Nem keverem, 7,12Vcs-cs jött ki belőle. Siker élménynek most elég nekem az hogy kielégítő a hangereje (Nagyon hangos) hangszóróval hallgatva.

Oké.. akkor az 1.6 watt.

Mellékelem a konstrukció képét, szemléltetés képpen.

Mellékelnél egy képeta mérésről?
Vagy kettőt?
Egyet a mérési elrendezésről, egyet a kijelzésről? Hátha segít...

Akkor fussunk neki mégegyszer..
Azt írtad ( kérdezted ) tegnap, hogy:
...Mennyinek kellene lennie a csúcstól csúcsig kivehető jelnek?

Én elhiszem, hogy megfelelően hangos volt a teszt, nincs is abból vita, de a kivehető jel volt a kérdésed. Nem részleteztem, de a 7,12 Vcs-cs az ugye osztva 2,83-mal = 2,5 Veff és ez 4 ohmon 1.6 watt.
A kivehető jel ( Ucs-cs) pedig a mellékelt skicc alapján jó háromszoros is lehet, természetesen a megengedett torzítás tőled és az alkatrészektől is függ ( 3055 béta nagy kivezérlésnél, stb..) - még mennyivel növelheted meg.
Elnézést, de lusta vagyok szép színuszt szerkesztgetni 3 féle méretben..

Szia! Az áramkör sajátossága, a legnagyobb kimenő áram nem haladhatja meg a nyugalmi áram kétszeresét. A mérési eredményedből következhetne, hogy 2 Ohm-os a terhelésed, ami elég valószínűtlen. Ezért firtathatják a kollégák a mérésed megbízhatóságát.
Hány Ohmos a hangszóród?
A végtranzisztorok maradékfeszültsége 2-3 V, tehát a 30 V-os tápfeszültségből 24 Vpp kivezérelhető megfelelő nyugalmi áram esetén. Érts ez alatt 1,3 A - 8 Ohm, vagy 2,6 A - 4 Ohm értékeket.

Üdv. Az oszcilloszkópos mérést úgy végeztem hogy a kimenetre akasztottam 4Ohm/200W műterhelést és úgy mértem. Úgy gondolom hogy minden információt megadtam a körülményekről és azt hogy mit mértem. Egyszerűen azt a választ vártam hogy az adott körülmények között mennyinek kellene lennie a kimenő jelnek illetve a kivezérelhetőség mitől függ. Még nem végeztem mérést 8Ohm-os műterheléssel, pedig egyszerű lenne ugyanis a 4Ohm/200W 2db 8Ohm/100W-os ellenállásból tevődik össze. Amit eddig leszűrtem az az hogy a kimenő jel dióhéjban függ a tápfeszültségtől, a nyugalmi áramtól és a terhelő impedanciától.
Tegnap megemeltem a nyugalmi áramot 1A fölé és a kivezérelhetőség is javult. Már van két végfokom, az egyikben a Q2 2N3019, a másikban 2N2219, azért hogy legyen összehasonlítási alapom hogy a két félvezető típus hogyan változtatja meg az áramkör karakterisztikáját.

Összefüggések.

Köszi, elfelejtettem ezt a képletet. Holnap kipróbálom 8Ohm-os műterheléssel is sztereóban, mert a digitális oszcilloszkópom 4 analóg bemenettel rendelkezik.

Sziasztok. Megemeltem a nyugalmi áramot 1.3A-re és 8Ohmos terheléssel mérve a max torzítatlan kimenő jel 24Vcs-cs, a tápfeszültség 27V. Szerintem ez már jobb mint volt.

Szia!
Ebben a szituációban tökéletes, tovább hegyezni felesleges ( pár tized voltér..).

Sziasztok! Három év után végre majdnem kész a JLH! Finomítások vannak még hátra, de végre dobozolva van. Nagyon köszönöm Mindenkinek, aki az elmúlt három évben segített és tanácsot adott! Lessz majd album is sok fotóval, de egyenlőre ezzel a három fotóval tudok szolgálni.

Ötletes a dizájn! /A háttérben a SONY melyik típus?/

Köszönöm az elismerést! A Sony az str 4800-as.

Szia!
Nagyon igényes szerelés. Jól néz ki.
A hangszóró csatoló kondikat hol szerezted be (fekvő) ?
Nekem már csak az kéne...

Szia! Köszi! A kicsatoló kondenzátor az álló 3300µF és vele párhuzamosan van egy 4,7µF mkt is. Az a fekvő kondenzátor a táp becsatlakozásnál van, az 2200uF, régi bontott darab. A kicsatoló kondenzátor külön panelen van, a relé előtt.

Ma összeraktam egy ideiglenes tápegységet a 2db Végfokhoz 100W-os toroiddal, terhelve 28.8V 10000uF, előerősítő LM1036N Rádiótechnikából származó kapcsolásban. Egész jó hangja van. majd csinálok egy végleges változatot.

Főleg milyen jó hangja lesz ha kiszeded elöle az LM IC-t.

Szia. SRPP fokozathoz mit szólsz? Megfelel hozzá? Markáns csöves hangja lenne.
Jelenleg így is elég karakteres hangja van. Nem gerjed annak ellenére hogy nincs bedobozolva.
Tetszik ez a végfok.

Sziasztok!

Nem tudom mennyire lesz megfújolva, de építettem egy hangszóróvédő és vezérlőkapcsolást az erősítőhöz. Ha valakit esetleg érdekel akkor Ezen a linken megnézheti magának, a sok rizsa után a végén van a videó, és a forráskód. Arra gondoltam, hogy ha esetleg arra érdemes, lehetne írni egy cikket ide az oldalra, persze csak ha arra érdemes.

Szia! Gratulálok, intelligensé tetted az erősítőt!
Pusztán kapcsolástechnikailag, a DC figyelő érzékenységét csekélynek érzem, a 1,5 V-os elem nem valószínű, hogy mindét csatlakoztatási módban jelet küld a procinak ahogy azt elvárnánk. A Q1 lebegő bázisa zavarérzékeny, még megtréfálhat. Esetleg figyelhetnéd a hálózati feszültséget is.
A signal detectornak illene már a zajhatár felett érzékelnie. Az U1:A előtt nagy a leosztás, keveset erősít és a kimenete már közvetlen feldolgozható a mikrovezérlő analóg bemenetével, pláne hogy 12 bites. Gyári készülékekben mindössze pár passzív alkatrésszel szoktam találkozni a PIC előtt és a hangerőszabályzó elől veszik a jelet.

Két elem volt sorba kötve a kiemenetre, csak én azon aggódtam, hogy mi történik akkor, ha a tápfesz oda kerül teljes egészében. Egyrészt ezért választottam ekkora ellenállásokat. Ezeket azthiszem cserélni fogom maximum 22k-ra, mert a legroszabb esetben is azonnal rövidzár keletkezik a kimeneten. Meg ugye ekkora ellenállásokkal fennáll a veszélye annak, hogy nem avatkozik be amikor kéneAhogy a jelérzékelő előtti ellenállásokat is kisebbre lehetne cserélni, de nekem megfelelő mert bizonyos hangerő alatt sosem hallgatom, viszont teljesen jogos az észrevétel. Azért hagytam meg a második műveletierősítőt is, mert szerettem volna egy van / nincs állapotot, így ne kelljen ADC-vel vacakoljak. A kimenetet jelforrásként azért választottam, mert nem akartam hogy valamilyen módon belerondítson a jelbe a bemeneten. Nem tudom hogy ez valós félelem -e, sajnos - szégyenemre - nem az erősségem az analóg világ, így szimulációban kísérletezgettem előtte. Bár az valahogy nekem nem mindig stimmel a valóságban
Összességében azért vagyok zavarban a detektorok bemeneti ellenállásainak értékével, mert különböző tápokkal, impedanciájú hangszórókkal, és így kimeneti feszültségekkel kell számolnunk, és erre nem tudom hogy van e egy univerzális kompromisszum, így azthiszem mindenkinek magának kell megtalálnia ezeket az értékeket.

A DC figyelésére vannak jól bevált eljárások, íme az áltam használt.
A jelfigyelő áramkörök pedig erre a srófra járnak.
A 100k feletti bemeneti ellenállás nem terhelés a vonali jel számára, de nem tétel egy buffert sem elé rakni.
Az áramkörödet tovább is bővítheted kivezérlésjelzővel, tápfeszültség mérővel, illetve a relék meghúzása előtt megmérheted a hangsugárzók Ohm-os ellenállását és zárlat észlelése esetén tilthatod a rákapcsolást, hogy csak néhány példát említsek. A hozzájuk szükséges analóg eszközök rajzában szívesen segítek, nálam Arduinoba futnak be az információk.
A túlmelegedésre, DC hibára és a túlterhelésre azért analóg módon, direktben bontom a reléket, nincs rajta elbírálnivalója a programnak.

Üdv!

Az lenne a kérdésem, hogy melyik layout a jó, melyiket építsem meg a kettő közül?

??????

Szia! Inkább kérj a fórumtársaktól egy bevált tervet, mert nem igazán jó egyik sem.

Miért is ?

Szia! A visszacsatolás a teljesítményföldre megy, miközben van jelföld leválasztás. A bemeneti osztó hidegítése a végtranyó után kap testet. Ettől ugyan működik, de lehetett volna gondosabban is tervezni.

Nem én tetveztem viszont ez csak elmélet a.itt emlitesz csupán eszme futtatás , a gyakorlat egészen mást mutat !
Tetmészetesen ez a gond csupán egy kezdőt tud megvezetni aki kicsit is gyakorlottabb ott nem lehet ez gond.

A rosszul megtervezett nyákú erősítők is szólnak, csak nem olyan jól, mint a jól megtervezettek... ezt persze nem mindenki hallja meg...