Ha már itt tartunk, akkor a valósat hogy lehet megmérni egy trafón üresjáratban?

Úgy, hogy méred a feszültségnek és az áramnak az effektív értékét valamit a köztük lévő fázisszöget (P=U x I x cos fi). De csatolok két doksit is, egyik, másik.

Fogyasztásmérővel mértem, tehát nem P= U x I-vel számoltam, most az nem tudom, hogy mit mér, hatásos, vagy valós teljesítményt, de a melegedés az magáért beszél, csak érdekelt volna, hogy ez a nem kis eltérés, hogy lehet, de valószínűleg gyártási hiba.
Köszi.

Megmérni, és számolni. A mérés háromvoltmérős (három ampermérős) módszerrel történik, de ha van teljesítmény mérő azzal is lehet ügyeskedni. (a háromampermérős mérés mintájára) Lásd az előző hozzászólás "másik linkjén található dokumentumot)
Megméred az impedancia abszolút értékét: A primer tekercsen a feszültség, és az áram hányadosa
|Z|=u_Pr/i
Kiszámolod a fázisszög koszinuszát: Lásd fentebbi hozzászólásomban
A fázisszög ismeretében ki tudod számolni az impedancia vektor reális (ohmos), és látszólagos (induktív reaktancia), majd abból a frekvencia ismeretében az induktivitását.

Ha wattmérővel mérsz, az után is kell számolni. Mérni kell a primeren a feszültséget, és az áramot is. Fogyasztásmérővel a primer tekercs reális (ohmos) fogyasztását mérheted, csak sokáig tart a mérés. Ezesetben viszont nem tudod a fázisszöget, így nem tudsz induktivitást számolni. Az pedig megmutathatná a tekercselés esetleges menetzárlatát.
Ebből az impedancia abszolút értéke:

|z|= u / i

cosφ=P/u*i

Bővebben: Link

No egyenlőre elvesztem a képlet(ed)ben. Nem tudom, az segít e, ha mondom, van induktivitás mérőm, és milliohm mérőm is. Úgy tudom mérni direktben a primer induktivitást, és ohmos ellenállást, vagy az nem egyszerűsíti a számítást?

Vagy ha mondjuk ráteszem erre a műszerre, ez is csak meddő teljesítményt mutat üresjáratban?

Az általad adott link utolsó kommentje pont erről szól:

Itt is az az anyázás tárgya, hogy nem jött ki neki a matek:
227 x 0.23 = 52 és nem 14

Tedd rá üresen egy fogyasztásmérőre (ez is az elvileg), és nézd meg, hogy egy óra alatt mennyi Wh-t fogyaszt.
Az melegíti a transzformátort (a vasmagját leginkább).

Nem néztem, de holnap lehet kipróbálom akkor.

Félő, hogy egy 20A-ig használható műszer (?) ilyen kis áramokra nem fog pontosan mérni. Ne is beszéljünk pontosságról, mert az nem ennyibe kerülne. De azért kössél rá egy 60 W-os izzót, hogy mit mutat. Aztán meg egy vasalót.

Az ellenállásmérővel (miliohm mérő) megmérheted a primer tekercs egyenáramú ellenállását, de a vas, és az örvényáramú veszteséget nem. (mindhárom mennyiség ohmos jellegű)
A teljesítménymérőddel csak a primer tekercs abszolút impedanciáját mérheted. Ebből a két mért adatból nem tudod pontosan kiszámolni a fázisszöget.

Esetleg ha van türelmed hozzá, meg lehet próbálni a primer induktivitást kihangolni kondenzátorokkal. 1µF hajól számolom akkor 230VAC esetén 16VAR. 40VAR kihangolásához kb 2,5-2,7µF kell. Ez is csak az alapharmonikust tudja kihangolni, a nemlineáris izékkel nem tud mit kezdeni. A hálózati transzformátorok nem állandó induktivitása készültek. Alacsony gerjesztésnél jóval nagyobb a primer induktivitás mint a hálózati feszültség csúcs értékénél. Tehát ez az út sem ad pontos eredményt.

Plusz annak a primer induktivitásnak van még önkapacitása is.

Igaz, de az ön kapacitás nem számít, meg a hangoló kondenzátor értéke sem. Mindössze áramfelvétel minimumra kell úgymond fázis javítani. Utána elméletileg már csak a valós veszteséget lehetne mérni.

Elméletileg lenne egy egyszerű de nem túl gyors mérés. Hőszigetelt dobozban egy rászerelt hőmérő szondával járatni kellene addig, amíg mondjuk 20-50 fokot emelkedik a hőmérséklete. Utána várni kellene ameddig stabilizálódik a hőmérséklet. Adatrögzítés, visszahűtés. Utána labortápról 5-10VDC-vel ugyanezt megismételni. A két mérésből lehetne meghatározni a valós és a reaktív teljesítményt.
De ez sem az igazi, mert a trafó egy érdekes szerzet. Nem biztos hogy jól tudom, de a vas és a rézveszteség az másként reagál a terhelésre. Volt egy trafóm, ami viszonylag magas indukcióra volt tekerve. Halogén lámpához készült, gyári volt. Terhelés nélkül ugyanolyan meleg volt mint 20W-os lámpával. Csakhogy terhelés nélkül a vas melegedett, terhelve pedig a réz. 5-10W-os terhelésnél volt a leghűvösebb. Nem igazán tudom az okát, ezért csak sejtésem van róla hogy valószínűleg telítése határán volt a vas, és terhelés éppen annyit ejtett a primer DC ellenálláson keresztül a gerjesztő feszültségen, hogy a vas már nem került telítésbe. De persze ez csak tipp.

Amiket mértem trafókat, azoknak a primer áram felvételük nem is volt szinuszos. Van pár kimondottan alulgerjesztett toroid trafóm, ott csak tüskéket lehet látni. Leválasztó trafón keresztül lehet kétcsatornás szkóppal vagy hangkártyával valami előtéten keresztül megnézni a hullámalakokat. De ember legyen aki ebből a képből kiszámolja a valós teljesítményt.
A szkópos hangkártyás tesztet nem akarom reklámozni, mert szigorúan csak leválasztó trafóval!!!!!!!!! szabad. Nem játék. Te tudod, mert foglalkoztál trafókkal.

Ha menetzárlatos lenne, akkor hogyan lehetne több a ohmikus ellenállása?

Mit gondolsz egy menetnek mekkora az ellenállása, ha pl az egész tekercs mondjuk 1000 menet, és annak ellenállása 28 ohm, példának okáért.
Ezért nem lehet egyenáramú ellenállás mérésével a menetzárlatot kiszűrni.
Gondolom van tudomásod arról, hogy hogy lehet egy meghatározott hosszú réz vezeték ohmos ellenállását meghatározni, a többit gondold végig.
A réz fajlagos ellenállása:
σ(ró)=RA/l (fajlagos ellenállás = a vezeték ellenállása * keresztmetszet / vezeték hossza.
Réz esetében 1,7_{10 -8} Ω*m
Azaz az ellenállása:
R=σ*l/A

A hiszterézis (B, H) görbe ugye ismerős. Maga a görbe a µ változását mutatja a gerjesztés (H "gerjesztő áram")) függvényében, aminek csak bizonyos szakaszait lehet némileg lineárisnak nevezni. Olyannyira, hogy telítésnél a gerjesztés növelésével az indukció nem nő tovább, ezzel már csak a rézveszteség nő.
A vasveszteség a hiszterézis görbe területével arányos, ez a vasmag anyagára jellemző érték. Az örvényáramú veszteség pedig a gerjesztéssel arányos, szintén anyagjellemző.
Ha a téma mélyebben is érdekel, érdemes tanulmányozni a ferrit anyagok jellemzőit katalógusok (TDK, Ferroxcube) és abból levonni következtetéseket, mert sajnos trafólemezekről nehéz információkat beszerezni. Jobb esetben a maximális µr értékét közlik.

Érdekel persze, csak messze még a nyugdíjas kor, ahol néhány napig el lehet merülni a tudományos dolgokban. De felületesen értem.

Volt még további érdekes tapasztalatom transzformátorokkal.

Egyszerű toroid transzformátor erősítőhöz, ami mellé nem akartam készenléti kis trafót tenni. Az volt a tervem, hogy olyan erősítőt csinálok (el is készült), ahol van készenléti üzemmód gyakorlatilag minimális áramfelvétellel. A fő trafó látja el az IR vevőt, hogy bármikor fotelből be lehessen kapcsolni. Csakhogy egy 200VA körüli trafó ne fogyasszon szinte semmit, csatlakoznipróbáltam az EU készenléti maximálisan 0,5W fogyasztáshoz. Gondoltam teszek a primer körbe egy soros ellenállást, így ugyan leesik a szekunder oldali üresjárási feszültség, de legalább 0,5W alatt maradok. Sőt, inkább egy kondenzátort, mert az legalább reaktív. Csakhogy megmérve a szekunder oldali pufferek feszültségét, azok magasabbak voltak mint normál üzemben. A trafó is finom zizgést hallatott, pedig amúgy teljesen néma. Szkópom éppen akkor el volt romolva, ezért nem láttam a hullámalakot. De biztosan valami 10ms periódusú burst jelforma lehetett. Ha időm engedi, reprodukálom az összeállítást, és megnézem a jelalakot.

Érdemes szimulátorban játszani a trafó helyettesítő képével (valamelyik előző hsz. -ban linkelt anyagban megtalálod)
A készenléti üzemre lenne egy ötletem.
A főtrafó elé teszel egy SSR -t (vagy egy közönséges relét), azt pedig meghajtod egy kondenzátor előtétes hálózati tápról meghajtott kis IR vevővel. Az SSR -ben úgyis van optó leválasztás.

Tökéletesen leírtad a soros rezgőkör viselkedését.
Szerencséd van, hogy nem pukkant el mondjuk a kondenzátor a túlfeszültségtől.

Már megoldódott, kapott egy pici trafócskát a készenléti egység. 9VAC, erről megy készenléti áramkör 5V-ja valamint kétszerezővel egy relé. A terheletlen kétszerezett egyenirányított feszültség 28V. Sima 24V-os relé kapcsolja a fő trafót. Bár a relét nem tudná tartani a készenléti táp, de a bekapcsolt főtrafó rásegít üzem közben. A készenléti egység nem lehet galvanikus a független a fő táptól, mert elektronikus a csatorna, hangerő, hangszín áramkör. Ezeknek a digitális része állandóan megy, mert lekapcsolva elfelejt mindent. -40dB-re áll be a hangerő, valamint az első csatorna aktív. Szerencsére csak valami 15mA kell neki. 5V helyett 3,2V-ig le lehet menni a tápjával, ott áll le és felejt. Ekkor kevesebb mint 2mA kell neki, ezért volt ötlet, hogy egy li-ion 18650 elvinné, csak az a gond, hogy az IR vevő ilyenkor már nem vész semmit. De köszi az ötletet.

1 oldallal hátrébb kérdeztem tőletek, a szinusz inverterem trafójai brutál nyugalmi áramokat vesznek fel.
Meglett a megoldás.

Mivel az egs002 szinuszmeghajtó modul 24kHz-en modulálva rakja össze a színuszt, SPWM, ez a freki sok a nagy vasmagoknak.
Egy 47mikrohenry fojtó a kisfeszültségű, modulált ágba és lőn csoda.
A 40-80W nyugalmifelvételek lementek 9-10 wattra. Ez már teljesen korrekt és megfelelő nekem.
Képen a pirossal karikázott. 15 menet van rajta, de látható még egy kék toroid gyűrűmag bal oldalt.
Anyaguk FeSiAl ötvözet, Sendust néven is fut. Tulajdonsága, brutális felmágnesezést képes telítődés nélkül elviselni, felhasználási területe SMPS tápok, inverterek nagyáramú primer oldali szűrője.
1200Ft volt a gyűrűmag darabja, ennyit teljességgel megért nekem.
A jobb oldalt látható brutális méretű toroid trafóval 9,8W a nyugalmi, ebből az elektronika 3,5W, ez nagyon-nagyon kellemes érték így már.

Sziasztok.
Valaki esetleg tudna segíteni a képen látható transzformátor polaritás beazonosításában?
Köszönöm.

Mit értesz egy transzformátor kivezetéseinél polaritás alatt? Váltóáram jön ott ki!

Beszeretném üzemelni és megmérni a feszültségeit.
Elnézést ha az előbbiekben rosszul kérdeztem.

Megméred multiméterrel a két tekercs (ha annyi van) ohmos ellenállását. Ha ez mondjuk egy 230/15V-os trafó, akkor a szekunder tekercsén néhány tized vagy 1-2 ohmot fogsz mérni, a primeren meg néhányszor 10 ohmot. Már ha feltételezzük hogy 230V-os és nem 110 vagy akármennyi.

Egy pioneer házimozi erősítő trafója, a működését szeretném letesztelni.

Szia!
A belső csévetesten lévő fekete, sárga a primer tekercs.
Ha az erősítő 230 V-os hálózatra készült, akkor erre kapcsold a hálózati feszültséget. A többi kivezetéseket pedig mérni kell. De ha tudod a készülék típusát, akkor egyszerűbb beazonosítani a kimenetelét.

Pioneer vsx-420-k

Rég tanultam, homály van a fejembe, jól jönne egy kis segítség.

Egy állítható toroid trafó vasmagja átviszi a teljes teljesítményt, vagy csak a töredékét?
Konkrétan a linken lévő állítható toroid vasmagja átvisz 3kW-ot?
Ha igen megvenném és megtekerném olyanra ami nekem kell.
Bővebben: Link