A 245-ös hegyeknek "lehet tolni", azok bírják a strapát. A 210-essel kevesebb a tapasztalat, de ami eddig van, az pozitív, gyors felfűtés miatt (eddig) még nem ment tönkre. TG barátom sokáig használta jóval 1s alatti felfűtési idővel, komolyabb probléma nélkül. Nekem kb. 1,4s a felfűtés, így tudtam beállítani elfogadhatóra a szabályzást - de ez is 100% teljesítménnyel indul - igaz ez csak tizedmásodpercekig áll fenn.

Elég, ha a fűtőszál egy rövid szakasza "lóg" a levegőben belül, ott a hűtése drasztikusan csökken, így a hőmérséklete rövid időre erősen megszalad! Én nem merem olyan bátran nyomni a 210-es hegynek..., a 2 sec az az idő, ami bőven elég ha felfűtődik, és ehhez elég a kb 60W max teljesítmény. A 245-ös hegyeknél ez 130W jelenleg(valamivel hosszabb felfűtéssel).
Így nagyjából a névleges teljesítményük 3x-ával vannak hajtva felfűtéskor..., ez talán még biztonságos lehet.

Azt tudom, hogy mi a kulonbseg a kattogos Weller es a JBC 245 kozott, de el nem tudom kepzelni mit tud nyujtani a Metcal pluszban.
Mondjuk en csak hobby szinten forrasztgatok, de az elmult ket napban azert tulvagyok majd 2500 forrasztason (hagyomanyos, atmenu furatos alkatreszek, sok IC foglalat) es nem nagyon tudom miben lett volna ez pl egyszerubb, gyorsabb, vagy jobb.
Szoval erdekelne ha valaki osszefoglalna, kivancsiva tettel
Mi az a rossz tulajdonsaga a JBC-nek, ami miatt leszerepel a profi szervizekben?

Nem tudok mert évekkel ezelőtt olvastam, de ha visszalapozol itt is írta valaki (nem ebben a sima pákás topikban), illetve egy innét már kitiltott kolléga szintén ugyanezt írta nekem email-ben.
Egyébként, miért kéne a hőfokot változtatni? A Metcal-nak minden mástól eltérő egyedi fűtési megoldása van, valamint maga az állomás nem hőfokot hanem teljesítményt szabályoz, a hőfok a fűtési kialakításból automatikusan adódik. Ha jól tudom, profi szervizekben kizárólagos márka, mivel az összes többi leszerepelt.

Hol? Teszel be linket?
Jó metcal, de a hőfokot tudtommal csak hegy cserével lehet változtatni.

Nagyon hasonlókat szoktam olvasni olyanoktól is, akik a JBC-ről váltottak Metcal-ra.

Ismerős az érzés, jó kis páka (volt) az a kattogós Weller, de miután elkezdtem használni a JBC-t, eladtam az összes kattogós Welleremet (több is volt), és egy maréknyi új pákahegyet is...
Persze most TG barátom megveregeti a saját vállát , mert először ö beszélt rá a JBC-re, sőt tőle kaptam az első JBC pákámat, és az általa tervezett állomás paneljét is (amúgy köszi!).

Ez igaz, meg sem néztem rendesen. Én is más elrendezést mértem a pákahegyekben.

Konkrétan a Te forrasztó állomásod kapcsán (de globálisan is igaz lehet), akkor kellene hozzányúlni a programhoz, ha felmerülne valamilyen indokoltság.
Én nem forrasztok sokat, de amikor mégis akkor szélsőséges dolgokat, pici SMD-től, nagy felületű rézlapokig mindent.
Eddig nem merült fel olyan igényem, amit ne tudott volna megoldani az állomás. Tulajdonképpen még a hőfokot is ritkán piszkálom, csak a pákahegyeket szoktam a feladathoz passzolóra cserélni (illetve mivel nekem két állomásom így 4 pákám van, azt veszem kézbe ami alkalmasnak tűnik).

Ha ismernénk ezeket az adatokat, akkor lehetne a szoftverbe is ügyes limitet építeni, ami a hegy hőmérsékletének függvényében korlátozhatná a maximális fűtő teljesítményt. Ugyanakkor a tapasztalat szerint ezt a valóságban nagyon nehéz túllépni, kimondottan barbár módon kellene bánni a pákával, hogy ilyen módon károsodjon.

Bár akkor még nem ebből a célból, de anno tettem kicsit hasonló limitet a szoftverbe. A P paraméter alapján fűthet 100%-al, de ugye ahogy emelkedik a hőfok a P csökken, és az I adja meg a PWM zömét. Viszont az I-t úgy limitáltam, hogy (tápfesztől függően, de pl. 22V esetén ha jól emlékszem) max 40% PWM-et adhat hozzá a végösszeghez (ez sacc. olyan 60..70W közötti RMS limitet jelent).
Ennek az eredeti célja a szélsőséges/szükségtelen szabályzási lengések megfogása volt, de "egy füst alatt" ebben a problémában is segít valamennyit.

A JBC 50W-ja és a kattogós Weller 50W-ja nagyon más, ez utóbbi esetében a JBC-hez képest nagyon rossz a hőátadás a hegy végére. Ahhoz, hogy a JBC felvegyen 50W RMS-t, a hőmérséklet tartásához, nagyon brutálisnak kell lenni, ezt forrasztással kimondottan nehéz elérni, nekem is inkább csak vizes szivacson, a szokásosnál brutálisabban belenyomva sikerült elérnem. Ugyanazon a helyen ahol a Weller már leragad, a JBC még simán forraszt.

Jó az irány de inkább úgy határoznám meg a maximális fűtőteljesítményt, hogy ameddig a pákahegy egy meghatározott hőmérsékletet nem lép túl, (ez legyen mondjuk 300 vagy 400°C) addig mekkora maximális ráadható teljesítmény.
A fűtőszál nyilván melegebb lesz, mint a páka vége, de a max. teljesítményt úgy kellene definiálni, hogy mindegy mi okból van adott hömérsékleten (vagy az alatt) a hegy, tehát lehet azért mert még nem fűtött fel, vagy akár azért is mert akkora a hőelvezetés, hogy nem tudott feljebb menni a hőmérséklete.
Az egész hasonló játék, mint amikor egy félvezető hűtését számoljuk, a különböző hőellenállásokkal és teljesítménnyel. Ha a fűtőbetétnek ismert a max hőmérséklete, és a pákahegy max. hőmérséklete is adott, valamint a kettő közötti hőellenállást is ismerjük, akkor ebből adódik egy maximális fűtőteljesítmény is. Nyilván ha a pákahegy hőmérsékletét alacsonyabb értéken határozzuk meg, akkor valamivel nagyobb lesz a maximálisan ráadható teljesítmény - de szerintem van egy jól meghatározható, biztonságos érték.

A kattogos Weller nekem majd 40 ev utan ment nyugdijba (nem tonkre!), es epp egy JBC 245 valtotta nem olyan regen.
Kb mintha kobaltarol lezerre valtottam volna
Nem emlekszem, hogy valaha is kidobtam volna Weller hegyet, de van tucatnal tobb, amit 10-20 eve meg tartaleknak vettem aztan sosem kellett...

Az 50W az biztosan kevés, azzal nagyobb felületet nem fogsz tudni megmelegíteni mert oda fog ragadni hozzá a páka (túlhűl). Mondjuk JBC-t még nem tettem tönkre, de az Ersa fűtőbetétje nem elégett hanem zárlatos lett (összeégett). Egyébként úgy van ahogy írod.
A hegyen lévő bevonat pedig a magas hőmérséklettől megy tönkre (meg a vizes szivacstól is), láttam ilyet annak a felületén már nem igazán akart terülni az ón. Nekem is van két ilyen túlhajtott hegyem, ajándékba kaptam, ezek még jók, de elég barna már a végük, és ha le van húzva már látszik hogy inkább matt a felülete mint fényes.
Ha megnézed a kattogós weller névleges teljesítménye kb. ugyanannyi mint a 245-é, de a fűtőbetétje térfogatában a többszöröse, 24V-ot kap, de nem 2,4Ω ellenállása van hanem 8Ω ha jól emlékszem. És ott is úgy volt méretezve a trafó, hogy esett a feszültsége ha rákapcsolt a páka.
Írta egyszer valaki, hogy mennyivel jobb a JBC mint a kattogós weller. Hát, a kattogós is "jobb" lenne ha így túl lenne hajtva, mondjuk 24V helyett 72V-ot kapna. A C245-ös hegy kereken 5V DC-től üzemi hőmérsékleten van, az kb. 10W.

Akkor nem lőttem mellé azzal a 17V körüli feszültséggel.
Az a rajz viszont biztosan hibás, ha a hőelem ott lenne ahol a rajz mutatja, akkor nálam semmiféle hőfokszabályozás nem lenne, mert csak a két hátsó érintkezőn hajtom a pákát, a fémházra amit ott hőelemnek mutat nálam semmi nincs rákötve.

Valójában a cekász huzal keresztmetszet és hossz alapján maximálisan megengedhető feszültség és áram adatai lennének jók,hogy úgymond túlterhelésre se legyen vörös vagy fehér izzásig terhelve a fűtőszál,mert ha feszül is gyártástechnológiai okok miatt,el is szakadhat.Jelentős hőtehetetlenség miatt nem számolható vissza karakterisztika alapján a huzal keresztmetszet.
Persze a régi technológia nem volt olyan pénzéhes,inkább presztízsre ment,de ennek az időszaknak integethetünk.

Félreérted. Az a teljesítmény lenne érdekes, amivel pár másodperc alatt fel lehet fűteni a hegyet úgy, hogy a fűtőszálban még ne okozzon károsodást.

Az általam linkelt oldalon a mérésekből látszik, hogy a felfűtési szakaszban a transzformátor szekundere gyakorlatilag össze van kötve a fűtőbetéttel. Valahol itt lehet az az érték, ahol még nem okoz problémát a fűtőbetétnek a rálapcsolt feszültség, ugyanakkor gyorsan fel lehet melegíteni a pákahegyet.

A leírás szerint a vizsgált állomásban 31 Vcsúcs (22 V) üresjárati feszültsége van a trafónak, felfűtés közben ez a feszültség leesik 26 Vcsúcs (18.5 V)-ra.

Azt a teljesítmény adatot látnád hasznosnak, amivel hosszú (akár korlátlan) ideig lehetne fűteni a pákahegyet, annak károsodása nélkül?

Itt találtok "némi" infót: JBC Soldering Station CD-2BC - Complete Schematic & Analysis. Szétszedős videó: EEVblog #472 - JBC CD-2BB Soldering Iron Teardown.

Felfűtéskor kb. direkt a hegyre van kapcsolva a trafó szekundere.

Már hogy ne lenne értelme egy megengedhető, biztonságos teljesítmény adatnak...hiszen, ha hűtöd a hegyet(masszív fémfelületet igyekszel felhevíteni vele), a hőellenállás miatt van egy teljesítmény, ami már káros lesz a fűtőbetétre, aminek a hőmérséklete ilyenkor jelentősen megemelkedik! Ezt az adatot megadva, biztonságosan lehet(ne) üzemeltetni a hegyet, anélkül, hogy aggódni kéne, hogy extrémebb esetben akár el is olvadhat a fűtőszál....
A 245-ös hegyeknél ez 50W lehet...míg 210-esek esetében csak 20W. Feltételezhetően....

Lehet én értettem félre valamit, de lehet te értesz félre engem.
Konkrétan a teljesítményadatot keresték itt néhányan és szerintem ennek az adatnak önmagában nincs értelme.
Azt szintén nem lehet elégési paraméterként értelmezni, hogy 24 V, meg 100%, hiszen az elégéshez idő kell, és a nagy-teljesítményű fűtési szakasz nagyon rövid. Emiatt a rövidség miatt, egy átlagolt teljesítmény sokkal kisebb lesz mint egy elvi csúcsérték. Sőt még a feltételezett 50W-tól is sokkal kisebb lesz.
Abban viszont maximálisan egyetértek veled, hogy lehetne találni olyan paramétereket, amik leírják a pákabetét sok tulajdonságát.

Sucukát lenne érdemes megkérdeznetek erről, mert ő képben van szerintem.

Erről én is hallottam olyantól aki gyártásban dolgozik vele, de ott fel vannak tekerve nagyon, 400 vagy 410 fokra, ott is néhány hónap után hegycsere van. Nekem csak a nyákon lévő alkatrészek forrasztására kell, azt meg nem lenne baj ha bírná nekem mondjuk 10 évig.

Ez is egy lehetőség, de az is lehet, hogy a hegy bevonata használódik el hamarabb, és az határozza meg inkább az élettartamot.

Annyi információt hallottam erről, hogy a gyártósorokon, magas hőmérsékleten, ólommentessel használva, eléggé "fogyóanyag" a JBC pákahegy. Igaz, hogy ott szinte folyamatosan forrasztanak vele, de konkrétan 1..2 hetente cserélik.

A JBC-ről nincs annyi tapasztalatom, de valahogy úgy lehet, hogy mondjuk 24V-tal fűtve elmegy x évet, 17V-tal fűtve meg mondjuk négyszer annyit. Nálam olyan max. 110-120W körül kap felfűtéskor a 245.

Az Ersa pico fűtőszálát sikerült egyszer egy ismerősömmel elégetni, kb. 3 másodperc kellett hozzá, az névlegesen 80W-os de még kisebb helyre van a fűtőszála bezsúfolva mint a JBC-nek.

Az biztos, hogy azt, amit a régi kattogós wellerek bírtak ezek már nem bírják, bár lehet, hogy olyan kis teljesítménnyel hajtva mégis. Azok sok éven át mentek úgy, hogy reggel munkakezdéskor be lettek kapcsolva, és egész nap kattogtak a munkaidő végéig, tehát nem volt sem sleep sem kikapcsolás, igaz, túlhajtva sem voltak kicsit sem.

Van egy hővezetési képesség, ami a fűtőszál hőelemtől legtávolabbi pontjáig tart! Létezik egy teljesítmény, ami bepumpálásakor el fog olvadni a fűtőszál valamely része, miközben a hőelem azt mondja, alacsony a hőmérséklet. Könnyen belátható, hogy pl 24V esetén 100% kitöltésnél a belepumpált közel 300W teljesítmény veszélyes hőegyenetlenségeket okozhat a fűtőszálon belül... Ezen csak kevéssé segít az, hogy relatíve rövid ideig kapja meg ezt a teljesítményt.
Én pl ezért korlátozom be a megengedett max fűtési teljesítményt ha jól rémlik 60W-ra. A gyártónak minimum illene megadni egy maximális felfűtési sebességet, amivel szerinte hosszú időn keresztül is károsodás mentesen lehet használni a hegyet. Ez a gyárban biztosan rendelkezésre álló adat, sok mással egyetemben, csak nem kötik az orrunkra...

Az elgondolásod helyes, de csak annyit tudok segíteni hogy jövőhéten szétborítók egy állomást és 210 heggyel megmérem a kimenetet.

Az nem lehetséges, hogy nem hanyagság, vagy titkolózás van a háttérben, hanem a keresett teljesítményt nem lehet értelmezni a hagyományos módon?
Valamilyen időátlagot kellene venni, de olyan gyors a felfűtés/utánfűtés, ami jelentős tól-ig értékek közé adná az eredményt.
Persze van egy elvi maximum, de az is attól függ mennyi ideig jelentkezik az a bizonyos maximum. De hogy mégis legyen támpont, így tudni lehet egy feszültséget (22-24 V), aztán ebből fűtöget a páka hol nagyon, hol meg éppen-csak (ahogy a PID vezérelgeti a kitöltést).

Igen, lattam. 24V/20W-ot irnak ra (a 210-re).
Amugy gondolkodtam miert nincs tobb info, aztan rajottem, hogy miert is lenne?
A gyarto nem reszegysegeket akar eladni, amibol/amihez aztan mindenki maganak fabrikal valamilyen allomast, hanem komplett rendszerben gondolkodnak, aminek az osszeallitasahoz megadnak mindent ami kell.
Termeszetesen nem tilthatjak meg, de nem is nagyon akarjak tamogatni a hazi megoldasokat..

Köszi!
Mondjuk az is ott van az oldalon, hogyAmi azért érdekes mert emlékeim szerint, a fűtőszál ellenállása kisebb mint a 245-ös pákának. Azaz 23,5V-ról a névleges 40W-os csúcs helyett felvenné vagy 3x...6x-osát, ha a pákavezeték ellenállásával nem számolok (lehet, hogy kellene, mert az sem jelentéktelen)...