Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Folytatva az elmélkedést, valami képletfélét kellene alkotni. Zenei jel esetén mégis mekkora is a hullámzás a tápsíneken?
Először is mivel nem állandó a terhelés, valami arányt kellene találni. Én nem találtam mást, mint a zenei jel Crest faktorát. Ez a szakértők szerint 12-20dB között van valahol, aminek az átlaga 16dB. Ezt áramra vetítve 1/6-od része annak, mintha a terhelést simán rákötnénk a tápfeszre. Tegyük fel, hogy tapasztalatból tudjuk, ha egyszeres tápfeszről 4 Ohmos hangszórót hajtunk teljes hidas erősítővel, a tápszűrő kondenzátor a korábbi kalkuláció szerint 18800µF fele, azaz 9400uF. Legyen a tápfeszültség mondjuk 40V. Hogy alakul a csúcs és az átlag áram ebben az esetben? Hanyagoljuk el a tranzisztorokon a maradék feszültséget, tehát feltételezzük, az erősítő tápfeszültségig kivezérelhető. Nos, nem is kell számolni, a maximális áram 40/4=10A. 16dB-es Crest faktorral, azaz 6-al osztva 1,667A jön ki, mint átlag áram. Megfordítva az arányokat, 4X6=24, vagyis zenei jellel olyan az átlagterhelése egy tápegységnek, mint ha a tépfeszültséget osztanánk a terhelés hatszorosával, jelen estünkben 24 Ohm-mal. 4 Ohmnál maradva ez minden tápfeszültségnél ugyanolyanarányt jelent, vagyis nekünk elegendő lenne valami kapacitás vs terhelő ellenállás állandót alkotni. Nagyobb terhelő ellenálláshoz kisebb kapacitás kell, tehát akkor a kettő szorzata egy állandót kell hogy hozzon. Már csak azt kellene egységesíteni, hogy egyszeres táp, kétszeres táp, híd vagy SE kapcsolás hogy hozható közös nevezőre. Ha a kettős tápot egyszeresnek tekintjük, akkor a két kondenzátor soros eredője megegyezik az egyszeres táp kondenzátorával. A híd kapcsolást pedig el kell látni egy 4-es szorzóval. Most rendszerezni kellene az eddigieket, csak honnét kezdjük. Talán a híd kapcsolástól. 9400X4=37600. Ha a kapacitást mF-ban értelmezzük, akkor a szorzat eredménye közelítőleg 38. C=38/R képlet egytápos híd erősítőre már meg is van. Ráadásul ez a képlet a dupla tápos fél híd erősítőre is használható, ahol a kapott kapacitás érték a két féltáp kondenzátorainak összege, C=9,4/R képlet az egy tápos SE erősítőre. Nézzünk egy példát: Mekkora kondenzátort tegyünk egy kettős tépfeszről működő 8 Ohm terhelésű erősítőhöz? C=38/R=38/8=4,75, ez a két kondenzátor együttes kapacitása, azaz 2X2375µF szabványos értékekhez kerekítve 2X2200uF. Adós vagyok még a fix terhelésű tépegység szűrőkondenzátorának ajánlott kapacitásával. Itta korábban említett Crest faktor miatti 6X-os szorzót is be kell vetni, vagyis 37600X6=225600. Megint csak mF-ban megadva C=225,6/R. Emlékezzünk egyszerűen a hálózati feszültség értékére, máris beugrik a 230. Hogy is alakulna az a 12,5V/500A szűrőkondenzátora? Először a terhelő ellenállást kell meghatározni. 12,5/500=0,025 Ohm. C=225/0,025=9000mF=9F. Egyelőre ennyi. |
Bejelentkezés
Hirdetés |