Sziasztok!

Új lakásba költöztünk, és szeretném okossá tenni a lámpák és redőnyök szoftveres kapcsolgatásával. Az volt a koncepcióm, hogy minden kapcsolót és lámpát/redőnyt csillagpontosan bekábelezünk az elosztószekrénybe, és egy C sínre szerelhető dobozba beteszek egy modult ami áll egy arduinoból + MCP23017 io expander IC-kből amik fogadják a kapcsolókról érkező kontaktot és kapcsolgatnak reléket amin a lámpák vannak. Az arduinot USB-n rákötöm egy raspberry pi-re és soros porton keresztül beszélgetek vele és csinálja szépen a dolgát. Ezt össze is raktam, az asztalon tök jól működött is, majd amikor bekerült a szekrénybe és rákerültek a hosszú kábelek az első pár kapcsolásig működik, majd lehal a soros port. Gondolom a hosszú kábelek összeszednek mindenféle zavart meg kóbor áramot amitől meghülyül a mikrokontroller. Ha lehúzom a kapcsolókat akkor a kimenetek működnek szépen, és nem is fagy ki a cucc, úgyhogy most telefonról tudjuk csak kapcsolgatni a lámpákat ami vicces, de néha azért jó lenne a fali kapcsoló is Csatoltam a kapcsolást és a nyáktervet, ha tudnátok segíteni, hogy mit javítsak rajta, hogy megbízható legyen azért nagyon hálás lennék.

Köszi:
Ch1p1

Csatolom PDF-ben is a rajzot.

Jól látom, hogy egyetlen tápfeszültség szűrő (bypass) kondenzátor sincs az egész áramkörben? Minden panelre egy 10 -47µF elektrolit vagy tantál kondenzátor kell, ezenkívül minden IC táp és föld kivezetése közé 100nF kerámia kondenzátor. Inkább legyen több.
A táp és a föld vezetékeket jóval szélesebb vezetékeken kellett volna vinni. Ha elfér, nem árt az 1mm szélesség sem.

Szia.

Minden hasonló elvű megoldásnál nem dolgozunk alacsony feszültségű jelekkel hosszú távon.
Továbbá, közvetlenül sem viszünk be jeleket.

Elvi megoldás, mely függ attól, hogy milyen kialakítás és kábelezés van a kapcsolóknál:
A kapcsolók 24VDC (vagy 230V AC) feszültséget adnak be a "központba", ahol ezeket a jeleket optocsatolók fogadják és választják le egyben a mikrokontroller köreitől.
Ezek köré meg szépen lehet mindenféle alkatrészeket (supressor, varistor, stb...) rakni a kapcsoló felől érkező jelre. Lásd PLC-k digitális bemeneti kártyái.
Hasonlóan a kimeneteknél is meg kell fontolni a kontroller és a kapcsolt feszültség közös pontjának a megszüntetését.

Mivelhogy egy rendes házban a lekapcsolt ledes lámpák is villognak néha. Néhány volt bárhol akad a levegőben.

Valóban nincs rajta ilyesmi, a leírások ami alapján összeraktam a hardvert nem kellett, és az asztalon tényleg működött... Első körben megpróbálok ráhekkelni utólag néhányat hátha jobb lesz a helyzet, aztán ha nem akkor újratervezés. A minden panelre alatt pontosan mit értesz? Egy panelen van az egész.

Szerencsére a 23017 táp és föld lábai egymás mellett vannak, közéjük betehető SMD 1206 vagy 0805 tokozású 100nF kerámia kondenzátor. Ekkora méretben kapható 10uF, 22µF és 47µF is. Ezek is jók lesznek a panel tápcsatlakozója "alatt" szerelve.

Én is épp okos ház vezérlést készítek. Mi célt szolgál a raspberry?
Én az egész (Újított) rendszert egyetlen egy darab ESP32-vel csinálom. És még ígyis bőven sok erre a feladatra.
A gondom a lábakkal van. Több lábra van szükségem mint amit biztosít nekem jelenleg az esp-m. Ezért i2c vagy spi expanderek helyett egy másik chipet akarok rárakni ami modbuson kommunikál majd vele hogy hosszabb távokra is el tudjam vinni az expandereket. Minden be és kimenet galvanikusan le lesz választva az esp-től. Miért az arduino raspberry kombóra tetted a voksod?

Az i2c, spi miért nem jó? Egy csomó kész megoldást találsz rájuk.

Azért raspberry, mert szeretnék majd hangvezérlést, kazán vezérlést, jelenlét érzékelést fogyasztási statisztikákat és még egyéb okosságokat beletenni ahogy lesz rá időm, viszont láttam már néhány sd kártyát elpusztulni raspberrykben, és azt szerettem volna, ha egy ilyet esetén sem áll meg az élet, hanem az arduino csökkentett üzemben viszi tovább az alapfunkciókat. Az arduinonak meg prózai oka van, volt otthon belőle pár db

Annyi történt ezzel menet közben, hogy tettem rá kondenzátorokat, de ugyanúgy kifagy az inputoktól a rendszer. A karácsonyi szünetben fogom áttervezni optocsatolós verzióra az alapot.

Sziasztok!
Aggódva olvasom ezt a cikket...

Villámcsapás hatására tönkrement a házvezérlő központom, az új panel 500eFt lenne, ezért Raspberry4-esen futó OpenHAB rendszerrel akarom megoldani a dimmer, villany, LED, redőny, ventilátorok, stb. vezérlését. (Később a fűtést...)

Csillagpontosan van kábelezve a ház, a billenőkapcsolókba (árnyékolt) riasztókábelek vannak bekötve.
A régi Teletask központnakez tökéletesen elég volt, de ezek szerint NEM lesz jó, ha ezeket a vezetékeket KÖZVETLENÜL rákötöm egy ilyen 16-os bővítőpanelre vagy egy ilyenre?

Sajnos nem értek a mikroelektronikához annyira jól, hogy tudjam, mi pontosan mi az a supressor, varistor stb és milyen kell melyikből... forrasztani alapszinten tudok csak, azaz egy ellenállás vagy dugó lábát egy vezetékkel simán, de mikroelektronikai paneleket már nem szívesen a kis kézipákámmal, mert az inkább gányolás. (Ugyanakkor 1x talán mindent el kell kezdeni kivéve a népitáncot.)

A boltos ürge (aki tudtommal csak ezzel foglalkozik, illetve előadásokat tart róla,) azt mondta, hogy ezzel simán meg lehet oldani...
Lehet, hogy ő is csak "asztalon" próbálta?

- Jól sejtem, hogy biztonságosabb lenne, ha nem az IO portokat használnám, még úgy sem, hogy a riasztókábelek elvileg árnyékoltak?

- Helyette találtam ilyen opto-leválasztott panelt, ami azonban min. 8x drágább!
Mivel kellene 32 bemenet legalább, nagyon nem mindegy, hogy:
4x 2500 = 10.000 Ft vagy
4x 20.000 = 80.000 Ft ... szóval ennyiért már talán megérné venni egy komolyabb pákát?

Előre is köszönöm a válaszokat!
(Főleg a Topik indítójának visszajelzésére lennék kíváncsi, hogy vajon sikerült-e neki tavaly nov. óta stabilizálni a helyzetet?)

Én a villanykapcsolók helyére raktam nyomógombokat, amik ugyanúgy a 220 Voltot kapcsolják, amit a mikrokontroller optocsatolón keresztül érzékel. Nekem bevált.

Köszönöm a tanácsot! De ez nálam nem játszik, mert külön gyengeáram lett csövezve és a vékonyka riasztókábelre nem tanácsos 230V-ot ráküldeni, miközben fut mellette párhuzamosan a többi gyengeáramú kábel.

OK, értem. Azon nem is szabad.
Ahol nem a meglévő kapcsolókat cseréltem, ott én is így csináltam. Nyolc eres riasztókábelt használok, ahol a táp két ere vastagabb. Azon megy a 12 Volt. Az összes nyomógomb 12 Voltos, és optokapus leválasztással kapcsolódik a 3,3 Voltos mikrokontrollerhez.

Ha nem túl nagy kérés, tudnál ide linkeket másolni, hogy konkrétan:
- honnan <> hova menő kábel
- melyik pontjára
- milyen "kütyüt" kell forrasztani?

Olyanokat, amiket nem nyákra kell forrasztani. Vagy olyan optocsati nem is létezik?
___________
Amúgy ha van már egy nagy 12V-os tápom, ami a LED-eket hajtja, akkor azt nyugodtan használhatom erre is, Igaz?

... tárgytalan!
Találtam olcsón csavarozható KÉSZET: PC817 4 Channel Optocoupler Isolation Board Voltage Converter Adapter
4csatorna = Br 1500.- Ft.

Kár, hogy a téma nyitója azóta sem jelentkezett be
Érdekelne, hogyan oldhatta meg a Raspberry >> Arduino >> I2C busz >> MCP23017 szoftveres vezérlését?
Pont ezt próbálom meg összehozni.
https://homeautomation.proboards.com/thread/583/openhab2-arduino-usb-i2c

A legesélyesebb a Firmata + NodeRed.

Szeretném közzétenni (így 4 év után), hogy:

Elkészítettünk az MCP23017 modulhoz egy olyan (JavaScript alapú) Node-Red komponenst,
amivel pofon egyszerűen lehet vezérelni akár több chipet is, több külön Buszon !
Interrupt -ot (megszakítást) is kezel.

Itt a közzétételi topik:
https://discourse.nodered.org/t/new-mcp23017-pcf8574-all-in-one-nod...rogram

Itt pedig a telepítendő Node:
https://flows.nodered.org/node/@joe-ab1do/mcp-pcf-aio
(A palettáról közvetlen installálható, ha rákeres az ember az "MCP23017"-re)

Azt azért jelezném, hogy az elmúlt évek során kiderült:
- Maga a chip tervezésileg némileg hibás, mert A0+B0 portja nem használható stabilan kimenethez (Out), csak input-hoz.

Tudom, hogy maga a topik eredetileg "Arduino"-val történő vezérlést kérdez, de úgy gondolom, hogy aki vezérlésen + felügyeleten gondolkodik, annak talán megér 12.000 forintot egy Raspberry Pi3 -as, + 1 SD kártya...

És továbbra is javasolt input esetén Opto leválasztókat alkalmazni, 12V-os jelbemenettel, nem pedig közvetlenül rákötni gombokat a chip pinekre. Pl.:
https://www.hestore.hu/prod_10042238.html

Láthatóan megy az ötletelés az "okos otthon" megvalósításához. Nem látom az egész feladatot pontosan, de pár gondolatom van.
Az előző munkahelyemen 1-1 modult gyártottak okos otthonként, persze KNX BUS beszélgetés volt az egész házban, avagy irodaházban.. Lámpa kapcsolás variációk, redőny mozgatás, időzítés, fűtés szabályozás... Majd kitalálták, hogy csináljak hozzá modul tesztelő berendezést... Jó. Izgalmas feladat... Lámpa kapcsolóval kezdtem... Ekkor már tudtam, hogy ilyet nem fogok otthonra csinálni Aztán majdnem készen lettem az egyidejű 10 db teszteléssel, amikor megszűnt a cég helyi kirendeltsége... Így jártam.
Amire ki akartam térni.
--A vezérlőket miért kell vegyesen használni? Raspberry4, Arduino. Lehetne csak az egyik? Vagy van oka?
--WIFI beszélgetés folyik a szobák között... A lámpa kapcsoláshoz optocsatoló nem árt leválasztani a nagyobb feszt, bár gondolom, ez már megoldott...
--Ha kábelen megy a beszélgetés, akkor jól jön a vonalmeghajtó. Általában ezt használják..
--Egy stabil rendszert elég nehéz megvalósítani, mindenben tesztelni.
--pl. Ha valamiért otthon kimarad a hálózat, akkor az egyik LED-sor bekapcsol, ha lesz megint villany. Jó, ez gyártó hiba, de addig is fogyasztja a villanyomat.
Egyelőre figyelek, hátha megtudom a feladatot is Bocsánat, a sok írásért...

A módosított adatlap 2.0 fejezete szerint az GPA7 és a GPB7 kivezetéseket nem ajánlott bemenetnek használni.