Hello!
Csak infóként..
Nekem van egy rúdlámpám, amiben 3x4Ah-ás, igaz NiCd aksi van és 3,6V/075A-es izzó. Remekül együttműködnek már hosszú évek óta.
üdv! proli007

Szia! Mennyit használod a "lámpást" és milyen sűrűn töltöd? Milyen töltőd van hozzá? esetleg áramköri rajz nyák-terv...próbaképp L_DI-s aksit veszek bele és összedobok házilag egy töltőt..

Hello!
A helyzet, hogy ez csak egy "biztonsági lámpa" tehát nem rendszerességgel hanem alkalmanként használom. De mint említettem ez NiCd aksi, és ennek az önkisülési árama sokkal kisebb, mint a NiMh típusé. Részemre pont ezért kedvező. Amúgy ezt csak egy sima 5V-os tápról szoktam tölteni, kb. 250mA áramkorláttal. Nem kényes rá.
NiMh aksik töltésére én még nem láttam ideális megoldást, bár sokan több dologra (módszerre) esküsznek. De ahhoz, hogy igazukat én is belássam, többtípusú aksival kellene kísérletezni. (ott meg a ráfordítás/eredmény az akadály) Elvileg a NiMh aksit, csak -dV -vel lehet tölteni, de a töltéshez szükséges feszültség karakterisztika, csak gyorstöltés alatt jön létre. Ez alatt, meg mindig túlhevül az aksi. (már ami a gyári útmutatóban lévő maximum hőfokot jelenti) Így elég tanácstalan vagyok a kérdésben.

üdv. proli007

Mit értesz ezalatt?Ezt elmagyaráznád nekem úgy hogy egy kevésbé jártas is értse..Eddig kisebb 2500mAh-s akksim volt csak,ezt egy olcsó töltővel töltöttem , 150mA-al időkapcsoló 24h-ra beállítva.

Hello!
Majdnem az előbb válaszoltam rá, itt!
üdv! proli007

Igazad van:->irány a kezdő kérdések...
Köszönöm neked és a többieknek is,átnézem még az akkutöltő fórumokat is..

Üdv mindenkinek!

Nekem is szükségem lenne egy tölőre, szóval körbenéztem itt HE-n, hogy van-e valami egyszerű, és megbízható szerkezet erre a célra. Lehet én kerestem rosszul, de nem találtam egyet se, ami jó lenne nekem, így gondoltam "tervezek" egyet. Jobban mondva, csak firkáltam egy papírra, de azért csak kisült belőle valami. Azért írok, mert szeretném megkérni az itteni tudorokat, nézzenek már rá egy picit a kapcsolásra, és mondjanak már valami negatív vagy pozitív véleményt, esetleg valami tanácsot. Nem akarnám feleslegesen megrajzolni eagle-be, meg megtervezni hozzá a NYÁK-ot, pláne nem megépíteni.
Előre is köszi mindent.
üdv: fraba

Ui: Ha esetleg nem lenne tiszta a dolog, hogy mi hogy akarna múkodni, írjatok csak nyugodtan, amint tudok válaszolok.

Hello!
Hát azért itt komoly problémák vannak.
- Az egyenirányító rosszul van bekötve, mert a negatív lába megy a 7809 bemenetére. A C3 lábáról meg hiányzik egy GND jel.
- Látom, hogy a két műveleti erősítővel szeretnéd vezérelni a T1 tranyót. Csak hogy az a diódás kapu nem működik. Mert ha jól látom, akkor bármely erősítő kimenete magas lenne, lezárná a tranyót. De mitől nyitna ki? (A kérdőjeles ellenálláson az életben nem folyik áram.) Ugyan is ahhoz hogy le lehessen zárni, előbb ki kellene nyitni.
De ha a kérdőjeles ellenállást a minuszra kötnéd, és a diódák a bázisba mennének, akkor sem lehetne lezárni a tranyót, mert a diódák anódjának, magasabb potenciálon kellene lenni (minimum), mint a T1 emittere. Ahhoz meg a műveleti erősítőt a stabi elől kellene járatni. (A műveleti erősítő kimenete nem lehet magasabb, mint a + tápfeszültsége, minusz 1..2V)
- A felső műveleti erősítő ha kikapcsolná a T1-et, akkor megszűnne az 555 tápja, de a műveleti erősítő tápja is. Nos ez érdekes lenne..
- Ha jól látom, T2 töltené az aksit, T3 pedig kisütné. (Elég nehezen látható, de földelt kollektoros kapcsolásban vannak) De működésük csak akkor lehetne megítélni, ha az ellenállás értékeket is beírtad volna. Viszont a T4 mint "analóg kapcsoló" csak egy irányban tud működni. Azaz bekapcsolt T4 állapotában, csak töltés lenne, kisütés nem igen.
- Ha T5-öt az alsó műveleti erősítő bekapcsolja, az meneten belehel. Kivétel, ha R6 jó nagy ellenállás, és a bázisáram szorozva a bétával nem haladja meg a tranyó kollektoráramát. De erre meg illetlenség bízni valamit. (Ha jól értem, a halovány ellenállás lenne ez aksi.)
- Igazából nem is értem, minek ennyi kapcsoló tranzisztort sorba kötözgetni. Azokból elég egy a kisütéshez, egy a töltéshez, és a tranyók bázisát kellene vezérelni a töltési logika szerint. (De átgondoltan, hogy mi van, ha elérte a minimumot, vagy a maximumot, és mi van ha nincs pld. hálózati feszültség)
Mert ha az aksit töltöd, akkor miért lenne minimum feszültség? Ha meg kisütöd akkor miért lenne maximum?
Egyáltalán mi váltja ezt? Mert ha jól látom, az 555 vezérelné a töltést, hosszú töltésidővel és rövid kisütési ciklussal. De akkor csak töltés van.
Mély kisütés hogy jön létre? És akkor miért jó, ha az 555 tápot elvesszük?
- Ha a bemeneten ott van, hogy Uref1 és Uref2, akkor a képletben miért nem ez szerepel....

- Szóval a vezérlés logikáját át kellene gondolni. Sajnos ráadásul, a cella túltöltése ellen a maximum feszültség figyelése nem elegendő NiMh aksi esetén. (Sőt a töltöttségi szint megállapításához sem.)

(Az áramköri rajzon, csak ott kell pöttyöt tenni, ahol "csomópont" van. pld. R7 és T4 bázisa közötti szakaszon elhelyezett 6 pöttyből egy sem szükséges.)
üdv! proli007

Üdv proli007!

Köszönöm, hogy ránéztél a kapcsolásra, és tanácsot adtál. Kicsit átrajzoltam a tanácsaid alapján, és újra feltöltöttem. Jó lenne ha megint ránéznél....
Elmondom - legalábbis megpróbálom- , hogy én hogy is képzeltem ezt az egészet.
-Ahogy megjelenik a +9 volt a 7809 kimenetén, bekapcsol az alsó műveleti erősítő. (Azért kell ez, hogy töltés előtt az akkumulátor ki legyen sütve.) Ez
megvizsgálja, hogy a nem invertáló bemenetére kapcsolt feszültség meghaladja-e vagy nem az invertáló bemenetére kapcsolt Uref2 feszültséget. Ha
meghaladja, akkor a műv. erősítő kimenete 9V-1..2V=7...8V. Ebben az állapotban tegyük fel( amúgy amiatt az 1-2 V maradék feszültség miatt T1 nyitva lesz,
mert a bázisa negatívabb mint az emiterre), hogy T1 tranzisztor le van zárva, és T5 nyitva---> akkumulátor(ok) feszültsége fokozatosan csökken. Amint az Ube2
kisebb lesz, mint az Uref2, úgy a kimenet leesik 0V-ra, és kinyit a T1-es tranzisztor.(Most jutott eszembe, hogy akkor az UBE=9V, ami nem egészséges.. :S)
-Ha kinyitott a T1-es tranzisztor, akkor az áramkör maradék része is megkapja a tápfeszültséget. Beindul az 555, és elkezdi ontani magából a képen látható
impulzusokat. Abban a pillanatban, amikor az impulzus "logikai 1"(ha lehet ilyet mondani) magyarul tápfeszültésg közeli, kinyit a T2, és lezár T3. Abban a pillanatban,
amikor az impulzus "logikai 0", magyarul az 555 kimenete 0V, akkor T2 lezár, és T3 kinyit, és R5 ellenálláson keresztül süti az akkumulátort. A
kör(T4-T3-r5-akksi-T4) nem szakadt, mivel T4 elvileg ki van nyitva. Ki van nyitva, mivel a felső műveleti erősítő kimenete 0V.(Magyarul az akkumulátor
feszültsége nem érte még el a kívánt szintet). Egészen addig tart a töltés(és addig tart nyitva T4), amíg a felső műveleti erősítő nem invertáló bemenetére
kapcsolt feszültség nem haladja meg az invertáló bemenetére kapcsolt referencia feszültséget. Ekkor lezár a T4-es tranzisztor, és lezár a T1-es tranzisztor is, így
leveszi a tápfeszültséget az egész áramkörről. (Viszont így a felső műveleti erősítő saját magáról is lekapcsolja a tápfeszültséget, így a kimenete leesik 0V-ra, és megint kinyit a
T1-es tranzisztor. Ekkor azonban a felső műveleti erősítő újra bezárja azt, és ez megy a végtelenségig, szóval ez se jó, változtatni kell rajta valahogy... :S)
-A D5-s és a D6-s diódával amúgy nekem is voltak már gondjaim, már akkor, amikor berajzoltam őket oda a "helyükre". Viszont muszáj, hogy ott legyenek,
mert az azért biztos nem egészséges, hogy az egyik műveleti erősítő a másik kimenetét felhúzza tápra, vagy épp leföldeli, illetve fordítva. Szóval erre kéne találni
egy ügyes megoldást.
-Említetted, hogy nem írtam oda az alkatrészekhez, hogy mi mennyi. Ebben igazad is van, ezen még nem is gondolkodtam, nem is akartam kitalálni, kigondolni,
amíg a kapcsolás nem működőképes.
Na én így képzeltem el az egészet, remélem valamennyire érthető voltam. Mindezek fényében megkérnélek, hogy ha lenne egy kis időd, bele tudnál rajzolni
painttel a kapcsolási rajzba? Vagy az is jó, ha leírod ide a további aggályaidat, és megint kijavítom, ill. feltöltöm ide.
Előre is köszönöm: fraba

Hello!
Még mindig úgy látom, nem fog működni.
- Az üzemállapotok változását nem tárolja semmi. Következésképpen, ahogy a kikapcsolásnál is írtad "kapkodni fog".
- Gondold el, hogy amikor az aksi feszültsége lecsökkent Uref2 alá, a kisütési szintre, akkor a T5 kikapcsol, és a T1 bekapcsol. Viszont amikor T5 kikapcsol, a feszültség azonnal Uref2 szint fölé emelkedik, és erre ismét bekapcsol a T5 és Ki a T1. Amíg az aksi fesz magasabb lesz mint Uref2 szintje (és ez egész töltés alatt igaz lesz) addig a T5 mindig be lesz kapcsolva...
- T4 kapcsolása változatlanul nem jó. Ha a felső erősítő kimenő szintje alacsony, akkor T4 be lesz kapcsolva és T3-on keresztül mehet a kisütés. Ez addig igaz, míg a T4 kollektor feszültsége alacsonyabb, mint az emittere (aksi). De ha T2 bekapcsolja a töltést, akkor T4 kollektora magasabb feszültségen lesz, mint az emittere. Így a T4 már nem tud vezetni! Ez nem egy kétirányú analóg kapcsoló, hanem egy bipoláris tranyó.
- A T1-nek még mindig nem jó a bázis vezérlése. Abban igazad van, hogy a két műveleti kimenetét nem lehet összekötni, De honnan fog a tranyó bázisáramot kapni. A két dióda záró irányban van! Ha D6-ot ellenállásra cseréled, javul a helyzet, de még akkor is megmaradnak a szintproblémák. Tehát még akkor is a tranyó bázisával sorba egy 4,7V-os zéner kellene (meg egy lezáró bázisellenállás), hogy a műveleti erősítő kimenete pld. 8V-ra felhúz, akkor a T1 már ne tudjon kinyitni.

