Gyanítom, ott van energiaevitel is.

Ja: egy üveg sör meg egy tábla szalonna kenyérrel.

Sziasztok!
Szeretnék ilyet építeni.
Sajnos, nem tudom hogyan fogjak neki.
Valami elektromos emelőre (12V) gondoltam, ami ki emeli a földből.
Peltieres hűtéssel.

Bővebben: Link

Ez így elég "vékony"; hol maradt a vereshagyma? Valamint magyar ember bort iszik!

Nem tudod lehet nagyobb kályha főzőlapot (öntvényt) szerezni?

Hűtés nem kell bele, a föld alatt mindig kellemesen hűvös marad. Mint ahogy a pincében is. Egy ablaktörlő motor meg egy megfelelő menetes orsó és könnyen megoldható.

Sparhel platnit keress. Nem muszáj a Vakerán, csak a példa kedvéért tettem be. Faluhelyen sok ház körül kallódik még ilyesmi, örülnek ha elviszed.

Próbáltam szerezni, mert a krumplilángos csak ilyenen jó ízű, de senki nem tudott adni két faluban sem, pedig fizettem is volna érte.

Mekkora kell?
Mert ha öntött vastáblát nehéz is szerezni, acélból akármelyik nagyobb lemezfeldolgozó üzemben levágják neked 4-5-6-8 milliméter vastagságban is. kilónként ~fél euró az anyagár, de ha nem kell számla, "okosban" még olcsóbb.

Ha még kell körbenézek neked. Mondjuk sokat elvittek már a vastelepre, de szerintem még akad a faluban.

Nem nekem kell, én ki tudnám vágni magamnak, de szamóca 300 kilométerről nem tud érte eljönni....

Bocsánat Szamócának szántam. Van futár ami simán elviszi.

Kb 20 kilós lemezdarabot már nemigen éri meg a futár kezébe adni....

Most nézem a "Lakáskultúra" lapban, hogy "fatüzelésű kályha főzőlappal, Houzz / La Castellamonte" 1 618 000 Ft.
Ránézésre mintha egy törpe hokedli szexelt volna egy teatűzhellyel

Körülbelül 6-7000Ft. Persze csak ha van és ennyit megér.

Nem érted. Próbáltam sima 5mm-es lemeztáblából vágottból. Hátul a fásban rozsdál. Megsül rajta, de nem olyan a sütés, íz.

Ilyesmire én is vadászok, de még nem tudtam eljutni a megfelelő MÉH telepre.

Ez hátha jó lesz:Bővebben: Link

Elég könnyű darab , lesz még jobb is (főleg árban).

Mert be kell avatni.
A helyzet az, hogy az acél, és az öntöttvas között az egyetlen különbség a széntartalom, aminek a kaja ízére semmi ráhatása sincs, az csak városi legenda. A 4,3% (eutektikum) körüli széntartalom pedig a hő hatására úgyis kiég... A használat közben ráégett szennyeződések (fúj?) teszik azzá az ízforrássá amiről sokat beszélnek, nem érdemes sok ezret kiadni érte. Legjobb, ha azt a rozsdásodó darabot előveszed, és használod.
Másik jelenség, amit nagy gourmetként mindig tapasztalok, amikor te csinálod a kaját, eltelsz az ízével illatával, nem esik olyan jól, mint mikor az öreged nyomta a kezedbe... de csak neked csalódás, azt hiszed nem olyan jó, pedig mindenki más pedig el van varázsolva.

Meg ne haragudj, de néhány tévedés van a posztodban. Ezen kívül mifelénk használat után le szokták tisztítani a platnit, még ha lábos vagy fazék volt is rajta, nemhogy hús, stb. után. Én még nem tudtam úgy eltelni ízzel, illattal a készítéskor, hogy ne esett volna ugyanolyan jól, mintha más tette volna elém (dolgozott volna vele).

Miben tévednék az acéllal kapcsolatban?

Akárhogy tudományos, nem lett olyan, így maradok az öntöttvasas legendánál.
Sőt mondok még valamit. A lepcsánka kerámiabevonatú tepsiben sem olyan, mint sima vasban. Ez is saját tapasztalat. És ha már magamnak sem hiszek, akkor kinek?

Ez így van, más a szinergiája a kerámiának és a vasnak. Minden anyag rezgésekből áll, másképp harmonizál a kerámia és a vas az étellel.
Különben tényleg lehet benne valami, más a "kipárolgása", hőátadása, hődinamikája a különböző anyagoknak.

Megcsináltam az ereszcsatornát. Hát mit ne mondjak kabaréba illő szint különbségek vannak amit amatőr fejjel elég volt kibackelni.

Pl: A kiégéssel, azon hőfokon.

Kicsit lejjebb van mint kéne. Így szeles időben a cserépről nem kerül bele a víz. Egyébként az építőiparban egy két centi nem számít. Sokszor még tíz sem.

Nálam fél méterrel tettek mellé egy oszlopot, ami a felső teraszt tartja. Megkifogásoltam, erre azt mondták, hogy jó az úgy, biztos elmérték. Amikor fizetni kellett, akkor mondtam, hogy csak a kétharmadát fizetem ki a kialkudott munkadíjnak... és kicsit közelebb álltam a kikészített vasvillához... csendben elmentek.

Utána már inkább magam csináltam a házamon mindent. Fárasztó, de legalább minden olyan, aminek megálmodtam.

A vasak sosem fognak pont jól állni, szinte mindegyiknél hajlítgatni, vagy a tartó fán variálni kell, ez nem egyedi eset. De mint mondták, nagyon messze van a cserép végétől. Mifelénk bádogosok úgy csinálják, hogy legmagasabb végén a cserép vége a csatorna felső peremével kb. egy szinten van. Lejtés miatt másik végén úgyis már távolabb lesz.

Amikor beköltöztünk a házunkba, ami egy ötvenes évek elején épült vertfalú épület, még próbálkoztam mesterekkel, de hamar rájöttem jobb az nekem ha én csinálom.