Fórum témák
» Több friss téma |
De ha ló nincs, akkor a szamár is jó. És visszamászott.
Komáromi Zsombor kb. 25 éve a Hifi Piac (létezik még?) nevü újságban egy egész cikksorozatot írt a hídkapcsolásos JLH különböző verzióiról kapcsolási rajzzal, elvekkel stb. Valahova felraktam.
Én is megépítettem anno csóró főiskolásként low budget (csak monoban) kivitelben. Az egyértelmű volt, hogy a Vidi EA7368 -nál jobban szólt. Pár éve nem hagyott nyugodni és lényegesen jobb alkatrészekkel újra összeraktam, de hallgatva elmaradt a "wooow" érzés, ráadásul brummos is volt, én meg türelmetlen, itt a fórumban meg a szakik mosolyogtak és legyintettek a témára (nem haragszom). Sajnálom, mert az első 2 fokozathoz még foglalatokat is terveztem, lehetett cserélgetni a tranyókat és határozott különbség volt (bemeneten a 2SJ109 -es dual JFET volt a best). Másik ok amiért félbehagytam, hogy van egy "kattanásom", szeretem a bemeneti fokozatokat külön trafó/tápról járatni és annál az erősítőnél szerintem le kellett volna választani kondikkal a fokozatot és akkor pont az egyik előnye veszik el. Ha nem így van akkor javítsatok ki. Valószínűleg lehetne javítani a hangján -akár átalakítással - szekrény tetején még megvan. A hozzászólás módosítva: Ápr 16, 2024
Jó pap is holtig tanul. Az elmúlt hónapokban az eddig hibátlanul működő végfokom váratlanul elkezdett recsegni. Csak az egyik oldal. Nem értettem a dolgot, kimértem mindent, de semmi gondot nem találtam. Véletlenül jöttem rá a hiba okára. A könnyebb szerelhetőség végett a végfokot kábelsarukkal csatlakoztattam a tápra. A kérdéses oldal ami recsegett, a kábelsarut megmozgatva elkezdett recsegni, majd újabb mozgatásra elhallgatott. Lehúzva a kábelt a csatiról, ami a végfokpanelen van, azt láttam, hogy a foglalat el van oxidálva. Letisztogattam, és mély sóhaly kíséretében ráforrasztottam a kábelt mind a két oldalon. Azóta megint néma csend van a két végfokon, a recsegés megszűnt. Belegondolva a csatlakozók folyamatosan nagy áramoknak voltak kitéve, és hát ezek szerint nem bírták a terhelést. Tanulság (nekem) : A nagyáramú kábeleket jobb fixen beforrasztani. Fura, de egy halk brummom is volt, de beforrasztás után ez is megszűnt.
Tudom, hogy olyan vagyok, mint mek-elek - amikor azt állította, hogy nála a hűtőborda fűti a végtranzisztort - de az én agyamnak ez így tűnik logikusnak.
Viszont most bátran leírom, hogy: hoppá... ezt benéztem!
Igen. Nem is nagyon értem mi ott az elképzelés ahol egy erősítőbe sarut tesznek be, amikor van annál sokkal jobb és szinte örökös kötési mód. Szeretné az alkotó hetente szétszedni?
A saru az egy olyan jószág, aminek az sem tesz jót ha áll mert az a gyenge szorítóerő ami az anyagban lakozik folyamatosan gyengül, ha meg mozgatva van akkor ledörzsöli a bevonatot magáról és magába az anyagba is krátereket váj, minél többet van lehúzva/visszatolva annál többet. A biztosíték foglalat volt az egyik, a saru meg a másik olyan alkatrész amit láttam zenére ívet húzni. Ilyen havonta szétszedős erősítőbe is inkább le/vissza forrasztok ha kell, de hát ne kelljen már egy erősítőt 20 éven belül szétszedni.
Ezek már megint lehetetlen áramirányok.
