Köszi mindőtöknek a válaszokat.

Sziasztok

Egy kérdés.

Pár eve épitettem egy forro lemezt ( Hot Plate) SMD áramkörök forrasztására stb. Akkor egy profi gépnek a hödiagramját másoltam, le: mennyi idö alatt melegszik fel, mennyi ideig van a beállitott hömersékleten stb. Ilyen diagramok tucatjával vannak a weben.
Most meg kezembe került egy mini hot plate használati utasitása. Ott a PID menüben ilyen faktorokat lehet beállitani ( minden magyarázat nélkül).


SCALE
INTEGRATION
DIFFERENTIAL

faktorok. Ha jol értelmezem mindegyiket 0-100 között lehet beállitani

Hallott valaki már valami ilyesmiröl? Az én gépem meleglemeze kb 2x akkora mint ezen az uj szerkezeten. Az én megoldálom visszacsatolos, azaz folytonosan méri lemez hömérsékletét és tartja azt. Az uj gépen nincs idövezérlés. Azaz csak a hömérsékleteket (hármat) lehet beállitani meg a fent emlitett faktorokat.
Most éppen találtam az én gépemhez egy mutatos dobozt ( üres mikrohullámü sütö) igy abba fogom beépiteni és ha van értelme akkor átirom a kodot kiegészitve a fenti paraméterekkel.

Kösz.

Csak feltételezem, de:
SCALE = P
INTEGRATION = I
DIFFERENTIAL = D
Tehát a PID szabályozás paraméterei.
A PID-ről sok cikket találhatsz a neten, ami az elvét/működését leírja, de pár szóval én is kitérek rá a forrasztóállomásomról írt cikkemben.

A beállítás egy lehetséges módja:
1, I=0, D=0, Majd a P-t addig növeljük, amíg még gerjedés és lengések nélkül beáll egy adott hömérsékletre.
2, Növeljük az I-t, addig a legnagyobb értékig, amíg minimális lengéssel áll be a célhőmérsékletre. Ha túl kicsi akkor lassabban áll be, ha túl nagy akkor gerjedni fog.
3, Ha az optimális beállításnál gerjedékeny, vagy időnként hajlamos begerjedni , akkor a P-t és az I-t is csökkentjük egy kicsit.
4, Ha megtaláltuk a P és az I optimumát, akkor a D-vel találhatunk olyan állapotot amikor kicsit kevesebb ill. kisebb amplitudójú lengéssel áll be a célértékre A szabályzás D=0 esetén is működik. Ha D túl nagy akkor nagyobb lengések lesznek, és növekszik gerjedési hajlam.

Egy erősítő visszacsatolása is afféle PID szabályzást hoz létre.
P: a viszacsatolás osztója valósítja meg
I: az osztó alsó ágában a kondi vagy RC tag értéke (tehát pl. a teljes DC-t visszacsatoljuk-e) valósítja meg
D: az osztó felső ágát áthidaló pF nagyságrendű kondi valósítja meg.

Nem a PID a gond azt többékevesbé az én megoldásom is tudja.

Akkor mi a kérdés? Az időzítőt hiányolod? Szerintem a felmelegítés minél gyorsabb, annál jobb, hiszen az lenne a cél, hogy a panelt és az alkatrészeket ne tartsuk a szükségesnél hosszabb ideig magas hőmérsékleten.

Az én gépem ezt a görbét követi ( piros vonal)

Hot plate

Be tudom az idöket állitani meg a hömersékletet. Gondolom, hogy a SCALE pl a méret, ami az én esetemben felesleges, hiszen a szerkezet észreveszi ha kisebb vagy nagyobb lapot kell melegitenie stb. Szoval csak elméletileg érdekelnek azok a faktorok. A én Hot Platem 230Vra megy igy meglehetösen nagy a tartalék igy igen gyorsan is tud melegedni.

Szerintem arra gondolt Massawa, hogy a profi BGA állomásoknál mást jelent a hőprofil, mert ott az adott PCB-re szabott, egyedi melegítési görbéjű profilokat értenek alatta (függ a lap vastagságától, a rétegek és a via-k számától, az anyagminőségtől, a használt forrasztási anyagoktól, stb): ott sokszor kifejezetten lassan szabad csak melegíteni a lapokat, hogy ne pattanjanak meg, ezért külön megadható az is, hogy mekkora Celsius fok / (másod)perc emelkedéssel melegítsen, külön alulról ill. külön felülről (vagy több zónára osztva, ha tudja az állomás).

Valojában azt probálom kideriteni mi minek felelne meg az én szerkezetemben. Illetve a profi berendezésben miert az idöket meg a hömérsékletet lehet állitani.

Mert szükséges egy időzítő a melegedés emelkedésének a rátájához, egy másik meg az elért hőfok megtartási idejéhez. Illetve a profi állomásokon nem csak a felmelegedési időtartam szabályozható külön, de még a lehűlési is (zónánként).

Igy van én is egy profi gépböl indultam ki. Ezért van 4 idöm meg 3 hömérsékletem.

Nagy látószögű mikroszkóp

Sziasztok,
Pár darab nyáklemezt szeretnék összerakni, mindegyik nyáklemezre jár kb. 100db. 0603 méretű passzív alkatrész, 6db. SOIC8 tokú IC és egy QFP64-es tokozású IC.
A gond azzal van hogy a kevés mennyiség miatt nem éri meg összerakatni a nyáklemezeket így én kell az alkatrészek beültetését és forrasztását megoldjam, azonban szabad szemmel hiába sikerül összeraknom akár naponta 1 nyáklemezt is, estére a sok apró alkatrész nézésétől megfájdul a fejem.
Próbáltam több féle nagyítón meg sima lencsés (nem digitális) mikroszkópon keresztül nézni a nyáklemezt, de azzal vagy nagyon lassan megy az alkatrészek helyretétele vagy nem látom jól a nyáklemezt.
A kérdésem az hogy milyen fajta mikroszkópot lenne érdemes venni amelyiknek nagy látószöge van? Vagy milyen egyéb megoldások vannak az apró alkatrészek nagyítására?
A választ előre is köszönöm.

Üdv,
elektrONline oldalon Mikroszkóp témára keress,sok infó és kép van fönt,de a lezárt topik képeit már nem nagyítja vissza,Bővebben: Link én is raktam föl,talán még megvan a kép valahol.A digitálisnak jóval nagyobb a képe,de a térbeli infóból sok elvész.

Eleve mikroszkópot keresel, így kizárod a szerintem a jó megoldást. Magam is küzdök a látás minőségével, és keresgéltem jó megoldást. Kipróbáltam képernyős mikroszkópot, kétszemes belenézőset is, és nem tudtam velük értelmes munkát végezni. Sokszor már a célterület megtalálása is nehézkes, túl kicsi a látómező, erőltetni kell a szemet (a digitálisat akkor használom ha egy apró részletet akarok megnézni alaposan).
De a lényeg. Nálam kiemelkedően jobb, kényelmesebb hatékonyabb megoldás a nagyméretű üveglencse. Az enyém kb. 130 mm-es, és 5x-ös az erősítése hivatalosan. Ez alatt már elfér a páka, lehet forrasztani, és a széleken lévő részletek is látszanak, csak nem olyan jól. Ezen két szemmel nézek át, alig fárasztja a szemem, eszembe nem jutna mikroszkópra cserélni.
A lencsét sokféle befogással és világítási móddal meg lehet venni, kozmetikai, és műkörmös vonalon van a legnagyobb választék.
Azért az hozzátartozik az igazsághoz, hogy 0603-at én igyekszem elkerülni, de ha mégis szembe jön meg tudom oldani. És az is fontos, hogy a látás alapfeltétele mellett, nagy jelentősége van a forrasztási gyakorlatnak (meg a pákának). Amikor én az első alkatrészeket forrasztottam be szárnypróbálgatásképpen, akkor azt hittem ezt lehetetlen megoldani, sosem leszek rá képes (most már másképpen gondolom).

A mikroszkóp alatti munkavégzés külön gyakorlást igényel, nem megy mindenkinek azonnal. A digitális, képernyőn nézegetős megoldás ráadásul azt is igényli, hogy ne arra nézz, amerre a kezed van, azt kell megtanulnod, hogy szinte vakon odatalálj. A karos nagyítólencsés megoldás egy elég jó segítség lehet, de azt is szokni kell. Valami ilyesmi: arukereso
Szerencsémre nekem még megy szabad szemmel a 0402 is...

Én olyan műkörmösök, közmetikusok által használt lámpás nagyítót használok, aminek a nagyítása 3,5. Szintán 0603-as méretű Szerintem ez jobb, mint a mikroszkóp. Legalábbis nekem jobban bejött.
pl. Lámpás nagyító
Én kb. 15eFt-ért vettem vagy 5 éve, azóta is megelégedéssel használom.

Módosítás: közben látom Alkotó is ezt ajánlja.

Szia!

Amikor hasonló helyzetben voltam, kipróbáltam több dolgot, végül az Alkotó által is említett nagyító + kamera mellett döntöttem. Az 5x-10x nagyító jó a nagyobb alkatrészekhez, viszont sokszor 01005-ig is lemegyek, ami már csak mikroszkóp nagyságrendű (360x nagyítású optikával szerelt) kamerával látható jól. Azért döntöttem a kamera mellett mert ugyan csak 2D-ben látok vele viszont az előre nézéstől (27" monitoron van a képe) nem készül ki a nyakam úgy, lefele kellene néznem a mikroszkópba. Mindenképpen autofókuszost érdemes venni mert nagyon sok időt elvisz amíg kézzel élesre állítgatja az ember a különböző tárgytávolságokon. Illetve fontos még a pozíciót tartó állvány: azok a stabilabbak amiknél 2 horizontális rúd vezet egymás alatt. A kameránal nagyon fontos a szenzor dinamikája vagyis a csúcsfények kezelése, hogy ha csillogó részek vannak a képen akkor azokban is megmaradjanak a részletek de mellette a sötét részeken se vesszenek el. Ezen különböző trükkökkel, mint lapos szögű megvilágítás vagy polárszűrő, stb lehet javítani de akkor is legalább Sony IMX290-es szenzoros legyen a kamera (vigyázat: sok a fake)!

Szükséged lesz még 0.5 Barlow lencsére is, az optika végére.

Lehet, hogy némelyeknél bevált a nagyméretű lencsés karos nagyító, nekem nagyon nem, az első nap után már csak világításra használtam de arra sem jó mert hidegfehér ledekkel van tele ami nem csak minden forrszemről de még a nyákról is borzalmasan tükröződik erősen zavarva vele a munkát. A használata alapból kényelmetlen, mert fölé kellene hajolni amitől az ember dereka és nyaka is kikészül, a szélein torzít a lencse, tehát csak adott részlethez jó, ha fölé hajolsz és nincs elszívód akkor beszívod a forraszanyag gőzét, plusz a lencsét is elszínezi egy idő után.
Nekem most sima nagyítós szemüvegem van ilyen mint a képen csak van rajta egy led is, ez nekem sokkal jobban bevált mint a karos nagyító.
De mindegyiknek alapvető problémája hogy kevés a nagyítás. Itt ugye nem azt kell ezalatt érteni, hogy nem látod beforrasztani vele az alkatrészt mert azt látod, hanem azt, hogy nem látod a folyamat közben de még utána sem, hogy milyen a forrasztás minősége, mert smd-nél sem a kevés sem a sok forraszanyag nem jó.
Néztem egy ismerősnél lcd-s mikroszkópot azzal két bajom volt, a kép minősége hagyott némi kívánnivalót maga után, illetve pici volt az egész, még egy A5-ös méretű nyák sem fért alá, és néha akadnak akár A4-es méretű nyákok is amin javítani kell.
Mindenképpen egy jó mikroszkóp a megoldás, hogy melyik azt nem tudom megmondani, de én előtte még ki fogok próbálni egy mezei usb-s kamerát is, mert az kb. akkora csak mint egy ceruzaelem, bárhova odafér, egy hajlékony taróval kényelmes a használata, hátránya, hogy nem csatlakoztatható közvetlenül monitorra hanem kell hozzá egy laptop vagy akármi. Ha ez beválna, nem kellene a méregdrága mikroszkópok közt keresgélni.
Mindenképpen olyat nézz ami kijelzős, azt hogy nem oda nézel ahol forrasztasz nem nehéz megszokni, és sokkal kényelmesebb mint bármi fölé hajolgatni.
Egyébként a látószög és a nagyítás az optika elvéből adódóan egymás ellen dolgoznak, vagy nagy nagyításod van de akkor kicsi lesz a látószög, vagy nagy látószöged de akkor kicsi lesz a nagyítás.