A gazdagabb helyeken (USA, Németország, bármelyik fejlettebb ország) is ez a téma, csak ott azt mondják, hogy ezer $/€ nem elég egy hónapra. Magyarországon még megy a szereljük meg a kazánt, máshol nem. Cserélik. Nem használtra, újra. Ha kimegy a szakember, a díja ott kezdődik, hogy 35-70€ kiszállás, aztán óránként 60-120€, attól függöen van-e segédje. Innentől olcsóbb 1500-2000€-ért kazánt cserélni, mint hetente szerelőt hívni.

Ez kb. itthon is így van. Számolgattunk régebben egy volt kollégámmal, és az jött ki hogy itthon is kell(ene) az a kb. 1000 euró/hó/fő. Miért? Hát mert az egyharmada simán elmegy a megélhetésre (kaja, rezsi stb.), a másik harmadából éldegél, vesz magának ezt azt, a harmadikat meg félreteszi magának mert mondjuk lakást, házat, stb. szeretne majd évek múlva venni.
Hányan tudnak ma félretenni havi 100ezret? A többség jó ha annyit keres összesen, vagy még annyit se. Persze akad olyan is (ismerek itt egy fickót) aki 30-40 makit tesz félre évente! De ilyen ugye nem sok van.
Szóval lehet hogy még néhány év és ők is inkább szerelgetni fogják a kazánt, mert rá lesznek kényszerülve. Nem fog ott sem sokáig tartani a jólét, de ne legyen igazam. Elég nagy (náluk is nagyobb) erők munkálkodnak rajta hogy úgy legyen.

Lehet, hogy meglepő lesz, amit írok, de szerintem valójában egyre jobban élünk, csak az "érzete" egyre rosszabb. Megmagyarázom: 20-40 éve sokkal több időbe került elutazni egy vidéki rokonhoz. 40 éve a szomszédba mentünk telefonálni, vagy 3 utcasaroknyira a fülkéhez. Közel 25 éve, pályakezdőként a munkahelyemen (egyetem) volt igazi internet, aminek a sebessége töredéke (1/100-a ... 1/1000-e) volt annak, ami ma otthon van, de mégis az utóbbit érzem néha lassúnak.
Jobban élünk, csak megszoktuk a jobbat és az már kevés...

Hogy mi lesz a jövő? Régebben olvastam egy könyvet, a szerzőjére már nem emlékszem, a címe: Orchideák bolygója. Tartok tőle, hogy az lesz, de szerencsére elég lassú az evolúció ahhoz, hogy ezt már ne érjük meg...

(Bocs a duplázásért...)
Nem fogják ők is, hanem sajnos mi sem fogjuk szerelgetni a kazánt... Miért? Mert a világ arra megy, hogy a gyáraknak termelniük kell. És igen, létezik a tervezett elavulás, de másfelől a" vegyél újat a javítás helyett" elv is működik már elég régóta. 20 éve véletlenül tönkretettem egy (színes tintasugaras HP) nyomtatót. Tudtam, hogy melyik port tranzisztora ment tönkre, csak cserélni nem tudtam. De a szervizben először is kb. a nyomtató árának a feléért keresték volna meg a hibát, másrészt a kb. 10 Ft-os tranzisztor helyett az egész alaplapot cserélték volna, ami a nyomtató árának kb. a másik fele. Végül a cég vett másik nyomtatót... Ma már nem gondolkodnánk el a javítás lehetőségén, hanem azonnal vennénk az újat... Ma sokszor egy nyomtató olcsóbb, mint a bele való tintapatron-garnitúra...

És pont ez a náluk is nagyobb erő az, ami a javítás helyett az új vásárlását erőlteti ránk.

Nincs még itthon ugyan ilyen de gyakorlatból mondom az elemzés épp eggyel több munkaerőt jelent. Statisztika jó kiemelhető sok minden. De a nagyvállalati megközelítés a spórolás.
Ma már jit be kell szállítani azaz a raktár a kamion kb az úton.
Én töketlen elkorcsosodott eu/usa válaszának tartom.
Nem vagyok speciálisan képzett de nem nagyon kell szerelőt hívni -lassan főnököt se- egy egy géphiba megoldására, szétszedem össszerakom megy tovább vagy várok alkatrészre.
Látom mennyire túlbonyolítanak dolgokat. Anno európa de még az usa se volt ilyen.
Önmagunkat szivatjuk. Mivel minden cég a profitból él így úgy látom bármi eladásánál a legfontosabb a szervíz eladása is. És sokszor jól induló megoldások vannak de megvalósításba rosszak. Ipari környezetbe tervezett gombsor arany áron él 3 hónapot. Ez azért már durva de igaz.

Nem sok okos megoldás kell, ami könnyít az jó de fel kell fogni az alapoktól rossz generáció nem fog tudni élni a megoldásokkal. Van 80 as évekbeli cuccom, annak se használom ki minden funkcióját hát még az újnak.

Folytatás itt!

Csöppség.

Juj de meghallgatnék egyszer 2 ilyet a lakásban hogy 1-2W-tal meghajtva milyen mélyet ad a dobozaimhoz képest. Az enyémek se nagy számok, ráadásul zártak, de a DC2050E vidik úgy szólnak mellettük mintha egy sokol rádiót kapcsoltam volna be.
Ott már van membránfelület megmozgatni a levegőt.

