cikk írója, hogy a maratás az arany végett elég nehézkes eljárás. Nem tudom, hogy ezek befolyásolják-e a hangzást, a teflonról azért el tudom képzelni, hogy van némi köze hozzá."
Csak a megnyugtatásodul, tapasztalataim szerint a paneltől elszigetelésnek is van hozadéka, és a Kínai vörösréznél jobb az aranyozott felület. Én a légszereléshez csak NEI1001 bontott vezetéket használok. Én tudom értékelni az eredményét.
(#) segítő válasza mek-elek hozzászólására (») Ápr 22, 2024 /
 
Ez is csak 1 vélemény a millió ellentmondó közül. Ráadásul az égvilágon semmi információ (bocs azért pici szubjektív van) nincs benne. Nem kell túlbonyolítani.
Kell egy jó hűtőborda, ahol az A osztályban működő 2N3055-ök jól érzik magukat 60 C környékén. Ennyi.
(#) segítő válasza Skori hozzászólására (») Ápr 22, 2024 /
 
A lakihegyi adó egy dolog. A JLH egy nagyon-nagyon...másik. Verébre ágyúval.
(#) mek-elek válasza segítő hozzászólására (») Ápr 23, 2024 / 1
 
Tudod, klasszikus zenét sem mindenki hallgat. És mégis jól elvannak, a más érdeklődésűek. Itt a fórumon azonban az jellemző, hogy üldöztetésnek örvend a más elképzelések jelenléte. Én például mindkét műfaj minőségi (zeneileg értem) előadóit kedvelem. Ezen a dolgon nem kellene ellenségeskedni, hanem akinek nem inge, ne mondja azt, hogy az ingre semmi szükség.
Ami a zenei információt illeti, az valóban szubjektív, mert azt meghatározza az egyén agyában kialakult zenei értelmező képesség. De ez nem minősít senkit, ezt a tulajdonságot már objektív dolognak tartom a zenehallgatásban.
(#) Suba53 válasza mek-elek hozzászólására (») Ápr 23, 2024 / 3
 
Idézet:
„Ami a zenei információt illeti, az valóban szubjektív, mert azt meghatározza az egyén agyában kialakult zenei értelmező képesség. De ez nem minősít senkit, ezt a tulajdonságot már objektív dolognak tartom a zenehallgatásban.”

Pont fordítva van. A zenei információ az az objektív dolog, és a zenei értelmező képesség a szubjektív, mert az nagyban egyén függő. Míg a zene információ tartalma független attól, hogy ki hallgatja.
(#) segítő válasza mek-elek hozzászólására (») Ápr 23, 2024 / 4
 
Teflon. Réz. Arany. Jól hangzik. Többek között ezekkel a kulcsszavakkal nyúlják le a viszonylag! gazdag konzumidiótákat. "Egy brazil oldalon olvastam" No comment.
Következő: »»   218 / 221
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem