Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Érdekességek
 
Témaindító: Gatery, idő: Szept 5, 2006
Lapozás: OK   157 / 620
(#) Kovidivi válasza Ge Lee hozzászólására (») Dec 2, 2016 /
 
A gazdagabb helyeken (USA, Németország, bármelyik fejlettebb ország) is ez a téma, csak ott azt mondják, hogy ezer $/€ nem elég egy hónapra. Magyarországon még megy a szereljük meg a kazánt, máshol nem. Cserélik. Nem használtra, újra. Ha kimegy a szakember, a díja ott kezdődik, hogy 35-70€ kiszállás, aztán óránként 60-120€, attól függöen van-e segédje. Innentől olcsóbb 1500-2000€-ért kazánt cserélni, mint hetente szerelőt hívni.
A hozzászólás módosítva: Dec 2, 2016
(#) Ge Lee válasza Kovidivi hozzászólására (») Dec 2, 2016 /
 
Ez kb. itthon is így van. Számolgattunk régebben egy volt kollégámmal, és az jött ki hogy itthon is kell(ene) az a kb. 1000 euró/hó/fő. Miért? Hát mert az egyharmada simán elmegy a megélhetésre (kaja, rezsi stb.), a másik harmadából éldegél, vesz magának ezt azt, a harmadikat meg félreteszi magának mert mondjuk lakást, házat, stb. szeretne majd évek múlva venni.
Hányan tudnak ma félretenni havi 100ezret? A többség jó ha annyit keres összesen, vagy még annyit se. Persze akad olyan is (ismerek itt egy fickót) aki 30-40 makit tesz félre évente! De ilyen ugye nem sok van.
Szóval lehet hogy még néhány év és ők is inkább szerelgetni fogják a kazánt, mert rá lesznek kényszerülve. Nem fog ott sem sokáig tartani a jólét, de ne legyen igazam. Elég nagy (náluk is nagyobb) erők munkálkodnak rajta hogy úgy legyen.
(#) lazsi válasza Ge Lee hozzászólására (») Dec 2, 2016 /
 
Lehet, hogy meglepő lesz, amit írok, de szerintem valójában egyre jobban élünk, csak az "érzete" egyre rosszabb. Megmagyarázom: 20-40 éve sokkal több időbe került elutazni egy vidéki rokonhoz. 40 éve a szomszédba mentünk telefonálni, vagy 3 utcasaroknyira a fülkéhez. Közel 25 éve, pályakezdőként a munkahelyemen (egyetem) volt igazi internet, aminek a sebessége töredéke (1/100-a ... 1/1000-e) volt annak, ami ma otthon van, de mégis az utóbbit érzem néha lassúnak.
Jobban élünk, csak megszoktuk a jobbat és az már kevés...

Hogy mi lesz a jövő? Régebben olvastam egy könyvet, a szerzőjére már nem emlékszem, a címe: Orchideák bolygója. Tartok tőle, hogy az lesz, de szerencsére elég lassú az evolúció ahhoz, hogy ezt már ne érjük meg...
(#) lazsi válasza Ge Lee hozzászólására (») Dec 2, 2016 /
 
(Bocs a duplázásért...)
Nem fogják ők is, hanem sajnos mi sem fogjuk szerelgetni a kazánt... Miért? Mert a világ arra megy, hogy a gyáraknak termelniük kell. És igen, létezik a tervezett elavulás, de másfelől a" vegyél újat a javítás helyett" elv is működik már elég régóta. 20 éve véletlenül tönkretettem egy (színes tintasugaras HP) nyomtatót. Tudtam, hogy melyik port tranzisztora ment tönkre, csak cserélni nem tudtam. De a szervizben először is kb. a nyomtató árának a feléért keresték volna meg a hibát, másrészt a kb. 10 Ft-os tranzisztor helyett az egész alaplapot cserélték volna, ami a nyomtató árának kb. a másik fele. Végül a cég vett másik nyomtatót... Ma már nem gondolkodnánk el a javítás lehetőségén, hanem azonnal vennénk az újat... Ma sokszor egy nyomtató olcsóbb, mint a bele való tintapatron-garnitúra...

És pont ez a náluk is nagyobb erő az, ami a javítás helyett az új vásárlását erőlteti ránk.
(#) SALáta válasza kameleon2 hozzászólására (») Dec 2, 2016 /
 
Nincs még itthon ugyan ilyen de gyakorlatból mondom az elemzés épp eggyel több munkaerőt jelent. Statisztika jó kiemelhető sok minden. De a nagyvállalati megközelítés a spórolás.
Ma már jit be kell szállítani azaz a raktár a kamion kb az úton.
Én töketlen elkorcsosodott eu/usa válaszának tartom.
Nem vagyok speciálisan képzett de nem nagyon kell szerelőt hívni -lassan főnököt se- egy egy géphiba megoldására, szétszedem össszerakom megy tovább vagy várok alkatrészre.
Látom mennyire túlbonyolítanak dolgokat. Anno európa de még az usa se volt ilyen.
Önmagunkat szivatjuk. Mivel minden cég a profitból él így úgy látom bármi eladásánál a legfontosabb a szervíz eladása is. És sokszor jól induló megoldások vannak de megvalósításba rosszak. Ipari környezetbe tervezett gombsor arany áron él 3 hónapot. Ez azért már durva de igaz.

Nem sok okos megoldás kell, ami könnyít az jó de fel kell fogni az alapoktól rossz generáció nem fog tudni élni a megoldásokkal. Van 80 as évekbeli cuccom, annak se használom ki minden funkcióját hát még az újnak.
(#) sonajkniz hozzászólása Dec 2, 2016 /
 
(#) szamóca hozzászólása Dec 2, 2016 /
 
Csöppség.
(#) Ge Lee válasza szamóca hozzászólására (») Dec 3, 2016 /
 
Juj de meghallgatnék egyszer 2 ilyet a lakásban hogy 1-2W-tal meghajtva milyen mélyet ad a dobozaimhoz képest. Az enyémek se nagy számok, ráadásul zártak, de a DC2050E vidik úgy szólnak mellettük mintha egy sokol rádiót kapcsoltam volna be.
Ott már van membránfelület megmozgatni a levegőt.
(#) (Felhasználó 1542) válasza Ge Lee hozzászólására (») Dec 3, 2016 / 1
 
1-2 wattal semmit ez a membrán dög nehéz.
Kis szobába egyébként se "fér be" a mély. Csak a szomszédot idegesíti.
Én építettem egy kompaud ládát 2 db ha25 braun-al. Annak 17 hz volt a rezonanciája dobozban,aláhangolt szub csővel. Igen, a könyvek szerint ezért kövezés járt a középkorban és 30 wattnál többet nem is bírt (kitérés miatt). 12 hz-en még mozgott csörgés nélkül
persze nem lehetett hallani. Véleményem szerint 25hz -3db alá menni teljesen felesleges.
(#) Gafly hozzászólása Dec 5, 2016 / 1
 
Holnap is ezzel kell mennem.
Egyébként nekem is egyik tanult szakmám, meg van aki űzi közülünk itt is.
Érdekes és tanulságos...
(#) gernerakos válasza Gafly hozzászólására (») Dec 5, 2016 /
 
Vonatot már vezettem, hasonló állatfaj mint metró. Tényleg borzalmasan tud csúszni. Szűkös a menetrend, intenzíven kell gyorsítani és fékezni. Gyorsításnál kerékperdülés fordulhat elő, fékezésnél csúszás. Előbbi nagyjából veszélytelen, az utóbbi, ha váratlan, bizony lehet, hogy továbbcsúszik a vonat, de ez általában nem veszélyes. Metrónál sokkal kisebb a követési idő, de a sebesség kb ugyanakkora. Vonaton lehet homokolni (homokot szórni a hajtott kerekek alá) metrón nincs ilyen, pedig segít mind a perdülésnél, mind a csúszásnál.
(#) kameleon2 válasza gernerakos hozzászólására (») Dec 5, 2016 1 / 1
 
Legtöbbet a józan ész segíthetne. De az a legkevesebb.
(#) nagym6 válasza gernerakos hozzászólására (») Dec 5, 2016 /
 
A régi orosz kocsik nem koccannak, blokkolásgátlójuk sincs. Mi lehet az oka.
(#) mateatek válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 5, 2016 /
 
Talán az, hogy van bennük anyag.
(#) zolika60 válasza mateatek hozzászólására (») Dec 5, 2016 /
 
Meg hogy jó a fékjük. Emlékeim szerint amikor ezek a szerelvények megkapták a működési engedélyt módosítani kellett pont a fékre vonatkozó előírásokat.
(#) nagym6 válasza zolika60 hozzászólására (») Dec 5, 2016 /
 
Nem ütköztek, ha jól tudom sohasem, meg tudtak állni.
(#) zolika60 válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 5, 2016 /
 
Itt ugyanez volt a probléma. A hátsó nem tudott megállni.
(#) gernerakos válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 5, 2016 / 3
 
De, ütköztek.
Tény hogy jobb a fékjük, de olyan marha egyszerűen működik, hogy nem tud rossz lenni, legfeljebb kigyulladni.
Fékezéskor ugyanis, a motor által termelt áramot ellenállásokra kapcsolják, nyilván itt nem kell részletezni, hogy minél kisebb ellenállás, annál nagyobb áram, ezáltal fékezés alakul ki. Ezeknek az ellenállásoknak a melegét lehet érezni, amikor nyáron az ember belép a metróba, és leizzad a felszálló melegtől. Emellett ott a légfék is, azt meg megállás előtt lehet hallani, hogy szisszen, majd jön a jellegzetes krrrr hang, ami a meglazult féktuskók miatt van.
Az alstomoknál nem tudom hogyan van, de úgyse a tervező mérnök fog ezért kapni, hanem a metróvezető. Az hogy ő csak annyira tud fékezni, amennyire a metró fékeivel ilyen körülmények közt lehet, az senkit nem fog érdekelni. De az átírt pályázati feltételek sem.
(#) nagym6 válasza gernerakos hozzászólására (») Dec 6, 2016 /
 
Idézet:
„a motor által termelt áramot ellenállásokra kapcsolják”

Akkor itt érdemes lett volna visszatermelést megoldani, mert a metró egyfolytában megáll, indul.
(#) SzervízMacska válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 6, 2016 /
 
Amikor ezeket tervezték, ilyesmi föl sem merült. Gondolom, hogy akkora áramoknál a korabeli technológiával nehézkes lett volna...
(#) pucuka válasza gernerakos hozzászólására (») Dec 6, 2016 /
 
A sín volt csúszós (30 éve tudnak róla), a csúszásgátló miatt viszont megnövekedett a fékút.
A vasúton ilyenkor homokolni szoktak, nem tudom, hogy az igen korszerű metró tud-e ilyet.
Pár éve Horvátországban volt hasonló eset, bár ott vonattal. Kanyarban nem tudott eléggé lassítani, és kisiklott. A mentésre küldött szerelvény szintén. Át is szabták a vonalvezetést.
Meg az orosz metrók nehezebbek is, többet is fogyasztanak.
A hozzászólás módosítva: Dec 6, 2016
(#) pucuka válasza SzervízMacska hozzászólására (») Dec 6, 2016 /
 
A régi GANZ fogaskerekű, meg az 1000 sorozatú villamosok (58, 59 vonalon) visszatáplálósok voltak, addíg nem is volt probléma, amíg forgógépekkel gyártották a villanyt. Amikor "korszerűsítettek" már nem lehetett visszatáplálni, mert az egyszerű egyenirányító ilyet nem tudott. A következő lépésben az inverteres táplálás tette lehetővé a visszatáplálós technikát.
A hozzászólás módosítva: Dec 6, 2016
(#) gernerakos hozzászólása Dec 6, 2016 /
 
Itt egy kép az ellenállásokról

Egyébként homokolni nem tud a metró, se az orosz, se az új.
A Ganz visszatáplálós mozdonyt is fejlesztett, ( V46 ma 460 sorozat) de a máv már akkor is spórolós volt, így nem rendelte meg a gépekbe.
A hozzászólás módosítva: Dec 6, 2016
(#) pucuka válasza gernerakos hozzászólására (») Dec 6, 2016 /
 
És ha erre kosz kerül, kész a füstgép.
(#) sonajkniz válasza SzervízMacska hozzászólására (») Dec 6, 2016 /
 
Nem csak a korabeli technikáknak problémás ez.
A mai modern frekvenciaváltók is ellenállásokra vezetik a generátoros fékezéskor keletkezett energiát.
(#) pucuka válasza gernerakos hozzászólására (») Dec 6, 2016 /
 
Az Osztrákok nagyonokos Taurusa is bírkózik a csúszós sínekkel a Brenner felé-Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Dec 6, 2016
(#) gernerakos válasza pucuka hozzászólására (») Dec 6, 2016 /
 
Tud az jobbat is.
Itt épp pont a perdülésgátlás dolgozik, ezért vesz vissza a vonóerővel. De nem csak a Taurust lehet megpörgetni, az 50 éves Szili (v43) és épp úgy meg tud pördülni, mint a Csehszlovákok BZ motorvonata.
Pedig azok lényegesen kisebb teljesítményűek.
(#) pucuka válasza gernerakos hozzászólására (») Dec 6, 2016 /
 
Épp, hogy a Taurust nem lehet. A vinnyogásból hallható, hogy folyamatosan pördüléshatáron tartja a nyomatékot. Különben lehet, hogy visszacsúszna. Tisztességes emelkerőn, rendes méretű tehervonatot.
(#) kameleon2 válasza SzervízMacska hozzászólására (») Dec 6, 2016 /
 
Egyszerűen nem számított. Dübörgött a szocializmus, az atomkorszak... Kit érdekelt, mennyit fogyaszt? Visszatérve a metró kérdésére. Szerintem ennél kisebb bajért is érdemes lett volna akasztani.
(#) SzervízMacska válasza pucuka hozzászólására (») Dec 6, 2016 /
 
Erről van valami anyagod? Mert nem is hallottam róla...
Következő: »»   157 / 620
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem