Rengeteg weboldalon találhatunk információkat a csövek működéséről. Én személy szerint egy Öveges József által írt könyvből tanultam meg az alapokat, mely könyv az Elektrotechnika (szakmunkásképző iskolák számára - 4.kiadás - 1975) volt. 

Néhány szóban a triódáról:

Lee De Forest (amerikai mérnök) és Robert von Lieben (osztrák fizikus) 1906-ban egymástól függetlenül fejlesztették ki a triódát. Három elektródával rendelkezik a már korábban feltalált diódához képest. A katódon (cathode) és az anódon (plate) kívül a két elektróda között helyezkedik el a rács (grid). A rácsra adott feszültség segítségével szabályozható az anód árama. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a rácsra adott feszültség (U_G) változása, jóval nagyobb mértékű anódáram változást von maga után, mindamellett a rácsnál ehhez elhanyagolható teljesítmény szükséges. Ha a rács eléggé negatív, teljesen közömbösíti a pozitív anódfeszültség hatását és lezárja az anódáramot. Ha a rács negatív feszültsége csökken, akkor az anódáram folyni kezd, és mindaddig emelkedik, amíg a cső telítésbe nem kerül. A triódáknak három legfontosabb jellemző adatuk van: az erősítési tényezője (jele: µ), a meredeksége (S) és a belső ellenállása (R_b).

Az erősítési tényező: a csőkarakterisztikából látható, hogy az anódáram értéke nem változik, ha a rács feszültségének bizonyos megváltozását, ellenkező irányú és megfelelő nagyságú anódfeszültség-változással ellensúlyozzuk.

A meredekség: egy elektroncső meredekségének bizonyos rácsfeszültség-változás hatására állandó értékű anódfeszültségnél bekövetkező anódáram-változás hányadosát értik. Mértékegységének szokásos megadása mA/V.

A belső ellenállás: az áramváltozás és a feszültségváltozás aránya. Látható, hogy a cső belső ellenállása nem állandó értékű, hanem függ az anódfeszültségtől és az anódáramtól. Minél nagyobb a munkapontban az anódáram, annál kisebb lesz a trióda belső ellenállása. Egészen kis áramoknál, ahol a karakterisztika görbültsége nagy, a belső ellenállás értéke jelentősen megnövekszik.

ECC82 (12AU7):

Az ECC82 (vagy másnéven 12AU7) egy kettős trióda. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy egy csövön belül két trióda található. Ez a cső nagyon népszerű a zenei világban mert meglehetősen masszív és alacsonyabb feszültségeken is üzemeltethető. Ilyen csöveket találhatunk régi erősítőkben, vagy elektroncsöves feszültségmérőkben.

Az ECC82-es cső anódfeszültsége általában 120 V vagy annál több, de szerencsére alacsonyabb feszültségszinten is tud működni tisztességes eredmények mellett.

Az ECC82 erősítési tényezője (µ) átlagban 17, ami az unokatestvéréhez képest, az ECC83-hoz viszonyítva mérsékeltnek számít, mivel az ECC83-nak az erősítési tényezője körülbelül 100. 

Most, hogy nagyvonalakban bemutattam a triódákat általában, és az ECC82 csövet is, lássuk a kapcsolás működését és az észrevételeimet.