- ACCESSBANK NAME=accessram START=0x0 END=0x7F
- DATABANK NAME=gpr0 START=0x80 END=0xFF
- DATABANK NAME=gpr1 START=0x100 END=0x1FF
- DATABANK NAME=gpr2 START=0x200 END=0x2FF
- ACCESSBANK NAME=accesssfr START=0xF80 END=0xFFF PROTECTED
Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » PIC - Miértek, hogyanok haladóknak
Sziasztok!
Kis segítséget kérnék a hozzáértőktől. A gondom az hogy mostanában többször belefutottam abba a problémába hogy ha az ICSP hez tartozó lábakat is (ki / bemenetnek ) használom akkor az a jelenség adódik hogy az áramköröm nem programozható csak akkor ha ezeket a lábakat felszabadítom az áramkör egyéb perifériáiról. Ez ugye azért macerás mert hiába dobozolok be egy ÁK t úgy hogy kívülről hozzáférek a programozóval, semmit nem érek vele ha a programozáshoz még ki kell forrasztanom pár db alkatrészt is...A kérdés az hogyan lehet ezt "normálisan" megoldani (digitális ki és bemenetek esetében) úgy, hogy ne kelljen hardveresen belenyúlnom az áramkörbe a programozáshoz? Milyen le / elválasztást kell alkalmazni ebben az esetben hogy a fenti probléma ne álljon elő? Én már próbálkoztam megfelelő irányú soros dióda illetve ellenállás beépítésével de nem sok sikerrel. Vagy egyszerűen az a megoldás hogy válasszak olyan típusú kontrollert aminek az ICSP lábakon kívül is elég lábszáma van az adott feladathoz? Köszi
Tudom, ez hardveres megoldás, de ilyen esetben célszerű jumpereket használni, amit a fejlesztés után feltolsz és kész. (Esetleg dip kapcsolósor is jó lehet.)
Köszi, erre én is gondoltam de nincs valami "általánosan használt módszer" ami megoldja ezt a problémát? A jumpereken kívül persze...Mert akkor ahhoz hogy szétdobozolás nélkül tudjak programozni, a jumpereket is ki kell furatolnom a kütyü dobozára. Lehet a 12F675 helyett F628A t fogok használni, az ugyan ágyúval verébre az adott feladathoz viszont van neki lába elég
 És méretben sem sokkal nagyobb (SSOP) mint az F675 ös SO8 as tokban.
Ha a lábra nem direkt, hanem 4.7k vagy nagyobb ellenállással elválasztva csatlakozik az elektronika többi része, akkor működni szokott a programozás.
Ilyesmire megoldásra gondoltam, köszönöm. Én csak ohmos nagyságrendű ellenállásokkal próbálkoztam és diódákkal. Kipróbálom 4,7K val. Ha nem jön be akkor marad az F628 as, és persze egy új panel tervezés..
Köszönöm 
Hali
A megoldas egyszeru: Megkeresed a PK2 User Manualt (DS51553E.pdf) a Microchip oldalan es ott szepen leirjak az ICSP hasznalatat. De mindig attol fugg hogy mit hasznalsz a RB6-7 labakon, mert pl ha ledet kotsz ra akkor 470 Ohm ,ha bemenet akkor 2k2, ha tranzisztor akkor 1k. Ide ne hasznalj diodat. En nem hasznalok jumpert, DIP-switchet csak ellenallast. A MCLR-nel a felhuzoellenallas es a lab koze dioda kell, hogy a VPP ne piszkalja a VDD-t. Udv Vili
Teljesen attól függ, hogy mire használod a lábat. Nincs általános megoldás...
Ok köszönöm, szerintem akkor inkább békén hagyom az ICSP lábait és nagyobb kontrollert választok. Akkor végképp no problem. De az említett Microchip oldalt is megkeresem, hátha okosabb leszek.
köszi még egyszer mindenkinek.
Nagyon köszönöm!
 Ezzel most sok minden világossá vált! Azt mondjátok még meg légyszíves, hogy: Idézet: „a táblázatodat pedig az UDATA direktíva következtében most 0x100-tól kezdődően helyezi el a linker program” Miért pont a 0x100-tól? (Nem mintha zavarna, csak kíváncsi vagyok.) Idézet: „A MCLR-nel a felhuzoellenallas es a lab koze dioda kell, hogy a VPP ne piszkalja a VDD-t.” Nem kell, egy 10k ellenállás nem tudja elhúzni a Vdd-t sehová. A soros diódának köszönhetően meg a Vpp potenciálja el tud mászni felfele, kontroller bemegy programozás üzemmódba, aztán lehet lesni, hogy miért resetel... Idézet: Azért, mert a linker állományban lapokra van szabdalva az adatmemória, az első lap pedig ketté van hasítva az Access terület miatt: az első 128 bájt az ACCESS terület, ide az jön, amit az UDATA_ACS mögé írsz. A második 128 bájt már UDATA (BANKED módban kezelt) terület, de ebbe nem fér el a táblázatod. Így a 0x100 címnél kezdődő gpr1 lap lesz az első, amibe belefér a 160 bájtos táblázatod.„Miért pont a 0x100-tól?” A .lkr állomány átszabásával lehetne ettől eltérő viselkedésre bírni az MPLINK programot, de sok érteleme most nem volna. A linker állomány releváns része így néz ki:
Már többször találkoztam ezzel a buggal az MPLAB-ban de most nagyon idegesítővé vált mert emiatt nem tudom folytatni a szimulációmat: egy breakpoint megmarad és bármit csinálok, nem tudom eltüntetni sehogyan. A kis piros B-betű eltűnik de mégis mindig megáll ott a szimulátor.
 Van erre valami megoldás?
Nem teljesen értem a problémát. Nem marad egy piros karika a helyén? A debugger->Breakpoints vagy valami ilyesmi nevűt keress, ott láthatod az összes breakpointot, és ott tudod törölni, ha valami beragadt.
Sziasztok!
Van egy programrészletem. Most készült el nemrég hozzá a panel. Egy 18f258 vezérel majd egy lcd-t többek között. Azt szeretném megkérdezni, hogy miért nem ír ki semmit? (A PORTA,4-en van a háttérvilágítás, csak azért villog, hogy tudjam, hogy fut a progi)
F2 (vagy Debugger/Breakpoints) és Remove All nem oldja meg a problémádat?
Rákattintok kétszer az adott sorra ahol van a breakpoint, erre az eltűnik. Futtatom újra a szimulációt, de továbbra is ott megáll mindig! Ha jobb gomb/Breakpoints/Remove All Breakpoints-ra nyomok akkor is ugyan ez a helyzet.
Most próbálgattam még és most még csak el sem tűnik a piros B-betű. A Debugger/Breakpoints-nál nem szerepel az a breakpoint ahol mindig megáll, tehát elvileg tényleg nincs ott. De ennek ellenére mindig megáll ott. És mondom, most már a piros B-betű se tűnik el a sor elejéről, 10 perccel ezelőtt legalább ez a kis piros szimbólum eltűnt. Szerk.: Egyenlőre úgy néz ki hogy az MPLAB újraindítása után megjavult. Akkor tényleg bug volt.
Sziasztok!
Szokásos. Kezdő lévén tanácsot kérnék. A pic16f628 RA0,RA1,RA2,RA3 -t szeretném használni kimenetnek. A problémám hogy ezek csak a végrehajtásig maradnak magas szinten. Az RA.4 és a B port jól működik. NightPic Basic programot használok. ?? 
Szia!
Nézd át a HD44780 inicializálási szekvenciáját és a parancsok végrehajtási idejét (Clear Display végrehajtási ideje 1.53 ms)....
Szia!
Többször tapasztaltam hasonlót (MpLab V8.36): A töréspont be volt állítva (és meg is állt a szimuláció), a forrás módosítása után (akkor is program soron volt), az újrafordítás után többet nem állt meg a törésponton. Csak a "Szállj ki - Szállj be (c) M$ " technológia segített...
Üdv!
PIC16F628 picet programozok, van 2 is, de egy fél órán belül mindkettő úgy járt, hogy nem tudom módosítani a beleírt programot. mindig "verify failed at address 000h" Viszont ki tudom olvasni a benne lévő programot, és működik is a beleírt program. Mindkét picet 5-10 alkalommal programoztam ma, rég használom mindkettőt, de csak pár százszor írhattam eddig. Conquest programozót használok, legjobban az Oshon félére hasonlít, LTP portos. ICproggal programozom XP alól. Végigcsináltam a "hardware check" panelen a teszteket, a feszültségek jónak tűnnek. Mi lehet a hiba? Találkozott valaki egyáltalán ilyennel? Segítséget előre is köszönöm.
Egy 18F2321-gyel szenvedek két napja. A PORTA 0., 1., 2., 3. és 5. bitjét akarom bemenetként használni, de a 2-est és a 3-ast nem hajlandó. Arra gondoltam, hogy valahogy a komparátor vagy a VREF kavar be, mert ezek vannak multiplexelve az RA2-vel és az RA3-mal, de szerintem kikapcsoltam őket. Így állítom be az elején:
Az RA0, RA1 és RA5 működik, a 2 és a 3 nem, állandóan 0-t ad vissza. Pedig ha megnézem multiméterrel, akkor ott az 5 V, amikor rákapcsolom kívülről gombbal, de a PIC egyszerűen nem érzi. Miért? (A CMCON-t nem tudom, kell-e egyáltalán állítani, de az adatlapon, a példakódban állították, gondoltam, nem árthat. Kipróbáltam egy másik PIC-kel is, de ugyanez az eredmény.)
Nem biztos, hogy ettől, de én 00001111-et írnék az ADCON1 regiszterbe. Adatlap is ezt adja meg.
Nem akarsz jönni hobbielektronika találkozóra? Kíváncsi lennék az egyetlen "ismerős" nőre, aki ilyen szinten otthon van az elektronikában 
Szerintem az ADCON1-et is nullazni kellene, azonkivul az ANSEL0 es ANSEL1-et is...
[OFF]
Idézet: „Nem akarsz jönni hobbielektronika találkozóra? Kíváncsi lennék az egyetlen "ismerős" nőre, aki ilyen szinten otthon van az elektronikában” Hehe, de erdekes, nekem egyaltalan nem fura ez Lehet, mert edesanyam is elektromernok?
Egyetemen voltak kolléganőim, akik mára szintén elektromérnökök, csak sosem hallottam tőlük, hogy nekiálltak volna valamit otthon építeni.
18F2321-ben nincs ANSELx
Edesanyam sem epitett otthon semmit sem -- de azert anno a MOM-ban es kesobb a Videotonban diszkeket es diszk vezerloket tervezett. Mondjuk valami diszk teszterre hatarozottan emlekszem, hogy otthon butykolte a proba panelt, de mas nem ugrik be.
Hmm, akkor milyen adatlapot nezegetek? Ja, a 2331-est... Ok, keso van |
Bejelentkezés
Hirdetés |
