A folyamat eddigi lépéseit egyszer végigjárva nem tűnik vállalhatatlan feladatnak, de ha van mondjuk tíz forrásfájl, melyeket szerkesztünk is, akkor nem biztos, hogy van kitartásunk mindig begépelni ezeket az utasításokat. Pont ezért automatizálni fogjuk a lépéseket a Make segítségével. Ha elővesszük az AVR toolchain-es ábrát, azon nagyon jól látszik, hogy az adat hogyan "áramlik". Ezt az áramlást, vagy a másik végéről nézve függést kell leírnunk szövegesen a következő formában, egy fájlba téve:

Egy példa:
A végső kimenet, a hex fájl előállításához szükség van az elf fájlra, és a "avr-objcopy -j .text -j .data -O ihex prog.elf prog.hex" parancsot kell végrehajtanunk. Tehát az első lényegi bejegyzés így fog kinézni:

A makefile-ba kell tennünk egy belépési pontot, ahonnan elindul az egész "dominószerű" folyamat, aminek a végterméke a prog.hex:

Ezt a sémát a többi lépésre is minden további nélkül rá tudjuk húzni, így fog kinézni a teljes makefile-unk, amit az egyszerűség kedvéért mentsünk el makefile.mf néven:

A mappánkból töröljünk a forrásfájl kivételével mindent, majd a terminálban adjuk ki a következő parancsot:

Ha mindent jól csináltunk, akkor a végrehajtott parancsokat írja ki a Make, valamint megjelennek az előbb törölt fájlok. A források módosítása után most már elég kiadni ezt az egyetlen parancsot, a többit nyugodtan rábízhatjuk a Make-re.

Update:

killbill kolléga felhívta a figyelmemet arra, hogy ha a Make-nek nem adunk fájlnevet paraméterként, akkor elkezd keresni egy lehetséges fájlt a következő nevek egyikével: GNUmakefile, makefile, Makefile. Ha így nevezzük el a makefile-t, akkor tovább egyszerűsödik a dolgunk, elég a projektkönyvtárunkban egyszerűen a következő parancsot kiadni:

make