Fórum témák
» Több friss téma |
Jogos reloop kérdése. Nos nyilván jogos a túlméretezés, és meg is tettem a szükséges lépéseket, de azért ezt a 35A értéket azért kicsit erősnek gondolom. Ma reggel végeztem kisérletet egy greatz-en, mert szereztem 25A-est, de furcsán kicsinek találom a méretét hát ráengedtem 18A-t folyamatosan egyetlen diódájára Nos meglepő, de bírta, persze hűtéssel, pedig azt gondoltam kinai hamisitvány. Azonban ekkora áramnál már olvadt a szigetelés is a vezetéken.
A 300W-os trafót nem én találtam ki, több helyen olvasható. A hozzászólás módosítva: Máj 28, 2017
Persze, hogy langyos 7-8A-től, el is szállna hűtés nélkül a 35A-es greatz is. Attól még nem folyik rajta 35A mert meleg.
Akkor most fütöteströl beszéltek vagy erösitöröl? Mert azért nem mindegy.
Természetesen nem követelmény a 35A folyamatos terhelhetőség, elsősorban azt példázza, hogy az egyenirányító ára milyen csekély mértékben növekszik az amperek függvényében. 15-20A is megteszi, ha annak a beszerezhetősége, vagy beépíthetősége előnyt élvez.
A kollégának az a gondja, hogy a diodák már NYÁK-ra vannak tervezve, igy olyan méretüt kell használnia ami odafér vagy drotoznia kell a külsö kockát.
Jelen fórumot látogató hobbiépítők többsége érzékeny a trafó árára, mivel manapság ez a legdrágább alkatrész. Vékony mezsgyén egyensúlyozva kell tanácsot adjunk, hogy a trafó leégésének a kockázatát a minimumra szorítsuk és a kollégák pénztárcáját is kíméljük.
A Quad405 mint írod is, 4Ω-on valóságos trafózabáló. Egész pontos értéket határozhatunk meg. A P=I2R képletből visszaszámolva (a gyökjel ASCII kódja nem ugrik be, hogy I-re fejezzem ki a képletet) 4Ω 100W árama 5A. Ha ezt ±50V-os táppal állítjuk elő, akkor a tápból felvett teljesítmény egészen pontosan 50V*5A = 250W (váltakozva teheli a pozitív és a negatív tápot, azért 1*50V). Ez akkor valósul meg, ha szinusz jelet bocsájtunk ki, közvetlenül a clippelés határán. A gyakorlati használat során a dinamika csúcsok mellett - bármely műsoranyagot tekintve - halkabb részek is vannak (lásd a mellékelt ábrát), sőt statisztikai alapon a műsorszámok közötti szünet is figyelembe veendő. A transzformátort ennek a hullámzó teljesítményigénynek az átlaga érdekli. Az átlagérték arányát a csúcshoz képest, az általam elérhető szakirodalom 40%-nak említik, amit magam is reális értéknek tartok. Akár erre is méretezhetnénk a transzformátorunkat, de nem tekinthetünk attól, hogy mindig akad felhasználó aki a clip határán túl is vezérli az erősítőt, az áramkorlát határáig tartó négyszögjeleket állítva elő. Ennek figyelembevételével alakult ki a Quad405-nél a csatornánkénti 150W transzformátor terhelhetőség követelménye, azaz a sztereó erősítőnél a 300W-os trafó.
Mit gondolsz miért van az erősítőkben bazi nagy hűtőborda? Az ott távozó hő mind veszteség. Az erősítők hatásfoka meg rendszerint csapnivaló. Van egy 10W-os A osztályúm. Nincs 50% a hatásfoka. Jó, ha 15%. A bordát nem lehet megfogni olyan forró. Gondolj bele, 20W-tal forrasztani lehet.
Azt senki sem vonta kétségbe, csak azt, hogy hogyan jutott arra a 40-45% veszteségre ( és nem A osztályu erösitöktöl van szo).
Szoval csak a számok érdekelnek és a metodus. A számok ugyanis azt mondják, hogy az erösitö tipusok hatásfoka: A osztály 50% AB osztály. 50-78,5% B osztály. 78,5% C osztály. 80-100% A hozzászólás módosítva: Máj 28, 2017
Hol látod leírva, hogy 35A folyik rajta? Nekem olyan volt a fiókban. Csak segítő szándékból osztottam meg veled ezt a tapasztalatomat.
Nem is kötekedésből írtam, csak arra utaltam, hogy például pár ampertől is melegszik egy idő után. Kösz a segítséget.
