Azért ilyen rövid, mert maximum 7m-re merülhet a vízbe és felette csinálhatsz neki csatlakozót.

Gyere el hozzánk, megmutatom a mi kutunkat. 33m és csak egy gyűrű van az is a talajszint fölött.

Nálunk 40 m-nél sekélyebb kút nem nagyon van. Nem ritka az 50 m-es sem. Többen már jártam is lent. A Bakonyban állítólag 100 m-en felüliek (aluliak?) is akadnak.

Hello ! Korábban volt 12-15m-s vezetékkel is szivattyú, de hát ugye tudjuk a racionizálás hogyan is működik, kevesebb anyag több pénzért
A képen az adatok : Qmax - nulla méter Hmax-nál igaz az érték. Ha a Hmax 8 méter, aakor a Qmax jó esetben egy huszada , vagy sokkal kevesebb lesz !!!
Itt jön be a szivattyú jelleg görbe, nekem azt mondta egy hozzáértő , hogy a jelleggörbe középső sávja az optimális, ha oda lőjük be a szivattyú és a körülmény párost , nagy probléma nem lehet.

Egy korábbi szivattyúnál kíváncsiságból mértem áramot, az adott feltételek mellett a megengedettnél jóval kevesebb értéket mértem. A szivattyú szinte ellenállás nélkül jár , nem terhelődhet túl. Ráadásul amit én használok az akár nyomásfokozónak is alkalmas lehet, 3-3,5 Bar-t is tud nyomni.

Tisztel Uraim ! Elkanyarodtunk a témától ! Lehet ilyen kút is, meg olyan is, nem mély, nagyon mély!
A terepadottságok és a vízér dönti el, hol milyen mély kell.
Az alapkérdés, az a nyamvadt szivattyú miért döglik be idő előtt???
Már minden olyan lépést megtettem ami kizárhatja a hibát, mágneskapcsoló csere, vastag erű hosszabbító, vízmentes konnektor a kútban szilikonzsírral tömítve........stb.
Egy dolgot nem csináltam, az imaszőnyeget nem terítettem le és kértem az égiek áldást !!

Azt elfelejtetted leirni hol van a szivattyúd - a kútban, viz alatt, hány méterrel felette stb. Ezek lennének a lényeges adatok.


Amugy valoban az van amit irsz én is már 3 szivattyut elfogyasztottam, pedig csak kimondottan a kerti öntözésre lett használva napi max 1 orára. Az elsőnél én voltam a hülye mert télen kint hagytam és szétfagyott. 2 magátol ment tönkre. Mind kb 80000Ft kategoria volt. Akkor vettem egy márkás merülöszivattyút ( ami folyton a kutban, viz alatt van). Na ez immár 10 éve müködik, igaz dupla olyan drága volt mint elödjei ( nem sok van a piacon - pontosan 1 ), igy felesleges márkát irni. Rendszerint nincs a polcokon, csak rendelésre lehet kapni.

De leírta. 8 méterre van lent a vízszint ami alá 4 méterre engedi le azaz 12m-re van lent a szivattyú.

Még most is azt mondom, hogy a paraméterek téves értelmezéséből adódóan a motor túl van terhelve a 12m emeléssel. Ezeket a szivattyúkat a kifolyásnál nem lehet fojtani, ha pedig nem lehet akkor emelni sem alkalmas a vortex kerék. A saját szivattyúm paraméterei amit még helyesen adtak meg annak idején.

Az emelési magasság a víz tetejétől (vízszint) számolandó! Mindegy mennyire van víz alatt a szivattyú...persze a megadott max. merülési mélységig szabad leengedni a sziváttyút. Ezt sokan nem tartják be...
Itt egy példa: Bővebben: Link
Maximális szállítási magasság 8,5 m
Maximális mélység 7 m

Bocs akkor elveszett a sok egyébbinfo között.

Ez csak akkor igaz, ha a szivattyú arra van tervezve, azaz ha nem forog akkor is felnyomo csöben azonos szinten van a viz mint körülötte, azaz nincsenek benne szelepek). De állitolag van benne szelep, azaz ha nem megy a szivattyú a felmenő csőben zár a szelep. Az ilyen tipusu szivattyúk nem okvetlenül merülő szerkezetek ezek a kis házi vizmühöz valok amik fenn vannak a felszinen és igy szivják fel a vizet. A szelep meg arra van, hogy felszivó csöböl állo állapotban ne follyon ki a viz, mert levegőt sokkal nehezebb szivni mint vizet. ( ez ervényes a kézi kutra is).
A merülö szivattyuba nem kell okvetlenül szelep, hiszen folyton a viz alatt van.

Mindig igaz. A nem merülőszivattyúnál is a maximális emelési magasság (ami egy katalógusadat) úgy értendő, hogy a szívócsonk teljesen vízben van, magyarán nincs "szívási veszteség". Az egy teljesen másik kérdés, hogy maga a szivattyú meríthető-e vízbe vagy sem.

Az egyéb szerelvények (visszacsapó/lábszelep) és körülmények (pl. fúrt kút) hatnak az aktuálisan elérhető emelési magasságra, de a névleges értékre nem, azt minden szivattyúnál egységesen számolják.

Mivel az Einhell Royal SMP 750-S szivattyúról van szó...én arra reagáltam, nem a másfajtákra!

A Hechtre 44 m emelő magasságot írnak , ez a szivattyú tetejétől számítódik, nulla nyomóoldali ellenállás esetében. Ebből a 44 m-ből vonodik ki minden akadály, csőátmérő, idom a nyomócsőben, csőhosszból adódó ellenállás stb. Ezért írtam korábban, h ameg van a szivattyú jelleggörbéje , érdemes az alapján mértezni. Amit Te írtál az egy sima átemelő szivattyúra vonatkozik, egy járókerék van , a néhány métert a fordulatszám miatt tudja. Nekem is van ilyen egy ciszternában3,5 méter mélyen a fenéken. A szivattyún egy 10m-s colos tömlő van és éppen ki tudja üríteni a gödröt. A szivattyúnak 6m emelőmagasságot adnak meg.

Ez a szivattyu ( eddig nem néztem, mert nem követtem a kezdettől a már végtelen beszelgetést), alapbol nem arra lett tervezve. Ennek a szivattyunak a helység, viztartály stb. padloján kell állnia, és ha ott több (szenny-)viz van a kelleténél azt hivatott elszivnia, (ezért az uszoka is csak rövid kábellel csatlakozik a motorhoz, de nem folyamatosan. Valoszinü ez egy centrifuga szivattyú a régi házamban egy más márka, még a mai napig is dolgozik, mert a pincében volt a mosogép meg egy zuhany, viszont a házbol kivezető szennyvizcsatorna a pince plafonja alatt volt.
Az ugy müködött,, hogy egy relative nagy lapáttal jo nagy gyorsasággal (feldobta, fellötte) a csőben a plafon magasságába a szennyvizet, nem volt folyamatos müködésü).

Még mindig az AL-KO-t nézegetem, hogy mi kerülte el a igyelmemet de nem találok benne olyan kifogásolható elvárást a használattal szemben, hogy említésre érdemes lenne. Azt viszont hiányolom ha már említi a használat során, hogy: DE nem határozza meg, hogy mennyi a maximális üzemidő. A másik pedig a védelem: ami a Te esetedben hatástalan volt. Amit Hutty is említett szerintem is valami hasonló "árulás" lehet a dologban de akkor miért nem működött a védelem? Az áramelvételt azt lehet ellenőrizni, hogy hogyan alakul üzem közben és, hogy a vízhozam az mennyi percenként. A "Q"-t azt stopperrel és egy-két vödörrel le lehet mérni, saccolni és vissza lehet ellenőrizni a grafikonon, hogy akkor hová esik a munkapont.
Én azt olvastam annak idején ezekrről a szivattyúkról amit már említettem is, hogy: A szivattyúmat pedig azért hoztam példának, hogy akkor még szemlétették azt is, hogy különböző mélységekből hogyan alakul a "Q" érték ami máris romlik ha nem a vortex lapátok kimeneti átmérőjén távozhat a mennyiség. A szivattyúmra 15m³ van feltüntetve de már ha 2m-re le van téve a folyadékba csak 13m³ és nem is említik az esetleges csatlakozónál elszenvedett szűkületet.
Az "alkó" szivattyú a három lépcsős lapátjaival és a cca. 6m³-es Q-jával a gyors leürítés nagy távolságra alkalmas. Az, hogy hogyan használod azt csak Te tudod de szerintem nem az elvárásaidnak megfelelőt sikerült választanod. Azt javasolják, hogy nagyobb mélységekből történő kiemeléshez a vortex rendszerű merülő szivattyúk nagyobb teljesítményűek legyenek amik a darálós kategóriába esnek.
Én úgy érzem kifogytam a témával kapcsolatban.

Mindenben igazt adok! Igen, az engem is zavar , hog a saját belső védelme nem működött. Bár egy egyszerű szakadásnál(pl.-segédfázis tekercs), nem feltétlen védi meg a motort! Meg aztán kérdéses , hova rakták a klixont a tekercselésben? Na mindegy !
Az üzemidővel kapcsolatban, tényleg nincs semmi adat sem az alconál sem a hechtnél, de úgy vélem, semmi rendkívüli igénybevételnek nincs a szivattyú kitéve, pontosan a kút visszatelítődése miatt , ez sajnos nagyon lassú , ezért vannak ciszternák a víz gyűjtéséhez.
Az alcos-dobozon egy tök jó grafikával lerajzolták a szivattyú paramétereit, ennek megértéséshez tényleg nem kell hidraulikai szakembernek lenni.Ez mindenképpen jó pont a márkának. Van egy exponenciális görbe, ami mentén dolgozik a szivattyú ideáli sfeltételek mellett.
A mérésekről annyit , tudom a kútban lévő vízmennyiséget amit el kell juttatni a ciszternába, innen tudom a vízhozamot, ezzel nincs is gond.
ÁÁÁÁ ! Mindegy, egyenlőre a szervíz bevette a hechtet, várom mi lesz belőle. A nagytudású szervízes mondott egy akkor a marhaságot, hogy dobatm egy hátast a mérnök barátaimmal együtt:közölte, a bemerítési mélység azt jelenti, hogy a talajszinttől lefelé ennyi méterre szabad a szivattyút belelógatni a vízbe Kérdésem , ha lejebb van a víz szintje akkor mit csinál a szivattyú ???
Háááát ennyi....

sziasztok,

az lenne a kérdésem, hogy az állandómágneses szinkronmotornál miért lemezelt a forgórész is, nem csak az állórész?Az állórész esetében érthető, az örvényáram okozta veszteség miatt lemezelik.
De a forgórészben állandómágnesek vannak, ott nem alakul ki örvényáram.
Vagy az állórész visszahat a forgórészre, és mégis van örvényáram a forgórészben is?


köszönöm!

Szia!
Szerintem csak költség csökkentés.
Ha nagy darab vastest kell egyben, azt marni kell CNC vel. A lemezeket meg csak simán kivágják.
Így töredék idő kell a gyártáshoz, ami nem kevés pénzt takarít meg.

A hengerelt lemeznek sokkal jobbak a mágneses tulajdonságai, mint a öntvénynek.
(Kisebb hiszterézis és nagyobb mégneses indukciónál telítődik.)