Fórum témák
» Több friss téma |
Srácok,
Én békésmegye nyugati szélén lakom Orosháza környékén. Nekem van összerakva egy 21 lemezes cellám és egy sok A-t bíró elektronikám. DE!!! Még semmit nem mértem rajta. CSAK!!! Fogtam a cuccot és e kettőt rákötöttem a motor aksijára és járó motornál "teszteltem" ill. kipróbáltam. A cellám kb. 150x150-es lemezekből van. DE!!! Ahogyan elkezdődött a "műsor"... a folyadékomat az első néhány másodperc úgy kitermelte, hogy a cellámban csak az 1/3-a maradt. Ekkor már nem nyomta olyan intenzitással a gázt, hogy mindent kitoljon a csővégére rakott póttartályba. Tehát a heves gáztermelésem habos türemkedéssel kiment a buborékoltatóként odatett tartályba és a harmadára csökkent folyadékmagasságnál ált be olyan alacsony termelési fokra, hogy a folyadék már nem, csak a gáz távozott a cellából. Még nincs a cella fölé tett kiegyenlítőtartály és nincs folyadékáramoltatás sem... tehát koránt sem kész a komplett rendszer. De az előbb leírt tapasztalásom biztat, hogy tovább vigyem, mert amíg teljes felületen termelt a cella, akkor nagy gáztermelést mutatott hevesen. Előbb csinálok majd egy tartályt a cella fölé egy bizonyos elektrolitfolyadék magassággal és hátha ez kompenzálja a habos heves gáztermelés alá a visszafolyással a kitávozó folyadék fogyást. Ha ez nem válik be, akkor teszek rá egy a cellát alulról felfelé töltő és pumpát, hogy áramoltassa a folyadékot. Aztán ha ez sem válik be, akkor áttervezem a szettet, hogy óriási meddő gáztér legyen a cellalemezek felett, de azt sem akarom, hogy egy robbanékony gázból legyen egy túl nagy mennyiség egy helyen... Szóval van még mit csinálnom... Üdv, Robi. Ja még valami: Jó lenne találkozni a technikák bemutatkozása és ismeretség szerzés céljából. Kezdeti lépés lehetne a továbbfejlődésünknek. Üdv, Robi. 
huha... ha ezt most megkaptam... igazatok van hiányos infoval tényleg nem lehet pontos adatokat szolgáltatni.
Én nyár óta szerelgetem a kis generátorocskámat. Farkashho-tól rendeltem a neten. (semmi közöm hozzájuk, csak azért írom le, hogy tudjátok melyik cuccról beszélek) 21cellás. Azóta persze már rájöttem, hogy olcsóbban is beszerezhettem volna... na mind1, ez az én tanulópénzem. Na szóval... kicsit hanyagul volt összeszerelve a cucc, állítgatni kellet a cellákon, hogy mindenhol egyenesen álljanak. Beszereltem. digitális ampermérőt használok hozzá, 2,5l-es a műanyag tartályom, ebbe rakok 8 kávéskanál Kálium-hidroxidot. Sima desztillált vizet használok hozzá. Ja az autó egy Renault 16-os benzines scenic. (12V-ról.) A tapasztalatom az, hogy induláskor ép hogy csak buborékol. Viszont 20-30perc használat után amikor már a víz is és a cellák is bemelegedtek akkor elkezd szó szerint forrni. Ezt az állapotot mértem le szeptemberben egy vödörrel és egy 2l-es flokonnal. Az áramfelvétele induláskor 6-8A bemelegedés után 14-16A. Hozzáteszem, hogy teljesítmény növekedést ugyan észleltem, de fogyasztáscsökkenést nem nagyon. Tavasszal tervezem, hogy elkezdem a 2.0verziót tesztelni. Ami egy PWM és egy Lambda szonda szabályzóval kiegészítve fog működni. Jelenleg nem üzemeltetem a szerkezetet. Sajnos senki nem tudott biztos megoldást a mínusz 10-15fokos fagyás megakadályozására. Túl vagyok már mindenféle fagyálló és alkohol származékok tesztelésén, de igazából egyik sem vált be. Kezdem elfogadni azt a tényt, hogy ha plusz 5-10fok alá megy a folyadék hőmérséklete akkor már nagyon megromlik a hatásfoka a rendszernek. Szóval tavasszal folyt. köv. Addig is szívom magamba az infokat és ha tudok segíteni valakinek azt is nagyon szívesen...
Szia!
Bár mindenkinek valószínűleg nem világos az elrendezés, mert még nem régen foglalkozik a dologgal, ezért ismételten hivatkozom a régebbi képre: http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/d8/d8ead0da3e3ba3de5af7b...b7.jpg Mint mondtad, azonnal kinyomta az elektrolitot a cső végére rakott póttartályba. Persze, de hol van az elektrolit tartályod? Miért nem abba megy vissza a termelt gáz, természetesen az elektrolit szintje fölé és nem alá. Amikor a bontó nyugalmi, kikapcsolt állapotban van, akkor teljesen (?) feltöltődik a folyadékkal, s a bekapcsolás pillanatában nyilván lényegesen nagyobb a gáztermelés, mint amikor üzemi állapotban valamennyire leürül a bontó és kisebb felület vesz részt az elektrolízisben. Ez természetes is. A nagymértékű habzást a túl nagy áram, mely a kevés semleges lemez következménye, a PWM hiánya, esetleg a túl tömény elektrolit és végül az igen kis lemeztávolság okozhatja. Egy kis silabusz, ha valaki nem tudná: 0 -tól 10 A - ig 1 mm, 10-től 20 A - ig 2mm, 20 A fölött pedig 3 mm az optimális lemeztávolság, teljesen függetlenül a lemez felületétől. Erre azért van szükség, mert a fejlődő gáz nyilván habosítja a lemezek között az elektrolitot, de ki is kellene valahogy szabadulni onnan! Minél nagyobb árammal hajtod a bontót, annál intenzívebb gáztermelés, vagyis több hely kell a buborékokból való kiszabaduláshoz. Ha kényszer keringtetésre gondolsz, akkor majd észre fogod venni, hogy max. 10%-al több áramot venne fel a bontó ahhoz képest, mintha eleve optimális kialakítású lenne. Vagyis felesleges plusz fogyasztó ebben az esetben, a meghibásodásról és egy újabb hibalehetőségről nem is beszélve. Én meggondolnám. Csak ismételni tudom itt is magamat: AZ ELEKTROLIT TARTÁLY NEM BUBORÉKOLTATÓ ! A megtermelt gáz ne menjen az elektrolit szintje alá, minden képen feljebb kell lennie a visszavezetési pontnak, mint az elektrolit legfelső szintje. A gáz továbbvezetése az elektrolit tartályból a különálló buborékoltatóba meg egy szinttel feljebbről történjen, hogy minden képen elkerüljük az esetlegesen képződött hab továbbjutását a buborékoltatóba! Jó bubigyártást! Üdvözlettel: patkolttojas
Szia!Jó amit írsz,de az MMW sem minden.Saját tapasztalatom-és nem "pofaverés"céllal teszem(tettem)közzé.Figyuzzatok!:1.5 Amper,2.4 Volt,3.6 Watt,25ml gáz 27.6 mp alatt(ez bizony fing!)az MMW viszont 15.09!!!!!Mégsem tudom hajtani vele a "vasat".Ha bármejik paramétert megváltoztattam,rögtön leesett az MMW 6-7 körülire.Tehát a jó(10 fölötti) MMW mellé gázhozam is kell!Megoldás lenne még több egység párhuzamos kapcsolása,az áram felvétel nőhetne,(és CSAK AZ NŐNE)a gázhozam mellett,az MMW maradna 15.09(változatlan paraméterek mellett.Tíz,húsz egységet is lehetne párhuzamosan kapcsolni,a kocsi rendszere elbírná az áramot(15-30 A)a gáz mennyiség viszont 10-20 szoros lenne.No persze az egység mérete is!!!!De egyenlőre nem látok más megoldást.
Nálam 1,7V 80A 1 liter gáz 1 perc alatt.
Akkor 8,625ml 27.6s alatt. A tiéd 2,9-szer annyi gázt termel. Hol a különbség oka? Ha valóban ennyire jó a hatásfoka, úgy ahogy írtad, abból a bontóból kell sokat soros-párhuzamosan kapcsolni.
A feszültség-áram viszonyban lehet a kutya elásva!A nagy áram miatt az elektrolitban sűrűn ütköznek a szerencsétlen atomok(oxigén és hidrogén)amikor az ellenkező pólusra igyekeznek.Ezáltal lelassulnak,több energia kell a mozgásukhoz.Olyan,mintha szemben áramló tömegben akarnál 100 méteres síkfutást csinálni.Gyanítom melegszik is a bontód rendesen.Na meg az sem mindegy milyen bontó.Az enyém csöves(316Ti)az elektrolit kb 20% nátrium karbonát(szóda)esővízben.Tipp:vidd fel a feszt.2-2.6V köré,az áramot az elektrolit töménységgel állítsd be.De közre játszik a lemezek száma,távolság stb. is.
A hatásfok tényleg hihetetlenül jó,és több cella párhuzamos kapcsolás lesz a megoldás."csak"anyag kérdése.
Szia Zoli!
Azt hiszem, hogy nagymértékben igazad van! Ugyanakkor az anyagminőség és maga a bontó fizikai felépítése is majdhogynem ugyanekkora súllyal esik a latba. Ami azt illeti tényleg meg kellene próbálni a nagyobb feszültséggel történő vízbontást összehasonlítani a mostani rendszerekkel. Na nem arra gondoltam, hogy először előállítani mondjuk 100V körüli feszültséget, hanem arra, hogy hasonló képen, mint az autók gyújtótrafója működik, vagyis egy rövid idejű, nagy teljesítményű impulzussal, pontosabban impulzus sorozatokkal megtámadni a bontót. De fogalmazhatnék úgy is, hogy egy sorozat nagy teljesítményű, nagyfeszültségű impulzus, majd valamennyi szünet, majd ezt ismételni. Ha egy kicsit angolosan akarnék fogalmazni, akkor "Burst" üzemmódra gondoltam. Igaz, hogy viszonylag bonyolult lenne a megvalósítás, de ha Meyer bácsi bontójára gondolok, akkor ez a megoldás a legkézenfekvőbb. Amint olvasgattam, főleg a csöves bontók szeretik ezt a meghajtást, nem véletlen ő is ilyet használt. A speciális befecskendező rendszerétől pillanatnyilag tekintsünk most el, mert ez lenne a következő lépés. Először valahogy kis teljesítménnyel kellene jelentős mennyiségű, jó minőségű gázt előállítani. Már korábban kicsit pedzegettem a témát, hiszen van olyan videó is a neten, ahol ő maga mutatja be a rendszerét. Valaki be is linkelte nemrég. Üdv. :patkolttojas
Szevasz!Azt hiszem egy malomba őrlünkAz előző kommentemben csak azért nem említettem a fizikai felépítést,mert ez annyira egyértelmű-számomra.A nagyfesz. lakalmazásról
 róbáltam autó gyujtó trafóval megküldeni a bontót-egy és több cellát is,különböző frekvenciákon:még csak nyoma sem volt a gáz képződésnek!Ezzel nem azt mondom,hogy egyáltalán nem működik a nagy fesz,csak azt,hogy az általam próbált paraméterekkel nem működik.A valóban megfelelő bontónál nem lehet külön-külön viszgálni a paramétereket,EGYÜTT kell mindennek klaffolni,lásd a 15MMW körüli bontómat.Ettől jobb hatásfokot elvárni Isten káromlás lenne.És mégsem volt alkalmazható,a fingnyi gázmennyiség miatt.Viszont,ha feljebb srófoltam a mennyiséget(ehez el kellett állítani a működési paramétereket).Bár melyik értéket vittem el bár rmelyik irányba(fesz.,áram viszonylatban),rögtön leesett az MMW.Egy érdekes dolog:A kezdeti időkben 2db bontó ment egyszerre.Szedett-vedett saválló csövekkel tákolva.Azonos árammal,fesz.-el táplálva,azonos elektrolittel,a csövek méretei (átmérő,hosszúság-és talán minőség)különbözőek voltak-nem tudom milyenek.De arra határozottan emlékszem,hogy a rövidebb-tehát kisebb felületű-csövek jobb gázmannyiséget produkáltak!Ezzel azt akarom mondani,hogy a geometria is sarkallatos pont lehet.Megannyi jelentéktelennek tűnő dolog összhangja kell hogy meglegyen,ebben biztos vagyok!Ezért kellene,hogy minél több szerkezet minden paramétere közkincsé váljon,ebből lehetne megalkotni a tökéleteset.De ami késik nem múlik.
Zoli!
Az autó gyújtótrafó biztos nem jó, túl nagy a feszültség a kimeneten, de nem is arra gondoltam, csak az elvre. A megvalósításhoz inkább használnék egy kiszuperált PC táp primer oldali impulzus trafót, persze fordított bekötéssel. A szekundere lenne a primer, az kapna 12V-os impulzusokat, az eredeti pimer lenne a nagyfesz kimenete, de természetesen ugyan úgy, mint a tápnál ezt is egyenirányítani kellene, különben biztos nem fejlődik gáz, sőt itt még sokkal nagyobb szerepe van a visszáram diódának is, mint egy sima PWM esetén. Az igen rövid idejű, ám nagy teljesítményű impulzusok átvitelére pont ezeket a ferrit trafókat találták ki, hiszen eredetileg is átvisznek a korszerűbbek vagy 4-500W teljesítményt. Ennyi már biztos elég lenne nekünk is. Ha mondjuk szárazcellás bontóra kötnénk, akkor nyugodtan lehetne akár 21 lemezes bontót is használni oly módon, hogy csak két tápfesz lemeze van, az összes többi semleges, hiszen a magasabb feszültség biztosítja a kellő cellafeszültséget (két lemez között mért feszültség!). Általában ellenütemű hajtást alkalmaznak a PC tápokban a nagyfesz öldalon, tehát ezt kihasználva kétutas egyenirányítót lehetne nekünk is alkalmazni, mert a tekercsek eleve adva vannak. A meghajtás is lehet akár ellenütemű, mert ott is megvannak a megfelelő tekercsek, sőt, akár több tekercsrésszel lehet operálni, mivel többféle feszültséget ad az eredeti táp, tehát csak ki kellene válogatni a megfelelő tekercseket. Ez persze csak fikció, még nem próbáltam ki, de azon vagyok! Rossz PC tápokkal Dunát lehet rekeszteni, amúgy sem javítja senki, mert annyira bonyolultak, hogy nem is éri meg, tehát még pénzbe sem kerül, elektronikai hulladék! Menne a kukába amúgy is! Gondolkodjál el egy kicsit ezen, hátha látsz Te is benne valami fantáziát! Persze jó lenne, ha valami elektronikai guru is mondana rá valamit és nem csak magában állapítaná meg, hogy hülyeség, had szenvedjenek vele! Most kellene az általad is emlegetett összefogás! Üdvözlettel: patkolttojas
"Örült beszéd,de van benne rendszer"Mint csekély elektronikai tudású kisérletező látok lehetőséget az ötletedben,azonban a valóra váltás némi nehézségbe ütközik fent említett ismereti szintem okán.De azért belevágok-mi baj lehet belőle?!Az említett guru kész Isten áldása lenne mindannyiunknak -de nekem biztos!Olyan guru kellene,akinek megmondanám mi kell és Ő elővarázsolná a kalapból.Most olyan táp kellene,ami 1.5-5V között finoman állítható egyen feszt adna és legalább 30 A bírna.Az már csak hab lenne a tortán,ha a freki állítható lenne 100-500Hz között.Mondjuk 220-ról menne-fűtéshez akarok bontót csinálni.Azt hiszem jobb hatásfokkal működne mint a motorok,mivel a motorok az energia (üza.)30% át hasznosítják a többi"hulladékba" megy főleg hő formában.Egy kazán viszont a gáz 80%át is hasznosítja.És végül is fűteni is kell-nem is keveset.Iskolákat,óvodákat zárnak be mert nincs pénz gázra!Persze ez nem a gáz hibája!
Honnan jön állandóan elő ez a fűtsünk hho-val értelmetlen ötlet? Már sokadjára jött elő, és továbbra is értetlenül állok ez előtt, de most már szeretném tudni ennek a forrását.
Az elektrolízisnél pedig nincsenek csodafeszültségek, csodafrenvenciák, vagy efféle mesebeli paraméterek, ami van, az a Faraday féle elektrolízis törvény. A legjobb hatásfokkal sima egyenárammal lehet elektrolizálni, ha túlbonyolítjátok, rohamosan csökken a hatásfok.
Szia!
A mai, elfogadott fizikai tételeknek megfelelően tökéletesen igazad van! Ezt gondolom senki nem kétli. De. Ha Faraday féle egyenletet vesszük alapul, akkor légy oly szíves magyarázd meg Zoli bontójának az MMW 15 (!) feletti értékét! Ezek szerint természetesen nonsens ez az érték, nem is létezik, hacsak nem ..... Nem kétlem, hogy igazad van, mármint abban, hogy sem frekvencia, sem csodafeszültség nem segít a víz bontásában, csakhogy Farady bácsi ezt ugyan nem állította sehol. Ő kizárólag egyenfeszültségű elektrolízisre állította fel az egyenletét, abban biztos is vagyok, hogy jó. De kérdem én, mert nem vagyok sem fizikus, sem kémikus, miből gondolod, hogy nincs más lehetőség? Te meggyőződtél róla? Ha igen, akkor egy-két infóval kínáljál meg minket is, hogy ne szenvedjünk hiába! A fűtsünk HHO-val ötlet pedig gondolom az Internetről származik. Számtalan oldalon megtalálható, sok kísérleti modellt állítottak már elő, ha van pénzed meg is veheted. Az viszont igaz, hogy nem találtam teszteredményeket, amik meggyőztek volna, gondolom Zoli sem talált, s pont ezért akarja kipróbálni, hogy működik, vagy sem. Üdvözlettel: patkolttojas
A titok a nátriumkarbonátban lehet. A hidrogén mellett szén-dioxid is képződik.
Én már gondolkodtam 25 lemezes bontón 20x20cm-es lemezekkel.
Táp a két szélső lemezen. 40-48V. Jobb egyenirányítási hatásfok, külön, plusszban beépített generátor a járműbe. Ha nem járműbe használjuk, akkor 230V egyenirányítva graetzzel, pufferelve 324V körül, erre sorbakapcsolni nagyon sok(180-190darab) lemezt.
Nem tudom mi az az MMW, vagy hogy 15-ös érték, de még az sem, hogy ki az a Zoli.
Ha belekötünk az elektrolízis törvénybe, akkor utána kénytelenek vagyunk elővenni az energiamegmaradás törvényét. Ezt is dobjuk a kukába csak mert valaki mondott egy mértékegységnélküli számot? Még egyszer utoljára átrágjuk ezt a témát. Ha van egy feszültségforrásod, ami mondjuk 1 óra alatt leadott 10kJ elektromos energiát, és történetesen 100%-os hatásfokkal üzemel a HHO-s elektrolíziscella, akkor te 10kJ hőt fogsz kapni, ha ezt a gázt elégeted. Ha többet kapnál, visszacsatolnád a rendszeredbe a vízzé égett gázokat, akkor kapnál egy örök energiaforrást, vagy legalábbis perpetuum mobile-t, ami nem lehetséges. Idézet: „De kérdem én, mert nem vagyok sem fizikus, sem kémikus, miből gondolod, hogy nincs más lehetőség? Te meggyőződtél róla?” A valóságban nincs más lehetőség. Én meg vagyok győződre róla. Ez olyan, mintha lenne egy fél pohár vized, áttöltenéd egy ugyan akkora másikba, és 2x annyi vized lenne. Ehhez nem kell fizikusnak lennie valakinek, hogy belássa, hogy ez így nincs rendjén. Idézet: „Ha igen, akkor egy-két infóval kínáljál meg minket is, hogy ne szenvedjünk hiába!” Az infók elhangzottak, ha látszólag minden ellentmond a méréseknek, akkor elő kell szedni a legalapvetőbb fizikai összefüggéseket, és kitisztul a kép. De természetesen lehetőség van választani a "mer az akkor se így van" utat, és lehet szenvedni, meg nem értett feltaláló módjára. Idézet: „Az viszont igaz, hogy nem találtam teszteredményeket, amik meggyőztek volna,” Ezek után most már tudod, hogy ha olyan eredményeket találnál, amik már túl jók, hogy igazak legyenek, akkor tudni fogod, hogy rossz oldalra tévedtél, hamis adatokkal.
Idézet: „Ő kizárólag egyenfeszültségű elektrolízisre állította fel az egyenletét,” Ehhez még annyit fűznék hozzá, hogy egy véges időtartományban (nyilván frekvenciafüggő váltóáramnál) mindenféle áram tekinthető egyenáramnak. Ez a wikipádián szépen meg van fogalmazva: Idézet: „A bonyolultabb, változó elektromos áram esetén az elektromos töltésmennyiség (Q) az elektromos áram (I(?)) idő (?) szerinti integrálja:” Bővebben: Link Idézet: „Ahol t az elektrolízis teljes ideje. Megjegyzés: a zárójel az I(?) képletben nem szorzást jelent, hanem az áram az egy idő (?) szerinti függvény” Tehát a Faraday törvény megbirkózik a makacsul váltakozó, mindennemű árammal is.
Szia Collektor!
Tényleg igazad van. De akkor is van ám egy kis bökkenő! Az MMW értékkel kapcsolatban. Azt mondod, hogy nem tudod mi az az MMW. Nos Milliliter/Minutum/Watt. Ez azért egész kifejező dolog. Miután itt durranógáz fejlesztéséről van szó, ezért a jellemző mennyiségeket, úgy mint térfogat, idő, teljesítmény - egymással összefüggésben nyugodtan alkalmazhatjuk Faraday bácsi egyenleténél is, hiszen az, hogy mennyi elektron áramlik egyik elektródáról a másikra, valamint ennek következtében mennyi vízmolekulát lehet elbontani és ehhez mennyi időre van szükség ekkor már átszámolható. Persze én is kihagytam a hőfokot, ami nem volt szép tőlem. Igaz. Tehát, ha meg akarod magyarázni ezek után a 15 feletti MMW értéket, akkor Neked is elő kell venned a Faraday törvényt és megállapítani belőle, hogy ez a bizonyos MMW érték mennyi is lehet veszteségmentes állapotban. Nem sokkal több, mint 9. Bővebben: Link Ne hidd, hogy vitatkozni szándékozom Veled, vagy bárki mással is, csak az a bajom, hogy mind amellett, hogy nyilván igazad van, miért fogadsz el mindent axiómaként, vagy miért baj az, ha valaki meg akarja fejteni azt a talányt, hogy mitől kapott 15 feletti MMW értéket, amikor az ezek szerint lehetetlen. Nem, nem a mérésben van a hiba, nyilván nem veszünk figyelembe valamit, ami nagyon fontos lenne. Talán a Te tudásoddal, ha jobban beleásnád magad a HHO témába, akkor meg is tudnád magyarázni! Tulajdon képen arra számít sok emberke, hogy valaki elmagyarázza hétköznapi, nem elvont fogalmakkal az eseményt, még, ha az energiamegmaradás törvényét is kell hozzá segítségül hívnia. Erről jut eszembe, nagyon helyesen mondtad. ENERGIA MEGMARADÁS. Helyes. Tökéletesen egyetértek Veled! Einstein bácsival is természetesen! Csakhogy az energia megmaradás törvénye nem azt mondja ki, hogy máshonnan nem származhat energia, mondjuk egy más formából átalakult energiára gondoltam, hanem azt, hogy nem vész el, csak legfeljebb átalakul! Persze, ezt várjuk. Miért elképzelhetetlen az, hogy az a bizonyos "többlet energia" egy más formából alakul át ebbe, és szó sincs örökmozgóról! Csak energia átalakulásról. Nyilván ahonnan származik adott esetben ott "energia hiányként" jelentkezik, de pillanatnyilag nem ismerjük esetleg ennek a forrását! Talán ilyen szemszögből is kellene vizsgálni a dolgot. Nem arról van szó, hogy a vizet X energiával elbontottam és a keletkezett durranógáz formájában megkapom, majd elégetem és visszaalakul vízzé, s ebből Y energia mennyiséget kapok és az nagyobb, mint amit belefektettem. Ez nyilván ilyen formában lehetetlennek tűnik. De, ha feltételezem a 15 feletti MMW értéket a bontásnál, akkor bizony nagy a baj. Meg kellene fejteni, hogy a többlet energia honnan származik! Egy dologban biztos vagyok, hogy nem a semmiből, mert ilyen fogalom sincs. Amit mi semminek hívunk, ott is van valami, csak egyenlőre számunkra megfoghatatlan legfeljebb. De ez már súrolja a filozófia határát. Ha regisztrálva vagy, márpedig igen, mert tudsz írni a blogba, akkor egy kattintással megfejtheted Zoli kilétét is. Rád bízom a megoldást! Üdvözöllek és köszönöm érdemi válaszodat! patkolttojas
Ez az MMW már rosszul indul. Ahogy szsrobert is mondja, nem csak HHO keletkezik, így az egész számítás használhatatlan, a mutató becsapja a használóját, irreális értékek jönnek ki, ismeretlen a mérési hiba.
Amivel lehet számolni, az a hőmennyiség. Igaz nehezebb mérni, de könnyen kalibrálható egy villamos fűtőtesthez. Idézet: „Ne hidd, hogy vitatkozni szándékozom Veled, vagy bárki mással is, csak az a bajom, hogy mind amellett, hogy nyilván igazad van, miért fogadsz el mindent axiómaként, vagy miért baj az, ha valaki meg akarja fejteni azt a talányt, hogy mitől kapott 15 feletti MMW értéket, amikor az ezek szerint lehetetlen” A megfejtés az, hogy nincs találmány, tehát nincs mit megfejteni rajta. Idézet: „Nem, nem a mérésben van a hiba, nyilván nem veszünk figyelembe valamit, ami nagyon fontos lenne.” Pontosan, nem a mérésben van a hiba, hanem a mérés elvében! Idézet: „Csakhogy az energia megmaradás törvénye nem azt mondja ki, hogy máshonnan nem származhat energia, mondjuk egy más formából átalakult energiára gondoltam, hanem azt, hogy nem vész el, csak legfeljebb átalakul!” Ha ezt elfogadod, utána már csak a termodinamikát kell segítségül hívni. Képzeletben tekintsük egy zárt rendszernek a HHO cellát akksiról. Ennek a zárt rendszernek van egy fix energiája (nem nukleáris). Ha 100% hatásfokkal működik a cella, az elégett gázt visszavezetjük a cellába, és a hőből szintén 100% hatásfokkal töltjük vissza az akksit, belátható, hogy egy örökmozgónk van. Többletenergiát csak akkor kaphatunk az energiamegmaradás szerint, ha valami kémiai/magátalakulást produkál a rendszer, aminek viszont nyoma kéne, hogy legyen! Ha történne, mondjuk az elektrolittal, akkor azt vissza kellene állítani is (nyilván az alapvető kémiai reakciókon kívüli dolog), amihez annyi energia kell, mint amennyivel a kémiai/magátalakulást elértük. Nos, ilyesmi biztosan nem zajlik le egy cellában. Ha ezen kívüli dologból jut többlethez a rendszer, az már scifi, vagy fantázia terület. A másik dolog, hogy ha van 300 ember mondjuk, aki ezzel foglalkozik, és 1-nél ilyen érdekes eredmények vannak, azt rögtön ki lehet húzni, szimpla statisztika. Ha 10 ember produkál hasonlóan furcsa eredményeket, akkor azzal már lehet foglalkozni. Idézet: „egy kattintással megfejtheted Zoli kilétét is. Rád bízom a megoldást!” Nyilván nem véletlenül van mindenkinek saját azonosítója, Zoltánból szerintem van vagy 100 a fórumon, így csak tippelhetek, hogy táplálóra gondolsz.
Hogy CO2 keletkezik-e (kétlem, mert a kérdés, hogyan), azt egyszerű bizonyítani: a desztillált vízzel töltött buborékoltatóba némi működés után kék lakmuszt kell mártani.
A CO2 elnyelődik a vízben, szénsavat alkot és az savas. A lakmusz meg kipirul  Ha nem piros, akkor ez kilőve. Akkor marad a fejvakarás az MMW körül. Idézet: „Akkor marad a fejvakarás az MMW körül.” Hát akkor jó fejvakarást, én továbbra is a hőmennyiség mérésre szavazok. A feloldott NaOH meg lúgos, méghozzá igen erősen, tehát nagyjából semlegesíti a feloldott CO2 kémhatását. Bizony NaOH-s pára is ömlik a cellából, teliment a buborékoltatóm vele.
Az általam vázolt mérés természetesen a szódás oldattal működő vízbontóra vonatkozik, nem a nátronlúgosra.
Az utóbbinál fura is lenne bármilyen CO2 képződés.
Most a szódás oldat alatt Na2CO3-at, vagy NaHCO3-at értesz?
Valószínűnek tartom, hogy NaHCO3-al elérhető ilyen többlettermelés, NaOH biztosan keletkezik ebből, illetve hidrogén és talán oxigén is külön külön, de ez csak addig áll fenn, amíg az összes NaHCO3 át nem alakul NaOH-vá. Aztán ez a többlet megszűnik.
Nos, a NaHCO3-ból valóban lesz CO2, de a maradék az Na2CO3 és nem NaOH... A karbonát marad az oldatban
Én a mosószódára gondoltam, mint ionképző, ami Na2CO3. Ha jól olvasgatok itt, akkor ezt is használnak a bontókban. Ezeknél érdemes méregetni, hogy van-e CO2 képződés az elektrolíziskor, ami indokolna plusz gázhozamot.
Én megelőlegezem, hogy van CO2.
NaOH + CO2 ---> NaHCO3 Visszafelé ez már nem feltétlen igaz, de az nagyon árulkodó, hogy éppen egy CO2 hiányzik. De az az 1 hidrogén már így is többletet jelent a maradék Na2CO3-ból, plusz ha hozzávesszük a mérési hibát, amit valójában meg sem tudunk tenni, mert nem ismert, akkor már nem vetődhet fel túl sok kérdés. A maradék Na2CO3 pedig szintén szét kell, hogy essen elektrolíziskor, tehát meglesz az a CO2 valahol. A vízbontásból származik hidrogén, tehát keletkezhet NaOH (szerintem mindenképp ezt kapjuk végeredményül, ez már tovább nem tud darabjaira esni).
Üdvözlök mindenkit!Vass Zoltán vagyok,Balatonban lakom(Eger mellett).Kb három éve kezdtem foglalkozni a HHO dologgal.Kőbaltával kifaragott cuccokkal.Aztán jöttek a bronz,vas coccok.Most az acél cuccoknál tartok,-elég messze a mikro chipptől,meg a kvantum mechanikától,a nano robotoktól.De annak is eljön az ideje,ez az élet törvénye.Apropó:törvények!Egyik kommentelő gyakran említi a törvényeket,hangsúlyozva,hogy amiket ezek nem engednek meg,az nem is létezhet.A közelmúltig törvény írta elő,hogy a fénynél nem létezhet gyorsabb a világegyetemben.Most meg kiderült,hogy van!!!!!!Hol a hiba?melyik törvényben?Bár melyik megállapítás alkotóját nézzük,kimondhatjuk egyik sem hülye.Mégis ütközik a törvény és a valóság!
Energia megmaradás:..."egy pohár vizet átöntünk egy másik pohárba ezáltal több energiája lesz?"Igen,ha a másik magasabban van.A vízi erőművek íszonyat mennyi energiát adnak,pedig egy fikarcnyi energiát sem fektettünk be,hogy a víz magasabbra kerüljön(ezáltal munkát végeztessünk vele)kivéve a gát építésére fordított energia.Akkor örökmozgót csináltunk?Azért sem tettünk semmit,hogy a szél fújjon,mégis rengeteg energiát nyerünk belőle.Ez is örökmozgó?A tengereket,óceánokat sem mi ringatjuk,a hullám és ár-apály erőművek is örökmozgók?A fény elemeket fotonok hajtják,de a fotonokat nem mi csináljuk energia ráfordítással-ez is örökmozgó?A szupernova robbanásoknál addig nem létező elemek keletkeznek.Miből?megválaszolatlan kérdések-egyenlőre!Apropó:addig nem létező elemek;Felmerült az vízbontás során keletkező GÁZOK összetétele.Van-e benne(és ha igen mennyi)CO2? Kezdjük a kályhánál:Mit csinálunk?-elbontjuk a vizet alkotóira,Hidrogénre és Oxigénre.Mit csinál az elektrolízis?Alkotóira bontja a VIZET!Szétválassza az Oxigént és a Hidrogént.De az oldatban levő többi összetevőt NEM BONTJA LE!!!!!!!Tehát ott kell hogy maradjon a cellában-ha csak a lebontott oxigén és hodrogén magával nem sodorja.A tengerekből sem kerül a só(és a többi anyag)a felhőkbe,pedig ott vízpára fomájában távozik a víz,nem pedig elemeire bontva! MMW kérdés:Az már tisztázódott az előző kommentekben mi is ez .Hogy jó-e a számolás alapja nem tudom,ehez kevés a tudásom.Egyszerűen lefogadom a számolás helyességét.Mint ahogy elfogadjuk(tuk)a törvényt,hogy a fénynél nincs gyorsabb a világegyetetmben.Hihetetlen a 15 körüli MMW?Nekem is az volt!!!!Ezért imételtem meg 5-6szor a méréseket.Vannak mérési pontatlanságok,elismerem.Ezért volt szórás 11 és 15 között.De mindig 100% fölött volt a hatásfok!!!Ez már nem véletlen és nem tudható be mérési hibának.Hogy csak egy fórumozónak sikerült ez a hatásfok?Ezért nem tekinthető hitelesnek,ha 5-6 más személy is produkákt volna hasonló eredményeket az más lenne.Ezzel nem értek egyet.Mikor Voltair "feltelálta"az elektromosságot,egyedül ő jött rá valamire.Mégis létezik.Nem akarom hozzá hasonlítani magamat,csak véletlenül értem el az említett(és vitatott)MMW értéket.És mint a mesében:Aki nem hiszi,járjon utána.Bár kinek aki kiváncsi rá a teljes leírást rendelkezésre bocsájtom a kisérlet körülményeiről.Örülök neki,hogy így felbolydultak a kedélyek,érvek és ellen érvek látnak napvilágot.Ez azt jelenti,foglalkozunk a dologgal,s előbb-utóbb valami világot rengetődolog sül ki munkánkból.Úgy legyen!Kivánok mindenkinek erőt,egyészséget,kitartást-és szerncsét,hogy ne b...unk el annyi mindent! Tisztelettel tápláló 1.Vass Zoltán (tegezzetek nyugodtan!)
Köszönöm Zoli.
"Egy húron pendülünk." Üdv, Robi.
Szervusz!
Részemről a tudomány törvényei nem kőbe vésett dogmák, hanem az adott értelmezési tartományra, feltételekre felállított működési szabályok, amik bizonyos modelleken alapulnak és a határfeltételek szerinti körülmények között reprodukálható reakciókat okoznak. Ezt a megközelítést a fizikus barátom is megerősítette, mondván: számtalan eset is bizonyítja, hogy az általánosítások a határterületeken téves eredményt adnak. Azt is említette, hogy a mérnökök nem látnak ki legtöbbször ezekből a határokból és dogmatikusan is állnak hozzá, csak ezt tanítják nekik: csak eddig van és kész. Nekik ennyi is elég a munkájukhoz, de az a baj inkább, hogy nincsenek tisztában a tudásuk korlátaival. A fizikust ilyen korlát nem köti  Ők a 40. tizedes jeggyel is kénytelenek foglalkozni, amit az általános életben lazán elhanyagolnak a mérnökök, de vannak esetek, mikor ott történik meg az a jelenség, ami új modellekkel írható csak le.A fizikusok egyébként tudják, hogy valódi zárt rendszer a világegyetemben nincs. Csak elhanyagolásokkal, kizárásokkal, megkötésekkel lehet definiálni zárt rendszert. A hatásfok kérdése: nem a hatásfok lesz nagyobb 100%-nál, hanem a COP. A két fogalom nem ugyanaz. A hatásfok a kinyert és a bevitt energia hányadosa (1-nél kisebb), míg a COP a megmozgatott (kinyert) energia és a saját működésre (kinyerésre) fordított energia hányadosa. Ez lehet nagyobb 1-nél, lásd: hőszivattyú. Ne keverjük, mert akkor tényleg hibás lesz a következtetés. A témába vágó kérdés: mi az elektrolit nálad? NaOH vagy Na2CO3, másnéven nátronszóda? Az utóbbi esetben célszerű lenne egy hibát kizáró (vagy feltáró) mérést végezni, mint alant vázoltam. Addig tényleg nem fogadható el kétséget kizáróan a mérés, mármint az, hogy az összes gáz csak hidrogén és oxigén. Részemről nem tartom valószínűnek a CO2 képződését. Collector NaHCO3 esetét nézi, de én nem vagyok annyira penge kémiából, hogy kapásból cáfoljam, csak nem tartom valószínűnek, hogy egy instabilabb vegyület létrejöjjön a szódából és az bomoljon tovább. A szóda gyártása során egyébként sem NaOH az alap, hanem NaCl, ammónia (NH3) és CO2 meg víz. Ebből lesz NaHCO3 és ezt hevítve (nem elektrolizálva ) lesz belőle Na2CO3 plusz CO2 és víz.A tengerből kerülhet a levegőbe só, nem véletlenül fordítanak kiemelt figyelmet a tengeri környezetben üzemelő repülőgépek védelmére, pedig üzemszerűen sose érnek vízbe. De a sós tengeri pára kikezdené a szerkezetüket, ha erre figyelmet nem fordítanának.
...ugyanis a tengervíz feletti pára = sós vízből előállítódott buborékok és apró vízcseppecskék sokasága. Tehát...
Nem feltétlen ez az ok.
A légmozgás okoz olyan párolgási jelenséget, ami apró sókristályokat képez a vízfelszínen, amit a szél porként felkap. Ezek a pici kristályok kondenzációs magként szolgálnak és páracseppeket képeznek, de amiben fel is tudnak oldódni. Kész is a sós pára. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
