NEM az MPPT töltésvezérlés az elavult hanem az hogy csak egy napelemet kezel.

Amit ismerek Omron hálózatra visszatápláló invertert abban pl 3 napelem csoportot külön kezeli az MPPT áramköri rész.

Most készítek magamnak egy töltésvezérlőt amelynek szintén 3 bemenete van és külön állítja a napelemek optimális munkapontját.

Bocs csak rákattintottam a válasz gombra, az infó mindenkié.

Kb 1 napos munkám van benne még belefér.

Az elv egyszerű lesz 3 db 22V üresjárati feszültségű tábla (még gyűjteni kell rá), mind a 3-hoz egy step-up converter csatlakozik és a diódáik katódja közösítve van, ez tölt 2x12V akkut sorba kötve. Sajnos az algoritmus még elég primitív:
percenként megméri a napelem üresjárati feszültségét és a pwm jel kitöltését addig emeli míg a napelem terhelt feszültsége az üresjárati feszültség 76%-a nem lesz elvileg itt van a teljesítménygörbe maximuma, természetesen az akku feltöltődéséig.
Az egész áramkör alkatrész költsége kb.3000Ft.

Csak hogy lásd nem tréfálok a Masat műholdban is ilyen töltésvezérlő van, lásd kép.

Üdv
Azért a fesz. 75% beállitásánál kicsot bonyololtabb ráállni a maximális munkapontra.
A munkapont folyamatosan vándorol az aktuális fényviszony hőfok és (aktuális haviciklus miatt.
Az 1 perces mérési idő miatt igen csak mindig mellette fog lenni.
Az MPPT töltők folyamatosan keresik a munkapontot még állandó fényviszonyok mellett is.
A korrekt munkapont megtalálásánál az aktuálisan legmagasabb teljesítményt kell megtalálni, ami a feszültség mellett a terhelőáram folyamatos mérését is megköveteli.

Sziasztok.

Azt szeretném kérdezni hogy napelemekből melyiket érdemes megvenni, vagy esetleg darabonként összeforrasztani ?
A kertben áll már 1 szélkerék de sajna szél nem mindíg van, a másik meg az ha napsütés van szél nincs ha szél van akkor napsütés nincs.

Válaszokat elöre is köszi. Üdv:Binya70.

Századmásodpercenként változtatja a munkapontot, csak az egy perc (de ha akarom 1 másodperc) az amikor üresjárati feszt mér.
Egyszerű de hatásos módszer.
A precíz áramméréssel max teljesítmény mérés biztos jobb lenne de az túl bonyolult és drága.
Bővebben itt:

http://en.wikipedia.org/wiki/Maximum_power_point_tracking

Bővebben: Link alapján nem sokkal bonyolultabb egy MPPT töltő. Kell pár A/D csatorna, pár műveleti erősítő, néhány FET+meghajtó áramkör.
Egyébként nem kell nagy pontosság, csak a linearitás legyen elfogadható.

Azért mint egyszerű dolog ,elnyerte a tetszésem

Remélem figyelembe vetted, hogy a kapcsolás (legalább) felét a led meghajtó teszi ki.
Nézd meg a 9-es, 11-es képet, egészítsd ki egy uC-vel és kész is

A kínai kerti napelemes lámpában egyszerűbb kapcsolást találtam.

Azért az sem olyan egyszerű, csak abban a négylábú tranzisztornak látszó valamiben, egy bonyolult integrált áramkör van, és nem is tud olyan sokat.

Üdv
Nem tudom menyit "játszadoztál" napelemekkel de az ürsjárati feszültség semmit nem mond a levehető teljesitményről, ez nem egy lineális valami.
Nálam terheletlenül maximális napsütésben kb 28V jön le most reggel a nap nem is látszott már 24 V jött.
Persze be se indult az MPPT mert nem fedezte a bejövö a saját fogyasztását.
Az hogy egy adott napelemtábla karakterisztikája mit mutat az egy ideális körülmények között végrehajtott mérés eredménye. Az a természetben sosincs meg.
Változik a napsütés erősége, szöge és a tábla hőfoka, a te módszereddel szerintem nagyon mellé fogsz trafálni.
De azért várjkuk a projekted eredményét, hátha az is egy járható út.

Kimásoltam a wikipedia-ból az aktuális részt, de ha nem tudod elolvasni le is fordítom:

"Constant voltage
In the constant voltage method, the power delivered to the load is momentarily interrupted and the open-circuit voltage with zero current is measured. The controller then resumes operation with the voltage controlled at a fixed ratio, such as 0.76, of the open-circuit voltage, which has empirically been determined as the estimated maximum power point. [8] [7] The operating point of the PV array is kept near the MPP by regulating the array voltage and matching it to a fixed reference voltage Vref. The Vref value is set equal to the maximum power point voltage of the characteristic PV module or to another calculated best fixed voltage.
One of the approximations of this method is that variations of individual panels are not considered. The constant reference voltage can be considered as the maximum power point voltage. The data for this method varies with geographical location and has to be processed differently for different geographical locations. The CV method does not require any input. It is important to observe that when the PV panel is in low insolation conditions, the CV technique is more effective than either the P&O method or the IC method (analyzed below). Thanks to this characteristic, CV is sometime combined together with other MPPT techniques."

Hello

Ez igaz, csak a hátrányait kihagytad. A üresjárati feszültség 76% nem a max. munkapont hanem egy hozzá közeli érték. Ha párhuzamosan vannak a paneljeid akkor ez csak a legerősebb panel munkapontjához közeli érték. De nem ez a legnagyobb hátránya ennek az algoritmusnak. A többi algoritmussal ellentétben ez nem oszcillál a max. munkapont körül hanem ki be kapcsolgatja a panel terhelését. Például ha másodpercenként 0,1 másodpercet méred a panel üresjárati feszültségét rögtön elveszik kb.10% energia, és ez szerintem elég nagy veszteség.
Kétségtelen viszont hogy nagyon egyszerűen és olcsón meg lehet építeni egy ilyen MPPT áramkört. A kérdés az hogy az elveszett energia mekkora nagyságrendű, 2-3kW+-os rendszernél szerintem érdemesebb egy jobb algoritmusban gondolkodni.

Nem 0.1másodpercenként akarom mérni az üresjárati feszt, nem ki be kapcsolgatja a panel terhelését, amit magamnak csináltam azon nincsenek a panelek párhuzamosan kötve hanem egyenként van ez az algoritmus kezelve, a rendszer 3x50W, a jövő héttől kezdünk tesztelni egy másik ilyesmi töltésvezérlőt az még egyszerűbb ott a panelek párhuzamosan vannak kötve de egyformák és csak egy step-down konverter van benne egyenlőre ez a 76% os módszerrel. Az igaz hogy nem biztos hogy a max munkaponton jár de még mindig jobb egy 22,5V üresjárati panelt 18V 2,78A-en járatni (ez a névleges 50W teljesítménye adatlap alapján) egyébként ilyenkor ha az akku 12V on van akkor 90% hatásfokkal számolva 3,75A lesz a töltőáram, mint rákötni egy diódát és feltöltéskor rövidrezárni a napelemet ekkor a kivehető teljesítmény kb 12V*3,2A = 38W, ezzel a módszerrel van már 25%-kal több energiám, nem beszélve hogy már készen van a napelemes forgató berendezés, de ez nem fotoszenzoros egy rokon topikban írtam róla.

Gondolkozom rajta hogyan lehetne árammérés nélkül megkeresni a max munkapontot, valami trükkel még biztos ki lesz egészítve a dolog.

Az a forgató érdekelne minket!
Mechanikus vezérlésű forgatót is lehet csinálni,csak egy óra kell a vezérléséhez,meg néhány alkatrész.
Tiéd is hasonló?

Hasonló de teljesen más.

Erről is már szakértettünk: a forgató ára és bonyolultsága (~+25% energia) VAGY napelem hűtése (~+25% energia) VAGY még egy napelem (+100% energia) . Mindegyiknek vannak műszaki és gazdasági előnyei-hátrányai is. Én a minimális forint/watt-ra célzok, nem a hatásfokra vagy a méretre (nagy a tetőm).

A forgató nem 25% pluszt ad,inkább 25-40% közöttit...
És aki meg tudja csinálni,annak jobban megéri,mint egy plusz tábla...
Én csak kézzel állítom naponta kétszer,de látom hogy nem 25%-ot ad pluszban! Annál jóval többet

A forgató hátrányai: a szél könnyebben megviseli (a tető síkjától messze és szögben lévő táblát letépi a szél), drága, bonyolult, teljesítményt fogyaszt, meghibásodhat. A fix napelemtáblának ilyen gondjai nincsenek. Azt még kevesebben tehetik meg, hogy naponta kétszer kézzel simogassák-állítgassák. Ha ennyire kicsi a tetőd hűtsd vízzel a naptáblát és kapsz még 25-40% teljesítményt és meleg vizet a medencédhez-tusolódhoz. A megtermelt áram pont elég lesz a szivattyúhoz . A vízhűtés még nehézkesebb mint a forgató.

Ha már forgatónál meg hűtésnél tartunk akkor mi lenne ha egy tükörrel megkétszerezném a napelemre eső fényt, feltételezzük hogy a hűtés már rajta van. Ehhez nagyon pontos tükörmozgatás kell de nem lehetetlen.

Olvass vissza pár oldalt kérlek, hetente feljönnek ezek a témák

A panel elméleti teljesítményét NEM lépheted át!
Rossz időben jó az ötlet,de tűző napsütésben pontosan 0 plusz teljesítményt kapsz...
Hűtéssel sokkal többre mész,az ad 25-30% plusz teljesítményt! (Túlmelegedett panel esetén).
De a hűtés is csak a melegedés miatti mínuszt korrigálja.

A forgató fogyasztása elhanyagolható!
Az igaz hogy csak kisebb méretű paneleknél használható.
De ott meg is hozza a várt növekedést.

Újszilvás Község Önkormányzatának kéthektáros ingatlanán megépítettek egy 400 kW teljesítményű, napkövető , napcellás villamosenergia-termelő rendszert. A naperőmű évi teljesítménye 630 000 kWh.

Nagyban is megéri forgatni.

Félre értettük egymást...
Én nem voltam pontos!
Egy bizonyos méret felett nagyon nehéz viharállóra megépíteni a forgató rendszert.
Nagyon sok anyag kell hozzá,kicsiben meg csak egy forgató.

Több kicsi forgató kell.

Sziasztok. Volna 1 kérdésem. Van 1 12 V 1,5 W-os napelemem, töltés szabályzó nélkül ráköthetem-e 3 db sorba kötött 2,6 Ah-s aksira büntetlenül? Köszi.

Ha 12V-os az a napelem,akkor simán. Kárt nem tesz,de tölteni sem fog.

Amúgy meg ha 12V-ot akarsz,akkor az akksikat párhuzamba kell kötnöd,és 18V üresjárati feszültségű napelem kell a tökéletes feltöltéshez.

1,2 voltos NC aksikról van szó, 3,6 volt névleges kell, mert 40 db pici fehér LED-et kell éjszakánként táplálnia.

Oda sok lesz a 12V szabályzás nélkül!
Kb 7 volt kell szabályzás nélkül.
Bővítsd ki a cellák számát a duplájára,és kettes led csoportokat alakíts ki! Így a dupla feszültség jó lesz töltés,és meghajtás szempontból is.
De az a 40 led oda sok lesz! Nem fog sokáig világítani...

Rövid ideje sikerült munkára fognom a napelemtáblámat. Magam szerettem volna töltésvezérlőt készíteni hozzá, de a szabad időm nagyon kevés, így végül gyárit vettem.
Íme, erről lenne szó.
Nem tudtam igazán, hogy mit veszek, bár a leírásában nem is szerepelt, hogy tudja a maximális teljesítmény keresést, de első körben úgy gondoltam, mindegy, csak legyen már valami. Az ára nem nagy, de a műszaki hátterét sem látom annak. A dobozban egy mikrovezérlő a panelen, meg vagy 6db irf3205-ös ( jó választás ).
Az akkumulátor tavaly került ki a kocsiból, kb 5 évet üzemelt és kísérleti célra nem akartam újat. Azt a kocsi kapta meg. A réginek a kapacitása új korában 44Ah volt.
Kaptam egy belkin 150/300W-os invertert ( bár ugyanilyen már volt egy, de azt nem buheráltam volna ), mert a tulajdonos szerint volt valami baja. Én nem találtam neki különösebbet, legfejjebb a töltési szint jelzője a korábbi példányénál hamarabb jelezte a lemerült állapotot.
Szóval nagyjából ennyi a rendszer, de persze a töltésvezérlőt beletettem egy dobozba, mert kültérre került és a rendszer kapott még 2db kapcsolót a leválasztások megoldására, illetve autósboltban vettem 4db-os biztosítéktáblát, hogy külön-külön minden vezetékágban ( akku és a napelem ) legyen biztosíték. Lehet, hogy túl van biztosítva, de a próbánál jól jött, amikor a kapkodásban fordítva kötöttem be a napelemet.
Jelenleg az internetes segédeszközök üzemelnek az inverterről, egy kábelmodem kb 9W folyamatos fogyasztással, illetve egy router ( vagy mi? ) olyan 6W körüli fogyasztással, illetve egy 45W-os ventilátor segít elviselni a hőséget a lakásban.
Ami érthetetlen számomra: Szerettem volna a laptopot is az inverterről működtetni ( természetesen a ventilátor helyett ), de ezt valamiért nem szereti ( a ventilátorral semmi baj ). Feltételezem, hogy a laptop táp PFC-je zavarja össze az invertert, de biztosat nem tudok. Amit tapasztalok az a következő: Az akku feszültség úgy 12,5V-nál jár terhelve, amikor is impulzusokban az inverter leterhelődik, nagyjából 1-1,5 másodperces ciklusokban. Ugyan tapasztalható ez magasabb feszültségnél is, de ez az a határ, amikor az inverterhez menő dróton már akkora feszültség esés keletkezik, hogy az lekapcsol alacsony akkufesz jelzésre. A feszültség visszajön, de a netes kapcsolat olyankor elveszik, folyamatos használat már nem lehetséges. A laptop tápegysége a felirat szerint 60W, tehát elvileg nem terheli túl a 150W-ot sem, de a rendszer mégsem stabil. A jelenség kiküszöbölése érdekében a kötéseket csavar helyett forrasztással oldottam meg, továbbá az inverter bemenő oldalán a 2200µF kondit kiegészítettem még 4700µF-dal, valamint a 230V-os oldalon a 33µF/400V kondit lecseréltem 100µF/400V-ra. Ez valamicskét segített a dolgon, de a jelenséget nem szüntette meg. Van másnak is hasonló tapasztalata ilyen jellegű összeállításnál?