1-2 wattal semmit ez a membrán dög nehéz.
Kis szobába egyébként se "fér be" a mély. Csak a szomszédot idegesíti.
Én építettem egy kompaud ládát 2 db ha25 braun-al. Annak 17 hz volt a rezonanciája dobozban,aláhangolt szub csővel. Igen, a könyvek szerint ezért kövezés járt a középkorban és 30 wattnál többet nem is bírt (kitérés miatt). 12 hz-en még mozgott csörgés nélkül
persze nem lehetett hallani. Véleményem szerint 25hz -3db alá menni teljesen felesleges.

Holnap is ezzel kell mennem.
Egyébként nekem is egyik tanult szakmám, meg van aki űzi közülünk itt is.
Érdekes és tanulságos...

Vonatot már vezettem, hasonló állatfaj mint metró. Tényleg borzalmasan tud csúszni. Szűkös a menetrend, intenzíven kell gyorsítani és fékezni. Gyorsításnál kerékperdülés fordulhat elő, fékezésnél csúszás. Előbbi nagyjából veszélytelen, az utóbbi, ha váratlan, bizony lehet, hogy továbbcsúszik a vonat, de ez általában nem veszélyes. Metrónál sokkal kisebb a követési idő, de a sebesség kb ugyanakkora. Vonaton lehet homokolni (homokot szórni a hajtott kerekek alá) metrón nincs ilyen, pedig segít mind a perdülésnél, mind a csúszásnál.

Legtöbbet a józan ész segíthetne. De az a legkevesebb.

A régi orosz kocsik nem koccannak, blokkolásgátlójuk sincs. Mi lehet az oka.

Talán az, hogy van bennük anyag.

Meg hogy jó a fékjük. Emlékeim szerint amikor ezek a szerelvények megkapták a működési engedélyt módosítani kellett pont a fékre vonatkozó előírásokat.

Nem ütköztek, ha jól tudom sohasem, meg tudtak állni.

Itt ugyanez volt a probléma. A hátsó nem tudott megállni.

De, ütköztek.
Tény hogy jobb a fékjük, de olyan marha egyszerűen működik, hogy nem tud rossz lenni, legfeljebb kigyulladni.
Fékezéskor ugyanis, a motor által termelt áramot ellenállásokra kapcsolják, nyilván itt nem kell részletezni, hogy minél kisebb ellenállás, annál nagyobb áram, ezáltal fékezés alakul ki. Ezeknek az ellenállásoknak a melegét lehet érezni, amikor nyáron az ember belép a metróba, és leizzad a felszálló melegtől. Emellett ott a légfék is, azt meg megállás előtt lehet hallani, hogy szisszen, majd jön a jellegzetes krrrr hang, ami a meglazult féktuskók miatt van.
Az alstomoknál nem tudom hogyan van, de úgyse a tervező mérnök fog ezért kapni, hanem a metróvezető. Az hogy ő csak annyira tud fékezni, amennyire a metró fékeivel ilyen körülmények közt lehet, az senkit nem fog érdekelni. De az átírt pályázati feltételek sem.

Akkor itt érdemes lett volna visszatermelést megoldani, mert a metró egyfolytában megáll, indul.

Amikor ezeket tervezték, ilyesmi föl sem merült. Gondolom, hogy akkora áramoknál a korabeli technológiával nehézkes lett volna...

A sín volt csúszós (30 éve tudnak róla), a csúszásgátló miatt viszont megnövekedett a fékút.
A vasúton ilyenkor homokolni szoktak, nem tudom, hogy az igen korszerű metró tud-e ilyet.
Pár éve Horvátországban volt hasonló eset, bár ott vonattal. Kanyarban nem tudott eléggé lassítani, és kisiklott. A mentésre küldött szerelvény szintén. Át is szabták a vonalvezetést.
Meg az orosz metrók nehezebbek is, többet is fogyasztanak.

A régi GANZ fogaskerekű, meg az 1000 sorozatú villamosok (58, 59 vonalon) visszatáplálósok voltak, addíg nem is volt probléma, amíg forgógépekkel gyártották a villanyt. Amikor "korszerűsítettek" már nem lehetett visszatáplálni, mert az egyszerű egyenirányító ilyet nem tudott. A következő lépésben az inverteres táplálás tette lehetővé a visszatáplálós technikát.

Itt egy kép az ellenállásokról

Egyébként homokolni nem tud a metró, se az orosz, se az új.
A Ganz visszatáplálós mozdonyt is fejlesztett, ( V46 ma 460 sorozat) de a máv már akkor is spórolós volt, így nem rendelte meg a gépekbe.

És ha erre kosz kerül, kész a füstgép.

Nem csak a korabeli technikáknak problémás ez.
A mai modern frekvenciaváltók is ellenállásokra vezetik a generátoros fékezéskor keletkezett energiát.

Az Osztrákok nagyonokos Taurusa is bírkózik a csúszós sínekkel a Brenner felé-Bővebben: Link

Tud az jobbat is.
Itt épp pont a perdülésgátlás dolgozik, ezért vesz vissza a vonóerővel. De nem csak a Taurust lehet megpörgetni, az 50 éves Szili (v43) és épp úgy meg tud pördülni, mint a Csehszlovákok BZ motorvonata.
Pedig azok lényegesen kisebb teljesítményűek.

Épp, hogy a Taurust nem lehet. A vinnyogásból hallható, hogy folyamatosan pördüléshatáron tartja a nyomatékot. Különben lehet, hogy visszacsúszna. Tisztességes emelkerőn, rendes méretű tehervonatot.

Egyszerűen nem számított. Dübörgött a szocializmus, az atomkorszak... Kit érdekelt, mennyit fogyaszt? Visszatérve a metró kérdésére. Szerintem ennél kisebb bajért is érdemes lett volna akasztani.

Erről van valami anyagod? Mert nem is hallottam róla...