Azt szabad megtudni, hogy ebben a "high-end" erositoben a muveleti erositonek milyen tapfeszultseget szukseges adni? Szimpla v. dupla?

Természetesen jobb a dupla táp, nekem pl. +-16V.

Hogy mukodik az egesz erosito? A bemeneti fokozat dupla taprol, a kimeneti pedig szimplarol?

Mi van akkor ha valaki a bemeneti fokozatot is szimpla taprol akarja mukodtetni?

Nekem külön készülék a kettő. Hogy a végfokot könnyen tudjam cserélgetni. Természetesen mehet azonos tápról is, szerintem neked nem kell bemutatnom hogy hogyan kell szimpla tápról műveleti erősítőt tápolni...

Nem is magam miatt kerdezgetem hanem azert mert ha pl. egy kezdo akarja megepiteni ezt az erositot es a muveleti erositos bemeneti fokozatnak szimpla tapot ad akkor meg fog lepodni h. nem igazan mukodik majd az erositoje.

A lenyeg, hogy ha kozzeteszel egy erosito kapcsolast akkor kicsit tobb objektiv, muszaki info, es kevesebb szubjektiv tulajdonsag (high-end es hasonlo jelzok) leirasa kellene, hogy barki sikeresen utanepithesse.

Szerk.: Jut eszembe ... ha adott a szimmetrikus tapfeszultseg akkor a kimeneti fokozatnak is azt kellene adni es akkor a hangminoseget is befolyasolo kicsatolo kondi elhagyhato

Nem akarom elhagyni mert akkor mászkálni fog a kimenet dc-re, illetve akkor vissza kéne csatolni a műveleti erősítőre hogy beállítsa a kimeneti 0-t. Azt meg megint nem akarom, mert épp ez a lényeg, hogy ne legyen visszacsatolva. Nem igazán kezdőknek szánom a kapcsolásaimat, sokkal inkább olyanoknak akik JLH, DOZ, hiraga és hasonló erősítőket építenek.

kösz a rajzot de ehez nem kell a trafó hoz lágyindító kopanás gátló meg a hangszóró védő?

Helló. Találsz mindegyiket az oldalon.Ez egy lágyindító, ez pedig egy hangfalvédő. [/OFF]Van itt minden, csak keresni kell [OFF]

heló
és azok jók tutira?

Kimeneti fokozatnak ki lehetne probalni olyat ami a csatolt kepen lathato. Nincs kicsatolo kondi, nem kell atfogo negativ vcs., valszeg jobb is a linearitasa ennek a fokozatnak mint a sima emitterkovetonek es hostabil is.

Kezdj el nagybetűket, és írásjeleket használni!
Köszönjük.

Helló. A lágyindító biztosan jó, mert arról jöttek pozitív visszajelzések az oldalon. A koppanásgátlót is sokan használják, de annak van külön topic-ja. Ott megkérdezheted a véleményeket róla. (A koppanás gátlót tesztelni fogom nemsokára)

ok kösz szépen Ha jó a koppanás gátló akor írj.

Hmm..

A lágyindítót az Elektor-os publikáció és NYÁK terv alapján én is megépítettem,jól működik.
A C1 kondenzátor az eredeti leírásban X2-es,nem árt ilyet használni.

ok kösz

Elkezdtem az AEM600-as erősítőt építeni. Meg van most már hozzá minden (trafó még függőben), sőt a tápegységmodulokat már össze is raktam.
Számomra a védelem a tápegység panelre való, így a legkevesebb a huzalozás, ezért így a legcélszerűbb. (Szóba került itt is a védelem. Én eddig legalább 5 különböző félét használtam, de egyértelműen az IC-s és a KD Mester féle konstrukció a legjobb. Ez utóbbit bármekkora tápfeszre rá lehet kötni, nagyon egyszerű, érzékeny, és főleg rendkívül megbízható. Csak ajánlani tudom!)
A tápegység teljesen univerzális. Ezekkel a pufferekkel (4700µF/100V) és a 35A-es greatz-el pl. bármilyen magas feszültségigényű FET-es erősítőt ki tud szolgálni. Sőt ha a kondikat 1000µF/63V-ra cseréljük (ennek mérete azonos), akkor ideális megoldás Quadokhoz (az enyémben is éppen ilyen van).
Szerk. A védelem "nagy" tranyóját egy minimális lemezkével célszerű hűteni. A teszteket +-60V-ról végeztem, és kézmelegek hűtés nélkül. Számítás szerint, relétől függően 1-2W hőt próbál eldisszipálni.

