Szia!

Nem őrültem meg, nem akarok önkényesen közterületre kábelt fektetni
A kerítéstől (abban van a mérő) a házig kell megcsinálnom.
Nem okoz gondot, csak gondoltam, ha már egyszer csinálom, akkor betartom a szabályokat...
Szóval, bővebben?

A saját portádon úgy fekteted ahogy akarod, ott max te fogod elvágni, ha nem a megfelelő mélységben fekteted. A fagyhatárt illik betartani.

Értem, köszönöm.

70 cm mélyen, ajánlott homokágyba fektetni (alatta felette 10 cm) 40 cm mélységben kábeljelző szalag. Keresztezésnél (víz, gáz, szennyvíz) védőcső, a keresztezésen 1 métert túlnyúlva a két oldalon.

Sziasztok!
Ez így ebben a formában nem teljesen igaz. Nem árt ha a köpeny is elviseli a földet, ugyanis nem csak a vízzel, nedvességgel kell megküzdenie a szigetelésnek, hanem a föld savasságával, ásóval és gyökérrel is. Én is igyekeztem megóvni a saját kábeleimet. A symalen cső +kábel jó megoldás volt, de a gégecső+MBCu már nem. Én magam vágtam el ásóval - sajnos a kábelt egyszerűen azért mert évek alatt az ember felejt. A FI relé védett ugyan, de az áramkör tönkrement. Mechanikai védelem is kell - Ott ahol páncélozott földkábelt fektettem - mélyre 1m alá-, homokágyba, fedtéglával, csőbe - ott nem volt soha gond, sőt a cső miatt áthúzható maradt.

Akkor kérd el Rockersráctól a megmaradt narancssárga "Vigyázz erősáram!" (vagy valami hasonló, de hogy sárga az biztos) jelölőt (én hiába kértem vissza, de Neked talán odaadja).
Tehát jó mélyre elásni, nem ahogyan a "szakik" mondják hogy "a kakas ne kaparja ki, de a harangszót azért meghallja"
Homokágyba fektetés talán nem mindig kell (bár javasolt!). Ha magadnak csinálod akkor fagyhatár alá, homokba, rá is homok, rá tégla (nem hiába van olyan hogy "kábel tégla"), rá föld, rá jelölő szalag (és akkor még a köldököd messze a föld alatt van!).
Ha nem közterület, azért ha nem is geodéta, de legalább jó rajz kell. Tudod, amit az unokák is...
Azt gondolom tudod, hogy nem "toronyiránt" ásunk, hanem "szögletesen"...

Mindenkinek köszönöm a hozzászólásokat.
A terv: 25-ös symalen cső, 3X6mm2 MT egy méter mélyre, természetesen nem toronyiránt.
Illetve a gázcsőnél akkor egy kétméteres 110-es PVC lefolyócsőbe belehúzom az egész miskulanciát, ily már akkor hülyebiztos lesz!
Természetesen a halálos ágyamon átadom majd a fiamnak a térképet, hogy hol is meg a ház betápja a kertben
Homok nem kell, mert minden tiszta homok a környéken... mikor az építkezést kezdtük a statikus javaslatára a markoló lement maximális mélységre (4méter) és ott is csak tiszta homok volt...
Közben eszembe jutott még valami; be szeretném kötni a földelésbe a vasbetonhálót, a réz gázcsövet, illetve akarok venni fém közdarabot a fürdőkád lefolyójához, a kérdés az lenne, hogy jól tudom, hogy ezek csak egy ponton lehetnek összekötve?
Ha a közösítés pillanatnyilag az óránál van a kerítésnél, mert oda vertem le a földszondát (nem szívesen húznám ki három méter mélyről) mitévő legyek? Húzzak vissza odáig egy kábelt, vagy ráköthetem a házba érkező kábel földjére? Végül is az a lényeg, közös potenciálra hozzuk, nem?
Üdv:
Endre

Igen az EPH csomópont 1 helyen van és nagyon fontos a megfelelő keresztmetszet is. Ha lehet a vasszerkezet szerelést a védőföld szereléssel csak ésszel kezeld együtt. Tehát ha pld kád védőföldet viszel - azt önálló zöldsárga vezetővel tedd - az EPH csomóponttól. Ne a betonvashálóval kösd össze. Ha az óránál van a ház EPH csomópontja, akkor semmi vész - öteres (három fázisnál), vagy 3 ere (egy fázisnál) vezetéket viszel tovább a házig és még véletlenül se kötögeted össze semmiféle a földből kilógó vasdarabbal. Általános szabály, hogy ha már megvan a védőföld vezetőd, akkor mindig az előző ponton van az EPH csomópont, de csak 1 helyen. A végén soha. Tehát kvázi fa-szerkezetet kell követni a törzstől indulóan.
__
|____________
|______
|______

Ne MT legyen, nem fogja bírni, el fog öregedni. A földbe (még ha csőbe húzod is, ami szerintem fölösleges) vagy NYY 3x6 vagy NAYY 3x10. Ha nagyon félsz attól, hogy megsérted, akkor páncélozott. A homok arra is jó, hogy a véletlenül odaesett kövektől is védi a kábelt. Elég kellemetlen, ha véletlenül egy kő megnyomja, és vizes időben jönnek a meglepetések. Az alu kicsit olcsóbb, földben teljesen jó.

A gázcső ( KPE-cső ) önmagában is kellő védelmet ad ( szerintem ).
Nincs akadálya annak, hogy az alap fémszerkezete is földelés legyen.
Azt viszont az elején tisztázni kell a nulla hol ágazik el a védelemtől. Ez FI relé beépítésénél fog sokat számítani. Mert az FI relén keresztül kell vezetni a nullát is. De a földelés és nulla "összekötése" az FI relé után, már hibaáramot fog kelteni.
Ha a mérődobozban van a nulla és védelem elágazása ( Ez lenne az optimális szerintem, mivel már eleve ide van telepítve egy földelő szonda. S negogy kiszedd! Jó helyen van az már ott! ), ezután ez a két vezeték már nem közösíthető, nem köthető össze egymással.
A védőföldelés nyomvonalát nem kell csillag-pontosítani. De ha megoldható kialakítása jelenős többletköltség nélkül akkor persze lehet alkalmazni.

Van egy kis félreértés. Azokat, amiket be kell kötni, azokat külön-külön be kell kötni. Tehát a kádat is, és a vasbeton szerkezetet is, és nem lehet azt mondani, hogy a kádat a vasbeton szerkezethez kötöm, az majd úgyis össze lesz kötve, stb. Erre mondhatnánk, hogy fa struktúra. Azonban azt senki nem tiltja meg, hogy ráadásként a kád és a vasbeton szerkezet akár véletlenül, akár szándékosan össze legyen kötve...


Általában nem egészséges keverni a védőföld, védővezető és egyenpotenciálra hozó vezető fogalmakat, de ezt már nem (csak) neked írom.

Teljesen eggyet értek veletek! az iskolában úgy tanultam mindent külön vezetékkel kell csinálni! a gyakorlatban persze teljesen más van! a legtöbb esetben a tartószerkezeteket is védöveztöként használják! Villámvédelem,EPH,védöföld...valójában mind ugyanaz! Mindig ismerni kell a körülményeket! Pl kádakat nem fogok sorba kötni soha sem! De Pl mondjuka a napelem modulokat nem fogom egyenként védövel,földel meg EPH val összekötni! A sok esetben a tartószerkezet kap egy földet és annyi! Mindig figyelembe kell venni egy esetleges szerelést,tehát a védövel ellátott egység kivételét a rendszerböl! sokszor használok írásos jelölést hogy tudják ha kiveszik valahonnan lemarad a föld....igen tudom ez nem szabályos...mindig mérlegelni kell! Gyakorlat és elmélet mindig más,plusz idö és pénz! Na ezek között dolgozunk mi villanyszerelök! Ez egy jó téma remélem lessz még hozzászólás!

Hajráááá

Köszönöm Mindenkinek!

Szerintem az EPH vezető folytonosságát felfűzés esetén úgy lehet garantálni ,hogy egy saruba kötöd be a bejövő,továbbmenő vezetéket.Így a berendezés,keret kivétele nem okozhat szakadást.Úgy tudom bizonyos méretű fémtárgyakat lehet EPH vezetőnek használni ,ha megfelelő módon csatlakozol rá. (pl a napelem moduloknál lehet elég csak a kerethez leföldelni őket darabonként (vezetékkel és nem a felfogató csavarral).
A másik ami eszembe jutott ,az előző hsz-miatt
Ami aggályos számomra ,ha így egy fizikailag nagy méretű - felületű -hurkot alkotunk ,az hogyan viselkedik pl villámláskor.

A napelem táblák tartószerkezetét bekötöd az EPH-ba a megfelelő keresztmetszetű dróttal. A napelemek rögzítő csavarjai alá teszel fogazott alátétet és úgy csavarozod a kerethez. Ez megfelelő védelmet nyújt.

Ez szerintem is igaz.No de a szabályok...-szerkezeti csavar nem lehet vezető... Bár lehet rosszul emlékszem.

Az EPH-n gondolkodva rákerestem és tessék : Bővebben: Link

A napelemek milyen ÉV osztályba tartoznak?

Ne a csavar legyen az EPH összekötő. Én kábelsaruval kötném az egyik végét az anya alá a másik végét meg a kollektoron kialakított kapocsba.

Üdv Mindenkinek!

Tegnapi nap folyamán az anyósomat megrázta az áram. Elmondása szerint csak szét akarta húzni a hosszabbítót. (bal kezével lefogta, jobbal húzta volna, ha nem rázott volna...) A hosszabbítóba egy sima lámpa volt dugva. Átnéztem mindent, mind két vezetéket, hosszabbítót, dugvillát, vezetéket oda vissza, de semmi baja egyiknek sem! Biztonság kedvéért kicseréltem a hosszabbítót, és a lámpa vezetékét is! De érdekelne, hogy ez mi volt. Tud valaki segíteni, hogy ez mitől lehetett, mit kell ilyenkor megnézni, mérni, vagy ilyenek? Előre is köszönöm!

Nem volt nedves? Esetleg egy képet is feltehetnél a technikáról, hátha látnánk valamit.

Földelt dugvillán nem markolt rá véletlenül a földelésre? Ott ha gond van a védővezetővel, vagy földelt elosztó van nem földelt aljzatba dugva, amin van más eszköz is, rázhat.

Sajnálatos dolog.

Viccet félretéve: több infó kell a körülményekről.

Hosszabbító védőérintkezős? Dugó védőérintkezős? Vezetékek védővezetősek? Hogy még egy pár kérdés legyen a távdiagnosztikához.

EPH vezető nem lehet más, csak e célra használatos vezető.
Az MSZ 172 idejében volt EPH gerincvezető, és erre voltak felfűzve EPH leágazó vezetőn át a vasak (bizonyos vasak), és abban az előírásban az
- EPH gerincvezető lehetett vízcső is, és az
- EPH leágazó vezető lehetett fémszerkezet

Ami a hurkot illeti, a probléma fennáll, és magas épületekben, ahol fent a védővezetőt újra hozzá kell kötni a házi fémtárgyhoz, ott is fennáll.

Ez mind rendben van, de a napelem "rendszer" az összeszerelést követően egy közös egységként kezelendő, mivel az egyes részeit üzemszerűen nem lehet kiiktatni a rendszerből. Ezért a fogazott alátétes megoldás teljesen jó. Az egészet meg a keretnél beköti.

PL: Ha OBO vagy bármilyen más "normális" fém kábelcsatornát szerelsz nagy távolságra akkor ott is az egyes csatornákat áthidalod zöldsárgával?
Nemhinném, mert ott is a szerkezeti összekötő csavarok, ha eredetit használsz, csinálják az EPH-t.

Be is lehet zöldsárgítani 40-50 napelemtáblát, csak baromian ronda lesz.

Segítséget szeretnék kérni. 3X32 A -em van.
VAn egy 11kW-os villanymotorom, aminek a csatlakozója 5 pólusú csatlakozó, 32A-es. A motrot csillag delta átkapcsolásban indítanám, az átkapcsoló a motor mellett a gépben megvan.
A motor számára szerelnék fel egy 5 pólusú aljzatot a falra. Viszont a villanyórámnál a földelő vezető és a nulla vezető össze vannak kötve. Az aljzatba be kellene kötni a három fázist- nullát-és védőföldet. nekem pedig a nulla és a védőföld a villanyóránál közösítva vannak, így az 5 helyett négy vezetékem van. A házban eddig a 3 fázisú aljzatok 4 érintkezősek, de most az 5 érintkezős aljzatot is be kell kötni, és csak 4 vezetékem van. Ha valaki segítene, hogy hogyan tudom bekötni hogy a motor csillag-deltában induljon megköszönném. HA esetleg "laikusnak" de nem hülyének is elmondaná valaki hogy miért kötötték össze a nullát a földelk az óránál, miért jó, vagy rossz stb...
Köszönöm.

Még nem láttam napelemes rendszert közelről de én tennék rá külön összekötőt ha lehet.

Hello!
- A betáp transzformátoroknál, a a transzformátor csillagpontját, (ami egyben a nulla vezető is) földelik. Így a fázisvezetékek a földpotenciálhoz képest feszültség alatt vannak. Így ezek érintése életveszélyes. Ezért a fém burkolatú készülékek számára védőföldelést alakítanak ki.
- Egy védőföldnek életvédelmi szerepe van. Azért alkalmazzák, hogy a gép meghibásodása esetén, a burkolata ne kerülhessen feszültség alá.
- A burkolat maximális feszültségét úgy állapították meg a földpotenciájához képest (amin állsz), hogy annak érintése ne okozhasson halálos áramütést.
- Tehát ha test zárlat van, a burkolat feszültsége nem emelkedhet a kritikus feszültségszint fölé. Ez egy megfelelő kis ellenállású földelést kíván, amin a biztosító kioldási áramán még nem jön létre ez a veszélyes feszültség.
- Tehát a fogyasztói leágazás mellett, ki kellett alakítani a földelést. De mivel a fogyasztók teljesítménye idővel sokat emelkedett, már nem lehetett ilyen minőségű-ellenállású földelést alkalmazni. (Rendszeres ellenőrzése sem megoldott)
- Ennek kiküszöbölésére találták ki a nullázott védelmet. Vagy is a betáplálási ponton a földelést összekötik a nulla vezetővel, és ettől a ponttól kezdődően ez már egy külön hálózat. ("N" nulla és "PE" földelő. Kötéspont előtt e közös vezetőt még "PEN" vezetőnek becézik.)
- Hogy a kiterjedt hálózaton a nulla vezető potenciálja ne tudjon felemelkedni a földpotenciáljához képest, az oszlopokon a szolgáltató ciklikusan földeli a nullvezetőt. (És igen remélem időszakosan jóságát ellenőrzi is.)
- Ezt a két hálózatot az egyetlen összekötési ponton kívül közösíteni nem szabad, így nem úszod meg, a vezeték behúzását az öt pólusú aljzathoz.
- Egy villanymotornak alapból nincs szüksége nulla vezetőre, így a négypólusú aljzatban csak a három fázis és a védőföld volt bekötve. De ezt a csatlakozót, csak 400V-os készülékhez lehetett használni. A 230V-os készülékhez, mindenképpen szükséges a nulla vezető is. Ma már tulajdonképpen csak az ötpólusú aljzat szabványos (legalább is tudomásom szerint.)
- A kritériuma a helyesen kialakított védőföld hálózatnak, hogy azon üzemszerűen nem folyhat áram, valamint nem láncolható. Ésszerű indoka a szabálynak, hogy a nem terhelt vezeték kötésbiztonsága sokkal nagyobb. Valamint egy készülék kiiktatása esetén nem bomlik meg a hálózat ha nincs láncolva.
- Tekintve, hogy Nálad e két szabály nem érvényesíthető, (ha a földelésből alakítanád ki a nullvezetőt, vagy fordítva) szükséges egy plusz vezeték kihúzása.
Kicsit hosszú lett, de remélem az egyszerű fogalmazással érthető a dolog.
üdv! proli007

Bocs, de kérdeznék még. laikusként, és elnézést ha hülyeséget.
A villanyórám túloldalán van egy 4 pólusú 3 fázisú aljzat. ezt szeretném lecserélni 5 pólusúra. Tehát van 3 fázisom, egy védőföldem. HA be akarom kötni az 5 pólusú aljzatot, bekötöm a 3 fázist, az eddigi védőföldet, és nullát honnan veszek? A villanyóránál lévő kötéstől ahol össze vannak kötve a nulla és védőföld vezetékek, kihúzok egyet? A közös nulla-föld kötéstől kell 2 vezetéket kihúzni, az egyik legyen zöld-sárga, a másik kék.

Bocs ha nem értem.

A villanyórámnál közösítva van a védőföld éa a nulla. A lakásba az egyfázisú fogyasztókhoz 3 vezeték megy, 1 fázis, 1 nulla, és 1 védőföld. Réköthetem erre a védőföldre ia az 5 pólusú aljzatom?

Mégegyszer bocs ha hülyeségeket kérdezek