Egyébként nem értem, hogy most szereztem 15 és 25A-est, de ugyanakkora méretűek (2x2cm). Akkor az egyik mitől tud többet 10A-rel?
Vastagabb vagy nagyobb a chip meg a hozzávezetö kontaktusok. (Nem sok köze van a mechanikai méretekhez).
A hozzászólás módosítva: Máj 28, 2017
Érdekes a 6A-es diódából négyet egymás mellé rakok nagyobb mint ezek a kockák, mégis többet tudnak, de gondolom azért, mert hűthetőek.
Azok a diodák vastag köpenyben vannak, aminek meg kell tartania azt a 1,2mm vastag drotot, söt annak a hajlitgatását. Ha széttörsz egy ilyen diodát láthatod, hogy szinte semmi sem lesz benne a 2 elektroda között.
Kedves Mindannyian!
Nem akartam senkit a drágább megoldásra rávenni, tudom, hogy a hálózati transzformátor az erősítő egyik legdrágább eleme. De, ha követelményt is támasztunk a teljesítmény, megbízhatóság, élettartam tekintetében, akkor van pár alkatrész, amin nem szabad(?) lehet takarékoskodni. Egy félvezetős erősítőnél ez a (méretei miatt) toroid hálózati transzformátor, a drága szűrőkondenzátorok, a doboz, a hűtőbordák, vagy hűtőtorony, a végtranzisztorok és egyéb félvezetők párosítása. - Veszteségek: Veszteséges a hálózati transzformátor, minél kisebb teljesítményű, a veszteségei (arányosan, vagy aránytalanul) annál nagyobbak. Veszteséges az egyenirányító, ha 1A áram folyik rajta, akkor 0,7V esik a diódáin, de 10A-áram esetén már 1,5V esik a diódákon, amik az egyenirányítót alkotják, tehát itt már 3V-nyi veszteségünk is összejöhet, Graetz-híd esetén melegedés formájában, ami akár 30W-nyi(!) eldisszipálandó teljesítmény. Ezért is javaslom túlméretezni az egyenirányítót, nem csak a bekapcsolási áramlökéseket kell bírnia, ami a majdnem rövidzár-mértékű kondenzátorok jelentenek bekapcsoláskor, hanem a meleg üzemállapotban fellépő dinamikai csúcsokban is komoly áramot kell leadnia, lehetőleg minimális melegedés mellett. A melegedő diódákon egyre nő a (nyitó)feszültségesés mértéke, minél melegebb, annál jobban nő és az még jobban melegíti, akár a teljes zárlatba olvadásig is a diódá(ka)t - és akkor már a transzformátor is sülhet, hacsak nincs valamilyen védelem. A végfok hatásfoka, mint írtam kb. 50-65%-nyi lehet, de ez sok mindentől függ. A QUAD 405 elég jól melegszik fél-teljesítményen, ami kb. 55-65C-fokra melegíti a hűtőbordát, de ez normális jelenség, csak a hűtést ennek megfelelőn kell méretezni. Ha nagyon akar, valaki utánaszámolhat a hőveszteségnek, ami bizony lehet kb. 30-45% is a bemenő teljesítményből. Az a baj, hogy egyes mérnökök(gyártók) úgy adnak meg adatokat, hogy a maximális kivezérléshez, vagy nulla kivezérléshez tartoznak az adatok, amikkel Mi semmire nem megyünk. Mert nem derül, ki, hogy melegszik-e, vagy hogyan fog szólni két óra hajtás után, egyáltalán lehet-e hajtani, vagy csak vinnyogni fog. Üdv! Idézet: „A melegedő diódákon egyre nő a (nyitó)feszültségesés mértéke, minél melegebb, annál jobban nő és az még jobban melegíti,” Normál diódák nyitófeszültségének hőfok tényezője -2mV / °K. Szóval minél melegebb, annál kisebb a rajta eső feszültsége. Ld. pl. KBPC10xx 10A diódahíd adatlapján a "Forward characteristics" ábrája. Inkább a megengedett áram nagysága csökken a környezeti hőmérséklet emelkedésével. Ha a híd hűtőfelületének hőmérséklete 50 °C fok fölé emelkedik, a megengedett áramerősség csökken. Ha pl. 100 °C -t elérné, már csak a specifikált áram 50% -ával lehet csak terhelni. Ha két végfok 6 - 6 A áramot igényel, akkor összesen 12A. Adjunk hozzá még tartaléknak 3A -t, így 15A -rel számolhatunk. Ha egy nyári meleg napon a jól meghajtott erősítőben a híd hűtőbordájának hőmérséklete eléri a 75 °C -t, a KBPC15xx esetén már meghaladjuk a megengedett áramot (12.5A). Ilyen körülmények között a KBPC25xx már terhelhető a 15A -rel is. KBPC35xx
Függetlenül attól hogy a kolléga állításai mennyire fedik vagy sem a valóságot, illene figyelmesebben olvasni. Ezt írta:
Idézet: ami ugyan nem fedi a valóságot, mert ha 25 fokon nézzük akkor 1A-nél kereken 1V esik rajta 10A-nél pedig kb. 1,15V, mert a hangsúly ezen volt, vagyis az átfolyó áram függvényében emelkedő nyitófeszültségen, és nem a hőmérsékleten, aminek az emelkedésére csökken ugyan, de a helyzeten az sem sokat változtat ha éppen már 125 fokra melegedett, mert még ott is 1,1V esik rajta 10A átfolyó áram esetén.„Veszteséges az egyenirányító, ha 1A áram folyik rajta, akkor 0,7V esik a diódáin, de 10A-áram esetén már 1,5V esik a diódákon” Tehát azt próbálta érzékeltetni, hogy minél nagyobb áram folyik rajta, annál nagyobb lesz a nyitófeszültsége, ezzel együtt a vesztesége. Azt persze nem tudom mi köze van ennek az egésznek a Quad-hoz...
Igen, figyelmesebben kellene olvasni...
Idézet: „Függetlenül attól hogy a kolléga állításai mennyire fedik vagy sem a valóságot, illene figyelmesebben olvasni.” Vesd össze azzal, amit idéztem: Idézet: „Idézet: „A melegedő diódákon egyre nő a (nyitó)feszültségesés mértéke, minél melegebb, annál jobban nő és az még jobban melegíti,”” Erre a kijelentésre reagáltam... Az áram az idézetben és a válaszban sem jelenik meg. Csak a második részben, a terhelhetőségnél. A Gee Lee által idézet rész nem az én hozzászólásomból származik! Nem írtam semmit arról, hogy mekkora áramnál mekkora is a nyitófeszültség. Meghagytam másoknak, hiszen az sem ismert, hogy milyen gyártmányt és típust használ. Csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy van olyan hőmérséklet (a diódahíd tokján mért), aminél nem lehet a "névleges" árammal terhelni az alkatrészt. Hogy állításaim mennyire fedik a valóságot, arra voltak a linkek a a hozzászólásban. De a jobb érthetőségét kiteszem ide képben is.. A hozzászólás módosítva: Máj 29, 2017
Ezek a veszteség számitásaid még mindig sántitanak
Az általam berakott számok az erösitök matematikai veszteségeit jelentik. Az A osztályban ez aránylag egyszerü, hiszen a végfokon átfolyo áramot ugy kell beállitani, hogy a max amplitudo mindkét félhulláma torzitatlanul menjen ki. Azaz a nyugalmi áram a maximum fele. A B osztálynál már bonyolultabb a helyzet, mert a tranzisztorok csak fél-fél hullámot erösitenek közel a szaturácioig. Innen jön ki a 78,5 % hatásfok, ami mérhetö is. Azaz mindössze 21,5% veszik el az erösitön, és csak ez változik hövé. ( az erösitö alkatrészein). Természetesen lesz veszteség még a trafon meg a diodákon is, amit azonban nem igen lehet az erösitö veszteségéhez számolni. A B osztályu erösitö vesztesége növekedhet, ha növeljük a nyugalmi áramot. ( átmenet az AB osztályba).
Igazad van, de aki hobbizik, vegye tudomásul, hogy pénzbe kerül. Véleményem szerint erősítőt minimál projekt gyanánt fölösleges építeni. Itt se a kecske nem lakik jól, de a káposzta is eltűnik. Van 10 éve, hogy +-70V-ra Quadot fabrikáltam 40000 körül állt meg, de a trafó bontott volt. 2*2 ohmon is elvan rövidtávon. Itt meg egy nyüves graetz a vitatéma... Építsen kivezérlésjelzőt aki sajnálja a pénzt erősítőre.
Tisztelt Urak, azért egy otthoni, átlagos zenehallgatásra, néha egy kis hangoskodásra nem hiszem, hogy indokolt a bődületes túlméretezés, vagy a trafó elszaladt számítása. Nem PA célú végfokot készít az itt utánépítők zöme. A hídon persze értelmetlen spórolni, de a trafón miért ne lehetne. Reloop görbéje remekül mutatja ennek létjogosultságát, biztos vagyok benne, hogy egy 300 W-os trafó az idők végezte előtti napig ki fogja szolgálni ilyen használattal a sztereó Quadot különösebb izzadás nélkül. A PA használat persze gyökeresen más megközelítés.
Annak idején építettem erősítőt négy Urbános panellel, 2-2 hídba kötve. Ez egy 1000VA-es toroidot kapott. Puffernek 2x22000uF. Ha emlékeim nem csalnak, teljes kivezérléskor 1,5V-ot csökkent a tápfeszültség a nyugalmi állapothoz képest. Nem szobai felhasználásra készült, de lehet kissé izmosabbra sikerült a tápja mint a szükséges. Arra viszont biztosan emlékszem, hogy nekem nagyon tetszett a hangja. Nem fulladozott.
Valóban, némileg sántítanak az általam leírtak, de nem ez a lényeg, hanem a tapasztalatom azt mutatja, hogy amit írtam az inkább alakul úgy, mint ahogy az adatlapokon olvasható.
Melegedés hatására mindennek nő az átmeneti ellenállása és az növeli a veszteséget, akárhogy is cifrázzuk. Mindenki azt tesz, amit akar, a saját cuccával, Én a sajátmagam által megépített (2x100W-os) néhány QUAD-405-ös erősítővel tapasztaltakat írtam meg. Üdv!
De ezt könnyen le tudod mérni magad is. Fogj egy diódát, és tedd rá egy ellenállással sorba kötve valamekkora tápfeszültségre (330 Ohm, 12 V-ra például). Mérd a diódán a feszültséget. Közben a hajszárítóval kezdd el melegíteni. Látni fogod, hogy nem nő, hanem csökken a rajta eső feszültség.
Nekem szimplán van 2 modul, akkoriban egy 1000VA-es leválasztó trafót sikerült beszerezni, azt tekertem át, kapott 2*33000µF puffert, lágyindítót, mert C16 le-le ugrott. De 6db. 8 ohmos 15"-os méllyel elboldogul, még buli szinten is.
Véletlenül nem mértél terhelés közben tápfeszültséget? Én is azt vallom, egy jó erősítő alapja a jó tápegység. Azon nem szabad spórolni.
Azzal is egyet kell értsek, hogy aki otthon egy szobában hallgatja töredék teljesítménnyel, bőven elég a 400VA-es trafó.
Félre téve a különböző megalomán érveléseket, érdekes lehet a gyári készülék trafóját is vizsgálni. Ez egy színvonalas erősítő, ezért talán félretehetjük a "gyári a legspórolósabb" megközelítést. Az eredeti készülékben egy nem toroid rendszerű, viszonylag kicsi méretű, kb. 350 W-os transzformátor van -méretéből saccolt adat, mert pontosan nincs megadva sehol-.
Valószínűtlen, hogy értelme lenne ettől nagyobb teljesítményt beleherdálni ebbe. A lényegesen kisebb impedanciákat is elviselő QUAD606-ban is csak egy 630VA-es toroid van.
Ezt tudom és értem is.
Nem ez a lényeg, hanem a nagy bekacsolási áramlökést el kell viselnie, valamint az üzem közbeni melegedése sem lehet az egyenirányítónak zavaró mértékű, mert meghibásodása sok másodlagos kárt okozhat az erősítőben. Pláne túlzottan nagy kapacitású pufferelkók esetén. Mindössze erre akartam felhívni a figyelmet, hogy nem elég a 6-10A-es dióda(híd), hanem lényegesen nagyobb áramtűrésű kell. Üdv!
Nálam nincs értelme, mert a hálózat végén lakok. Még a villany is ritmusra cikázik... Akkoriban amúgy is egy multiméter volt a legkomolyabb műszer a ház körül.
Hát akkor nincs miről beszélni , ahogy esik a feszültséged úgy nő az áram erősséged. A lüktetés miatt rángatja a tápodat és ez emiatt mocskos módon fog melegedni. És a lüktető tranziens áramfelvételek előbb vagy utóbb ki fogják végezni a diódákat. Ja és a kicsi trafónak sem tesz jót a nagy kapacitás rángatja a végét. Quad 405 bármilyen kivitel a 100w os beszélünk MINIMUM 300W!!!!
|
Bejelentkezés
Hirdetés |