Szia.
Mennyire ismered az erősítődnek a határait?
pl: BD911/912 párosból mekkora telyesítményt lehet kihozni?
És mekkora tápfeszültség az amit még elbír?
A kivitelezésnél majd ugy méretezek...
Csak ez érdekelne nagyon, mert szeretném én is megépíteni, ha egy bizonyos telyesítmény leadására képes.
Kösz a kapcsolást.
Üdv.

Helló. Az IC-s és "KD Mester" féle hangfalvédőket hol találom meg? Mert sajna nem találom. Tudnál adni egy-egy linket? Előre is köszönöm.

Az IC-s biztosan fenn van a hangfalvédős topicban, azt Vendelkirály "ápolgatta" régebben. A KD félében bizonytalan vagyok. A B5 erősítő témában biztosan fenn van, mert a B5-höz és a B8-hoz is komplett rajzokat raktam fel, aminek része a védelem is. Biztosan megtalálod. Ha mégse, akkor szólj, segítek.

Rendben, köszönöm, meglesz. Már tudom hol keressem.

Hali!

(Bocsi nem délután lett belőle.. )
Akkor lássuk a medvét, illetve az erősítőt.
Úgy gondoltam, hogy az lesz a célszerűbb, ha egy konkrét példán keresztül nézzük meg az alapokat, végül egy 200W-os 8-ohm-os erősítő mellet döntöttem.

Először határozzuk meg a kimenő feszültséget, illetve áramot.

Rt= 8 ohm
Pki= 200W
Ukieff.=négyzetgyök(R*P)=40V
Ikieff.=Ukieff/Rt=5A

Ebből a csúcsértékek:
Ukicsúcs=ukieff*négyzetgyök2=56,56V
Ukicsúcstól-csúcsig:113.12V
Ikicsúcs=7,07A

Meg kell határozni a végtranzisztorok disszipációs teljesítményét is. Arra oda kell figyelni, hogy a jel két félperiódusát külön tranzisztor(vagy tranzisztor csoportok) erősítik, így rájuk a veszteségi teljesítménynek csak a fele jut.
Az egy tranzisztorra/csoportra jutó veszteségi teljesítményt a

Pd=2*Pki/Pi^2 képlettel számolhatjuk ki, mely értéke itt:
Pd=400/9,87=40,528W

Ha az erősítőt ideális alkatrészekből készítenénk meg is lennénk mindennel:
A tápfeszültség értéke kb 114V, illetve 57V szimmetrikus táp esetén, a végtranzisztorokon átfolyó csúcsáram 7A, a max. disszipációs veszteség pedig kb. 41W egy-egy tranzisztoron.
Ilyenkor mondja azt az ember, hogy valami nem stimmel, mert a gyakorlatban egy ekkora erősítőt legalább 4db. 150W-os tranzisztorral épít nem egy-egy 40W-ossal.

Menjünk sorba:
-Sajnos az alkatrészeink nem ideálisak, sem az erősítő, sem a tápegység. A tápegységnek terhelés esetén csökken a feszültsége, az erősítőket nem lehet 100%-ig kivezérelni.
Csak példának okáért: Ha FET-es erősítőt építünk 7A-es áramhoz kb. 5V-os Ugs feszültség tartozik. Ha a feszültségerősítőt nem járatjuk magasabb tápról, vagy nem alkalmazunk más trükköt, ez a feszültség bent marad az erősítőben. Ezért és a táp feszültségesése miatt az +-56V helyett egy 200W-os 8 ohm-os erősítőt kb. +-65V-ról kell üzemeltetni, ami növeli a veszteségi teljesítményt.
-Egy ekkora erősítőnek jelentős nyugalmi áramot szoktak beállítani, tranzisztorpáronként akár 100mA-t is, ami szintén növeli a veszteségeket nem is kevéssel: Két tranzisztorpár páronként 100mA-s nyugalmi árammal kb.20-25W-al növeli az erősítő disszipációját.
-Ezenfelül még vannak egyéb veszteségek is, amik még a kivezérelhetőséget is csökkentik.
Például a végtranzisztorok emitter ellenállásai, amire több tranzisztor esetén szükség van az áramok kiegyenlítése miatt, a védelem jelét is innen vesszük le, és mivel helyi negatív visszacsatolás, a hangképre is jó hatással van. Ha két pár tranzisztor van, és az ellenállások értékei 0,47 ohm, akkor teljes kivezérlésnél ezeken közel 6W disszipálódik, és csúcsáramnál 1,66V esik rajtuk, ennyivel csökkentve a kivezérelhetőséget.

Most már el kellene lassan jutni odáig, hogy meghatározzuk milyen, és hány tranzisztor kell. A lényeg, hogy egyetlen alkatrészt sem illik a határon járatni,így a tranzisztorokat sem.
Ha a feszültséget +-65V-ra válasszuk(130V), illik a tranzisztort 10%-al nagyobb feszültségre méretezni. Áram tekintetében még nagyobb ráhagyással kell számolni, mert a határérték közelében nagyon romlanak a tranzisztor paraméterei, pl, az áramerősítési tényező. Kiszámoljuk a veszteségi disszipációt és tranzisztort választunk. Hogy hogyan? Az attól függ, hogy milyen az áramkörünk, hogy mennyire szeretnénk biztonságosnak az erősítőt, és persze a gazdaságosság is számít.

És itt döbben rá az emberke, hogy milyen keveset számít, hogy egy tranzisztor hány amperes és hány wattos.
Van viszont számunkra két fontos táblázat a katalógusban:
- Az egyik a tranzisztor disszipációját mutatja a hőmérséklet függvényében. Itt mutatkozik lényeges különbség a tokozás függvényében, míg a plasztik tokos(TOP3, TO264) tokozású tranzisztor csak 150 fokig terhelhető, addig a TO3-TO204 tokos tranzisztor 200 fokig. Egy 125W-os tranzisztor 50 fokon már csak 100W-ig terhelhető, ha nő a hőmérséklet, még jobban csökken a terhelhetősége.

-A másik igen lényeges táblázat a SOA(biztonságos működési tartomány). Azért írtam az előbb, hogy nem sokat számít, hogy egy tranzisztor hány amperes és hány wattos, mert ha megnézünk egy ilyen táblázatot, át kell értékelnünk a dolgokat.
Legyen példának a mindenki által ismert BD249C. Jól hangzik a 25A, de ha megnézzük a táblázatot feltűnik, hogy csak 5V-ig tudja a 25A-t. 25V-nál kb. 5A-t, 50V-nál már csak 1A tud(és döbbenetes a 100V-on elérhető 100mA-es adat is), és ez lényeges a felhasználás szempontjából.
Ha ezt a tranzisztort használjuk az előző erősítőben 60V-os tápfeszültség mellett, akkor ha a kimeneten 10V van, a tranzisztoron 50V esik, 1,25A mellett a disszipáció 62,5W. Minden érték a határadaton belül van, és a tranzisztor mégis tönkremegy(mehet) mert kívül vagyunk a SOA területen.
Ha végig számoljuk: mikor a kimenet 35V fölé nő, akkor kerülünk a SOA tartományon belülre.
Ha egy számmal nagyobb tranzisztort használunk(aminek a feszültségtűrése is megfelelő), pl. 2N3442-őt, ha szűken is, belül maradunk a SOA tartományon, de közel sem biztonságos az erősítő. Ha ugyanis a terhelés nem ohmos, márpedig nem az,-hacsak nem fűtőtestnek építünk erősítőt műterheléssel-, hanem induktív vagy kapacitív, akkor a tranzisztoron megnő a disszipáció is, és ismét kívül eshetünk a SOA területről.

Igen lényeges dolog, hogy rövidzárkor mit szeretnénk az erősítőtől.
Ha nincs benne védelem, csak a tranzisztorok nagymértékű túladagolásával van némi esély a túlélésre, de nagyteljesítményű erősítőnél erre nem igen érdemes számítani.
Ha egyszerű nem visszahajló karakterisztikájú védelmet teszünk az erősítőre, jelen példánknál a kimeneti csúcsáram 7A, minimum 8A-re állíthatjuk az áramgenerátoros üzemmódot. Zárlatkor a teljes tápfeszültség a tranzisztorokon marad(levonva a veszteségeket: tápegység feszültség csökkenés, emitter ellenállásokon eső feszültség), és 8A folyik át rajtuk. Ha maradunk a 2N3442-nél, a SOA táblázatban 60V-hoz 2A tartozik. HA DC SOA-ra tervezzük az erősítőt(illetve ha labortápot tervezünk, ott is hasonló az eset, sőtt ott tényleg DC van) biztonságosan 5db(szűken 4) tranzisztor kell a túléléshez.
Ha nagyobb tranzisztort használunk jobb a helyzet, MJ15003-ból 60V-ra 3db. is elég, mert nála a 60V-hoz 3A tartozik, illetve ha bízunk a tápfeszültség esésben 50V-nál már 5A az érték, két tranzisztor is elég lehet.

Ha nem szeretnénk ilyen tranzisztor temetőt, trükközni kell. Ilyen pl. a G- vagy H osztályú erősítő építése, illetve mivel az erősítő rövidzárkor van kitéve a legnagyobb terhelésnek, megfelelő visszahajló karakterisztikájú védelmet kell bele építeni, ami megóvja a végtranzisztorokat.

Még két kép ami nem fért.

Maga a kéttranyós végfok feszültséget nem erősít, csak áramot, ezért azt hiába csinálod meg bármekkora tranyókkal, bármekkora tápfeszre, az előfok fogja meghatározni hogy mekkora lesz a kimenő teljesítményed. Mezei műveleti erősítővel és darlington tranyókkal kb. 15-20W/4 ohm. Ha ennél több kell akkor szerintem más kapcsolást keress.

Értem.
Nem is gondoltam műverősítő nélkül használni...
És akkor BD911/912 vel mekkora feszültségig tudok elmenni, hogy meglegyen ez a maximális 15-20W?

kb. 40V kell ehhez a teljesítményhez, némi tartalékkal.
Nyilván lehet nagyobb is a tápfesz, de nem lesz több a kimenő. A műveleti erősítőnek pedig természetesen dupla táp +-17V.

Megnéztem nincs itthon 1N4148 as diódám 1 sem...
Lehet valami mással helyettesíteni, mert nem szeretnék 40km re elutazni a legközelebbi alkatrészboltba 2db dióda végett...
Most így kapásból ezeket találtam itthon: 1N5408, 1N4007, UF5404 és van még néhány a tiédhez hasonló(színre), ezek is újak csak nem lehet leolvasni mit ír rajtuk és külömbözőek is lehetnek... Ezen kívül pár zéner(titi nem nyerő) és több használt régi... Van amin gyárilag nem is ír semmit csak egy zöld vagy fekete csík van rajta.
Ötlet?

Le vagyok nyűgözve. El sem tudod hinni mennyire sokat segítettél és konkrétan csak a kérdéseimre válaszoltál. Be fogom rámáztatni ezt a leírást. Nem tudom, hogy lehet de én egy "zsák pontot" adnék ezért a leírásért.
Utólag valahogy a diszipációs táblázatot felfogtam de a SOA még mindig magas volt. Még egy utolsó kérdésem lenne ezzel kapcsolatban. Akkor most ha nekem szimmetrikus +-65V van akkor a tranzisztornál a 65V értéket kell szem előtt tartsam vagy a 130V-ot?
Köszönök szépen mindent

Próbáld meg 4007-essel. A két bázis közt kb. 1,2V-ot kell hogy ejtsen a két dióda. Majd mérd meg.

Szia.Na ez sem az olcsó kategóriás erősítőd lesz akkor.
Nekem is megvan a terved amit egy kockás papíron küldtél.Télen megcsinálom én is addigra neked úgyis készen lesz .Egyébként nem írtad,hogy most a PMA-202 hangja,hogy tetszik?Nálam most mondhatjuk "A osztályban" megy 500mA nyugalmival,simán bírja és meggyőző a hangja igaz hűteni kell rendesen.

Udv,

Ugyan nem engem kerdeztel, de azert valaszolok


Ha a maximum kollektor-emitter (CE) feszultsegre gondolsz mint tranzisztor parameterre akkor a 130V-al kell szamolnod ugyanis a mukodes soran elofordulhat az az eset, hogy egy vegtranzisztoron (CE labak kozott) majdnem a teljes tapfeszultseg megjelenik. A tranzisztorok egyik laba mindig fix tapfeszultsegen van a masik labuk altalaban kozos ami a kimeneti pont is. Elofordulhat az az eset, hogy a kimeneten (a kozos ponton) az egyik tapfeszultseg (pontosabban attol valamivel kisebb feszultseg) mukodes kozben megjelenik. Ekkor a lezart tranzisztorra szinte majdnem a teljes tapfeszultseg rakerulhet. Ezert kell a teljes tapfeszultseggel szamolni.