Az azért attól is függ, hogy éppen milyen cső van "terítéken". Amikor egy 6P45Sz-t kell beállítani, akkor pl. 22k-st teszek, ha az osztót 1mA-re állítom be (potinként), akkor ez 22V átfogást jelent.

Akkor mindent a rajz szerint...
Még egy kezdő kérdés... rajzon nincs jelölve az ellenállások teljesítménye a képen amivel megépítették azok 2w-osok és 1%-os?
Ahány boltban odaadtam az anyaglistám azt mondták nincs 2w-osba 1%-os.
Igaz csak R5,R6 és R17,R18 az, de ártani gondolom nem árt mindenhova az 1%.

Ártani nem árt, de majd hogy nem felesleges. Ha megnézed a képet, ott is mind 5%-os tűrésű, szépen látszik mindenhol az arany jelölés a tűréshatárnál.

Köszi a választ!

Üdv mindenkinek!

Na úgy döntöttem inkább komplett vásárlás helyett én építenék egy erősítőt EL84-ből. A pár napban gyorstalpalót végeztem, nadjából képbe vagyok a csöves erősítők terén. Elsőkörben egy ECC83-EL84 kapcsolást valósítanák meg, mindezt SE módban. Tehát kis teljesítménnyel kezdenék indításképpen. Na szóval, a kimenő trafót boltban veszem meg, mert ez a legegyszerűbb így elsőre. Indel TGL 5/001-et néztem ki, ami EL84 SE-re van (5,2K/8R). Hálózati trafót azonban megsporolnám árban, és ebből adodóan lenne egy kérdésem. Mivel akad itthon régi csöves rádió roncs, amiben ugye ott a hálozati trafó. Ezek a trafók minden gond nélkül jók lesznek oda bontás után, csak a trafó vezetékeit kell kibogarásznom. A max 4W teljesítmény miatt meg elég is lenne... Kérdés:Hang mínőségben ugye nem lesz rosszabb, ha iilyen trafóval oldom meg a táplálást, vagy jobban teszem, ha inkább veszek boltban direkt erre a célra tízenezerért trafót? Kicsit tapasztalatlan vagyok még, ezért a kérdés. Olvastam hogy az EZ80-al megcsinált egyenirányítással is jobb lehet a hang, ezért diódás helyett az egyenirányítás is csöves lenne. Tungsram csövek vannak bontásból elsőnek teszt üzemként, aztán majd valami jobb helyette... Köszi a választ! Geri12

A Dale RN70 sorozat tudja a 2W-ot ,és1%-os.
A Farnell-től rendelhető.5-600Ft/db

A csöves rádiók hálózati trafója nem igen bír el egy sztereó EL84 SE-t. Esetleg egy ECL86 SE-t. Két rádió hálózatival megoldható biztonsággal. Talán a Pacsirta rádióé elbírja mert az jó nagy. De lehet még PP végfokú rádióét is használni.

Ha nem "leharcolt" csövek, akkor a "Tungsram"- nál aligha van jobb. Mono-erőlködődő esetén jó lehet a gondolatod, sztereo esetében már az adott hálótrafó lehet, hogy kevés telj.-ű, az EZ80 is kevés-EZ81 kellene oda, vagy félvezetős eir.-tanácsos anódfesz. késleltetéssel.

Így elsőre ezt találtam. (kép mellékelve) Van Pacsirta is, de abból sajnálom kivenni, mert még üzemképes. Egyébként az említett trafóból van még egy darab. Olyan rádióroncsból lett bontva, amiben ECL86 volt...

A neten böngészve jópár kapcsolásban EZ80-at alkalmaztak EL84 SE sztereó kapcsoláshoz. Ezért döntöttem én is így, de EZ81 is megoldható. Valamelyik Tungsram cső még dobozában, új állapotában. Szerencsére nem lettek kidobva még, pedig többször szó volt róla. Most már lesz helye...

Elég nagynak néz ki a trafó. Lehet hogy elbírja ha nem melegszik nagyon. De ez szelénes vagy félvezetős egyenirányításhozcs jó csak mert nem középmegcsapolásos a szekunder és egy fűtőtekercs van. Az egyencsőnek külön fűtőtekercset illik használni. EZ80 nem bírja a sztereót el. 90mA a max árama. EL84 SE anódárama katalógusadat szerint 48mA +5,5mA segádrácsnak ez 53mA oldalanként. Oda EZ81 kell.

Éreztem hogy valami gond lesz evvel. Marad akkor félvezetősnek. Azonban mindenképp csöves egyenirányítást szeretnék. Szerencsére olyan roncsok is vannak, melyben EZ80-as csö is volt. Azok is ilyen nagy méretű trafók. Sőt van egy korábbi bontásból, de sajnos nem én végeztem. A primer oldalon több lecsapolás van a különböző hálózati feszek miatt. De sajnos nem tudom melyik a 220-as pont...

Megcsinálhatod 2 EZ80 -al is, ha a anódjait összekötöd, és két oldalra teszel egyet egyet a kétutas egyenirányítóként mindjárt nagyobb áramod lesz.

Sziasztok. Lenne egy kérdésem egy PL504PP-vel (csatoltam a konkrét kapcsolást) kapcsolatban. A kimenőtrafón az Raa az hány kOhm legyen? 2K-ról hallottam, de nem vagyok benne biztos. Egy olyan kérdésem is lenne, hogy egy darab ilyen végfokhoz adott a egy trafó, amin van egy 250V-os tekercs és az egyenirányítást 4 darab PY88-al szeretném megoldani, graetz hídba kötve. Ha jól számoltam akkor az egyenirányítás után kb 300-320V-ot kapok. Ez így körülbelül jó érték?
Előre is köszönöm a segítséget!

Tulajdonképpen oda van írva. 22 Veff feszültséget ad le 16 ohm-ra (ez 30 W). A primer oldalon 300 V a tápfesz. AB osztályban számolhatunk 20 % maradék feszültséggel, tehát csövenként 2*(300 V*0,8) cs-cs feszültség lesz a fél primereken (összesen a-a -ig 4*(300 V*0,8) cs-cs). Ez 960 V cs-cs a-a -ig, ami 960 V/2,82=340 V eff. Ha ezt elosztjuk a szekunder feszültséggel, megkapjuk az áttételt (Á=340 V/22 V=15), ebből a primer impedancia Rp=15*15*16 ohm=3700 ohm. A primernek tehát 3,5-4 K között kell lenni. Ha 250 V váltót ad le a hálótrafód, akkor igen, 300-320 V lesz a pufferen, terhelten, ahogy mondod. Nem csinálnék csöves hidat egyenirányítónak, sok hely, fölösleges fűtőteljesítmény (nem akarlak lebeszélni, de átgondolnám mégegyszer a helyedben...).

Egy Teslából sikerült egy újabb trafót kitermelni amit teszteltem is. Középcsapolt, 2X282V, illetve 1X6,3V. Egy olyan rádióból lett bontva, amiben a fűtés közös volt minden csőnél. Tesztre jó lesz, aztán majd max kap mégegy trafót. Amugy miért nem illik 1 fűtéssel megoldani az egyenirányítást, mint ahogyan a donorban is volt? Mondjuk azt olvastam hogy a legjobb az lenne, ha minden cső külön fűtést kapna, de hát ugye...

A közvetettfűtésű Ei csövek Ufk-ját nem nagyon illik kihasználni... Törekedni kell, hogy külön tekercsről történjen a fűtése :yes:

Ez utóbbi pedig különösen ajánlott a PY sorozatú csövekre. Több helyen megjegyzik, hogy a fűtés - katód szigetelése nem tökéletes és ezért "szivároghat". Ezt inkább Vikipapa felé intéztem. Anno én csináltam két EY88 segítségével tápot a GU50 SE-nek. Prímán működött és jól is nézett ki.

Gabi, ez nem így van. A PY83-88-as csőnél akkora impulzusok voltak a katódon, hogy azt a "kupakra" kellett kivezetni (ahogy a PL500-asnál is pl.), mert a lábaknál mindenképpen átütött volna. A fűtése pedig benne volt a többi cső között, jó, hogy DC nem volt eget-verően nagy, de váltó igen nagy volt rajta. Nem volt velük igazán probléma.

Igazad van. Mégegyszer utánanéztem most reggel és valóban. Én csak annyit jegyeztem meg, hogy különös gondot kell fordítani a szigetelésre (angol szöveg). De azt már nem, hogy ezt gyárilag úgy oldották meg, hogy a katód van az anódsapkában.
Anno pedig még jól is kötöttem be.

