Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Fejhallgató erősítő
Lapozás: OK   157 / 157
(#) tothbela válasza mcc hozzászólására (») Szo, 4:07 /
 
Áramgenerátor diódára gondoltam, ráadásul találtam köztük olyan hőfokfüggésűt, ami éppen ideális lenne. A gond az, hogy a doksi szerint nagy a szórásuk. Részemről nem okoz gondot, de egy utánépítőnek igen.
(#) tothbela válasza reloop hozzászólására (») Szo, 4:30 /
 
Néha én sem értem, de nem is akarom. De ha már felmerült a probléma, akár áramgenerátor is lehetne a munkaellenállás helyett, vagy (itt most rajzolni kellene, de telefonról az nehézkes) push-pull kimeneti fokozat. De szerintem az érdeklődés teljes hiánya miatt ez a projekt meg sem fog születni.
Nem értek a művészethez, de amolyan Picasso stílusban készülnek ezek a kapcsolások.
Ahogy Picasso-t sem fogom megkérdőjelezni, így ezt sem. Gyerek koromban az LGT dalait nem értettem, most meg Azariah van ugyanott nálam. Közben felnőttem, és ráéteztem az LGT lényegére. Imádom. Talán Azariah is bekerül a kedvenceim közé, csak most még nem értem. Majd ha felnövök hozzá.
(#) mcc válasza tothbela hozzászólására (») Szo, 7:49 /
 
A LED+tranzisztor áramgenerátor meglehetősen stabil. Ezen én is meglepődtem, de szinte nincs driftje.
A hozzászólás módosítva: Szo, 7:56
(#) ABU válasza reloop hozzászólására (») Szo, 11:18 / 1
 
100dB\mW 72 ohmra szerintem nem kell fél wattos erősítő, de kinek mi, az eredetiben 470R volt. Külön kiemelte a szerző, hogy akinek nem tetszik a hangja vagy be akarja szakítani a dobhártyát az csökkentse lefelé.
Én csak egy lelkes utánépítője vagyok KT kapcsolásainak vf2,vf3, vf2-kdmod azt hiszem conductor néven fut, fh3,fh4,fh6, evamp. Egyik sem egy alkatrész temető, mindig is minimál darabszámú komponenseket tartalmaztak, és semmivel sem szóltak szarabbul mint egy 95 alkatrészes erősítő a diyaudioról, ami fejhallgatóhoz való, hogy egy kt erősítő sinadja 110dB a 95 alkatrészesé meg 140dB ember legyen a talpán aki kihallja belőle.
Itt most csak annyi van, hogy az evamp2 nem éppen a legsikeresebb kapcsolás, ha stabilitásról van szó, ezen probálok javítani magamnak minél kevesebb alkatrész hozzáadásával + még a 2N7002DW kiváltása amit eleve nem is audio célokra fejlesztettek, lehet 7-8 éve más nem volt oda és ezeket a fejleményeket megosztom itt úgy gondoltam.
A hozzászólás módosítva: Szo, 11:19
(#) mek-elek válasza ABU hozzászólására (») Szo, 12:43 3 /
 
Így igaz! A kevesebb alkatrész kevesebb hangzást befolyásoló eszköz. Mint már írtam a gyakorlat könnyen más, mint az elmélkedés. Ha nekem jól szólt, akkor nem lehet rossz a kapcsolás. Persze nem mindegy, hogy ki milyen céllal épít valamit. És ami nálam bevált, arra mindegy, hogy ki mit köhög. Szóval nagyobb becsületet érdemelne a gyakorlat az elméleti kohóban. Sajnos meg kell, hogy mondjam a FET-eken a hűtést nem tartom elégségesnek. Így aztán görbülhet az átviteli képessége. Persze minden csak ajánlat a gyakorlati tapasztalataim okán. A lebecsült visszacsatolás, meg a tápok, hát igen, a mellékletben a hajdani 22µF-om. Jelenleg helyhiány miatt kisebb alkatrészekre hajtok de maga az elképzelés bevált. Szégyenszemre most csak két szembefordított 47µF van benne oldalanként. A panelen az 1µF-ok NP-ek.
FH6, Annak idején nekem is volt Grado SR125(piros)-om. Ehhez kevés volt a FH4. Így építettem egy Canamp-ot hozzá. Persze nem a szokásos módon, hanem megerősített(ezüstözött OFC kábel)fóliára, dual monó kivitelben, 4x6800µF-os pufferrel, és nem BD139-el meg OPA606-al.
Akkor még az elején voltam, és mivel nekem is bejött a VF sorozat megkértem Tibort, hogy tervezzen már egy FET-es Canamp-ot. Így lett a FH6.
Most már más a világ nálam is. Azt tudnám mondani, hogy aki nem tud, akar rendesen megépíteni egy FET- es kapcsolást, az maradjon meg a Canamp-nál, mivel abban nem FET van a végén. Kedves mentoromat megkértem vagy egy éve, hogy tervezze mát át a Canapmp-ot +-24V-ra. Ez meg is történt, és publikálva lett a témában. És bár megvettem Angliából a végtranyókat, de a hibrid betette a lábát. Mindenki maga dönt, hogy mire, mit és hogyan épít. De a hangtechnikában is mindennek megvan a maga következménye