De nekem még az egész elég "zaccosnak" tűnik...
(Miért nem töltöd fel a TINA ingyenes demo verzióját, akkor egyszerű rajzot készíthetnél és szimulálhatnád is az áramkör analóg részét.)
üdv! proli007

Üdv!

A 0.9 - 1V körüli kikapcsolási értéket mekkora terhelés mellett kell mérni? Egy akkuval kísérleteztem, és már 0,2A mellett leesett a feszültsége 1V alá, viszont üresjáratban szépen visszakúszott 1.2V-ra.

A cikkben lévő kapcsolást lehet-e/ érdemes-e úgy átalakítani, hogy a lámpával párhuzamosan bekötök egy sorba kötött alacsony nyitófeszültségű diódát és egy azzal sorba kötött másik izzót, vagy pár ohmos ellenállást? Hátha így valamivel gyorsabban le lehet meríteni, de ha már kezd kiürülni, akkor visszavált kíméletesebb kisütésre.

Az eredeti kapcsolásban levő lámpa teljesítményének változtatása hatással van a kikapcsolási feszültségre? (mondjuk 0.5 - 2 szeres eltérésnél)

600 mAh és 2700 mAh között vannak akkumulátoraim. Ez a kapcsolás mindegyikhez jó, vagy válasszak különböző izzókat a különböző kapacitások mellé?

Hello!
Ha a kérdést nekem szántad...
A cikk első oldalán szerintem választ adtam a kérdéseidre.
Ha megnézed a gyári kisütési diagrammot, akkor láthatod, hogy a kisütőáram görbéket 0,2C kisütő áram mellett adták meg. A görbén látszik, hogy a feszültséget a kisütés végéig szinte egyenletesen tartja az aksi, majd hirtelen lekonyul a görbe. Így a kisütési végfeszültségre, van hatással az áram, de nem bír olyan jelentőséggel, mint az első ránézésre gondolnánk.
Hogy a kisütés lekapcsolása után visszaáll a kapocsfeszültség, ez teljesen érthető, ha azt nézzük, hogy a belsőelektromotoros erő feszültsége továbbra is fenn áll, csak az aksi belső ellenállása nőt meg, a kisütés alatt. (persze nem ilyen egyszerű a dolog, de jó közelítéssel igaz.
Tapasztalatom szerint a kisütést, nem kell ezt nagyon komolyan venni. Az ajánlott 300mA árammal, szinte bármely aksi simán kisüthető. És ahogy az oldalon leírtam, a legritkább esetben alkalmazzuk a teljesen feltöltött aksi kisütését, mert az nem az aksi próbálgatását, hanem a kisütési szintek egyenlő szintre hozása miatt végezzük.
Kísérletezésnek átalakításnak persze semmi akadálya, mert a puding próbája...

Természetesen van hatása a lekapcsolási feszültségre a kisütőáram, csak jelentősége nincs sok, a hirtelen lekonyuló görbe miatt. Maximum kicsivel több energia marad az aksiban, nagyobb kisütőáram esetén. De azt felesleges elvárni, hogy a kisütés végén az aksiban 1V maradjon.

Ha precízebb áramkörre vágysz, akkor építsd meg a külső tápfeszültséggel üzemelő kapcsolásomat. Ott az áramgenerátor áramát szükséged szerint beállíthatod, a lekapcsolási feszültség, pedig mindig az lesz amit beállítottál a potin.

Az utolsó mondatodból azt szűröm le, hogy nem olvastad figyelmesen el amit a cikkben írtam.
üdv! proli007

>Tapasztalatom szerint a kisütést, nem kell ezt nagyon komolyan venni.

Maximálisan egyetértek. Ógy érzem, túl van ez lihegve, inkább a jó töltő a lényeges. Miért is kell kisütni az akksit?
1. ne legyen memoriaeffektus
2. kb egyforma állapotba kerüljenek a cellák.

Az 1. ponthoz, ha a sokat idézett kisülési gorbéket nézzük, a végfszültségnél gyakorlatilag 0 a töltöttség, nem kell rajta sokat rugózni.
a 2. ponthoz: ugysem lesznek egyforma kapacitásúak a cellák. Normál áramú töltésnél, sorosan kapcsolva a cellákat, kis túltöltés elviselhető.
Cellánkénti töltésnél az automata cellánként felügyel, mindegyiket a saját csúcsáig tölt.

Egyébként egyes modellezők NiCd akksikat 0V-ig is kisütnek.

Üdv 007-ek!

Köszi a válaszokat! Természetesen én is elsősorban töltés előtti merítésre akarom használni az akkukat egy-két kivételtől eltérően. Találtam néhányat az akkuim között amelyek 0, 0.2, 0.7 Volton voltak, ezért azokat közelebbről is megnézném. Kíváncsi vagyok, hogy a kínai piacon vett akkuk valójában mit bírnak. Némelyiket pedig fényképezőgéphez használom, de elég kevés ideig bírják. Keresem a lehetőségeket, hogy mivel lehet ezen javítani.

Üdv

A cikk-ben szereplő kapcsolást szeretném átalakítani 6cellás Ni-MH 2000mAh-s akkupack-ra.
Mit kell tennem? A 1.2V-os 300mA-es izzó kicserélthető egy ellenállásra (+1 LED hogy kijelezze a kisütést), ebben az esetben az R2-vel sorba mekkra Zenert kellene kötni? Az R3-as ellenállást meg 6*47=282 Ohm-ra kell cserélni? Ezek után működni fog?

Köszi

Hello!
- Számításaim szerint. Az izzó helyett 22ohm/3W-os ellenállás, a Led-el sorba egy 470ohm kell.
- 4,7V-os zéner esetén, R2 kb. 100ohm-ra fog adódni. Persze a zéner szórása miatt ki kell próbálni.
- Az R3 helyett, is jó lesz a 470-ohm.
üdv! proli007

Köszi

5.1-es Zener is jó lenne? Csak hogy megértsem, az hogyan helyettesíti az izzót?
Egy NPN tranzisztor adatlapján melyik érték jelzi a minimális nyitófeszültséget, hogy tudjam a feszültségosztót mekkorára kell csinálni hogy 6V-os töltöttségnél zárjon a tranyó (BC 639 és 640-esem van).
Ne haragudj hogy ennyit kérdezek, de szeretem érteni hogy mi és hogyan működik, és úgy tanul a gyerek

Köszi

Még az lenne a kérdésem hogy a TINA program mennyire megbízható.
Beleírtam a kisütő kapcsolást a 7.2V-os akkura és ott kikeresgettem hogy milyen ellenállásoknál fog 6.0-nál nyitni az áramkör.
Ha ezeket használom akkor működhet?
R3 470 Ohm
R2 470 Ohm
R1 75 Ohm
Egy 5,1V-os Zener van az R2-vel sorban, a tranyók pedig BC 639 és BC 640.

Köszi
Dolfin

Hello!
Azt azért meg kellene nézni, hogy a Tina modellje mennyire felel meg a valóságnak.
Amit le modelleztél, azt eleve nem tartom valóságosnak, a következők miatt. (és nem tudom hogyan modellezted..)
- A kisütő áram, ha egy 22ohm-ot használunk, 6V esetén kb. 270mA. Ekkora kollektor áram esetén, a BC640 szaturációs (maradék) feszültsége, kb. 200mV lesz. (A katalógusban ez az érték alacsonyabb, de ott az Ic/Ib viszonyt 10-re veszik, ami ezen a kollektoráramon már 27mA bázisáramot feltételezne. Mivel R3-ra 470ohm-ot választottunk, ez a valóságban csak 11..12mA lesz)
- Ahhoz, hogy a BC639 még éppen nyitva legyen, a bázis-emitter feszültségnek az R1 ellenálláson minimálisan 600mV-nak kell lenni. R1-et 75ohm-ra választva, azon a 600mV-hoz 8mA áramnak kell folyni.
- Nézzük meg mekkora feszültség jut így az R2 ellenállásra. Ut= 6V - Uce(sat)=0,2V - Ube=0,6V - Uz=5,1V. UR2=Ut-Uce-Ube-Uz Tehát az R2-re 0,1V feszültség jutna. A szükséges áram viszont 8mA lenne. Ez 0,1V/8mA=12,5ohm lenne, nem 470ohm..

Nos, ha a zéner feszültségét magasra választjuk, akkor az R2 ellenállásra kicsi feszültség jut. Ami látszólag nem lenne baj, de problémát jelentene akkor, mikor olyan aksit teszünk fel kisütni, ami pld. teljesen fel van töltve. Annak cellafeszültsége 1,3V felett is lehet. Hat cella esetén. ez 7,8V felett is lehet.
Az áramkörben a számított 6V és 7,8V közötti feszültség különbség, szinte egy az egyben az R2 ellenállásra jutna. Tehát az előbb számolt 0,1V feszültség megnövekedne, 1,8V-ra. ez az R2 ellenálláson 18-szor nagyobb áramot jelentene. Ez túlterhelhetné, a BC639 bázisát.
A bázisáram hatására, a bázis-emitter Vbe(on) feszültség nő, a karakterisztika szerint 50mA esetén kb. 820mV-ra. De ha az eredeti nyitó 600mV-ot vesszük figyelembe, akkor ez az R2-re jutó feszültséget még mindig 1,8V-(0,82V-0,6V)=1,58V-ot jelentene. Tehát az még mindig a 15-szörösénél nagyobb lenne. Ez még mindig bőven meghaladja a tranyóra adható bázisáram értékét.

Remélem az okfejtésem követhető volt. Látható, hogy az 5,1V-os zéner nem megfelelő, mer azt használva 6V esetén igen kis feszültség jut csak. És amikor a feszültség megemelkedik, szinte az össze növekmény az R2 ellenállásra jut. (Lévén, hogy az ellenállás a körben az egyetlen lineáris elem, a többinek magasab fokú karakterisztukája van. Avagy az áram növekedése, azokon kisebb feszültség növekedéssel jár)
Nem csak azt kell megnézni, hogy mi a megfelelő az áramkör számára, hanem a szélső helyzeteket és a katalógus paramétereit is figyelembe kellene venni. (Néhány paraméter, azért közvetlenül nem olvasható ki, azokra vagy konkrét méréseket - számításokat kell végezni kell végezni, vagy következtetni kell a megadott adatok alapján.

Azért azt látni kell, hogy ez egy igen egyszerű áramkör, ahol a pontos működését igen sok tényező (többek között, a zéner könyök és szórás feszültsége, tranyók áramerősítési tényezője) befolyásolja. Tehát méretezésnél azért csodát nem kell várni, a végső beállítást méréssel - próbával kell eldönteni (beállítani).
De ez az áramkör elsődleges célja az egyszerűség, és a viszonylag kis aksifeszültség szülte. Hat cellára már szinte bármilyen áramkört lehet készíteni, hiszen ott már akár egy integrál áramkör működéséhez szükséges feszültség is megvan. (Nem mintha azonos követelményeket ott könnyebb lenne teljesíteni, legfeljebb pontosabban lehet számolni.)

Ha a Led-et az R3-al sorba szeretnéd kötni, akkor az R3-ra jutó feszültség a Led nyitófeszültségével csökken. Tehát ennek megfelelően az R3-at is illik csökkenteni.
A tranyó "minimális nyitófeszültségét" az adatlap sajna nem közli, lévén, hogy nincs ábrázolva a "bemeneti karakterisztika". Csak következtetni ehet, a MOTOROLA 4. ábrájából.
Az izzóról pedig írtam a kis cikkben. Ott elolvashatod miért választottam azt terhelésnek és nem egy ellenállást.
üdv! proli007

Ez a kis

Üdv

Értem. Szóval a TINA erre nem alkalmas.
Akkor építenem kell egy labor tápot is. Már úgyis terveztem.

Köszi

Hello!
Azt nem állítanám olyan mereven, hogy nem alkalmas, mert a tranyók paramétere megváltoztatható. (Inkább azt mondanám, hogy "mindenre, nem jó".)
A Tinában nyugodtan ráadhatsz az IC-re 100V-ot, a valóságban meg elfüstöl. :yes:
Én is ezt használom, csak a számított értékeket sokszor ellenőrzöm a katalógus adatlapja alapján. És hát szórásokat is kellene számítani. De a labortáp, mindenképpen hasznos lehet. Én amit lehet, a gyakorlatban is megmérek. Tehát "Tinázok", aztán megnézem mi a valóság. Mert az áramkörök valós környezetét néha nehezebb szimulálni, mint megmérni..
üdv! proli007

Üdv mindenkinek!

Én megépitettem a proli007 féle kisütőt BD139 és BD140 tranzisztorpárral és egy 3 V-os halogén égővel ami az 1.2V-os akuból 330mA vesz fel a világitásra és bk. fél erősségen világit az égő. És azt csinálja hogy bekapcsolom bekapcsol az égő világit és egy kis idő után kikapcsol és megint bekapcsolom és egy kis idő után megint kikapcsol. Ennek igy kell lenni?
De viszont az égő még elég erősen világit.

A segitséget előre is köszönöm.

Hello!
Mérd meg az aksi feszültségét. Ha 1V-on kapcsol ki, akkor jó. Töltsd fel az aksit, és úgy is próbáld ki. Mert lehet annak kapacitása a kicsi, vagy a kisütőáram túl nagy hozzá.
üdv! proli007

Oké, meglesz, amit mondtál holnap ki is próbálom

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem. Egy telefon aksiról lenne szó.
A kérdés miért van 4 pólusa-kivezetése. Van ugye a + meg a - . A másik kettő test lenne? Vagy csak az egyik? Hogy lehetne kideríteni?
Minden választ előre is köszönök.

Tisztelettel: Jugee

proli007: hol lehet kapni azt az 1,2V 300mA izzót amit a használtál a kisütőhöz?
Köszi.

Hello!
Hát én bemenetem a hozzám legközelebb eső boltba, és ott vigyorgott rám a polcon. De gondolom ez számodra nem megnyugtató. Most néztem a hálót, de nem igazán dicsekednek izzókkal. Egyébként mint írtam, T1.1 típusú Energized 1,2V/300mA-es. De úgy vélem, hogy a néha pár száz forintért kapható kis elemlámpában is hasonlók vannak. (olcsóbb mint az izzó maga.) De szerintem más feszültségű elemlámpába való izzó is megfelelő, legfeljebb nem világít nagyon. De az Energized-nek van honlapja, meg kell őket levelezni.. Vagy piac, kici ócó..
(De egy autót hamarabb lehet kapni mint egy gatyapertlit. Na, ez a piacgazdaság.)
üdv! proli007

Köszi a választ.Megpróbálok akkor én is bemenni pár boltba hátha rám is rám vigyorog pár darab ilyen izzó.

Csináltam egy autómata kisütő-töltő áramkört. Nekem bevált 4-es és 6 os akkupakkot töltök vele ehhez igaz be kellett pluszba tennem egy 2 áramkörös kapcsolót. A kisütés egy 6V 5W os izzón keresztül történik. R11 értéke határozza meg a max töltőáramot. A figure 16-os alapján csináltam a kisütőt. Olcsó kis áramkör az IC kb. 400Ft

Üdv proli007!

A 6 cellás Ni-Mh RCautós akku- packom (elrendezése: ===) cellánkénti kisütésére-kiegyenlítésére keretem megoldást mikor ráakadtam erre a megoldásra: http://forum.rcmodell.hu/index.php/topic,65005.0.html
Azelv nagyon megtetszett de még egy kisütő áramkört is keresni kellett, és így jutottam el az általad leírt kapcsoláshoz ( REMEK ).
Az lenne a kérdésem, hogy lehetne úgy átlakítani, hogy alkalmazni lehessen a az egymással összekötött cellák esetén is.
További probléma, hogy a merítő áramot is szeretném egy kicsit megemelni 1-2 A-re.
Várom a válaszod!
ÜDV:FZS