Miért nem tudod belátni azt a tényt, hogy a víz nem folyik felfelé? Ott a gravitáció határozza meg a folyásirányt, vagy a nyomáskülönbség, a villanynál meg a potenciál különbség. ( Ami a nyomáskülönbségnek megfeleltethető. ) Soha nem folyik áram az alacsonyabb potenciálú csomópontból a magasabb felé Villanytan órákon az oktatók sokszor idézik ezt az analógiát, nem véletlenül. A hozzászólás módosítva: Ápr 17, 2024
Reggel írtam, hogy: hoppá, ezt benéztem : )
Váltakozó áram szempontjából nincs olyan, hogy tápfeszültség. Láttál már tranzisztor helyettesítőképet (például) ? A hozzászólás módosítva: Ápr 17, 2024
De van. Szerinted a generátor maga ami a váltakozó feszültséget előállítja az az éterből táplálkozik?
Mindig a teljes fizikai képet kell nézni, és nem csak a matematikai absztrakciót. A hozzászólás módosítva: Ápr 17, 2024
Idézet: „Másik ok amiért félbehagytam, hogy van egy "kattanásom", szeretem a bemeneti fokozatokat külön trafó/tápról járatni” Nem tartom "kattanásnak" - vagy én is kattantam de inkább törekedés a tökéletesebbre. A képen a 2x10Wos végfok 100VA-es anód, csőfűtés trafója -minden csőnek külön tekercs - a kis mitugrász 25VA-es meg az összesen 2 előerősítő, f.fordító cső stab tápjához lesz. Csak helyhiány miatt nincs külön csőfűtés trafó készítve. Szerintem a gyors csatlakozás egy jónak szánt erősítőben nem átgondolt megoldás, a sorkapcsok szintén, az erősítő bármely részében nem egyezik a hifire törekvéssel. Jól néz ki és kényelmes, mint a csajna kitek...
Hát igen, a méretezés, ha a hangminőséget komolyan vesszük, a legnagyobb gond. Esetedben a csövesnél én külön fűtést csinálnék fokozatonként (kerül, amibe kerül). De csak ha a hangminőséget előnyben részesítjük van még sok dolog, ami egy átlagos építésnél hóbortnak tűnik, és felesleges költekezésnek. És ez alól egy erősítő sem mentesül, ha JLH, ha nem.
A tranzisztoron csak egy irányba folyik áram az általános elrendezésekben. Váltó csak akkor folyhat, ha mondjuk van mellette egy dióda. Vagy ha zárlatos lesz a tranyó...
Nem lehet, hogy amit te váltónak nézel az egyenáram, csak a vezérlés függvényében AM-ben modulálódik? De attól még továbbra is csak egy irányba folyik.
Volt már itt a HE fórumán olyan tag is, akinek sikerült olyan jó hűtőbordát beépíteni, ami hidegebbre tudott hűteni mint a környezeti hőmérséklet. Persze akadtak jónéhányan akik ezt vitatták, mindenféle fizikára meg ilyenekre hivatkozva.
Ha a tranzisztoron fordított irányban folyik áram, azt általában nem szereti. A C-E átmenet letörési feszültsége általában alacsony (5...10V) és az U-I jelleggörbéjének van egy pici negatív differenciális ellenállású szakasza is, ami ki is használható bizonyos áramkörökben - de általában nem erősítőben. Sőt szoktak párhuzamos diódát betenni, hogy elkerüljék a fordított irányú letörést, ami előfordulhatna pl. erősen reaktív, ill. kimenetre visszadolgozó terhelés esetén. A rajzod szerinti logikáddal úgy sejtem, hogy a többség nem ért egyet... A hozzászólás módosítva: Ápr 17, 2024
A külön táptrafó és stabil táp a félvezetős végerősítők első fokozataiban szinte példa nélküli profi gyártók esetében és a barkácsolók között sem gyakori. (Érdekes, hogy a diyaudio.com -on sem látni sokakat pedig ott azért nagyobb a merítés)
Ja és persze nem beszéltünk a stabil táp minőségéről... Pass M2x -et monoblokkokat hallgatok, kezdetben még közös trafóról és pufferröl tápláltam a fokozat elején lévő buffert, aztán mindegyikben kész lett a trafó + táp kombó. De. Kipróbáltam 26650 -es LiFePo4 akkujaimmal is a tápolását a buffereknek. Hiba volt. Azóta is benne van a diy bogár a fejemben... Több éve a youtube-on van Danny Richie - GR Research hangsugárzó "mérési kritikus", upgrade-er (bótja van) és itt bemutatja az erősítőit. Csöves cuccok akkumulátorról, elég meredek. Kisjelü cső fűtését lehetne 26650-es akukkal megoldani? Danny's Audiophile Rig Ha a sarus tápcsatlakozásra gondolsz akkor én azt túlmisztifikálásnak érzem (saru vs. forrasztás.) Egyszerűen nem gondolom, hogy ezen múlik egy erősítő hangja. Az erősítőt már a kezdetekben sem véglegesnek terveztem. A sorkapcsok a legmegfelelőbb tranzisztorok megtalálására kerültek bele - sikeresen teszem hozzá - és ha lehetne ezt kiterjesztettem volna a meghajtókra is, de nem találtam foglalatot hozzá. A hozzászólás módosítva: Ápr 17, 2024
Ha már viccnek szántad, ne keverd bele a fizikát. Amit említettél, én azt soha nem állítottam. És vannak olyan esetek, amikor a hallható hangélmény vitatkozik a FIZIKÁVAL. De legalább is jelenleg nem mindent képes a fizika megmagyarázni. Az orvosok sem szeretik az természet által kínált gyógymódokat, mert az nem az ő tudományuk. Arról persze hallgatnak, hogy az ő általuk kínált gyógyszer adott betegnél mennyire hasznosul...
Az az igazság, hogy a gyári készülékeket nem szerencsés egy diy építéssel összehasonlítani. A gyári készüléket a tervezett önköltség határozza meg, a saját építésű készüléknek csak az építője szab határt akár a ráfordításokban, akár küllemileg, hacsak nem eladásra szánja. Nem szerencsés ebben a témában ilyen mélységben erről értekezni, ezért a további részleteket mellőzöm erről.
Idézet: Akinek nem inge - ne vegye magára! Honnan veszed, hogy rád vonatkozik? Rajtad kívül mások is szoktak ám vicces dolgokat írni... „...Amit említettél, én azt soha nem állítottam...”
A 80-as években építettem az első QUAD405 erősítőmet, és abban stabilizált tápot kapott az előfokozat, igaz sima 78xx-79xx stabkockákkal - előtte pedig egy-egy sima zener-es, 24V-os "előstabilizátor" volt, mivel a stabkockáknak sok lett volna az 50V...
Az hogy külön táptrafó legyen, nem feltétlenül szükséges, vannak ennél sokkal jobb megoldások. A barkácsolók által épített cuccok között alig-alig látni olyat, ahol szimmetrikus jelvezetést használnának (mint a profi technikában), pedig ezt jól kivitelezve gyakorlatilag mindenfajta földhurok, és ezzel annak a negatív hatásai is, kikerülhetők. Még az audiofil-nek nevezett cuccokon sem minden van ilyen megoldás... Pedig egy bizonyos szint felett szinte kötelező lenne - legalábbis ha egy bizonyos jel/zaj viszonyt ill. dinamika tartományt el akarunk érni. Sőt a kábelek által összeszedett zajok, és bizonyos asszimmetriából eredő torzítások is kisebbek lennének. Ezeket a hiányosságokat, kellő misztifikálással és marketinggel, a nem műszaki szakembereknek még jól el is tudják adni, mintha nem hátrány hanem előny lenne...
A csatlakozókról: Sokan adnak létjogosultságot a profi csatlakozóknak, kábeleknek. Akkor most nézzünk meg egyetlen nyákos sorkapcsot, amivel meg belül szerelnek. A vas-nikkel lába beforrasztva a nyákba. A szorító részbe bele van dugva egy ónozott réz vezeték. A kötésnek csak az egyik végéről van még szó. Ezt én nem tudom megemészteni, mert az, hogy mit hallok meg - én semmit - de nehogy már belül mindegy milyen csúszósarus, nyákos iparkodás van aztán. Amikor egy erősítőbe piher beállító trimmerek, közönséges, szűretlen diódás egyenirányítás (10nF-ok párhuzamosan a diódákkal), de több tízezres nagyságrendű árban a csatoló kondik...erre mondja egy építő, nem a kútba, csak a kávájára. Főleg ott nem értem az úgysem hallom, meg a márkásban se - mert spórolnak! Az 50 évvel ezelőtti erősítőkben még beleadtak, apait-anyait - egy dobozos, 2-ős mono blokkos kivitel. Persze, ma már megcsinálják ugyanúgy...sokan elhiszik és boldogok. Én is, csak nem hiszem. Sajnos nincs meg az a linkem, ahol egy szakember azt fejtegette, hogy a közös tápnál a csatornák okozta feszültségváltozás egyenetlensége micsoda romlást okoz a minőségbe, komoly százalékokról van szó. Aztán jön a mérnöki meglátás, az az ingadozás semmi, meg nem úgy van. De.
A hozzászólás módosítva: Ápr 17, 2024
Rendben, igazatok van. Ezután amit magam elé képzelek, azt megtartom magamnak : )
Teljesen igazat adok neked! Minden kicsi számít, de tapasztalatok, és igény nélkül nincs értelme erről diskurálni, meg itt talán témaidegen is.
Pont ez volt a gondom nekem is. Pár évig gond nélkül hallgattam a JLH-mat, majd egyik napról a másikra bezajosodott, berecsegett, mintha kontakthibás lett volna a poti. Meg egy nagyon halk brumm is megjelent. Amikor szétnyitottam az erősítőt, megtaláltam a hiba okát is. A csúszósarukkal volt baj. Most direktben be vannak forrasztva a tápkábelek, minden a végfokra menő vezeték. Legyen hang ki, vagy be, vagy tápvezeték. A végfok egycsapásra megjavult, nem sustorog, recseg, vagy búg. A számítógépemben is volt egy rejtélyes hiba, időnként összeomlott a rendszer. Ott pedig az Amphenol cssastlakozó volt kontakthibás. Jó, itt nem lehetett a HDD re ráforrasztani, de a csati csere megoldotta a gondot. Amit pedig a belső kábelezésről írsz, hááát... Van egy barátom, akinek komoly végfoka van, olyan 800.000 körüli cucc, A osztály. Méregdrága kábelekkel csatlakozik a végfokra, a hangfalkábele olyan vastag, hogy egy seprűnyél vékonyabb nála. Engedve a kíváncsiságnak, felnyitottuk a cuccot. Háááát belül vékony tyúkbelek futottak példás rendben. A végfokról a hangfal csatlakozóhoz egy vékonyabb kábel ment. A csatiba meg egy olyan kábel ment, amivel teherautót húzhatnál el. Azt mondom, parasztvakítás, plusz lehúzás. Egy brazil oldalon olvastam, már nem tudom milyen erőlködőről, ahol kiemelték, a panel alappanyaga teflon bázisú, a rajta levő réz pedig elég nagy mennyiségben (?) tartalmaz aranyat. Meg is jegyezte a cikk írója, hogy a maratás az arany végett elég nehézkes eljárás. Nem tudom, hogy ezek befolyásolják-e a hangzást, a teflonról azért el tudom képzelni, hogy van némi köze hozzá. De igaz, fényképen de láttam olyan végfokot is, gyárit, ami a csövesek mintájára légszerelve voltak, meglepően szép kivitelben. Na ott már az elhiszem mérőm már erősen a valószínű mezőbe mozgott.