22uF.JPG
    
(#) reloop válasza ABU hozzászólására (») Szo, 21:55 /
 
Értelek, a szervó miatt fogalmaztam meg az aggályomat. Kondival szerintem el van az áramkör.
Azt már le se merem írni, hogy a kimenetre tenném a kondit és nem a visszacsatolásba.
(#) tothbela válasza ABU hozzászólására (») Vas, 11:12 /
 
Arra gondoltam, nem igen találkoztam még fejhallgató erősítőben védelemmel. Nyilván az alkatrészek terhelhetősége bőven tolerálja ha a kimeneten egy zárlat keletkezik, ezért ebben messze nincs úgy kihasználja mint egy hangsugárzókhoz gyártott erősítő. Viszont a fejhallgató védelmét sem nagyon látom sehol. Persze a fejhallgató vs hangsugárzó összehasonlításban azonnal látszik, hogy amíg egy 90dB/W/m érzékenységű 100W terhelhetőségű hangsugárzót igencsak hajtani kell hogy koncert szintű hangerőt kapjunk otthon. Esetleg tönkre is fog menni. Egy 100dB/mW (itt most a távolsági adat nem játszik) messze nem lesz túlterhelve. Nekem az AKG-m az adatlap szerint 0,5W rövidtávú, és 50mW folyamatos szinusz terhelhetőségű. Ezt messze nem tudom ki használni, ezért vélhetően nem is fogom széthajtani.
De! Ha megnézünk egy füleserősítőt, akkor az néha akkora teljesítmény leadására képes, hogy bőven meghaladja a tönkremenetel határát.
A CanAmp, az EvAmp, vagy a hasonlóak igaz hogy negatív félhullámban limitáltak, tehát fejhallgató impedanciától függően néhányszor 10mW a maximális kakaó, de pozitív félhullámban nem. Egy 2X12V-ról ketyegő CanAmp például az én 32 Ohmos fülesemre 3W DC terhelést tolna rá egy esetleges tranzisztor zárlat, vagy áramköri hiba esetén. Az én fülesem nem egy vagyon. Ráadásul a füles erősítőm sem tudja Nagyon hajtani, ezért nem vagyok megilyedve. De szerintem akad néhány fórumtársnak drágább fejhallgatója, ott komolyabb a veszély. Talán érdemes lenne foglalkozni a témával.
A hozzászólás módosítva: Vas, 11:15
(#) ABU válasza tothbela hozzászólására (») Vas, 14:42 /
 
Erre van egy nagyon jó kapcsolás Bővebben: Link
+-80mV de akár lentebb is vihető.
(#) tothbela válasza ABU hozzászólására (») Vas, 15:48 /
 
Ez teljesen korrekt. Normál hangsugárzó kopoanás és DC védelem fejhallgató jelszintre optimalizálva.
(#) mek-elek válasza tothbela hozzászólására (») Vas, 19:11 /
 
Talán emlékszel, amikor megkértelek, hogy varázsoljunk az EVAmp kimenetére a Canamp szerinti kimeneti 22ohmot, hogy egy esetleges fejhallgató csatlakozás esetén ne lehessen pillanatnyi rövidzárat sem adni a kimenetre. Ehhez Te megadtad az áramköri változtatások adatát. Így is építettem át üveggyöngyökre. De az előző változatán volt rajta a 2M-ós Sony. A járatása során, ami több napos volt, egy párszor azért volt ki-be kapcsolva. Pár éve azért már használok fülest, de semmilyen problémám nem volt velük, amitől elbizonytalanodtam volna. A mostani hibrid, amit megint megköszönök Neked, a kapcsolgatáskor csak felerősödik, meg elhalkul. Nincs miért variálni vele. A másik nálam egy plusz áramkör esetén a tápja. Ha az ember komolyan veszi a dolgot, akkor az erősítő(k) tápjára, tápjaira nem köt más dolgokat. Mivel nekem az EVAmp-ba be van építve a DAC, így 7db trafó van benne. Nem szívesen raknék bele nyolcadikat.
Ami a kapható nagy teljesítményű készülékeket illeti, üzemzavar nélkül is hazatudnák vágni az említett Sony-t, mivel rövid a membránbekötése, és így érzékeny a meghajtásra.
Azért persze megemlíteném, hogy a nem megfelelő kivitelezés esetén előfordulhatnak pillanatnyi gerjedések is azért,mert a feszültségemelkedésnél kialakulhatnak lengések az áramkörben. Ebben az esetben én nem védelmekkel operálnék, hanem törekednék a jó kivitelezésre.
(#) mek-elek válasza mek-elek hozzászólására (») Vas, 19:32 1 /
 
Öregszem!
Az a 7, csak 5db trafó...
(#) mek-elek válasza mek-elek hozzászólására (») 13:43 2 /
 
Talán segíthetek vele, ha valakinek nem jött volna elő.
Ha az ember épít egy erősítőt, az feltehetőleg egy saját terv része. Ha viszont a cél a jobban szóljon, akkor nem árt rendszerben gondolkodni. Vagyis ne az erősítő legyen a leggyengébb rendszerelem. Innentől kétfelé... Műszaki tartalom, és gazdasági háttér. Mert ez sem elhanyagolható az eredmény tekintetében. Vegyük, akár esetemben is, hogyan tovább. Nekem komoly tényező a korom is, vagyis mennyi időm van még a zenehallgatásra. Akinél ilyen tényező nincs, annak marad a gazdasági keret a továbbiakra. De mért is? Hát azért, mert az adott rendszer minden eleme költséges dolog. Nem csak az alkatrészek minőségének van komoly ára, hanem a jó minőségű hanganyagnak is. Mint már írtam, ha az ember lehetőségeihez képest jónak tartja a rendszerét, akkor szembesülhet azzal a ténnyel, hogy az analóg műsoranyagban rejlik a jobb hangzás akár a hallható tér, akár a hanghelyek leképezéséről van szó. Nos most maradnék a műsoranyagnál... A jó LP-kért jó pénzt kell fizetni.
Lehetne mondani: Ezzel kellene kezdeni, ha valakinek nincs ilyen, mert különben honnan tudná, hogy hogy szól a füleserősítője. És talán így érthetőbb, hogy mire mennyit szerencsés költeni, ha rendszerben gondolkodunk.
Az erősítő műszaki tartalma is egy jó kérdés...
Ma, amikor szinte minden információ hozzáférhető az építéshez, nem gondolnám, hogy újat kellene kitalálni. Sokkal nagyobb lehetőség van a jobb hangzás elérésében a megépítés milyenségében. Persze az ilyesmi sem olcsó dolog, de a tapasztalataim szerint megtérül.
És innentől, mindenkinek lehetősége van választani a sok lehetőségből.
Jómagam (én is úgy olvastam róla), a földcsillagpont híve vagyok, azaz minden földelendő alkatrész egyedileg van valamelyik (első, hátsó) földcsillagpontba kötve. Földcsillagpont, a földelés mikéntje kihat az erősítő minden tulajdonságára. Véleményem szerint, a jó földcsillagpont milyenségét a puffer, pufferek minősége, és a kapacitásának nagysága határozza meg. És mivel a kondenzátorfajták képessége eltérő, így nem árt kiterjeszteni a földpont képességeit széles-sávúra. Én ezért szoktam dekadikus értékekkel kiegészíteni a pufferelkókat. Ezek a dolgok stabilabbá teszik az fejhallgató erősítő működését is.
Én nem vagyok a teliföld híve, mert úgy vélem, hogy a nagy földfelület zavarérzékeny lehet nagyobb frekvenciákon, és persze nem teljesül a földcsillagpontos elv sem. Ennek okát abban látom, hogy a "földfelület"-nek csak egy helyen van igazi földpontja, ahol rá van kötve a föld. Onnantól körkörös irányban a távolság nagyságával, mint nagyfrekis antenna viselkedik. Na most, ha erre itt ott rákötök egy alkatrészt, akkor azt nem mondanám stabill állapotnak, csak ohm-mérőre. Az meg nem hangfrekvencia harmonikusokkal. És persze, még ott van a panel anyaga is a maga vörösréz milyenségével.
Én azt tanácsolnám az igényes építőknek, hogy ne egy rajz felülmúlásában keressék a jobb hangzás lehetőségét, hanem mint említettem, az építési megoldásokban.
A hozzászólás módosítva: 13:45
(#) mateatek válasza mek-elek hozzászólására (») 19:37 / 3
 
Idézet:
„dekadikus értékekkel”


dekadikus
(#) tunerman válasza mek-elek hozzászólására (») 20:15 /
 
Idézet:
„Én ezért szoktam dekadikus értékekkel kiegészíteni a pufferelkókat.”


Érthetőbb lett volna ha a "dekád rendszerű bypass kondenzátor" elvet írod, ami azt jelenti, hogy a pufferkondenzátorra egy tízszer kisebb értékű párhuzamos kapacítást raksz.
De...ennek is van egy fejlettebb változata, amikor is a kisebb értékű bypass kondenzátor közel az alkatrészhez, esetleg a annak kivezetéseire van ráforrasztva.
TJ.
Következő: »»   157 / 157
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem