Hát igen.. mennyivel "letisztultabb", és eleve kizárja a hiba lehetőségét is ha "normálisan" van feltüntetve, mert ugye a 470k az azért csak 470k akárhogy is nézzük.. Nem is nagyon látni ilyen nyakatekert dolgot mostanság hogy M47 max itt Sárándon a dizsit

Sziasztok.
Egy kis segítséget kérnék. Első erősítőmet építem. Teljesen noob vagyok. Ezt építem: Bővebben: Link
Igaz ECL86-os csövekből. Meg van hozzá minden kivéve a fojtótekercs. A következő a problémám:
Összeállítottam csak a tápot a fojtótekercs nélkül. Az első problémám, hogy a trafó nem 1:1 arányban adja a feszültséget. A szekunderen 265V-ot mérek. Az egyenirányító híd után (Tungsram H250 K150) már 341V-ot.
Viszont a "B+"-on 343V és a "B++"-on 335V-ot mérek. OK, ha túl sok, de miért nincs meg az a 37V különbség? És mit tudnék csinálni ezzel a trafóval, hogy ki tudjam hozni az adott feszültségeket? Sajnos anyagi helyzetem nem engedi meg, hogy drágább anyagokat vásároljak. Esetleg felejtsem el az egészet, ha ez így működni fog és játsszak inkább valami tamagotchi-val? Egyébként szinte minden "drágább" cuccot úgy bontottam ki egy Videoton R-4932 -es rádióból. Trafók, csövek, illetve a szelén egyenirányító híd. A többit vásároltam.

Nem kell kétségbe esni. A csöves erősítők tápfeszültsége nem igazán kritikus dolog, pár 10 V ide-oda nem sokat számít.
Ha kevesled a B⁺, és a B⁺⁺ közötti különbséget, tegyél be a szűrőellenállás helyett nagyobbat, ezen átfolyik a trióda anódárama, és a nagyobb ellenálláson nagyobb feszültség fog esni.
A magasabb anódfeszültség miatt lehet, hogy az illesztés egy kicsit megváltozik, de a torzítás biztos alacsonyabb lesz.
Szóval, nem kell aggódni, ha a szűrőkondik bírják.

Anódfeszültséget az anód és a katód között szoktunk mérni, ehhez társul az anódáram, amit a katódellenálláson mért feszültségből számolunk. Ha ezt tudod, akkor mindent tudsz (számolni)., és ezek alapján kell majd állítgatnod, ha kell.

A csövesek PE vezetőjéről lenne kérdésem, vélemények érdekelnének.

Melyik megoldás jobb?
Hogy a PE-t nem vezetjük rá a fémrészekre, s nem vonjuk be az áramkör GND-jébe (két dióda paralel, és egy 10 Ohm-mal)

Vagy pedig bevonjuk, mindent összekötök, és a PE-t 2 dióda paralel és egy 10Ohm-mal kötöm a GND-re.

A trafót természetesen úgy kell elhelyezni, hogy NE lehessen probléma, ha meghibásodna, azaz a fémrészektől elszigetelni. Jelen estben toroidom van.

Nem tudom, ki találta ki ezt a diódás dolgot. Egy nemlineáris elem használata mindíg nagy körültekintést igényel, sokszor még akkor is nehéz megküzdeni az okozott problémákkal, mikor használnunk kell. Pl. az egyenirányító diódá(ko)n keresztmoduláció keletkezik, ami búgás formájában jelentkezik, és meglehetősen kiirthatatlan. Sokszor még akkor is keletkeznek dióda szerű átmenetek, ha nem is tudunk róla.
A fentiek miatt semmiképp sem szabad az érintésvédelmi föld, és az erősítő testje közé diódát tenni.
Egy erősítő legfőbb érintésvédelmi eszköze a hálózati trafó primer, és a szekunder közti szigetelése. A trafó vasmagját, esetleg a fém készülék házat kell/lehet az érintésvédelmi földdel fémes (ohmos) kapcsolatba hozni.
Az erősítő testjét nem szabad, mert több erősítő összekötésénél földhurok keletkezik (pl az árnyékolásokon keresztül), ami ellenőrizhetetlen csatolásokat eredményez.
Ha mégis, RF zavarok csökkentése miatt szükséges a két földelés összekötése, (árnyékolás, készülékház) akkor ezt 1 - 10 nF kerámia kondenzátorokkal tehetjük. Akár több helyen is.

Akkor azt mondod, hogy az érinthető részeket, trafót kössem be az PE-be, és ha akarom akkor elég a kondi (nem kell ellenállás? régebben egy 10 ohmos is javaslat volt)? Vagy pedig kettős szigetelés kell, és kész? De akkor a fémrészeket összekötöm, és a '-' potenciált, s kész...

A földhurkon javít az ellenállás, a kondi megszünteti. Nem kell bonyolítani, ha nem feltétlen fontos. A 100 nF milyen frekvencián lesz összemérhető a 10 ohm -al? A kondenzátor az esetleges RF zavarok (hosszú táp, és összekötő árnyékolt vezetékek által összeszedett) miatt szükséges, ezért ide jóminőségű, viszonylag nagyfeszültségű kondik kellenek. A 10 nF kerámia kondik ilyenek, kicsi a vesztesége, és a saját induktivitása, a 100 nF többrétegű, RF zavarszűrésre kevésbé alkalmas.
A ki-, és bemenetek árnyékolásai az erősítő "-" pontján vannak, ha a ház be van kötve az érintésvédelembe, akkor azt a háztól el kell szigetelni.

A fentiek tükrében csak halkan merem megjegyezni, hogy ezekkel bizonyára a neves gyártók nem lehettek tisztában (Masrshall, Peavey, Laney, Vermona, Fender stb.), mert ők simán direktbe kötik a mai napig a védőföldet a testponttal. Maximum egy pár 10 Ohmos ellenállást tesznek be, vagy "ground lift" kapcsolót építenek be a jelzett lehetséges problémák esetére.

Aztán a neves gyártók termékeit használók jöttek bejelenteni a zavart, hogy kíváló erősítőikben szól a CB, meg a Kossuth, meg a fénytechnika.

Sziasztok,

Építenék egy kis teljesítményú erősítőt viszont a 3V4 cső adatlapján láttam, hogy ha az optimálisnál nagyobb illesztő ellenállással használom SE módban, akkor nő a torzítás. Ez azt jelenti hogy nem érdemes olyan kapcsolást építeni ahol a pentóda csak az anóddisszipáció ~40%-án üzemel ?

ÜDv

Sziasztok !
Rég jártam itt , tanácsot szeretnék kérni !
GU50 se erősítőt szeretnék építeni , ha van valakinek tapasztalata és esetleg jó kapcsolása megoszthatná velem . Nagyon megköszönném .
Gábor

Cirokl-t keresd e témában, nagy szaki..

A téma képei közt találsz kedvedre valót, csak keresni kell.

Ennnél a csőnél már eleve magas a cső opt. illesztése (10Kohm), és tud 1,2 W-t, tipikusan hordozható rádiók (-erősítők) végcsöve. Ha nem telepes táplálást akarsz, sokkal jobb pl. egy E(P)CL 86-os végfok, minden könnyen (és óccsón) van hozzá. Olvass vissza ezen topic-ban, rengeteg infot találsz.

Sziasztok!

Éppen egy csöves gitárerősítőt kezdek építeni, és felmerült egy kérdés, amiben szeretném a tanácsotokat kérni. Nevezetesen a kimenő és a táptranszformátor elhelyezéséről van szó. A kimenő a mellékletben látható, a táptrafó is Indel gyártmány, hasonló kinézetű. A két trafó legalább 35 centire lesz egymástól. Ilyen távolságban számíthat az, hogy egymáshoz képest el vannak-e forgatva, vagy ugyanabba az irányba néznek? Illetve a táptrafó mennyire "szórhatja" meg a csöveket (6N2P lesz hozzá legközelebb)? Ezzel kapcsolatban szívesen meghallgatok bármilyen észrevételt.
Köszönöm előre is.

Szia!
Ekkora távolságban szinte felesleges elforgatni, de én már csak azért is elfektetném ez egyiket..
Az előfok csövet hamar meg tudja szórni a hálótrafó, tedd olyan foglalatba, amire tudsz árnyékoló serleget tenni, ha kell. De én messzebb is tenném tőle..

Gondolom az új gitárerősítős cikket akartad linkelni, nem a töltőét.

Azt olvastam, pont ezért kérdeztem rá, hogy másoknak mi a tapasztalata. Egyébként a táptrafót állítva terveztem rakni.

Sziasztok!

Kezdő vagyok az egész csöves elektronikában, eddig egy munkám sem volt még csöves áramkörrel , viszont elkezdtem érdeklődni iránta főleg a hangzás miatt. Nézegettem is az áramköröket és találtam egy 1 wattosat , igen.. ez kis teljesítmény , de kezdésenek jó lenne nekem , pláne a kis tápfeszültség miatt , mivel így kezdőként a témában tartok a több száz volttól. A kapcsolás a következő : Link . A következő kérdés , hogy kell a kimenőtrafót megcsináni , milyen vasmag kell hozzá , hol lehet kapni , vagy lehet-e készen kapni.. , stb ? Utolsó kérdésem pedig ... Mit érdemes tudni a csöves erősítőkről? Igaz hogyha hangfal nélkül üzemeljük be a csöves erősítőt , szétdurran a cső?

Tudom hogy sok a kérdés , köszönettel várom a válaszokat!

Szia!
Neked, mint kezdőnek, azt javasolnám első körben, hogy próbálkozz meg régi rádiókból kitermelt alkatrészekből építeni egy csöves erősítőt. (Hálózati, kimenő, csövek, foglalatok, stb.) Ennek persze nem lesz High-End hangja, de talán még Hi-Fi sem, viszont a technikát remekül el tudod vele sajátítani, és lesz sikerélményed. Aztán innen lehet továbblépni. Nem kell félned a több száz Volttól, egyet kell betartani, hogy bekapcsolt állapotban nem szabad belenyúlni, és kikapcsolás után meg kell várni amíg a tápkondik kisülnek. Ha nem sülnének ki valamiért, akkor egy ellenállással ki kell sütni őket! Igencsak meg tudnak csapni, ha hozzájuk érsz. Tehát csak óvatosan. Hát a kimenőtrafó a csöves erősítő Alfája és Omegája. Bizony nem könnyű kimenőt tekerni, és a vas sem mindegy, hogy milyen. Itt van egy cikk, amelyben olvashatsz a kimenőkről, ez az írás messze nem ír le mindent a készítésről, és a művészetéről, de egy elég jó alapot ad hozzá. Kimenőtrafó méretezése
Hogy mit érdemes tudni a csöves erősítőkről? Újra reneszánszukat élik, mert nagyon jó hangjuk tud lenni. Kellemes lágy meleg hangzás jellemzi őket, amely közelebb áll a természetes hangzáshoz, mint egy félvezetősnél. A cső pedig nem durran szét, ha nem kötöd rá a hangdobozt. Szép is lenne. Nem, az történhet, hogy a kimenőtrafó átüt, de csak akkor, ha teljes kivezérlésen megy az erősítő, és mondjuk kicsúszik az aljzatból a hangdoboz egyik vezetéke. Az átütés után lehet szépen újratekerni. De ezt meg lehet előzni azzal, hogyha a szekunder oldalra, teszel előterhelésnek egy 100-680 Ohm-ig terjedő ellenállást, ez megóvja attól, hogy nagy fesz kialakuljon és átüssön.
Ez nem volt sok kérdés, kérdezz bátran. Amúgy meg olvasgasd ezt a fórumot, nagyon sok mindent leírtunk már.

Szia!
Köszi a hosszú irományt , alszok rá egyet és kitalálom a dolgokat

Sziasztok !
Segítséget szeretnék kérni , bár lehet ez nagyon nem fog menni
Nem tudja valaki megmondani nekem ez milyen kimenő trafó lehet ? 270 ohm és 2,7 ohm az ellenállása , valamiből annó kitermelt .

Szia! Ez egy Orion tévé függőleges kimenő trafója. Ez neked nem lesz jó erősítőhöz, áttekerni sem egyszerű. Az, amit mértél, az ohmos ellenállás. Egyébként PCL 85 csőhöz alkalmas.

Nagyon szépen köszönöm a segítséget ! Akkor mehet a kukába

Pedig áttekerni nem bonyolult!
Ne akard kidobni, én ilyenekre szoktam kimenőt tekerni, és nagyon jól szólnak vele a PCL86-ok, meg EL84-ek.
Sőt, gitárerősítőbe még EL84PP-nek is jó kimenő lehet belőle.

Ha nem akarod áttekerni, még fojtótekercsnek jó lesz, főleg a primer.

Sziasztok, valaki nem tudja, hogy Plachtovics György hol ír az erősítők vezetékezéséről, bedobozolásáról? vagy esetleg mit lenne jó elolvasni?

Jó napot.
Rádiótechnika 2003/11, 2003/12,2004/1 .

Ha valakinek a kimenőtrafó méretezése oldal pdf-ben kellene ...

Kitűnő!