Sziasztok!
40 V-on szeretnék kapcsolni 8-10A -es DC áramot. Hagyományos relével - tűzbiztonsági okokból - ív kialakulásának veszélye miatt nem tanácsos (28-30VDC feletti relét nem találtam). FET-tel ugyan tudom kapcsolni, de nagyon melegszik. Nagy méretű hűtőborda helyhiány miatt kevéssé jön szóba.

5VDC-al kapcsolnám, de ez a rész alapvetően rugalmas.

Tudtok esetleg olyan relét, amit kifejezetten egyenáramra terveztek? Milyen megoldás jöhet még szóba?

Előre is köszönöm a tippeket!

Már kitalálták az ívoltó kondenzátort (lada-vartburg stb ) megszakítós autóknál előszeretttel használták . A kapcsoló érintkezőkre egy 100nf os kondi és .....

Használj logikai FET-et (pl. IRL540NPBF) vagy készíts rendes meghajtást a FET-nek (pl. TC4420 + 12 V).

Köszönöm az ötletet. Ki fogom próbálni 100n kondival. Alapvetően szabványos megoldásokban gondolkozom, de meglátjuk.

DC áram kapcsolásakor sokat segíthet egy nulldióda is, ahová átterelődhet az áram.

Ugyan nincs meghatározva, de hogyan kötöd a diódát, ha rezisztív terhelést kapcsolgatsz relével? Ívoltásrol van szó.

Ezt lerajzolhatnád hogy gondoltad!
Nem vagyok járatos a régebbi tirisztoros teljesítmény elektronikákban, ezért most úgy gondolom, hogy a nulldióda csak abban a környezetben működik! Azaz lüktető egyenáram, és fojtótekercses simítás esetén!

Ívoltáson segítene, ha mágneses térben lenne a érintkezők! A mágneses tér elfújná az ívet! Célszerűen egy ívoltó kamrába...

G9EJ-1-E, 400V DC-t és 15A-t tud.

A relé belső felépítése, legyen az bármilyen kifinomult, hatással tud lenni a kapcsolt kontatkus ívének mértékére?
Kikapcsoláskor arra számítanék, hogy csak a feszültség nagysága és az áram számít, mert ez húzza az ívet.
Esetleg a pogácsák elválási sebességét lehetne növelni, de ív akkor is lesz, csak rövidebb ideig. Nagyobb feszültségnél (400 V már határozottan nagy) még azt is el tudom képzelni, hogy nem szakad meg az ív (vagy jelentős távolságra van szükség hozzá).

Miért bűvészkedtek relével, amikor egy FET-tel lazán megoldható a dolog? pakibec is azzal kezdte csak nagy valószínűséggel nem a megfelelővel.

Az a relé kimondottan DC feszültség kapcsolására készült, azaz teljesen más a belső felépítése mint egy mezei relének. A csatolt kép mutatja a belső felépítést. És létezik belőle olyan is, ami akár 1kV-ot is képes megszakítani és 200A -t is elvisel. Biztos az árát is megkérik, de az ugye nem szerepel az adatlapon. Ezeket kimondottan olyan helyekre (pl. napelem) fejlesztik ahol ilyen igények merülnek fel.

Köszönöm, jó tipp. Svéd oldalon találtam, 15 eFt körül posta nélkül. Paraméterekben valóban megfelelő. Körülnézek, hátha lesz közelebb is.

Bakman: YJP70G10A és IRF740PBF FET-eket próbáltam. 500ms-1s ideig 1A-es terheléssel. Az első kb. azonnal megadta magát, az IRF birta, de nagyon melegedett.

Azért nem bírja, mert nem jó a Gate meghajtása. Azt írtad, 5 V a vezérlőfeszültség. Az a csoda, hogy az IRF740PBF egyáltalán bekapcsolt. Logikai FET kell neked vagy rendes meghajtás, de ezt már leírtam. Igaz, azt sem tudni, az 5 V honnan származik, mekkora a forrás belső ellenállása.

Ha nem megy a dolog, akkor marad a zárt relé. Egy dologra figyelj, az nem bír annyi kapcsolást, mint egy FET.

Értem mi lenne a cél, és az elérésére való tervezési törekvés is helyes. De létezik-e erre jó megoldás?
Ott bizonytalanodok el, amikor elképzelek egy DC400 V-os ívet, ami akár centiméter hosszban is fennmarad ha próbálnám megszakítani.
A mellékelt képeden azt vélem látni, hogy 2 helyen is szakít a relé, ami talán tompítja a hatást, de még mindig jelentős ívre számítanék, csak nem egy, hanem 2 helyen.

Megfelelő FET kell, és akkor működni fog.

Óbudai Hajógyárban, mikor tanultam, még működött 2 favázas daru egyenáramú motorokkal. Egyiknek 110 V, másiknak 220V DC volt a táplálása. Akkoriban sok darun is még olyan mágneskapcsolókat használtak. A kapcsolt árammal sorba volt néhány menetes tekercs. A vasmagja az érintkezők mellé nyúlt és az áram saját mágneses tere fújta ki az ívet a hosszan szétívelő érintkezőtoldatok közé. Ezeknek a vége akár 10-15 cm-re is szétnyílt.
Ma már nem erre készülnek. Akkoriban a méret és súlyok miatt elég lassan (viszonylag) mozogtak a szerkezetek. Ma könnyű felépítés és gyors mozgás segít az ív megszakításában. De ott is ott van az állandó mágnes, ami sokkal erősebb mágneses teret tud létrehozni, mint pár menet és az áram.

Ezt az ábrát kell figyelni.

Most nézem a YJP70G10A FET-et. Bírnia kellett volna.

Ott a megoldás, az adatlapon világosan le van írva. Bővebb írást most én nem fogok keresgetni ami ezt részletesen taglalja, de a lényege a mágnes ami elfújja az ívet meg a benne lévő gáztöltés ami szintén az ívfenntartás ellen van. Majd idővel biztos lesz róla videó vagy egy prezentáció ami ezt virtuálisan is bemutatja, a lényeg, hogy létező és működő dolog.

Attól függ. Könnyen ki lehet lépni a SOA-ból lassú bekapcsolással.

Ne vicceljetek már, 40V/10A megszakításáról volt szó, könnyedén megoldható FET-el (vagy FET-ekkel). Ha pedig fokozott biztonság kell, akkor FET+relé sorbakötve, a FET mint megszakító, a relé mint szakaszoló üzemelhet. A tényleges kapcsolás persze a konkrét feladattól függ.

Ami univerzálisan jó lehet: TLP250 vagy hasonló mint leválaszott FET-meghajtó, és valami izmosabb, de olcsó FET (mondjuk 2db IRF3205 párhuzamosan) + megfelelő tranziens szupresszor mint védelem és/vagy schottky dióda (+táphidegítő kondik).

Ugyan úgy, mint például a reléknél szokás. A terheléssel ellen párhuzamosan kötött diódával.
A gyakorlatban szokott annyi induktív elem összejönni (pl.: bekötő huzal), ami segíti az áram átterelődését. Persze nem biztos, hogy ebben az esetben is hatékony lesz, de segíthet, ezért is írtam feltételesen.