Fórum témák
» Több friss téma |
Nem tudom, hogyan de szerintem 2db léptetőmotorral lehetne legjobban megoldani (szerintem) bár abszolut nem értek a témához, de én azzal próbálkoznék elsőre.
Gondoltam rájuk, de arra sehol sem találtam választ, hogy vajon mennyi idő míg felpörögnek, milyen gyorsan tudnak kapcsolni... Szóval jó lenne azzal is, bár léptetőmotorokat még sosem programoztam semmivel semnem .. mondjuk az volna a legkevesebb, hogy megtanuljam
 Ezt követően ugrott be, hogy mi lenne ha mondjuk valami mágneses okosság lenne a dologból :yes: Most jelenleg itt tartok aztán lehet még változtatok a koncepción ezerszer .. ki tudja mi lesz a befutó.
1-2 ötletecske :
- elektromágnes szerintem nem igazán tud 4-5 cm mozgást... - mit szólnál pneumatikához ?(lásd TATRA teherautók) egyébként két munkahenger sorbakapcsolásával megoldható a bal-közép-jobb helyzet. - esetleg izmosabb modell-szervó ?
Mindenképpen megköszönném a segítséget! Igen, komolyan érdekel a dolog. A programozással nem lesz probléma, azt ide lehet bízni
 Fel és lefelékapcsolgatás még nem nagy dolog magában, legalábbis programozásügyileg megervezni, a hibakezelés már annál mókásabb lesz Mindenképp elektronikusban gondolkodom, a kézi váltás kimerül annyiban, hogy egy kart előre ill. hátra pöccintek. Egy valami még fontos nagyon. Mivel elég masszív gyorsulásnak lesz kitéve főleg rajtnál, nem szabad kiessen a fokozatból a dugattyú. Számítások szerint rajtot követően 0,8g és egyes fokozatban 0,5-6g erő fog hatni. Hogy érted azt, hogy középső, üres állásba úgy kerülhet, hogy reteszelő? ööö a hozzászólásod második felében azt akarod mondani, hogy tisztán mechanikusan megoldható lenne az, hogy a szekvenciális váltás átalakítsam H mintásra? Ha igen akkor hogyan?
Pneumatikához további súlyos apparátusokat kéne beszerelni a kocsiba :no:
Modell szervo?
Jaaa, így már értem a retesz dolgot, ez elég épkézlábnak tűnik
 Idézet: „nem tudott olyan gyorsan kapcsolni a váltó”  Uhh  Végülis késleltetni is lehet a dolgot ha ez lesz a probléma, egy PLC lesz a központi vezérlője .. úgy legyen, hogy késleltetni kelljen 
Kicsit jobban belegondoltam a váltás sebességébe, hogy mi is a probléma pontosan. Köbö így néz ki egy váltó belülről
Kép: Hivatkozás" target="_blank" rel="nofollow" >Bővebben: Link Valójában a gond nem is a teljes váltási idő, hanem a képen látható lila fokozatválasztó tárcsák melyek végső soron a difivel vannak összekötettésben. Manapság ezek a fokozatváltók szinkronosak, tehát elvileg nem lehetne ilyen probléma, normális sebességű váltásokat feltételezve ugye. Ugye arról szól a sztori, hogy a fogaskerékhez valahogy szinkronizálni kell a sebességét a kapcsológyűrűnek és ehhez időre van szükség. Azt nem tudom, hogy egy SAAB 9000-s mennyi idő alatt tudja ezt szinkronizálni .. majd kiderül. Mivel itt ezek szerint kivételesen gyors mozgásokról lesz szó ezért valószínű a löket végen csillapítani kell a mozgást, nem is olyan egyszerű mint ahogy elsőre elgondoltam, mert elsőre csak a teljes váltási időt néztem 1-ből kettőbe, de nem is ez a probléma most, hogy jobban belegondolok. Arra gondoltam így elsőre, hogy az vajon mennyit csillapíthat a mozgáson, ha az ellenkező oldali mágnest is felkapcsolom a teljes löket utolsó harmadában, vagy második felében? Talán fékezné kicsit a dugattyút. Másik megoldás volt amit végülis elvetettem, hogy félúton megfékezném mindig a retesszel és utána engedném újra útjára a dugattyút .. de ezt végül elvetettem, valahogy másként kéne megoldani a csillapítást, tulajdonképpen ezzel tényleg csak késleltetném és nemsokat csillapítanék rajta... Harmadikként arra gondoltam, hogy a hengertér dugattyútól vett bal és jobb oldalát is fel lehetne tölteni valamilyen gázzal, ami csökkenti a löketvégi sebességet, csak nem tudom ilyen gyors mozgásnál a szigetelést hogy lehetne megoldani, vagy meg lehet-e? Hmm, most jutott eszembe egy, nem tudom mennyire jó ... Arra gondoltam, hogy a hengerből a dugattyú rúdja mindkét irányban kilógna és az egyik végére egy mechanikus féket szerelnék fel ami löket végén csillapítja a dugattyú sebességét és a szinkronak esélyt ad felvenni a fokozat fogaskerekének sebességét. De egyenlőre az első megoldás volna a legszimpibb, hogy a másik oldali mágnessel megpróbálni lassítani a dugattyún, s akkor semmi plusz eszköre nem lenne szükség  a plc összes kimenete így is foglalt már, vagy viszlát 7szegmenses kijelző :no: Kép: Hivatkozás" target="_blank" rel="nofollow" >Bővebben: Link
Nem tudom mi lehet a probléma vele, adom linkbe, lehet a howstuffworks nem szereti a hotlinket. Nálam látszik
 egy 5sebességes váltó A szinkro kapcsoló Ezek voltak a képek. Örülnék, ha valahogy kézben lehetne tartani a dugattyú sebességét, mert azzal télleg igazán gyors váltásokat lehetne létrehozni. Az elektromotorok, hogyan tartják fokozatban a váltót, van rajtuk fék v ilyesmi?
Ismét egy apró piszkálás :
Ez a jármű csak versenygép lesz, vagy közúti használatra is tervezed ? Mert nem mindegy, hogy csak egyszer kell végigdobálni a fokozatokat, utána pihi; vagy órákig működőképes rendszert kell építeni... Egyszerűsítheti a rendszert, ha a váltómotort nem kapcsolod ki végálláson, "úgysem ég le néhány másodperc alatt" Ugyanígy pl. pneumatikus rendszer esetén elég néhány liter légtartály, a futam alatti néhány váltáshoz (ja és a munkahenger rugalmasan megy a végállásba, és erővel ott is marad !)
Igen, csak és kizárólag versenyre lesz.
Amit ki kell bírnia az a prestage-be gurulás, a rajtprocedúra, a futam és a viszagurulás a parkba, szóval nem folyamatos terhelésnek lesz kitéve hanem pihizhet is Egyre inkább nem tudom melyik változatot válasszam. A biztos, hogy tisztán elektromosat akarok, bár a pneumatika is vonzó, pláne, hogy van tapasztalatom vele az egyetemről. De mégis abból akarom kihozni a dolgokat ami rendelkezésemre áll az autóban majd. Ez pedig a villamos áram. Egy elektromotorral várhatóan mennyi idő alatt lehetne átdobálni egyik fokozatból a másikba a váltót? Mivel a célt eredetileg 15-20 században álmodtam meg megoldható-e, hogy ez alatt az idő alatt váltson át? Az nyilvánvalóvá vált, hogy a mágnesekkel ez "csöppet" gyorsabban menne végbe, de talán meghaladná azt amire a váltó képes köbzoli tapasztalatai alapján :no: Ok. Szóval elektromotor. Tehát akkor szükségem lesz egy fogaslécre, fogaskerék a motorokra. Végső soron a jeladóim maradnak azok amik eddig is voltak. ööö kb mennyi idő alatt lehet megfékezni 0-ra egy elektromotort miután mozgásba jött?? Ezalatt azt értem, hogy ha középen meg kell állítanom akkor ugye annak középen is kéne megálljon nem pedig az út 2/3-nál. Másik motor pedig az egész hóbelebancot mozgatná az előző motort és lécet is bizonyos szöggel az óramutató járásával megegyező és ellentétes irányban is egy másik fogaskerék segítségével amit a villanymotor és a fogasléc konzoljára erősítek. Kuplung meg nem tud összeakadni semmivel ott maradhatna a mágnes Egyenáramú villanymotorokkal még nem volt dolgom. Milyen bemenő jelekre van szüksége? Feszültség és a föld az addig oké, irányváltás? egyéb más jel kell neki?
Ha a találsz olyan behúzótekercset ami elég hosszú elmozdulást tud :
rugókkal középállás+két irányba két mágnes. Amíg fokozatban vagy behúzva lehet a mágnes. Érdemes lenne megnézni a villamos daruk fékmágnesét, úgy emléxem azok elég hosszút húznak
hali
hol lehet elektromágneseket venni ha valaki tud segítsen előre is köszi
Köbzoli, pontosan mi volt a baj a skodánál? Tehát mikor beváltotta nem volt elég ideje szinkronizálni a váltónak ugye?
Írtad, hogy rugóval próbálkoztál csillapítani a löket végén a sebességet és azzal sikerült is eredményt elérni, de még mindig recsegett. Mennyi időt vett köbö igénybe mágnessel a váltás mikor sikerült? Netán kevsebb mint egy tized? Csak a váltás az érdekes, hogy a kuplung kinyomása és visszaengedésével mennyi idő volt az most annyira nem érdekes. Timeslip.hu-n nézegettem gyorsulási diagramokat, egy Honda Civicet hajtó srác, egyik váltásánál (manuális váltó) 0,1s alatt kapcsolt 3 fokozatból 4-et és nem reccsent a váltója A henger lökete milyen hosszú volt amin a váltást elvégezte? Annak örülnék, ha valami módon meg lehetne szabályozni ezt az elektromágneses témát. A rugós megfékezés az szimpatikus lenne számomra, csak egypár rugót kéne venni amivel ki tudom tesztelni melyik keménység lenne az ideális Macsek 71 köszi a tippet a rugókra és a mágnesre is.
megpróbálok még ma egy általam elgondolt tervet lefirkantani, és beszkennelni hogyan képzeltem el ezt a rugós csillapítástot, hátha elindít valamit amiből tovább tudunk lépni ebben a kérdésben
Itt van amit eddig összefirkáltam.
munkahenger A munkahengerrel most így a jelenlegi egyetlen problémám, hogy középen vajon mekkora amplitudoval lengedezne? Végülis a váltónak is van egy tűrése amit még úgy vesz, hogy üresben van, és így nincs szükség mechanikus reteszre.
Ahogy észrevettem két külön elképzelés alapján mentünk
Én közvetlen a váltóra akarom felszerelni a vezérlést, váltókulissza mint olyan egyáltalán nem lesz a kocsiban. Készítettem 3D studio Maxban egy modellt, hozávetőlegesen hogyan nézne ki a lényegi rész. Semmi felfogatást, semmit nem csináltam meg csak a jeladókat, munkahengereket és a csillapítást. váltó_1 váltó_2 A piros apróságok a szenzorok, a fehér henger egy elektromotor, a kék patkó formájú cumók a fékek (mégnesfékek léteznek ilyesmi formában?), a henger két végén vannak a tekercsek. A dugattyúrúd azon oldala amin a jeladók vannak az közvetlen a váltóra kapcsolódik. munkahenger csillapítás_1 csillapítás_2 csillapítás_3 Én így képzeltem el a csillapítását a dugattyúnak. Annyi az egész, hogy a hengertérben a dugattyú nekiütközik annak a gyűrűnek és a rugókon keresztül tompítja a dugó becsapódását. Ezeket a mágneses tereket valahogy lehet tompítani, hogy más irányban ne nagyon hassanak? Hátha vmi galibát okoznának a motortérben az elektromos kütyük közt. . .
Kicsit számolgattam ezt a váltási időt, ha mondjuk 15 századmásodperc a célom és egy 1khz működési frekvenciájú PLC-m van akkor abból a hosszabb procedúrát igénybevevő váltásnál a veszteség időben 24 hz, 0.024s, tehát a váltás procedúrára marad köbö 126 ms. Azt hogy tom kiszámolni mekkora lesz a sebessége a dugattyúnak?
A mozgatott tömeg biztos befolyásolja és a váltó ellenállása is. Mindezektől eltekintve, hogyan számítható ki az, hogy egy mágneses tér milyen mértékben gyorsít egy testet? Milyen módjai vannak a gyorsítás mértékének növelésére és csökkentésére? A felületek mérete milyen hatást gyakorol a jelenségre?
Most olvasgatom ezt a témát, talán tudok pár használható dolgot mondani (váltófejlesztéssel, tesztekkel foglalkozom).
Eddig két igazán használható működtető berendezést láttam, villanymotorost és hidraulikusat, valamint rengeteg tesztet csinálok pneumatikus rendszerrel. A szinkronizálási idők igazából visszakapcsoláskor tudnak megnőni, mert akkor az előtéttengely-nyeleskerék párost gyorsítani kell, míg felkapcsoláskor lassítani, ami jóval kisebb terhelés a szinkronnak. Emiatt az összes számítást a visszakapcsolásra célszerű elvégezni, már ha számít az ember. Kocsiban a pneumatikus rendszer nehézkes, nagy az energia- és helyigénye, és a reakcióideje sem a legjobb. Mindenesetre megoldható, a három pozíciót (két végállás, egy köztes) vagy egymáshoz épített hengerekkel, vagy fékes hengerekkel lehet megoldani. A hidraulikus rendszerrel viszonylag kevés tapasztalatom van, amerikai piacra készülő automatizált váltóban találkoztam vele. Hátránya, hogy a szivattyú állandó hajtást igényel, ami valamennyi teljesítményt vesz el a motortól, illetve kényes az olajminőségre, viszont kis méretben is igen erős, jól szabályozható, és nagyon gyors. 500 Nm körüli kivitel volt (azaz nem egy kis darab), de 0.15 mp-es szinkronidőknél már valami hiba volt a rendszerben. Villanymotoros hajtással jóval többet találkoztam, egy típus tesztelése most is zajlik. Két motor dolgozik egy tengelyre, az egyik tologatja, azaz kapcsol, a másik a válogatási utcákat állítja be. Egyébként sima kézi váltó az alapja, csak pár alkatrész módosult benne, az automatizálás miatt. A motorokról golyósorsón át jut a mozgás a kapcsolótengelyig, dízel tesztpadon 2100000 hibamentes kapcsolást simán elértünk vele, kb. 5 másodpercenként váltva, 24 órás üzemben. A motorba integrált Hall-szenzorokkal a fordulatszámot és a forgási irányt, egy kisértékű soros ellenállással a motor áramát (így a nyomatékát) lehet mérni, vezérlése 20 kHz PWM. A leghosszabb szinkronidő 0.2 mp egy 70 kilós váltón (se osztómű, se egyéb extra, csak jó nehéz tengelyek és kerekek). Van ugyan saját vezérlése, de sikerült már meghajtani házi gyártmányúval is, ilyen motorból készülök megcsinálni az automata nyákfúrómat. Eddigi tapasztalataim alapján én a motoros mozgatásra szavaznék, szerintem ezt volna a legkönnyebb otthon megcsinálni. A golyósorsó drága, de kiváltható pl. csigakerekes lassító és fogasléc kombinációjával, vagy más alkalmas elemekkel. A szabályzás (idézőjelben) nagyon egyszerű, a pozíció és a motoráram alapján PWM-generálásból, illetve rövidre zárt fékezésből áll, ráadásul ha a szoftver támogatja, még öntanuló is lehet, ami a végállásokat illeti. Ha esetleg érdekel, kiollózhatok pár mérési eredményt arról, hogyan alakul a szinkronizálási folyamat (utak, erők), bár ezeket te valószínűleg egyből eloszthatod kettővel, mégiscsak kisebb kategóriájú váltóról van szó. Egyszer amúgy én is kísérleteztem itt elektromágnessel, konkrétan két behúzómágnes volt egymáshoz kötve (Lada indítómotorról), és az ment a kapcsolótengelyre. A válogatást már nem is csináltam meg, kicsi volt az az út, amit a behúzó lehetővé tett, vagy ha eltoltam az indulási helyzetet, hogy elég legyen egy irányba, úgy bevágta fokozatba, majd' szétszakadt az egész.
szia!
Igen érdekelnének az eredmények, számomra mint eddig is, a kapcsolási idő az ami lényeges
Mivel ez itt, az elektromágnesek között már nagyon off lenne, szerintem kérd meg a modikat, hogy létrehozhass egy (célszerűen beszélgetős) gépészeti jellegű témát, megfelelő helyen szívesen megosztom veled és másokkal is a részleteket.
Végül is lehet, hogy elférne egy ilyen téma is az oldalon, elég sok gépészeti dolgot olvastam már itt...
találtam egy autóelektronikával kapcsolatos témát, szerintem lehetne ott folytatni a probléma tárgyalását, itt a linkje a lapnak. Kiinduló helyzetet átemelem oda is
autó elektronika
Az leene kérdésem hogy hogyan tudok mánest késziteni ami tartós marad? (Gitárhangszedőhöz kellene)
hahó szerintem én tudom a problémádra a megoldást de nem szeretném itt leírni esetleg privát módban
sziasztok
szeretnek egyszerü elektromagneshez vezérlőt csinalni olyat amelyel lehet szabályozni az erőséget kösz elöre is amuly az elektromágnes 100menet es 0.2mm vastag kösz
Gondolom, a 0,2 mm vastag az 0,2 mm átmérőjű rézhuzal, talán CuZ... ez kb. 80-90 mA-t bír ki max. A 100 menet hosszát számítsd ki, aztán az ellenállását. Ebből ki tudod számítani a max. ráadható feszt... (U= I x R). Ezután kell egy kis tápocska, 0 - x volt között szabályozható fesszel, a fenti áramra.
Sziasztok!Hátha valaki tudna nekem segíteni olyan embert keresek aki elkészítene nekem egy elektromágnest ami nem több 70-80 kilónál de maximum 24 voltos és legalább 100-120 kilót fel tud emelni.MÉH telepen dolgozom ahol rengeteg a lehulló apró vas és csavar meg szeg.Már nagyon unom.hogy sima mágnest zsákban huzigálom a földön és így is ottmarad a fele.A súlya nem is túlzottan lényeges csak azért írtam le mert ha valaki el tudja készíteni akkor azt úgyis nekem kell elhozni.Ja és az ár is érdekelne.A válaszokat előre is köszönöm.Üdv.:Feri
Szeretném tudni a következőket:
- el. mágnes tekercselésekor lehet-e több menetet egymásra tekerni, ha igen, hogyan? - a generátor esetében 1 Volt áramot hány méter vezetékkel lehet elérni? - mi az összefüggés a feszültség és az áramerősség között a generátor esetében ? ha nem a választ kapom, a fellelhetőséget is köszönöm
Hello. nem egészen világos mit is akarsz tekercselni.
Mágnest irsz,de nem tudom valójában az-e,vagy lemezelt vasmagról van szó amiből a generátorok állórészei készülnek. Ezenkivül nem adtad meg a generátor milyen teljesitményű kellene,hogy legyen,és a fázisszámról sem irsz. Az hogy 1V hány méter vezetékkel érhető el nem értelmezhető kérdés a vastest méretei nélkül. Menetszámot kellene kérdezni,de ez meg a gerjesztés nagyságától függ. Nagyon átlagos esetben én 0.07V/menet értékkel számolok. A feszültség és az áramerősség közti összefüggésre megintcsak kerülőúton lehet válaszolni. Tételezzük fel van egy 100W teljesitményre alkalmas generátor állórészed,és ezt akarod úgy megtekerni,hogy 100V és 1A jöjjön le róla (a veszteségeket hagyjuk figyelmen kivül). Ehez kell X menetszám és 0.5mm^2 keresztmetszetű huzal. Ha ugyanezt a teljesitményű generátort úgy kivánod elkésziteni,hogy 50V feszültséget és 2A áramot szolgáltasson akkor X/2 menetszámra és1mm^2 huzalkeresztmetszetre van szükséged.
Mielott elektromagnesek tevezesebe fognatok keressetek elo a
Hajak-Meluzin-Bernath "Elektroechnikai Szamitasok" Muszaki Konyvkiado, Budapest, 1980 - cimu konyvet anelyben a 216 - 224 oldalakon targyalja a kulonbozo alaku elektromegnesek gyakorlati szamitasait feladatokkal egybekotve. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