Nagyon nem általános a dolog, még egy ilyen típus van, a PY500A, ez a színesek áramköri megfelelője volt (ill. az Orosz változat). Régebbi csövek rácsa viszont előfordult az "anódsapkán". DY86 viszont ténylegesen anódsapkás (pedig nagyobb feszültségű cső, csak más szerepkörben dolgozott).

Én PY88 és EY88 körben mozogtam eddig, a többinek meg nincs is mindnek sapkája. PY500-ast ugyan láttam már, de sosem volt olyanom. Szép nagy cső. Kár, hogy a DY86 semmire nem használható (a topik témakörében), maximum dísznek.

O.K. de azt mindannnyian tudjuk, hogy a boosterdiódák eredetileg NEM tápegyenirányító csőnek lettek kifejlesztve, tehát a kivétel erősíti a szabályt :yes:
Volt egy tápegységem, amiben 2db PY500A dolgozott, mégpedig feszültség kétszerezőként...

Ahogy mondod, valóban nem. Gabi vetette fel a kérdést, erre reflektáltam.

Nekem valahogy anno adta amgát a dolog. Még itt az oldalon is felvetettem. Mindenki AZ meg EZ csövezik, holott a "piac" tele van szórva ezekkel a diódákkal. Azt rögtön gondoltam, hogy nem véletlenül nincs elterjedve a használatuk. Azonban találtam alkalmazásukra cikket is. Az egyik tavaly jelent meg a Rádiótechnikában. Nem tudom melyik számában szeptember vagy október? Csak kifényképeztem a cikket. Abban anódfesz késleltetésre ajánlja a szerző műszerekbe. Akkor lepődtem meg, hogy a maximum váltófeszre 250V-ot adott meg, miközben tudtam a 6kV-os képességéről (persze ennek is utánaolvastam, a folyamatos üzemre nem alkalmas). Mint említettem, régebben - részben müszi cikke nyomán - elekzdtem az EY88-assal foglalkozni és be is szereztem kettőt (hogy mennyiért, inkább le sem írom, tanulópénz volt). Ezekből nagyon jól működő kétutas tápot tudtam az erősítőnek csinálni.
Én jópárat beszereztem, elsősorban ingyen guberálásból. Kicsit jobban késleltet, mint az AZ csövek és jó nagy áramot bír (bár zabál a fűtéssel). Be még nincs építve sehová.

PY82-őt kell túrni az hálózati egyenirányító. 2db elég egy kisebb sztereó PP-hez. Pl: EL84 PP. És az a jó benne hogy nagyon lassan fűt fel. Jóval lassabban mint az EL84

Egyetértek! Mindig érdemes a "periférián" is körülnézni csőügyben... Az mondjuk igaz, hogy az Ei csövek terén azért eléggé bőséges a kínálat, gondoljunk csak az 5V-os fűtésű csövekre... A másik dolog a használat elterjedtségére vonatkozóan, hogy pl nem sok leírásban találkozunk az ECC40, 6AT6, 6AV6, EBL21, EL33, EL6, és még HOSSZAN sorolhatnám - csövekkel..... Mégis meglepően kiváló hangú csövek, legalábbis saját tapasztalatom szerint

OK, ezek nem Ei csövek, de érdemes lehet odafigyelni rájuk :yes:

Én alapvetően egyetértek Imivel abban, hogy amit lehetett kitaláltak már. Szóval ha valami miatt nem terjedt el ezek használata, annak biztosan van valami általam nem ismert oka. Neki lehet persze menni úgy is, hogy ki kell próbálni, maximum nem megy a dolog. Mivel én a zsámításokhoz annyira nem értek még, igyekszem kitalált és már mások által alkalmazott megoldásokat mixelni.

Köszönöm a segítséget, most már legalább értem hogyan van a kimenőnél a számolás. Próbálgattam si diódás egyenirányítással csöves erősítőt, de "nem hatott meg". A trafón egyébként is rajta vannak a fűtéshez való szekunderek, ezért gondoltam erre a megoldásra és egyébként is ha félvezetős az egyenirányítás akkor meg a késleltetéssel kell bajlódni. Személy szerint inkább maradok a csöveknél. Még egyszer köszönöm a segítséget.