Most tervezek egy végfokot amit egy PC vízhűtésével akarok összeházasítani. Kíváncsi vagyok az eredményre, várom hogy megjöjjön a hűtő a Hormuzi szoroson át. Remélem a Huszik nem lövik szét.
A hűtővizet nyomhatod a bojler a ha van. Akkor nemmegy veszendőbe a meleg.
A folyadék-hűtés elég hatékony tud lenni. Pl. a lakihegyi rádióadó ősöreg 135kW-os adójában, mind az RF végfok, mind a hangfrekvenciás AB osztályú végfok elektroncsöveit vízzel hűtötték. A rendszerben levő rengeteg vizet, egy 20kW-os szivattyú mozgatta.
Hifi erősítőben is láttam már pl. hőcsöves hűtést, pedig egy régebbi darab volt, amikor még a PC-kben hírből is alig ismerték a hőcsöves hűtőket. Egyszóval minden megoldás jó, ha ellátja a feladatát. Nekem az aktív hűtésekkel (HiFi esetén) az a fő ellenérvem, hogy ezeknek hangjuk is van (szivattyú, ventilátor) ami engem lehet, hogy zavarna a zenehallgatásban. De ha meg tudod úgy csinálni, hogy ne legyen hallható a működése, és ne fedje el a zene halk részeit, akkor szuper.
" Egy brazil oldalon olvastam, már nem tudom milyen erőlködőről, ahol kiemelték, a panel alappanyaga teflon bázisú, a rajta levő réz pedig elég nagy mennyiségben (?) tartalmaz aranyat. Meg is jegyezte a cikk írója, hogy a maratás az arany végett elég nehézkes eljárás. Nem tudom, hogy ezek befolyásolják-e a hangzást, a teflonról azért el tudom képzelni, hogy van némi köze hozzá."
Csak a megnyugtatásodul, tapasztalataim szerint a paneltől elszigetelésnek is van hozadéka, és a Kínai vörösréznél jobb az aranyozott felület. Én a légszereléshez csak NEI1001 bontott vezetéket használok. Én tudom értékelni az eredményét.
Ez is csak 1 vélemény a millió ellentmondó közül. Ráadásul az égvilágon semmi információ (bocs azért pici szubjektív van) nincs benne. Nem kell túlbonyolítani.
Kell egy jó hűtőborda, ahol az A osztályban működő 2N3055-ök jól érzik magukat 60 C környékén. Ennyi.
A lakihegyi adó egy dolog. A JLH egy nagyon-nagyon...másik. Verébre ágyúval.
Tudod, klasszikus zenét sem mindenki hallgat. És mégis jól elvannak, a más érdeklődésűek. Itt a fórumon azonban az jellemző, hogy üldöztetésnek örvend a más elképzelések jelenléte. Én például mindkét műfaj minőségi (zeneileg értem) előadóit kedvelem. Ezen a dolgon nem kellene ellenségeskedni, hanem akinek nem inge, ne mondja azt, hogy az ingre semmi szükség.
Ami a zenei információt illeti, az valóban szubjektív, mert azt meghatározza az egyén agyában kialakult zenei értelmező képesség. De ez nem minősít senkit, ezt a tulajdonságot már objektív dolognak tartom a zenehallgatásban. Idézet: „Ami a zenei információt illeti, az valóban szubjektív, mert azt meghatározza az egyén agyában kialakult zenei értelmező képesség. De ez nem minősít senkit, ezt a tulajdonságot már objektív dolognak tartom a zenehallgatásban.” Pont fordítva van. A zenei információ az az objektív dolog, és a zenei értelmező képesség a szubjektív, mert az nagyban egyén függő. Míg a zene információ tartalma független attól, hogy ki hallgatja.
Teflon. Réz. Arany. Jól hangzik. Többek között ezekkel a kulcsszavakkal nyúlják le a viszonylag! gazdag konzumidiótákat. "Egy brazil oldalon olvastam" No comment.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |