Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Na, hát nem vártam a hozzászólásokra, hanem a tettek mezejére léptem. Összedobtam a kicsikét. Hát a gond ott kezdődött, hogy csak egyetlen egy hálózati trafóm maradt, az is 20VAC-ot ad le. Hát gyorsan rákerestem e Villard-féle feszültség kétszerezőre. Gyorsan össze is raktam kettőt egymás után, így már 80VDC-m lett. Ami tök jó, csak búg mint az állat. Azért ki lett próbálva, a kapcsolás működik, a mélyei talán kevesek, de ezt a kis értékű kondiknak tulajdonítom. Majd még elkísérletezgetek vele. Azért kösz a megnyugtató szavakat. Még egy kérdés: az erősítést úgy tudom megállapítani, hogy a karakterisztikán megnézem, hogy a bemeneti 1V-os változás mekkora feszültség változást fog létrehozni az anódon, majd elosztom az anód fesz. változását a bemeneti jel változásával (esetemben 12V/1V), tehát 12x-es erősítés? Köszi mindent!
Én csak egy tipikus alapkapcsolást alkalmaztam. De azért köszi és igazán nincs mit.
Ne légy szerény hisz a kapcsolás valóban egy alapkapcsolás De ! A beállított és kikisérletezett értékek azok mind időt és fáradságot igénybe vevő tényezők . Éppen ezért nyugott lelkiismerettel tudom ajánlani ezt a kapcsolást még egy kezdő számára is ! Hisz ha mindent betart ami a papíron vagyon leírva , és nem okoz magának valamiféle hibát akkor a végeredmény az magáért beszél .
Én is azt mondogatom a kezdőknek, hogy megéri beletenni azt a pár plussz alkatrészt amivel több van benne egy tv hangvégfokhoz képest. Szerintem az a 2-3 ellenállás nem teszi bonyolultabbá. A lépcsözetes szűrést meg hányszor elmondtam már és akkor nem lesz brumm. Ezt végig lehet követni egy félvezetősnél is.
Remélem hamarosan lesz módom SM65 kimenőkkel is kipróbálni a kapcsolást. Most a tv kimenők vannak benne de szerintem a legjobb fajta. Bemérve 50hz és 30khz között egyenes az átvitel Igaz hogy 50hz alatt meredeken esik a jelszint de meghallgatva nem szól rosszul. Az EL84 SE kimenőivel próbálom majd ki. Véglegesen nem hiszem hogy kap majd ilyet, mert a méret miatt nem férnek el. Ez az erősítő nagyon kicsi méretekkel bír. Egyébként meg a számítógéphez készült hogy "zörögjön"
Azt az egykét alkatrészt meg ki lehet venni a TV-ből is, csak nem a hangvégfokból! Szerintem.
Üdv Sturbi!
Szerintem épp hogy nem együtemű vezérlést kap a trafó, mivel nem folyik DC rajta... Hogy működhetnek akkor jól a PA technikában használatos 100V-os illesztőtrafók??? Lehet, hogy jóminőségű a vasuk? Akkor viszont szóbajöhetnének az ehhez hasonló projektekhez Bár én is olvastam, hogy a légrés használata mennyire csökkenti a torzítást, javítja a linearitást... Meg csökkenti az induktivitást
Próbálj meg a feszkétszerező után még LC szűrést alkalmazni, RC-t nemigen lehet, mert kicsi a tápfesz eleve...
Érdemes lenne inkább PCC88 beszerzésén gondolkodni, az nagyon kellemes kis cső, NEM változó meredekségű... Sokmindenre tudnád használni... Nézd meg a karakterisztikáját!
Annyira nem "fontos" a dolog, csak kéne a gitár és a torzító pedál közé egy booster, eddig NE5534 volt, de már illik lecserélni csövesre, ha a végfok csöves Csövet meg nem szeretnék venni, magamfajta csóringer gyerek nem vesz: szerez. Már 56 csővel büszkélkedhetek és ha így haladok, akkor minden jó. A feszkétszerezőt meg hanyagolom, majd szerzek trafót és majd akkor miden rendben lesz! Köszi mindent!
És milyen lett a hangja az eredetihez képest?
Sziasztok!
Ha valakit érdekel trafó takaró csöves erősítőhöz, akkor nagy mennyiségben tudok adni ipari olajszűrő házakat. Egy átlagos kimenőt, vagy hálózatit szerintem befed. Toroidhoz egyenesen kiváló!
Nem is működnek jól azok a kimenők szerintem (hifi szinten)... a trafó együtemű vezérlést kap, mert egyik vége testen van, a másikon meg vezéreljük, az hogy folyik-e rajt dc. vagy sem az egészen más kérdés.
A légrés torzításcsökkentő hatása megkérdőjelezhető, merthát sokféle torzítás van. A légrés előmágnesezett vasnál sem feltétlenül kötelező (ha nem megy telítésbe a dc és az ac derjesztés összegétől (lineáris szakaszon működik az előmágnesezés ellenére is). Amúgy akármelyik SE is megcsinálható előmágnesezés nélküli kimenővel, akkor az anódról kondenzátorral kötjük a kimenőtrafót, az eredeti kimenő helyére pedig ohmikus munkaellenállást vagy fojtótekercset teszünk (persze némi méretezéssel). Akár a munkaellenállás két végén is lehet a kondenzátor csatolt kimenő, csak előmágnesezés nélküli trafóval más lesz a hangja, elveszti a "szeretett" SE hangzást (nem azt mondom hogy rossz, inkább más, de nekem alighanem nem tetszik). (előmágnesezés nélküli trafónál szerintem lényegesebb a gyors, keskeny hiszterézisű vas használata, mint előmágnesezettnél)
Ha csak egy Booster kell, akkor EC92-94 és hasonlók, ECC81-83-88, PCC88, EABC80, PABC80 PCF 80-82 triodája, vagy hasonlók érdemesebbek lennének szerintem ... ezek közül legalább egy biztosan van Neked is! Azt a 189-et meg tedd a vitrinbe
Szóval ink. egy PCF80 v. 82? A 80-esból 5 db van. Akkor a PCC189 megy a vitrinbe. Legalább gyakorlom az Ohm törvényét , úgy is kell majd a fizika érettségire...
A PCC189 volt az utolsó fejlesztés a csatornaváltó előerősítő fokozatában, VHF sávban. A TV-k erősítésszabályzása elöször az 1. KF csőre hatott (EF183), csak később (nagyobb jelnél) kezdték szabályozni a PCC-t. Így lehetett elérni jobb jel-zaj viszonyt. Mivel a két csőfél - egyenáramúlag - sorba volt kötve, ezért kifejezetten alacsony anódfeszültséggel működik.
Semmiképpen sem szeretnék kötözködni, de ha lerajzoljuk az SE végfok helyettesítő képét, a kimenő egyik vége bizony AC szempontból testen van, a másik végét meg ugye a cső vezérli...
Éppen ettől SE... De lehet, hogy rosszul értelmezem a leírást, akkor bocsi... A többi kijelentéssel nagy vonalakban egyetértek...
-Hát én is pont ugyanezt mondom.
Idézet: „Szerintem épp hogy nem együtemű vezérlést kap a trafó, mivel nem folyik DC rajta... ” Erre reagálva forszíroztam a trafó együteműségét az illető kapcsolásban.
Eddig nem akartam beleszólni, de most már elég!
Persze, hogy lehet oda tenni illesztőtranszformátort! SE-nél az anódkörben van, és állandó áram folyik rajta, ezért kell a légrés...De ez nem SE! A tranyás 100v-os rendszerű BEAG erősítők kimenetén is trafó csatolt, csaK nem lefelé, hanem felfelé. Az is, mint itt egy ellenütemű erősítő volt, a közel 20-25v-os /50w-osnál/ kimenőfeszültséget transzformálta fel 100v-ra, az iskolarendszer számára, ahol újra letranszformálták hangszórónként ugyebár. Az általatok linkelt ellenütemű, OTL kapcsolást 1000ohm-os terhelésre tervezték /váltakozó áramú terhelésre, merthát hangfrekvenciás erősítőről van szó/ ha jól emlékszem kicsatolókondival együtt... Innentől kezdve az 1kohm-ot át is lehet teranszformálni nyugodtan légrés nélküli trafóval akár 4 ill. 8ohm-ra is, mert miért ne!(egyenáram nem folyik a trafón, mert akkor az 1000ohm-os "hangszórón" is egyen folyna, és búúú...) Légrés nem kell, mert az egyik cső az egyik félhullámot, a másik a másik félhullámot küldi a trafóra, ezzel oda-vissza mágnesezve azt... A tranzisztoros is ezt csinálja, csak ő a 8 ohm-ot transzformálja 100ohm/100V-ra.
Te Pityu, te most mire pörögtél fel, 6C4C és köztem nagyjából egyetértés van szerintem.
Az SE (single ended-egyszerű végű) megnevezést legtöbbször az általad is leírt kapcsolásokra használják, de gyakran előfordul, hogy amikor a trafó egyik vége váltóáramúlag rögzített (pl. test, kondival vagy anélkül), akkor is SE megnevezéssel illetik, mert együtemű (van a rögzített vég, és a másik végén vezérelt, míg ellenütemnél a közös rögzített véghez (vagy lebegő virtuális közös ponthoz) képest egyidőben ellenütemben vezérelt a maradék két vég). Abba a kapcsolásba, ha kimenőtrafót teszünk az együteműként fog működni, hiába ellenütemű fokozat hajtja meg, mert a trafó egyik vége váltóáramúlag testelt, az ilyet gyakran SE-nek nevezik, mert a trafó együteműként működik.
Zoli !
Akkor én meg csak azt kérdezném , hogy a párhuzamos SE (PSE) az hova tartozik , mivel 2db. cső hajtja a kimenőt . Ez már nem nevezhető SE-nek ?
A Single jelentése még az egyszerű is, és itt ezt a jelentést használják. A magyar (szerintem) éppen ezért a többféle értelmezésű elnevezés miatt használja inkább, az együteműt, ami egyébként értelmetlen, de sokkal találóbb ...
CHZ!
Ott a párhuzamosítás a teljesítmény növelése céljából történik, és egy elemnek/bár megerősített/ tekinthető, mert jobb esetben ugyanazt a munkát végzi, és ugyanazt a meghajtást kapja, mint társa. Szerintem...
Szerintem meg ford: EGY VÉG, azt jelenti, hogy egy munkavégző elem van a végén.../még ha ez egy brigád is, aki egyszerre húzza, de ugyanazt a kötelet/
Nem pörögtem én fel, csak vicc volt a kifakadásom, látsd a szmájlit!
Amiről te beszélsz, a szimmetrikus tekercselésű kimenőtrafó, valóban olyan egyértelműen ellenütemű, mint "egy" munkavégző elemmel egy ütemű...
Pityu!
Én is úgy értem ahogy Te , csak Zoli szigorúan fogalmazott , kíváncsi lennék a véleményére , hogy nevezhető-e SE-nek a PSE , mivel 2db cső nem lehet az , szerinte .
-Hát..nem hinném, hogy ebben igazad van. Szerintem a single - egyszerű jelentéséből származik. Általában az elektronikában, ha valamit úgy hajtunk meg, hogy rögzített potenciál (általában test)+melegpont (a melegpont pillanatnyi potenciálja soha nem lépi át a rögzített pont potenciálját (ezt szokás egyszerű meghajtásnak is nevezni, ha ettől eltérő, akkor szokás ellenüteműnek vagy differenciálisnak stb. nevezni) akkor azt igen gyakran "single-ended"-nek nevezik.
Tranyós erősítőknél is használatos az SE megnevezés, és nagyon ritkán forgul elő, hogy csak egy tranyó van a hangszóró előtt.
Na az egy vég az már jobb, az már nekem is tetszik, ha nem forszírozzuk, hogy milyen áramkör produkálta azt az egy véget (hanem a jel szempontjából egy végű pl. fix pont és ahhoz képest plusz az az egy vég).
Ja! Legjobb tudomásom szerint a "híres" J.L.Hood féle 10 wattos is Single ended, mert egy tranyó dolgozik A osztályban, egy másik tranyóra, ami aktív terhelést képez. és összesen öt darab tranzisztor van benne
Nagyon sokat nem érdemes a fogalommal agyalni, mert nem egységes a használata, van aki csak arra használja az SE megnevezést, ha az erősítő elem (ami lehet csoportos is) egymagában a teljes jelet erősíti (ahogy EcoPityu és köbzoli is mondja), ilyenkor nem a terhelés meghajtása a szempont (nem a terhelés szemszögéből nézzük) , hanem hogy miként kerül a terhelést meghajtó jel a terhelésre (a meghajtó áramkör szemszögéből).
Ez a gáz néha az angollal, hogy egy szónak száz jelentése van! .avi filmek feliratánál is sokszor mellé fordítanak !
Elnézést, hogy beleszólok, de az egyszerű az a simple, míg a single az egyedüli, egyedül álló vmi.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |