Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kábeli zűrzavar, avagy a drótok, alkatrészek hatása a hangra
Témaindító: highand, idő: Aug 12, 2009
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Mivel a villanyóra példád, már csodamentesítve lett, ezért a másik az enyém:
Idézet: „ a lézerfény az ugye nem elektromágneses sugárzás (?)” Ha a lézerfény, mint elektromágneses sugárzás befolyásolná a lejátszást, akkor nagy bajban vagyunk, mert kívülről sokkal nagyobb dózist kap minden, beleértve az összes milliós audiofil highend kábelt is... Vagy betonbunker, tök sötétben zenehallgatás! Az az igazi! Gyorsan gyártok is egy HighEnd villanykapcsolót, ami off állásban, elektromágneses sugárzásmentesíti az eszközöket, a látható, és azon túli tartományban! Mecsoda BIZNISZ! Pityu
Egyébként a lézerfény, mint minden fény elektromágnese sugárzás, és csak azért látjuk, (már ha látjuk) mert erre s hullámhosszra (frekvenciára) készültek a receptoraink.
De egy napfény sugárzás sokkal szélesebb spektrumú, és sokkal intenzívebb elektromágneses sugárzás. Ha befolyással lenne a CD tartalmára, napra sem lenne szabad vinni a lemezeket. A hozzászólás módosítva: Okt 10, 2013
Szabad a napra vinni, de utána a nálam kapható napmentesítő készülékben regenerálni kell. Így néz ki a kísérleti változat. Ez már a sorozat gyártott termék. Nagy színválasztékban, most csak 100000Ft/db.
Sőt bunkert sem kell építeni, mert Kocsordon épült már egy jó kis bunker. Tudod Árpád a jómunkásember építette.
Munkahelyen egyszer volt alkalmam egy teljesen vaktesztet végrehajtani (teljesen játékosan abszolút tét nélkül ) eléggé jó fülű emberkékkel. Sajna az átkapcsolásokat én végeztem és volt némi szünet az átváltásnál. Már nem tudom mi volt amit beiktattam, de abban megegyezett a véleményük, hogy jelentős változást okoz a hang minőségében (és ez műszakilag indokolt is volt) . A teszt abból állt, hol egyik hol másik változatot iktattam a jel útjába. Volt mikor tréfás kedvemben a változtatás helyett ugyan azt tettem vissza. Erősen bizonygatták, hogy mennyit változott pedig ugyanaz került vissza. (igaz mindez csak "tesla" szintű cuccon gagyi autórádió hangfalon) Ebből számomra a pszihé mint befolyásoló tényező igencsak győztesen került ki.
Ez is megközelítés de itt egy alternatíva:
Ha... Idézet: „minimális, kimutathatatlan mennyiségű vaspor kerül a CD-k anyagába,” ...amit egy érzékeny félmillás műszerrel kimutathatatlan, akkor egy gagyi lézer optika hogy is zavarodna meg tőle? És igen, egy 200 ezres hájend lejátszóban is egy sima kb 3-4 ezer forintos "kínai" optika van. De ha netán a 10 ezer forintos minőségi van, akkor sem üti meg a félmillás magnetométer érzékenységét. Ugye, hogy ugye?
Mindamellett, hogy nagyon én sem hiszek benne (bár nem tartom kizártnak ezeket a hatásokat, jelenlegi tudományos és technikai tudásom hiányosságai alapján), és pénzem sincs rá, vicces ahogy egymás vállát veregetve bizonygatjátok, hogy nincs bizonyítva, nem lehet hallani, nem ezt tanították, stb., tehát nincs és nem is lehet.
A vaktesztnek azért nincs értelme, mert közben eltelik egy kis idő és minden változik, te is és az anyag is, a világ és az univerzum is.
Igazi HiEnd hálózati kábel nélkül mit sem ér az élet! Azért egyszer kíváncsi lennék egy ilyen rendszerre...egy másik, nem ide tartozó fórumon a kétkedésemre kaptam már egy felvetést erre...
Ja, egyébként vagy a fülem romlik, vagy az otthoni lánc gyengül, vagy a rádiók egyre pocsékabb hangúak... A hozzászólás módosítva: Okt 10, 2013
Na ez az igazi baromság high-end hálózati kábel.
Csoda, hogy hájend villanyt nem lehet kérni a eon-tól xD
Demagnetizáló, és a biztosíték ki ne maradjon...
Idézet: „Csoda, hogy hájend villanyt nem lehet kérni a eon-tól xD” Na, ezzel lehetne még szakítani! Új színfolt lenne a HiEnd állóvizén.
Azért az arany jobb elektromos vezető, mint a réz. Vagy nem? Valószínűleg saját erőmű van, nem a "zavaros" hálózatba dugják.
Vagy nem. A réz fajlagos ellenállása 0,017, az aranyé 0,024 Ohm*mm2/m. Viszont jobban csillog, (nem oxidálódik) sokkal lágyabb, huzalnak csak ötvözetét használják, aminek még nagyobb a fajlagos ellenállása. A réznél csak az ezüstnek kisebb a fajlagos ellenállása, de az is oxidálódik, ezért az sem szép.
A reagálás is érdekes, van köztük azért igen, de típusú is, és sorolja azt, amit a cikkben cáfoltak.
Igen, a hit, és a szubjektum ellen nincs mit tenni. Anno volt nekünk is olyan esetünk, ahol a bejelentő piros foltot látott a fekete fehér (Duna) TV jén, és a többi színt rendben látta. És nem lehetett vele mit kezdeni, újra, és újra bejelentette.
A sok buta itt is
"Van aki azt mondja, ő a Sokol-on is úgy hallja, mint más a millióson, mert a fejében úgy szól, ahogy kell." Ezekkel nincs miről beszélni... Egy közepes atléta közepes edzésmunkával megugorja a szintet. Országos bajnokságért már nem elég munka után edzeni. Világbajnoki szintért a bele lóg a tehetségesnek is. Nincs olyan, hogy néhány 10ezerből netovább jó hangú cuccod van. Még valami A hozzászólás módosítva: Okt 22, 2013
Én húszért - én nyertem...
Ezen estefele bejön a Petőfi is...Én hallom. Ha nem hiszed, sértésnek kell vegyem...
Ha ilyeneket csináltok - no arra befizetek. Michell emezjátszó, Ear Yoshino V12 végfok, Audience kábelek, ProAC hangfalak. Mana soundstage állványok. Azért túlzásokba nem kell esni. Van azért minőség is, színvonal is. Szemnek is szép, fülnek is. Ezeket sem a legyek hordták össze.
A hozzászólás módosítva: Okt 22, 2013
Engem nem kell meggyőzni...
Tudom, hogy vannak dolgok a S.L hangszórókon és az MZS hangszóró vezetékeken túl.
Valamit valamiért...
Egyébként elkértem/kaptam egy MV3 NDK csodát, EF86, ECC83, EL84.
Bizonyára torzít, ez tuti! Ős öreg darab. Meghallgattam. Kevesebb és nem olyan erős a magas szekciója. Idézem, amit másutt leírtam: Idézet: „Hanem. Ami ugyan abszolúte szubjektív és csak, mint élményről számolok be, minden egyéb magyarázat megengedett: Hallgattam monoba, illetve, pontosabban a sztereo egyik oldalát ezzel a kis "szutyokkal", aztán egy idő után, mivel ott volt kéznél, a másik oldalon meg a JLH (10W-os) is beindítottam. Tehát semmiféle mérés, frekimenet, ilyesmit ne vessetek a szememre, csak futó próba. Együtt is tudtam élvezni a zenét, az enyhe prosztata masszázst azért a csövi okozta a mélyekkel, nem ment olyan erővel rá a magasakra, de volt egy másik érdekes érzetem. Elkezdtem egyik oldalt le-másikat fel és viszont - a hangerőkkel. A JLH mintha csőböl jött volna a csövi meg szétterült. Érdekes volt, azt hiszem nem fogok csalódni, amikor majd egyszer (lehet véletlenül) összehozok egy jó csöves véget...” Szóval az öreg nagyobb térben érződött, mint a tranyós és nem volt nagyobb a hangereje, nem azért volt - szerintem. Torzítás, ennyi. Jobb volt hallgatni. A hozzászólás módosítva: Okt 22, 2013
Csak kiegészítésképpen... Anno a MÁV-nál kezdtem a pályafutásomat. Minden állomáson van utastájékoztató rendszer. Jellemzően 100V 100W-os tranzisztoros fiók erősítők voltak minden állomáson már, fém kübli hangszórókkal. Azonban Felsőgallán még 80W-os csöves erősítő+ régebbi gyártmányú, öblösebb hangszóró. Nagyon ütött a különbség. Mélyek, teljes szórásban a beszédhang... Akkor megfertőzött kicsit a csöves erősítők hangja, pedig a harmonikus torzításuk még sokkal magasabb volt, mint a mai modern csöves végfokoknál. Egyszerűen - emberközpontú volt.
Lehet, hogy az én látóköröm túl szűk, de a lemezjátszót, hogy lehet egy mondatban említeni a high-end-el?
Úgy, hogy a hányend nincs paraméterekhez kötve, nincs definiálva. Magyarán az a felvég, amire azt mondják.
Idézet: „Lehet, hogy az én látóköröm túl szűk, de a lemezjátszót, hogy lehet egy mondatban említeni a high-end-el?” A CD-t lehet? Olvasmány ITT!!!
Idézet: „a kábelek hangja alátámasztható fizikailag. Nem humbuk.” Akkor kérnék a hívők közül valakit, ennek a fizikai magyarázatát itt közérthetően leírná. Hogyan, miért, mit szűr pl. a tápkábel.
Azért ez nem teljesen így van... A Hi-Fi 20Hz-től 20kHz -ig lett definiálva. Ezt törte meg anno a könnyen reprodukálható Quad 405 a maga 150kHzes felső határfrekvenciájával. Aki már épített, tudja, miért kell a kimenetére az a bizonyos 100nF+ 10Ohm. Akár adó erősítőnek is lehet használni. Azaz ami sokkal professzionálisabb, és többet nyújt mint a Hi-Fi - az tartozik a High-End alá. Az alap felállás, hogy mindennél kerülni kell a szűk keresztmetszetet. Ezért vannak sokan a különböző kábel, tápkábel, etc. hívők. Ki - ki a maga lovát dícséri alapon, de nem teljesen alaptalanul. Akinek az MP3 is megfelel - az nem fogja ezt soha érteni. Ez hitvita, de nem "csak" hitvita. Ugyanúgy, ahogyan van különbség egy jó "A" osztályú erősítő, egy A-B osztályú tranzisztoros, vagy egy FET-es, csöves erősítő között. Mindegyiknek van szűk keresztmetszete. Vagy hangzásban, vagy torzításban, vagy teltségben. Ez viszont elég egzakt - mérhető. Az tény, hogy egy rendszerben minél kevesebb a szűk keresztmetszet - a vaktesztek ezeket egybehagzóan jobbnak is minősítik. Hogy kerül ide az LP lemezjátszó? Egyszerűen: analóg. Nem esik át digitális feldolgozáson - az ami. A régi mozifilmekre optikailag rögzített hangsáv azért veri dinamikában - de sajnos az a technológia már nem könnyedén elérhető, az LP még igen.
Szerintem halgass meg egy ezüst Kimberrel kábelezett rendszert vakteszten Olyan rendszeren, ahol a kábel hibája is már kijön. Én hallottam egy 50MFt-os rendszeren. Van különbség. Olyannyira, hogy már a 24 bites SACD felvételi hibái is zavarókká válnak. Nekem éppen azért nem tetszett az a rendszer, mert minden hiba könnyedén hallhatóvá vált. Olyanok, amiket azelőtt az ember meg sem hallott. Igaz - egy jó fejhallgatóval is elérhető ez az élmény - sokkal olcsóbban. Nekem van szerencsém birtokolni egy egyedi AKG Floatot (kísérleti darab volt) Az ugyanezt az érzést megadta. Hallgattam vele a TV-t és meghallottam a háttérben, hogy arrébb toltak egy létrát. Amit a TV hangszóróján - nem. Vagy Egy Bach DDD-s orgonaverseny CD-n azt, amikor felsóhajt a művész. Hát .... erre jó a High-End !
Az emberi hallás átlagfrekihatárai, illetve a 45 500-as sem hányend definíció.
A 45 500-asnál már a 40-12500Hz-es "csak" az átvitel, hisz akkoriban mikor a szabványt készítették, (60') ez még igen jónak számított. Mára ezt simán kiböki egy eszköz magából, sőt mivel könnyen nagyságrendekkel túlszárnyalhatóak a benne foglalt paraméterek, és nincs olyan általánosan elfogadott szabvány, ami magasabb minőségi szintet képviseltetne, erre találták ki a konyhai "felvég" jelzőt. De ezt bármire, bárki ráhúzhatja minden gond nélkül, ezért értéktelenedik egyre jobban ez a jelző is. HM fronton voltak próbálkozások, (THX, DD) de nem lett kvázi szabvány belőlük. Az LP-t szinte minden korszerű forrás veri dinamikában, hisz 60dB az nem egy nagy érték. Eljárkáltam ilyen hányendsókra magam is, de az 50millás rendszer nem igazán tudott annyit, mint amennyibe került, sőt! Az éven már nem megyek, mert nem látom (hallom) értelmét. Ezek a sók már a pénzről, és a hájpról, tömegnyomorról, kimagyarázásokról (kit mennyivel lehet levenni, miért nem hallod jónak, pedig de, csak) szólnak, nem a zenehallgatás öröméről. Az meg, hogy a dizájn eladja a termékeket mindennél fontosabb ebben a szekcióban. Ha még egy jó elmélettel, ismert nevű szakival is megtámogatod, arathatsz. Már írtam, nekem az ár-érték arányokkal van a bajom. Nem ad kétszer jobb hangot, egy tízszer többe kerülő cajg, és ez nagyon aránytalan. A tápvezeték szűrőként való alkalmazásának fizikájára azért tényleg kíváncsi lennék. A hozzászólás módosítva: Okt 23, 2013
De anyagias vagy ! Persze, hogy nem ad annyival jobb érzetet, mint amennyibe kerül. De... Egy Lamborgini annyival jobb, mint egy Jaguár? Vagy egy Ipad annyival többet tud, mint a kínai Ainol? Egy fittyfenét! De kit érdekel? Az embernek egy élete van. Ezek státusszimbólumokká váltak, mint egy ház, egy Yacht, esetleg egy menő autó - mi meg maximum irigykedünk - mert a lelkünk mélyén igenis tetszik az a design....
|
Bejelentkezés
Hirdetés |