Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Duophon-ra még most is vadászok. Pont ma mondtam a papának. Bár akkor a korod miatt téged is megkérhetnélek. Persze, hogy hibázhatok - sőt a zöldfülűségemből adódóan idegesítőnek is tűnhetek, nem szeretném. Csak azért írok ide, mert megerősítésre várakoznék, mert ahol most vagyok odáig ti segítettetek ebben a műfajban. Kritikát nemhogy elfogadom, de besem tudom még gombolni. Ha nagyképűnek tűntem, az csak miattatok lehet. Ezt kaptam karácsonyra. Mondjuk ha a modi elolvassa..
ECl az valószínűleg nem ECi-nek készült. Csak a betűkészlettel lehet baj. Hangfal az meg egy nagyon szép 4szórós 4 ohmos valami amiből 6 darab van 2-2 oldalt (egy hangszer mellett). A mozit meg említettem az első mondatban, amit nagyon szeretnék. Tényleg.. A hozzászólás módosítva: Dec 26, 2014
Sziasztok!
Szerintetek egy szubmini trióda ( 6n16b 6,3V 400mA ) fűtéséhez jó megoldás lenne egy mc34063-ból épített step down ?
Egy sima 6V-os trafó is megteszi.....
Cső és SMPS fűtés, eléggé nem illik egymáshoz. De ha erre van gusztusod, természetesen ezzel is megoldhatod.
Félig meddig hordozható eszköz lenne, vagy ha ezt nem sikerül elérni ( akku hiány ), akkor egy laptop töltőről menne. Kis hibrid fejhallgató erősítő.
Én simán megcsinálnám, egy régi TV tunerének bádogdobozába beépítve, így az esetlegesen szóró alkatrészek is le lesznek árnyékolva az erősítő elektronikájától.
Már készül a teremtés, csak alkatrészekre várok
Még karácsony előtt írtam csöves egyenirányítás ügyében, de nem kaptam rá választ.
Olvastam pár oldallal visszább, hogy az egyenirányító csőn akár több 10V is eshet. Ez minden cső esetén így van? Mekkora effektív értékkel kell számolni? Ugyan úgy 1.41 mint a félvezetős egyenirányítás? A két mono blokkot egy egyenirányító csőről hajtsam meg, vagy külön mindegyiknek? A hálózati trafóm dupla szekunderes, 2x250V, egy kettős diódás egyenirányítás megvalósítható lenn vele.
Cső adatlapján megtalálod, hogy mekkora áram mellett mekkora feszültség esik rajta.
A csöves egyenirányítónak elég nagy a belső ellenállása. Ezért szeretik sokan, mert túlvezérlés (túlterhelés) esetén nem határol olyan drasztikusan, mint egy félvezetős egyenirányító.
Valóban nem, jogos az észrevétel, és egyébként minden kapcsolásnál szükséges az átkötés. A fűtés ugyanis a 83-asnál sorosítható a két csőfélre, így a 4-5 lábak közötti bekötéssel 12,6V szükséges. Míg az orosz cső a szokásos 6,3 V-ot várja ide.
Néztem az EZ80 adatlapját, de nem tudtam eligazodni rajta.
Meg nem is tudom, hogy kétszer kell venni a 250V-ot, vagy külön? Csöves egyenirányításban abszolút laikus vagyok! A hozzászólás módosítva: Dec 28, 2014
Az adatlap egyértelmű.
Bővebben: Link A trafó középleágazása a GND, a cső 2x250V-ot vár a két anódra. Sima kétutas egyenirányítás. A hozzászólás módosítva: Dec 28, 2014
A számszerű adatok után az első diagramon láthatod, hogy a diódán mekkora átfolyó áramnál mekkora feszültség esik. A szaggatott vonallal jelölt görberész kívül esik a cső rendes üzemi tartományán, de impulzus üzemnél figyelembe vehető.
A második görbesereg mutatja a konkrét kétutas egyenirányító kapcsolás esetén a kinyerhető egyenfeszültségeket a terhelő áram függvényében, a trafó belső ellenállásaival (Rt) paraméterezve.
Köszönöm a rajzot!
Maga a kapcsolás technikát már néztem. Akkor egy csőről táplálva a két oldal. Azért dilemmáztam ennyit a dolognak, mert ahol látok feltüntetve tápfesz értéket, ott mind 300V alatt van. Ha 250V-ot egyenirányítok, akkor az kb 350Veff, h ajól simítom. Menyit bír az ECL86? A katalógusban 250V-ot és 500V-ot is látok feltüntetve. Több féle gyártmányú is van. 2db polam, 1db telam, és 2 db ismeretlen. Videoton szatmárból és harmóniából való. A hozzászólás módosítva: Dec 28, 2014
Az ECL adatlapi adatait úgy értelmezd, hogy a max elektróda feszültség az a feszültség amit a teljesen lezárt cső anódján üzemszerűen elbír. Ezeket az adatokat találod a Maximum Ratings blokkban. Ezek nem összetartozó adatok.
Az anód tápfeszültség nem azonos az anódfeszültséggel. Normális analóg üzemben vezérlés nélküli helyzetben az anódon mérhető (munkaponti) feszültség. Az ehhez tartozó ajánlott munkaponti adatok összetartozó adatok. Természetesen kivezérléskor az anódfeszültség emelkedni fog, csak arra kell ügyelni, hogy teljes kivezérlés csúcsfeszültségénél az anódfeszültség a max -ként megjelölt feszültség alatt maradjon. Ez SE üzemben általában teljesül, mert ilyen esetben a torzítás már nagyon nagy. PP -nél kell vigyázni, mert B osztályban előfordulhat, hogy a csövet lezárod, ilyenkot a csövön az anódtápfeszültség = anódfeszültség. A hozzászólás módosítva: Dec 28, 2014
Némileg (talán) értem... :/
Köszönöm a választ!
Az anódonkénti max. fesz.:250V (egyébként a határadat: 300V), de a katódon nem ennek is a kétszerese jelenik meg, hanem a sec. tekercsfél váltófesz.-nek megfelelő egyen-csúcsfeszültség. Azt érdemes megérteni, hogy a két anód egyidejüleg sosem dolgozik.
Sziasztok!
Egy csöves erősítőben mennyi jogosultsága van kis jel vitelénél koax kábelnak?(bemenet, hangerő potméter között)
Szia!
Én kísérleteztem a koaxkábeles hangfrekis jeltovábbításokkal. Kisjelű rendszernél semmi értelmét nem találtam vele geccsolni. Üvegajtó operátorából kiaplikált egy eres árnyékolt kábellel (fotocella kábele) ugyan azt az eredményt értem el. A fülemmel nem hallottam változást. A nagyjelű kimenetnél annál inkább. Amikor a hangszóróimat kötöttem koax kábellel hallhatóan más volt a hangja. Nem mondom, hogy fényévekkel jobb...Más. Végülis úgy döntöttem annyival nem jobb, hogy kinlódjak a rideg koax kábellel, meg a folyton eloxidáló, kitáguló BNC-vel, így maradtam az árnyékolt kábelnél.
Talán az a közös bennük, hogy mindkettő árnyékolt kábel. Csak a használati módjuk más. Mindkettő tápvonalnak tekinthető, csak a felhasznált hosszuk, a hullámhosszhoz képest rövid. Ha a hullámimpedanciájával történő lezárások között használjuk, akkor nagyon nagy sávszélesség vihető át rajtuk, viszonylag kis csillapítással. Hangfrekvenciás alkalmazásoknál inkább az utóbbit használjuk ki, pl. hosszú mikrofon kábeleknél, zavarérzékeny hangrendszerek összekötésénél (stúdió) többnyire 600 ohmos szimmetrikus árnyékolt kábelekként.
Erősítőkben csak az árnyékolását használjuk ki zavarvédelem miatt, kis impedanciás meghajtással, nagyimpedanciás terheléssel. Ilyenkor csak a kábel kapacitás okoz magashang csökkenést, ha nem elég alacsony a meghajtó impedancia, de a rövid kábelhosszak miatt ez nem vészes a hangfrekvenciás tartományban, néhány méterig.
Üdvözlet Csövesek!
Mire jó a karácsony ha nem az építésre! Sturbinál nyaraltatott, teleltetett 6e5p végre elkészült A hozzászólás módosítva: Dec 29, 2014
Ez egy mentalista kép?
Milyen csövekkel? Belseje nem publikus?
Azt a bejövő kábelköteget egy kábelszorítóval oda lehetne csavarozni az oldallaphoz, a szigetelőszalag is csúnya úgy. Nem akarok bele szólni, de biztos nem tartana sokáig megcsinálni.
Szia!
Módosítottam látsz remélem mindent
Szép. Egyszerű kivitel.. A belsejéről lehet képet kérni? Kapcsolási rajzot elkérhetem?
SZép kivitel!
Kapcsolási rajzra, belsőre én is kíváncsi lennék |
Bejelentkezés
Hirdetés |